Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-04-09 / 690. szám
XIX. évfolyam. 690. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: . VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 Korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. április 9-én. :i 8 Krisztinosi Kaszinó közgyűlése. Az első kerületnek ma vezető kaszinója a felső krisztinavárosi, mely régebben tagja volt annak a társadalmi kialakulásnak, mely a szabadpolgári kör, a kelenföldi kaszinóval együtt volt a szabadpolgári párt hármas oszlopa. A nagy politikai válságok végigsöpörtek a kaszinón is, ahogy dr. Szabó Árpád mesterien megirott jelentése mindezt megrajzolja. A jelentést legközelebbi számunkban ismertetjük részletesen. Ez alkalommal méltatni óhajtjuk azt a rene- szánszszerü fölemelkedést, mely a kaszinó történetében szinte páratlan. Másfélszáz uj tag belépéséről számolt be az elnökség, ami a kaszinónak oly rendkívüli társadalmi szerepet biztosit, aminőt a múltban sem vitt. Pedig a múltja is szép és nagy és éppen erre a múltra hivatkozva, az elnöki székből komoly, intő szó hangzott el, mely hivatva volna megteremteni az I. kerület belső társadalmi békéjét. A közgyűlés rendkívül népes és ünnepies hangulatú volt, mintha a jelenlévők érezték volna, hogy fordulóhoz ért a kaszinó s ezzel a főváros első kerülete. Dr. Ripka Ferenc elnöki megnyitójában rövid visszapillantást vetett a 20 év előtti múltba, amely a kaszinó alapítását megelőzte. Rámutatott arra a küzdelmes munkára, melyet a „Nemzeti Asztaltársaság“- ban tömörült lelkes polgárok végeztek s amely a szabadpoigári párt ^ és a szabadpolgári kör megalakítására vezetett. Emlékeztetett azokra a szép győzelmekre, melyeket az uj irányzat mindenkor tisztán elvi alapon s nyílt harcokban biztosított a zászló alá tömörült polgárságnak, mely dr. Szebeny Antali avatta vezérévé. Szebeny Antal és elvbarátai voltak nemcsak az I. kerületben, hanem az egész fővárosban a keresztény társadalmi munka úttörői, akik minden sikerüket a gyűlölködéstől és a személyeskedéstől ment keresztényi szeretettől áthatott közmunkának köszönhették. Eme társadalmi munkának egyik intézménye a Krisztinavárosi Kaszinó, melyet 20 év előtt alapítottak azok a férfiak, akik céltudatos munkával fel tudták ébreszteni a polgárságban szunnyadó önérzetet és öntudatot. Az elmúlt esztendőben lezajlott politikai és községi választások megbontották az I. kerület társadalmának egységét és ez az oka annak, hogy a Kaszinó sem tudott eredményes munkát végezni. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy azoknak nagy része, akiket az uj kurzus vetett a fórumra, túlbecsülte rátermettségét, és hogy a régi keresztény irányzat exponenseit kár volt félretolni. Az elnök óva int attól, hogy ebből bárki is kárörvendő következtetést vonjon le, mert ezeknek az elveknek a gyön- gitése vagy bukása a mi 20 éves munkánknak is bukását jelentené. Ennek elhárítására kötelez bennünket a múlt s kötelez a mi elhunyt vezérünknek emléke s öröksége iránt tartozó megbecsülésünk. A múlt sikereinek alapja és forrása a tiszta keresztény szeretet volt, amelyet soha a gyűlölet meg nem zavart. Tartósat, erőset csak erre az alapra lehet építeni, mivel a gyűlölet soha sem produkált maradandót! Tegyünk félre minden személyeskedést, torzsalkodást és gyűlölködést s e helyett egymást megértve lépjünk a társadalmi munka terén az egyetlen eredményt Ígérő alapra, a szivekben átérzett igaz keresztény szeretet alapjára. A lelkesen fogadott nagyhatású beszéd után dr. Szabó Árpád olvasta föl az évi jelentést, melynek kiváló megszerkesztéséért ovációkban részesítették. Kun Attila jegyző az indítványokat ismertette, melyek a tagdíj emelésére és a választmány s az elnökség kibővítésére vonatkoztak, amit közfelkiáltással vett tudomásul a közgyűlés. Roslaw Lajos pénztáros a múlt évi számadásokat és a jövő évi költségvetést terjesztette be, amit tudomásul vettek és végül- megválasztották az elnökséget, ahol Baranski Gyula dr. lett Percei Béla mellett másodelnök. A választás előtt Láng József, mint a kandidáló bizottság elnöke méltatta az elnökség érdemeit, kiemelve dr. Ripka Ferenc áldozatkész ügybuzgóságát és ajánlotta, hogy közfelkiáltással egyhangúlag válasszák meg újból elnöknek, ami élénk lelkesedéssel meg is történt. A választás eredménye a kővetkező. Elnökség. Elnök : dr. Ripka Ferenc, másodelnökök: Perczel Béla és dr. Baranszky Gyula, alelnökök: Klassohn Gyula, Okolicsányi Kuthy Dezső dr., Südy Aladár és Szabó Ágoston. Néhány meleg szóval köszönte ezt meg Ripka Ferenc és Baranski Gyula. A közgyűlést követő választmányi ülésen megújították a tisztikart, mely a következőkből alakult' meg: Igazgató: Burits János, háznagy: Dirnbeck Árpád, pénztáros: Roslaw Lajos, ellenőr: Vitái Ödön, jegyzők: Futó Dezső és Kun Attila, gazdák: Pu- cher Elemér és Grabovszky Artur, könyvtáros : Várady Lajos, orvos: dr. Luther Károly, ügyész: dr. Papp Vilmos. A közgyűlés után társasvacsora volt, ahol dr. Ripka Ferenc, Baranski Gyula, Burits János, Lau- rency Elemér, Rolla János tartalmas felköszöntői után Ripka elnök Bed- nácz Róbert lelkész érdemeit méltatta, amit az ünnepelt kedvesen megköszönt. A Kath. Kör közgyűlésén március 31-én, amint az előrelátható volt sokan jelentek meg és még ma is szóbeszéd tárgyát képezi. Pogonyi' Nándor áll. főügyész helyettes tartalmas megnyitó beszédében összetartásra buzdította a tagokat és méltatta a vezetőség működését, melynek egyik bizonyitéka a dr. Krusnicky Elek főtitkár évi jelentése szerint az, hogy a tagok, száma 350-ről 1600-ra emelkedett. Érdekes hogy az ezredik tag József kir. főherceg, az ezeregyedik pedig a fia. A pénztári jelentést Zsadányi A. József főpénztáros olvasta föl s e szerint a kör minden adóságát törlesztette sőt már 12 ezer korona aktiv vagyona is van. Adamasky Géza a Kör ügybuzgó igazgatója azután bejelentette, hogy a Kör nagyszabású zászló szentelő ünnepségre készül, amelynek részleteit most alapítják meg. Dr. Nemes Antal püspök bejelentette, hogy Shioppa Lorenzó pápai nuncius végleg Budára költözött, mire a közgyűlés elhatározta, hogy a püspök és az elnökség vezetésével tiszteleg a pápa követénél április hó 17-én délelőtt 11 órakor. A tervezett alapszabály módosításához rendkívüli közgyűlést hívnak össze. Az indítványok során szenvedélyesebb vita fejlődött, éles ellentétek támadtak melyek azután kölcsönös felvilágosítások alapján nagyrészben elsimultak. A választmányba mint uj tagok beválasztattak: dr. Wolff Károly, P, Gallerani Bona- venfura, Vadkerti László, Zala Lajos Béla, Rolla János és Havas József. A székház visszavételére nézve dr. Baranski Gyula indítványt tett, a mennyiben mód nyílt arra, hogy azt a kör most visszaszerezhesse. Évforduló Az első női mandátum első éves évfordulóját kedvesen ünnepelte meg az első választó kerület gyümölcsoltó boldogasszony napján. Á szociális missziótársulat helyiségében gyülekezett az ünneplő közönség és megjelenő képviselőjét Slachta Margitot meleg ovációban részesítette. Joanovics Pál pártelnök szeretettel emlékezett meg az első évforduló jelentőségéről és Nagy Emilné a párt női elnöke egy csokor folyondárral a kezében üdvözölte a képviselőt. Slachta Margit nemzgy. képviselő az ő meghitt kedves modorában köszönte meg az ünneplést és kérte, ha munkájában segítenék, hogy megvalósíthassa mindazt amit a nők érdekében prog- rammjául kitűzött. (//. B. L.) Daltermö szép Budának egy lelkes kis csapata, a Liszt Ferenc Énekkar hangversenyt rendezett a Budai Vigadóban. Schauer Viktor karvezetése alatt Palmyren, Lányi és Beschnitt dalait énekelték nagy fegyelemmel és művészi készséggel. Bár az alig két éves énekkar művészi és értékes munkájával őszinte és megérdemelt sikert aratott, mégis az a benyomásunk, hogy egyes hiányok folytán (tenorban való gyengeség, komplett műsor nyújtásának nehézsége) a fiatal egyesületnek a régibb és nagyobb budai dalegyesületek felé kellene orientálódnia. A hangversenyen közreműködtek Nedelkovits Nusi és Kertész Árpád. Igen szép közönség töltötte meg a termet. A Budai Dalárdát Baranski Gyula képviselte. Az Óbüda-Ujlaki takarékpénztár március hó 30-án tartott közgyűlésének határozata szerint — a hogy azt már jelentettük — 20 millió koronára emeli föl alaptőkéjét, oly módon, hogy a kibocsátandó uj részvényekből a régi részvények birtokosai egy darab után öt uj részvényt igényelhetnek 200 korona névértékben, mig ellenben az uj részvények kibocsátási árfolyama 220 kor. A régi részvények alapján az elővételi jog április hó 30-ig gyakorolható, mig az uj részvények május hó 31-ig jegyezhetők. A gondosan vezetett, régi jóhirnevü pénzintézet Óbudán az alaptőke fölemelésével nagyszolgálatott tesz a III. kerület gazdasági életének és nagyban elősegíti ezzel a kerület iparának és kereskedelmének emelkedését, hozzájárulva igy erősen hazánk gazdasági fejlődéséhez. Az intézet konszolidált voita nemkülönben az általa ápolt nemzeti hazafias irányzat méltán megérdemli, hogy a mostani fontos akciójához a kerület minden polgára hozzájáruljon de üzletileg is jó befektetés a részvény- jegyzés, mert az Öbuda-Ujlaki takarékpénztár éveken át megfelelő osztalékot fizetet. Nagy kultureslet rendez április hó 15-én este 7 órakor a budai Vigadóban a vízivárosi keresztéuy szociális párt, melynek érdekes és kiváló művészekből összeállított műsorán részt vesznek. Pusztai Sándor, Kuncy Teréz és Eitner Irén operaházi tagok, Toronyi L. Imre a Magyar színház kiváló művésze és Szántó Jenő a 14 éves hegedű virtouz, a Budapesti Munkás Dalárda pedig szolgáltatja a karénekeket. A megnyitó beszédet Csóka Lajos pártelnök, az ünnepi beszéd politikai életünk előkelősége gr. And- rássy Gyula a „Hollós Mátyás Társaság“ védnöke mondja. — Jegyek 30 koronáért kaphatók a pártirodában : II. Fő-u. 58 és este a pénztárnál.
