Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-10-29 / 714. szám
MXJX. évfolyam. 714. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetés« egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: L, Bors-utca 24. Telefon: 129—96. i Felelős szerkesztő: 1 VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 koropa. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. október 29-én. a befő ma minden haladás, minden gazdasági tevékenység alapja és Budán csak azért nem fejlődött ki különleges fekvése és elszigeteltsége révén semmiféle speciális gazdasági élet, mert nem volt sajtója, mely erre az alkalmas tényezőket felhívta, a kérdést megvitatta volna. A pesti sajtó csak újabban kezd foglajkozni Budával s eddig abban merült ki ez az érdeklődés, hogy selejtes élcekkel illette a budai kis korcsmákat. A többi nem érdekelte. Világhírű gyógyforrásaink sem. Az Erzsébet-hidnál bugyogó Hungária- forrást is mi tettük népszerűvé és ma már tolong körülötte a vizétől gyógyuló embertömeg. A betűtől irtózott a budai ember és újságot csak azért olvasott, mert muszáj tudni, hogy mi történik odaát Pesten és a nagyvilágban. Az nem érdekelte, hogy mi történik Budán, a mi szőkébb, kis világunkban. Kis világ ? Kétszázezer ember él itt, külön világfelfogásban és van közte olyan is, aki sohsem járt Pesten. Más a lelke,-szive, öröme, szórakozása, más a hite, egymásrautaltsága — és mégsem törődött egymással. Vannak ezer évre visszatérő történelmi emlékei, hagyományai. amiket most ásunk ki „Krónikáinkban és az elmúlt 19 esztendő, amelyekben a Budai Napló igyekezett a szundikáló budai öntudatot feléleszteni, nehéz, küzdelmes két évtized volt, melyet eleinte bénitott a betii iránt való közöny s hét éve lenyűgöz a háború s a vele járó nyomorúság. Bénitott, lenyűgözött, de le nem tört. A mi olvasóközönségünk állandóan gyarapodik, a mi közönségünk szeretettel karolja fel egyetlen lapja ügyét, még a mai szerény keretek között is, amikor a nyomdászipar gazdasági válsága és a papiros mérhetetlen drágasága a legszűkebb terjedelemben való megjelenésre kényszerit bennünket. A nyomtatott betű hatalma mégis megtörte a közönyt, — a betűt megszerették Budán és ma már itt alig él ember, aki a betű fontosságát el ne ismerné, meg ne becsülné. Erre a szeretetre és megbecsülésre van szüksége a „Budai Napló“- nak, hogy a most kibocsátásra kerülő betiiutalvdnyait szeretettel váltsa meg a közönség és lehetővé tegye a lap saját nyomdájának felállítását. Ez függetleníti a lapot minden befolyás alól, hogy tisztán és kizárólag Buda polgárságának érdekeit szolgálhassa, kellő terjedelemben, hetenkint többször megjelenve, talán naponkint, ahogy azt Buda számos elhanyagolt érdeke, történelmi hivatása, istenadta természeti kincsei megérdemelnék. Viraág Béla. IRária ídi érdekében „Barbár dolog“ címen közölt Unghváry Sándor festőművész tollából származott cikkünk nem tévesztette el hatását a jóizlésíi tényezők előtt, ahogy azt az alábbi levél is bizonyítja: Örömmel olvastam Unghváry festőművész barátomnak az Irma-téri fák dolgában írott cikkét. Teljes mértékben osztom. A fakivágás ügyére vonatkozólag megnyugtatásul közlöm a következőket: Amikor a Budai Naplóban olvastam, hogy a fákat ki akarják vágni, mint a Műemlékek Orsz. Bizottságának ezidőszerint megbízott előadója, a Bizottság utólagos jóváhagyását1 feltételezve, rohantam a postára egy Sipőcz polgármester úrhoz írott tiltakozó távirattal, melyet utóbb a Bizottság hivatalos átirata — megfelelő formában és indokolással — követett. A Bizottsághoz már meg is érkezett a polgármester ur válasza, hogy a fákat meg fogják kímélni. Hála a Budai Napló éberségének, ezt a festői képet tehát sikerült megmenteni. De a veszély még kisért, mert hasonló restaurációk terveztetnek másutt is. Csak a napokban pusztították el helyéről — a Statisztikai palota előtt — a régi kedves nepomuki Szt. Jánost a kedves régi fákkal. Az uj szobrocska a kis gyepdombocskával, kisvárosias elrendezésével nem kárpótol a bájos . régi képért, amely a XVIII. századbeli Budából maradt meg ott. Osztom Unghváry mester aggályait és előre tiltakozom az ellen, hogy a szép Irma-téri emlék poézisét is megrontsák egy Mucsára való gyepdombocskával, amilyent sehol a világon nem csinálnak, csak Budapesten, ahol mindent a hozzá nem értők dirigálnak. Szakértelemnek, szeretetnek — semmi nyoma. Dr. Lechner Jenő. SPANYOL KÖLTŐKTŐL. ■ KÉT TÜKÖR. (Ramon de Campoamor.) Amikor tükörbe néztem, Negyven év tűnt ott felém, S ráncos, vénnek látva arcom, A tükröt széttördelém. Hü tükrében a léleknek Néztem aztán arcomat, Ott meg oly kép tűnt szemembe, Melytől szivem meghasadt. Hit, ifjúság s szerelem, ha Kebelünkből már kivész: Fájó, ki tükörbe pillant, Fájóbb, ki szivébe néz. Kondor Lajos. A Hollós Mátyás Társaság legközelebbi választmányi ülése e hó 7-én este 6 órakor lesz I., Bors-u. 2. (Krisztinavárosi kaszinóban.) Rákosi Viktort látogatta meg budai lakáson dr. Szentgyörgyi Árpád a Budai Napló belső munkatársa és a Szivárvány című uj folyóirat, számára a következőket írja róla: Siestált Rákosi Viktor. Beszédes, hangja szinesebb, ha munkáiról társalog. „Magyar lliás" regényén dolgozik. Két könyve készül: „Amikor még jókedvüek voltunk“ és „Utazás exotikus országokban“. Ifjúsági regényeit karácsonyra adja ki a Franklin Társulat. Uj regénytéma foglalkoztatja és írni szándékozik egy irredenta színdarabot, amelyben egy szó sem lesz irredentizmusról, mégis az első sorától az utolsóig azt szolgálja. Jó az ötlete és sokat vár tőle. Számos könyve hamarosan a könyvpiacra kerül. Háború alatt nem jelent meg egy munkája sem, most behozza. Szerelmes Budába, úgy érzi, mintha valami csendes vidéki városkában élne. Írásait nem saját kezével írja, tizenöt éve diktálja Írógépbe. Húsz ember határozott ezrek meggyőződése ellenére, bár azok nevében Óbudán a Keresztény szociális párt választmányi ülésén, mely okt. 27-én volt. A kiszivárgott hírek szerint Hilbert Vilmos bevezető szavai után Kontra Aladár a nemzeti egyesülés központi pártjában leszavazott indítványát itt terjesztette elő a legélesebb beállításokkal, s igy ezzel a húsz emberkével bizalmatlanságot szavaztatott a Bethlen-kormánynak. Lett volna ugyan ellenvélemény is, de a meny- dörgő hangok hallatára az meg sem mert mukkanni. Azonban a gyűlés után, annak nyomása alól felszabadulva ez az ellenvélemény már hiveket is toboroz nagy számban. Ennek bizonyára komolyabb következményei is lesznek — pártbomlás formájában. — Két levelet is kaptunk ezzel kapcsolatban s íróik egyértelmüleg azon csodálkoznak, hogy nem érdekelt emberek, akik vezető katholikus szerepet töltenek be, mint Mettelka Frigyes, Szörényi Rezső es Sterc István, hogy szavazhatták meg ezt a határozatot. Sziklay János dr. a‘kiváló iró és a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja, a megmaradt Magyarországról tartott értékes előadást a budai iparos- és kereskedő ifjak egyesületében e hó 30-án nagyszámú érdeklődők zajos tetszése mellett. Az elárvult Várszínházban az uj társulat Géczy Istvánnak „Mátyás szerelme“ című dalos vígjátékéban mutatkozott be a nyilvános főpróbán vasárnap délután. A darab tárgya Hollós Mátyás királynak és a boroszlói polgármester Borbála nevüjgzép leányának szerelmi történetét viszi színpadra. A bravúrosan megalkotott és megírt kedves történet élénk érdekes, néhol derűs, néhol érzelgős, de mindig lebilincselő jelenetekben pereg le és Géczy István drámaírói készsége egész teljességében bontakozik ki benne. A darab zenéjét Stephanidesz Károly irta. A partitúra tele van behízelgő melódiákkal, rithmikus, pompásan hangszerelt dalokkal, pattogó táncrészietekkel : a finálékban sok helyen a vigopera magaslatáig lendül a sok helyen magyaros motívumokkal átszőtt zene. A fiatal, igyekvő, nagyrészt kezdőkből álló társulat elég ügyesen takarta szorgalmas törekvéssel a hiányokat. Uj bankfiók nyílt meg a Retek-utca és Krisztina-körut sarkán. A Széna-tér legexponáltabb helyén nyitotta meg imponáló helyiségét a A lágy. Ált. Hitelbank és ide vezényelték ki a bank budán lakó főtisztviselőinek néhányát, hogy a legerősebb kapcsokkal fűzzék ezt a fiókot Buda gazdasági életéhez. Érdekes, hogy itt a Széna-téren csúfosan megbukott a II. kerületi takarék- pénztár és három nagy pénzintézet tartotta érdemesnek, hogy a megüresedett pozíción fiókot állítson. A Magy. Ált. Hitelbanknak ez a várbeli és a budai fiókon kívül a harmadik fiókja Budán. Molnár László a vízivárosi plébánia egyetlen komoly jelöltje s igy az ö jelölése s megválasztása nem sok vizet fog zavarni a november elején tartandó közgyűlésen. Szinielö'adást rendez november 6-án d u. 5 órakor a Városmajor-utca 59. alatt iskolaépületben a budapesti (budai) iparos és kereskedő ifjak közmüv. egyesülete, melynek műkedvelő gárdája előadja a Doktor ur című bohózatot. Az előadást ismeretterjesztő előadás előzi meg: Jancsó Benedek iró és tanár az erdélyi magyarság helyzetéről a román uralom alatt. Az est iránt élénk érdeklődés nyilvánult. Belépő dij nincs. Az egyesületben november 9-én Körössy Endre tart előadást. Hatalmas festmény méreteiben is túlhaladva a szokott nagyságot Dudits Andor festő művészi alkotása ; A nemzeti hadsereg eskütétele a Vérmezőn. Az 5 méter hosszú 3 méter magas kép különös hatásokat vált ki a nézőből s maradandó büszkesége lesz a magyar történeti festészetnek. Dudits meghívta a Hollós Mátyás* Társaságot, melynek tagjai november első hetében tekintik meg ezt a hatalmas alkotást, mely a nemzetet ért sorscsapás dacára az itt folyó kulturmunkának erős bizonyítéka. Bednárz Róbert lesz az újlaki plébános a Keresztény Községi Párt katholikus tagjainak okt. 29-iki állásfoglalása folytán, az újlaki és óbudai bizottsági tagok javaslata alapján. Második helyen jelölték Szokolay Antal ferencvárosi káplánt, akinek a hívek között van nagy .pártja.
