Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-11-27 / 717. szám

XIX. évfolyam. 717. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­den további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. november 27-én. H meleg ruha ma a szociális kérdések tengelye, — és a meleg ruha ma távolabb áll tőlünk, mint máskor, mert ha megtizszeresedett is a jövedelmünk, százszorosán drágult a ruha. A lerongyolódott társadalom ma hálás könnyet ejt arra a kézre, mely meleg ruhát nyújt feléje és jöven­dőnk attól függ, hogy tudunk-e lehe­tőségeket teremteni, mely ruhához segíti a ruhátlanokat. — Tudunk. Csak szív kell hozzá, szívós mun­ka és keresztény emberszeretet, a hogy példáját adta a krisztinavárosi egyházi község. Kenéz Béla dr. a nemzetgyűlés aíelnöke áll az egyházközség jóté­konysági szakosztálya élén mely ered­ményes, nagyjelentőségű munkája keretében mutatkozott be a múlt vasársapon. A szakosztály az amerikai segítő bizottság támogatásával mintegy 500 szegény gyermek és felnőtt részére gyűjtött elsőrendű rahaszöveíet és gyapjú fonalar, egymilliót' is meg­haladó értékben. A szakbizottság nemes szivü hölgy tagjai, élükön özv. Bodnár Istvánná úrnővel szemé­lyes puhatolódzás után gyűjtötték össze a. krisztinaváros szegényeit erre az alkalomra és a krisztinatérí iskola udvarán s tornatermében osztották ki a ruházati cikkeket. A kiosztáson megjelent Pedlow amerikai Kapitány Vásony Sándorné úrnő kíséretében, továbbá az egyház- község képviseletében Zelliger Vilmos dr., egyházi elnök, Ripka Ferenc dr., világi elnök, dr. Kenéz Béla a jóté­kony szakosztály elnöke, dr. Rotten- biller Fülöp államtitkár, egyház- községi tanácstag és a jótékonysági bizottság hölgyei teljes számban. Az egyházközség nevében Ripka Ferenc köszönte meg mélyen érzett meleg szavakban a jótékony akciók­nak és első sorban Pedlow kapitány­nak áldásos közreműködését és nemzete áldozat-készségét. Azok pedig, akik majd a ruhát viselik, ne csak a jótevőkre, hanem a temp­lomra is gondoljanak hálával, a mely­ből most az isteni jóság egy meleg sugara esik reájuk. Pedlow kapitány válaszában, melyet Rottenbiller államtitkár tolmácsolt angolból magyarra kifejtette, hogy mennyire a szivéhez nőtt a magyar- országi szegények sorsa s ő abban a reményben végzi itt emberbaráti munkáját, hogy azoknak legyen segítségére, akik az országot komoly munkával akarják ismét naggyá tenni és szívből kívánja, hogy az mielőbb bekövetkezzék. Áhítattal hallgatta az átérzett két beszédet a jelen volt szegények nagy tömege és könnyezve éljenezte a két szónokot. Az Isten áldja meg őket! Buda, 1921. nov. 19. A Szabatlpolgári Párt, melyhez az I. kerület fénykora fűződik, valami fatalista megadás révén a báborut követő forradalmi zavarok alatt meg­szűnt. Szétmálott mint a vízbe dobott cukor és nem tudott kikristályosodni a keresztény irányzat alatt. Pedig joga lett vonla hozzá, mint a leg­régibb keresztény pártnak. Ott volt a lében, amelyben felolvadt és ezt mindenki oly természetesnek találta. Már csak azért is, hogy keresztény párt volt. Ám a pártból nőtt vezé­reket egyszerűen félretolták, leintet­ték és a régi párttagok egyszerre csak azt láták, hogy idegenek veze­tik őket, akiket azelőtt sohasem lát­tak, akik abban a közmunkában egyáltalában nem vettek részt, a melyben olyan diadalmasan állta a harcot a Szabadpolgári Párt. Régi párttagok és uj vezérek nem tudtak egymáshoz törődni és megindult magától a megolvadt cukor kristá­lyosodása. Ha alkalmas vezér ma értekezletre hívná a régi Szabadpolc gári Pártot, bizonyára ott volna első hívásra minden régi tagja. Az első bó hullásával ismét ellepte a Zugligetet a téli sportot űző közön­ség. Vidám és hangos lett az egész Zugliget. Az egészséges sport ülé­sénél óriási akadályt képez az, hogy már a korai délutáni órákban sötét van és a legjobb rodli-pályán a Zugligeti-utón a mostani pislogó petróleumlámpák mellett a rodlizás veszélyes. A főváros lakóságának egészsége megkívánná azt az áldo­zatot, hogy a főváros ez útvonalat vilannyal világítaná, ami lehetővé tenné 4 óra után is a sportololást és azok is egészséges sporttal el- tölthetnének néhány órát, akik dél­előtt munkával elfoglalva. A tabáni plébánia áthelyezésével kapcsolatosan rendezni kellene a plébánia összes ügyeit, mert a város fejlődésével mostohán járt ez a 300 éves egyházközség. Á Tabánt a város lebontotta és ezzel törzshiveít elzavarta. Ezt ellensúlyozta egyideig a Kelenföld gyarapodása, csakhogy ez a jómódú rész közel áll a lekap- csoláshoz, s a megmaradt, romok­ban heverő Tabán nem lesz képes eltartani a plébániát. Most is alig 6000 korona gyűl be évenkínt az egyházközség révén, egyházi adó címén. A plébánia összes jövedelme 1920-ban 40.000 korona volt, amiből fedeznie kell az összes költségeket. Dr. Angyal Kálmán buzgó papja a Tabánnak, ideje, munkája javarészét a szegényügynek szenteli, holott ő maga is bátran beállhatna egérnek a templomába. Lelkesen karolta fel és szolgálja a Szent Gellért-hegyet nemzeti zarándokhellyé teendő moz­galmat melyre az elszakított ország­részek köveiből most építik a nem­zeti eszmét dicsőítő kálváriát. A hegyvidék élelmezése. A Budahegyvidék. Gazdasági és Kulturális Egyesület tagjai részére nagyobb mennyiségű burgonyát szerzett be és azt kedvezményes árban a jelentkező tagok az egyesület helyiségében (1. Virányos-ut 9.) készpénzfizetés ellené­ben átvehetik. Az egyesület tagjainak liszt, korpa, zsir, szalonna, hus-szükségletét ked­vezményes árban állandóan biztosítja, a rendelkezésre álló árukról Újlaki Vilmos, az egyesületnek agilis gazdasági, igazgatója, ad felvilágosítást az egyesület helyiségében minden szombaton 5 és 7 óra közötti Prokesch Antal aielnök vezetése alatt a gazdasági szakbizottság ülést tartott, ame­lyen az egyesület tenyészbikája eltartásá­nak ügyét véglegesen rendezte. flmi nem történi meg az Akarat-nál, azt most leleplezte az a közgyűlés, mely a kereskedelmi törvény szerint nem létezik, mert küldött-közgyűlést ez a törvény nem ismer. Mindegy volna mégis, ha ez a közgyűlés a magyar munkásság gazdasági érdekeit karolta volna fel és nem a régi játék ismétlődnék, amikor a tömörült munkásság min­den érdekét néhány önző ember igyekszik a maga javára kihasználni. Az Akarat-nál különös helyzet adta magát. Nyolc munkásember összeállt és hatvanezer követte pél­dáját két év alatt. Hallatlan dolog Európában, hogy hatvanezer munkás polgár óhajt lenni, házat építeni, vagyont gyűjteni. Mint a villám úgy hatott, amikor ez a hatvanezer kis ember 23 milliót érő birtokot vett, gyárakkal téglaégetökkel és komolyan készült megvalósítani a programját. Ettől megijedtek sok helyen. Most aztán vége, a hatóság be­avatkozása elvette a kisemberek bizalmát, kiíörülte szemükből azt a gyönyörű álmot, hogy saját hajlékuk­ban élik le öreg napjaikat — gond­talanul. Ezért valakinek viselnie kell a felelősséget. így érezték a köz­gyűlésre feljött tagok is, de épen ez a felelősségre vonás maradt el: Épen ez nem történt meg. A tagok ma sem látnak tisztán és valószínű, hogy a rendes közgyűlésig nem is láthatnak, mert ahol olyan mérleget terjesztenek elő, mint az Akarat-nál, ahogy azt közgazdasági rovatunkban ismertetjük, ott tiszta képet adni a szövetkezetről vagy nem tudnak, vagy nem akarnak. ä hohérbárdot az Akarat fölé azok emelik, akik már félszáz ipari szövetkezetett kivégeztek azzal a jelszóval, hogy a szövetkezésben van az erő! A helyzet tisztázását azzal ütötte el a mostani vezetőség, hogy nem akar szennyest teregetni, de kény­telen volt vele, mert a régi vezető­ség bírói ítéletekre hivatkozott, a melyekben neki adott igazat a bíró­ság, mely fölmentette a vádak alól Balogh J. Zoltán elnököt is. A sajtó­pereket pedig a gondnokság beszün­tette. Élesen és vakitóan mutatott rá az összes hibákra Blaur Gyula nyug. pénzügyigazgató, aki ott helyben tanukkal bizonyította, hogy a mérleg nem fedi a valóságot s már a leltá­rozásnál egy millió külömbség van. A régi igazgatóság nem adhatott most jelentést, mert tagjait kitiltották a szövetkezet helyiségéből, a köny­vekhez nem férhettek s igy ez is a jövő rendes közgyűlésre marad. A kelevény fölfakadt ugyan, de nem tisztult, csak tovább genyed. Az orvost pedig nem engedik a beteghez. Dubonai Pál. Buda, 1921. November 26. Százhuszonöt árva sorsát bizto­sítottak e télre. így számolt be ehó 24-én tartott választmányi ülés a Klotild szereteíház elnöke dr Ripka Ferencz és a választmány örömmel vette tudomásul a főtitxár és igaz­gató jelentését'a szeretetházban tör­téntekről A 125 növendék ruházata, ellátása és fűtése biztosítva van, a mi a tisztikar áldozatkész munkájá­nak köszönhető. Az egyesület költ­sége 1,2000,000 kor. - A kará­csonyfa ünnep december 22-én lesz. Méhely Kálmán drt. a gazdasági egyetemi tanárt volt, államtitkárt, a ki a nemzetgyű­lési választások idején Rassay Károllyal szemben kisebbségben maradt a Víziváros­ban, most Dorogon szótöbbséggel megvá­lasztották nemzetgyűlési képviselőnek. Jubileumi emlékünnep. A „Buda­pesti Ili. kér. föld- és szőlőművesek egyesülete“ november hó 20-án ülte meg fennállásának 25 éves jubileumi emlékünnepélyét dr. Bolzenkardt Já­nosáé zászlóanya, dr. Botzenhardt János, Heuthaller Frigyes, Kontra Aladár, Móhr Henrik, Sagmüller József, Schmid Miksa és Szente Miklós védnöksége mellett. Az ün­nepély reggel 1h 9 órai gyülekezés­sel vette kezdetét, 10 órakor nagy­mise, amelyen Sagmüller József apát, esperes-plébános azászlótfelszentelte, a Dalkoszoru-Dalfüzér Egyesült Da­lárda Zöld Károly karnagy vezetésé­vel a mise alatt misét adott elő. Este az egyleti helyiségében (Ili. kér., Szentendrei-utca 16. szám) társas­vacsora volt a kerület polgársága részvételével. Az ünnepség élén Gig- ler György egyesületi elnök, Kuncze Géza rendező-bizottsági elnök és Nemes Árpád titkár buzgólkodtak. Dr. Orováné Bodó Klári, a ritkán hallható kiváló énekesnő e hó 10-én Nagykanizsán, e hó 13-án pedig Szombathelyen nagy sikerrel hangversenyezett. A művésznő a jövő év februárjában a pesti Vigadóban rendezi dalestélyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom