Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-02-12 / 683. szám
XIX. évfolyam. 683. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. ,,,D. lo \ Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VlK/\/\vJ DE I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 20 Korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. február 12-én. Buda, 1921. febr. 11. Köszönetnyilvánítás. Több oldalról tudomásomra jutott, hogy egyesek nemcsak érdeklődnek aziránt, hogy a Gellért-szállói tea milyen anyagi fedezetet nyert, hanem utána is nyomoznak a dolognak. Távol áll tőlem, hogy nyugodni nem tudó ellenfeleim ezen megkérdőjelzését válaszra méltassam, csak nyilvános köszönetét akarok ezen „nyomozóknak" mondani, hogy fáradságot vesznek maguknak ahhoz, hogy cselekedeteimet közeli vizsgálat tárgyává teszik, mert minden ilyen aikblommal újra meg újra megfognak győződni azoknak kifogástalanságáról és igy a jövőben ők is azokhoz csatlakoznak majd, akik alaptalan rágalmakkal szemben az igszság védőivé lesznek. Az én szempontomból ezért jár nekik tőlem köszönet. Más azonban az objektiv szempont. Ebből a látószögből vizsgálva az illetők eljárását, fölhívom a közvélemény figyelmét arra, hogy dekadens, háborús, forradalmi és nyomortlátó körök lelki kórtünete, hogy a becsületességnek még létezésében sem tudnak hinni és amint feltűnik a közélet láthatárán egy uj ember, első gondolatuk, hogy az illető becsületességében kételkedjenek, vagy ha nem is kételkednek, mindent elkövetnek, hogy erkölcsileg halottá tegyék. Tisztelt Polgártársak ! Az 'újjáépítéshez szükségünk van érintetlen rievü emberekre: tehát nem az illetek miatt, de a közérdekből gátát kell ezen irányzatok rombolása elé emelni. A becsületssség lehetőségébe vetett hit nélkül nem tudunk alkotni, de az, iuficiált köziélek egészségesedé se is lehetetetlen, ha közvélemény minden rágalmat megenged, elfogad és tovább áltet. Ami pedig az én jövőben való eljárásomat illeti, minthogy most már tudom, hogy vannak nyomozóim, kik szívesek eljárásaim fölött díjmentesen őrködni, (ami nekem garancia, hogy félreértések a jövőben előfordulni nem fognak) én — amennyiben anyagi körülményeim engedni fogják — a jövőben is meg fogom hívni munkatársaimat egy-egy kedélyes összejövetelre, azokat t. i. akik kétkedés nélkül meg vannak győződve arról, hogy az általam terített asztalnál nyugodtan helyet foglalhatnak, mert azt becsületesség terítette fel. Slachta Margit. Nemoda-Óbuda ! mondták az óbudaiak, amikor az ottani Cherva Kadisa azt kérte, hogy az ő megtelt temetőjük kibővítésére a szomszédságban lakó sirásó kertjéből adjon neki területet a város. Az érseki helynök dr. Mészáros János és az óbudai esperes Sagmüller József a helyszíni szemle után bele is mentek ebbe, de Hilbert Vilmos a köz- temetői-bizottság ülésén kimutatta az eset igazságtalanságát, mert a zsidóság itt előnyben van. A keresztények ugyanis, temetőjük fekvésénél fogva sokkal költségesebben temetkeznek, mint a zsidók. Javasolta, hogy a javaslat adassák vissza a bizottságnak és módosi- tassék oly irányban, hogy az óbudai zsidótemető is vitessék ki az uj köztemető valamelyik részébe. Különösen alkalmas erre az északi részen az Arab-árok melletti rész. Kérte egyúttal a Bécsi-uti villamos vasút ügyének tárgyalás alá vételét, hogy a vonal végre kiépittesssék, amihez Jz óbudai Fő-tértől a Fila- tori-gát felé vezető használatlanul fekvő sinanyag is fölhasználható volna. — Most a tanács úgy dün- tött, hogy mégis csak temetkezzenek az óbudai zsidók olcsóbban, mert az Arab-árok melletti rész rendezése, utak építése, árok áthidalása rengeteg pénzbe és időbe kerül s igy átengedi a sirásó kertjének egy részét. E terv ellen viszont több óbudai egylet indított háborút, mert konjunktúra kihasználást látnak ebben. Inkább ne haljon meg Óbudán egy zsidó sem addig, amig az uj temető elkészül, de a régibe hiába kívánkoznak. Nu, hát kívánkoznak? Élénk ülése volt - a II. kerületi választmánynak, ahol elosztották a kerület több gyermekes családjai között az amerikai misszió által adományozott 30.000 koronát, — Sauerwein Károly interpellált a budai Vigadó fűtése és a Margit- rakparti villamos közlekedése ügyében, a községi hentes üzemben árusított romlott áru s az árusító goromba modora miatt, akinek sürgős eltávolítását követeli a választmány. Balkézzel nyúlnak folyton a Stadion elhelyezésének kérdéséhez s amikor kitűnt, hogy csak diletáns várospolitikai tervezés volt a Vérmezőn való elhelyezés, — nem a két alkalmas helyet, a Római fürdőt és Lágymányosi tavat vették elő, hanem a — Margitszigetet, amelynek minden fűszálához kegyelet fűzi a budai és pesti polgárságot. Hát ezt a virágzó oázist akarják kipusztitani ? Mélyen t. Olympiádot rendező Bizottság, tegyék meg a városnak azt a szívességet és először a városházán tisztázzák á hely kérdését s csak azután deputációz- zanak. Műkedvelő gesztussal' ezt a kérdést nem lehet, de nem is szabad elintézni. Viszás volt némileg a helyzet a város közgyűlésén, ha plébános Választásra került a sor, amikor ehez a speciálisan katholikus kérdéshez hozzászólhattak a közgyűlés zsidó vallásu tagjai is. Nagy l baj nem keletkezett belőle soha, de viszás volt, már azért is, mert nem volt meg a viszonosság. Más vallásuak papválasztásába a katho- likusoknak nem volt módjuk beleszólhatni. Azelőtt kényes volt ez a kérdés, de most, amikor a főváros kegyúri jogairól volt szó, Baranski Gyula dr. föltette a kérdést a kegyúri jogokkal kapcsolatosan. A tanábs hozzá is járult az ő indítványához és az összes kegyúri, egyházközségi kérdésékkel együtt, a plébános választás kényes ügyét egy 20 tagú ad hoc bizottságra kivánja ruházni, amelynek budai tagjai volnának : dr. Baranski Gyula, dr. Juhász István, Lampel Vilmos, Mettelka Frigyes, Sagmüller József és dr. Wolff Károly. A közigazgatási bizottság albizottságaiban a budai városatyák közül a következők szerepelnek: dr. Botzenhardt János, dr, Kozma Jenő, dr. Platthy György és dr. Usetty Béla. — A vásárcsarnoki bizottságban budaiak : Alpár Ignác, Becsey Antal, Joanovich Pál, dr. Kozma lénő és Schmid- unz Lajos. — A házinyomda bizottságban budaiak: Becsey Antal, Ereky Károly és Hosszú István. Kegyelet nélkül nem intézheti a főváros nagyjainak sírjait, még ha a törvény szorítaná is rá. Kemény szóval mutatott erre Joanovich Pál amikor utalt arra, hogy most a Köztemető-uti temetőnek egy parcelláját ürítik ki, a sírköveket értékesítik s azokat a holtakat, akiket hozzátartázóik nem visznek el egy sirgödörbe temetik. Most ugyanis a temetőnek az a parcellája kerül kiürítés alá, amely parcellában nyugszanak : Czuczor Gergely, a tudós költő, Gaál József az író, Csányi László, Abancourt Károly, Giron Péter, Szacsvay Imre, Csernus Menyhért, Noszlopy Gáspár és még számosán nagyjaink közül. Czucor Gaál és Csányi összetört síremlékei az utszélére vannak dobva. A főváros a nemzet halottjait riem kezelheti úgy mint a szivtelen háziúr a nem fizető lakót, akit az utcára dobat ki. A soroksári temető kiürítésekor úgy is hire ment a Ferencvárosban, hogy a csontokat a Spódium gyárnak adták el. Legyünk tehát most nagyobb kegyelettel. Weg bosszulja magái minduntalan az a szomorú körülmény, hogy Budapest fővárosnak nincsen véglegesen megállapított szabályozási terve. Ötletszerűen toldozzuk-fol- tozzuk ezt a gyönyörű várost. Möst ismét megbotlott e hiányban a tanács is, a középitési bizottság is, amikor a Mátyás-hegy düllőn Ná- dasdy Isfván telkét kell az ő kérelmére szabályozni és felosztani. A tisztelt városatyák most törhetik a fejüket, hogy mért kell egy helyen a térképre rajzolt zöld vonal szerint más helyen a sárga vonal szerint szabályozni. Komédia az egész, zöld komédia és a sárga fenébe való. A vízivárosi iparosok nagy számban vesznek részt az e hó 11-én du. 5 órakor az Országos Iparegyesületben Víkár Béla alelnök és a Szabómesterek Orsz. Szövetsége elnökének előadásán, aki az Ipari szövetkezetek törvényhozási rendezéséről értekezik. Az ipar terén köztiszteletben álló előadó nézeteit már több Ízben kifejtette és elismeri, hogy az ipari szövetkezeteknél vannak ugyan bajok, de csak azért, mert ez a kérdés rendezetlen és az iparosok kívánságait kéllő fegyelemre nem méltatták, ami elkedvetlenedést szült. A kérdés rendkívülien fontos, sürgősen kell felkarolni az ipari szövetkezetek ügyét és és a törvényhozás utján szabályvzni. Az előadás iránt vezető körökbén ,ís nagy az érdeklődés. Hamvazó szerda elérkeztével piheni tér a táncos ifjúság. A farsangnak vége. Bevallhatjuk, már rég nem vigadtunk annyit mint most. Mulatság mulatságot követett. Az egyik táncteremből ki, a másikba beléptünk. Mulatunk gondtalanul, pedig most volt hozzá legkevesebb jogunk. Rendeztünk jóíé- konycélu reggelig tartó bufelejtő vigalmakat. A kiadásokat leszámítva a jóíékonycélra jutott öt korona. Most kérdezem ki járt jobban az öt koronával agyonhallgatott jótá- konycél, vagy pedig az, aki reggelig táncolt végkimerülésig. Hihetetlen hazug világot élünk. Az utcákon öles plakátok könyöruletért könyörögnek, segítséget a társadalomtól Gyermekek éheznek, fáznak, jótékony intézményeink a tönk szélén állnak, de csak a mulatozásra telik. Szorongásig telve minden bálterem Kápráztató ruhák, pompás cipők selyem harisnyák. Örökké mosolygó arccal hömpölyög alá az emberáradat. Buda is mulat. Smmel-ámmal indul el az építkezés és a Magánépitészeti-albízottság jan. 31-én tartott ülésén összesen három engedélyt adott ki a jobb partra: Sternberg Álbert- nek I., Városmajor-u. 24. sz. alatt toldalékra, Szendrődy Szilárdnénak II., Orsó-u. 6964. hrsz. alatt földszinti épületre, Rava- dics Ferencnek III., Vörösvári-út 97. sz. alatt földszinti épületre. Nyilatkozat. Schmidkunz Lajos főv. biz. tag utján fölkérettünk a következő nyilatkozat közlésére: Budapest székesfőváros III. kerületének óbudai részén a polgárság abban a téves hitben él, hogy a most felszínen levő III. osztályú kereseti adó az adóösszeiró-bizolt- ság véleménye alapján lett megállapítva. Ezzel szemben az össze- iró-bizottság óbudai részét képviselő tagjai annak megállapítását kérik, hogy az összeiró-bizottság a törvényes rendelkezések szerint a jövedelmi-, vagyon- és hadinyereségadó egybeirását teljesítette, azonban a III. oszt. kér. adó megállapításánál szerepe annál kevésbbé volt, mert a III. oszt. keresetiadó megállapítása a legújabb törvény szerint az adófelügyelőségi előadó javaslata alapján történik.
