Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-10-29 / 714. szám

M­XJX. évfolyam. 714. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetés« egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: L, Bors-utca 24. Telefon: 129—96. i Felelős szerkesztő: 1 VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­den további cm. 30 koropa. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. október 29-én. a befő ma minden haladás, minden gaz­dasági tevékenység alapja és Budán csak azért nem fejlődött ki külön­leges fekvése és elszigeteltsége révén semmiféle speciális gazdasági élet, mert nem volt sajtója, mely erre az alkalmas tényezőket felhívta, a kérdést megvitatta volna. A pesti sajtó csak újabban kezd foglajkozni Budával s eddig abban merült ki ez az érdeklődés, hogy selejtes élcekkel illette a budai kis korcsmákat. A többi nem érdekelte. Világhírű gyógyforrásaink sem. Az Erzsébet-hidnál bugyogó Hungária- forrást is mi tettük népszerűvé és ma már tolong körülötte a vizétől gyógyuló embertömeg. A betűtől irtózott a budai ember és újságot csak azért olvasott, mert muszáj tudni, hogy mi történik odaát Pesten és a nagyvilágban. Az nem érdekelte, hogy mi történik Budán, a mi szőkébb, kis világunkban. Kis világ ? Kétszázezer ember él itt, külön világfelfogásban és van közte olyan is, aki sohsem járt Pesten. Más a lelke,-szive, öröme, szórakozása, más a hite, egymásra­utaltsága — és mégsem törődött egymással. Vannak ezer évre vissza­térő történelmi emlékei, hagyomá­nyai. amiket most ásunk ki „Kró­nikáinkban és az elmúlt 19 esz­tendő, amelyekben a Budai Napló igyekezett a szundikáló budai ön­tudatot feléleszteni, nehéz, küzdel­mes két évtized volt, melyet eleinte bénitott a betii iránt való közöny s hét éve lenyűgöz a háború s a vele járó nyomorúság. Bénitott, lenyűgözött, de le nem tört. A mi olvasóközönségünk állan­dóan gyarapodik, a mi közönségünk szeretettel karolja fel egyetlen lapja ügyét, még a mai szerény keretek között is, amikor a nyomdászipar gazdasági válsága és a papiros mérhetetlen drágasága a legszűkebb terjedelemben való megjelenésre kényszerit bennünket. A nyomtatott betű hatalma mégis megtörte a közönyt, — a betűt meg­szerették Budán és ma már itt alig él ember, aki a betű fontosságát el ne ismerné, meg ne becsülné. Erre a szeretetre és megbecsü­lésre van szüksége a „Budai Napló“- nak, hogy a most kibocsátásra kerülő betiiutalvdnyait szeretettel váltsa meg a közönség és lehetővé tegye a lap saját nyomdájának fel­állítását. Ez függetleníti a lapot minden befolyás alól, hogy tisztán és kizárólag Buda polgárságának érdekeit szolgálhassa, kellő terje­delemben, hetenkint többször meg­jelenve, talán naponkint, ahogy azt Buda számos elhanyagolt érdeke, történelmi hivatása, istenadta ter­mészeti kincsei megérdemelnék. Viraág Béla. IRária ídi érdekében „Barbár dolog“ címen közölt Unghváry Sándor festő­művész tollából származott cik­künk nem tévesztette el hatását a jóizlésíi tényezők előtt, ahogy azt az alábbi levél is bizonyítja: Örömmel olvastam Unghváry festő­művész barátomnak az Irma-téri fák dolgában írott cikkét. Teljes mérték­ben osztom. A fakivágás ügyére vonatkozólag megnyugtatásul köz­löm a következőket: Amikor a Budai Naplóban olvastam, hogy a fákat ki akarják vágni, mint a Műemlékek Orsz. Bizottságának ezidőszerint meg­bízott előadója, a Bizottság utólagos jóváhagyását1 feltételezve, rohantam a postára egy Sipőcz polgármester úrhoz írott tiltakozó távirattal, melyet utóbb a Bizottság hivatalos átirata — megfelelő formában és indokolás­sal — követett. A Bizottsághoz már meg is érkezett a polgármester ur válasza, hogy a fákat meg fogják kímélni. Hála a Budai Napló éber­ségének, ezt a festői képet tehát sikerült megmenteni. De a veszély még kisért, mert hasonló restaurációk terveztetnek másutt is. Csak a napokban pusz­tították el helyéről — a Statisztikai palota előtt — a régi kedves nepomuki Szt. Jánost a kedves régi fákkal. Az uj szobrocska a kis gyep­dombocskával, kisvárosias elrende­zésével nem kárpótol a bájos . régi képért, amely a XVIII. századbeli Budából maradt meg ott. Osztom Unghváry mester aggályait és előre tiltakozom az ellen, hogy a szép Irma-téri emlék poézisét is meg­rontsák egy Mucsára való gyep­dombocskával, amilyent sehol a vilá­gon nem csinálnak, csak Budapesten, ahol mindent a hozzá nem értők dirigálnak. Szakértelemnek, szeretet­nek — semmi nyoma. Dr. Lechner Jenő. SPANYOL KÖLTŐKTŐL. ■ KÉT TÜKÖR. (Ramon de Campoamor.) Amikor tükörbe néztem, Negyven év tűnt ott felém, S ráncos, vénnek látva arcom, A tükröt széttördelém. Hü tükrében a léleknek Néztem aztán arcomat, Ott meg oly kép tűnt szemembe, Melytől szivem meghasadt. Hit, ifjúság s szerelem, ha Kebelünkből már kivész: Fájó, ki tükörbe pillant, Fájóbb, ki szivébe néz. Kondor Lajos. A Hollós Mátyás Társaság leg­közelebbi választmányi ülése e hó 7-én este 6 órakor lesz I., Bors-u. 2. (Krisztinavárosi kaszinóban.) Rákosi Viktort látogatta meg budai lakáson dr. Szentgyörgyi Árpád a Budai Napló belső munkatársa és a Szivárvány című uj folyóirat, számára a következőket írja róla: Siestált Rákosi Viktor. Beszédes, hangja szinesebb, ha munkáiról társalog. „Magyar lliás" regényén dolgozik. Két könyve készül: „Amikor még jókedvüek voltunk“ és „Uta­zás exotikus országokban“. Ifjúsági regé­nyeit karácsonyra adja ki a Franklin Tár­sulat. Uj regénytéma foglalkoztatja és írni szándékozik egy irredenta színdarabot, amelyben egy szó sem lesz irredentizmus­ról, mégis az első sorától az utolsóig azt szolgálja. Jó az ötlete és sokat vár tőle. Számos könyve hamarosan a könyvpiacra kerül. Háború alatt nem jelent meg egy munkája sem, most behozza. Szerelmes Budába, úgy érzi, mintha valami csendes vidéki városkában élne. Írásait nem saját kezével írja, tizenöt éve diktálja Írógépbe. Húsz ember határozott ezrek meg­győződése ellenére, bár azok nevé­ben Óbudán a Keresztény szociális párt választmányi ülésén, mely okt. 27-én volt. A kiszivárgott hírek szerint Hilbert Vilmos bevezető szavai után Kontra Aladár a nem­zeti egyesülés központi pártjában leszavazott indítványát itt terjesz­tette elő a legélesebb beállítások­kal, s igy ezzel a húsz emberké­vel bizalmatlanságot szavaztatott a Bethlen-kormánynak. Lett volna ugyan ellenvélemény is, de a meny- dörgő hangok hallatára az meg sem mert mukkanni. Azonban a gyűlés után, annak nyomása alól felszabadulva ez az ellenvélemény már hiveket is toboroz nagy szám­ban. Ennek bizonyára komolyabb következményei is lesznek — párt­bomlás formájában. — Két levelet is kaptunk ezzel kapcsolatban s íróik egyértelmüleg azon csodál­koznak, hogy nem érdekelt embe­rek, akik vezető katholikus szere­pet töltenek be, mint Mettelka Frigyes, Szörényi Rezső es Sterc István, hogy szavazhatták meg ezt a határozatot. Sziklay János dr. a‘kiváló iró és a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagja, a meg­maradt Magyarországról tartott értékes előadást a budai iparos- és kereskedő ifjak egyesületében e hó 30-án nagyszámú érdeklődők zajos tetszése mellett. Az elárvult Várszínházban az uj társulat Géczy Istvánnak „Mátyás szerelme“ című dalos vígjátékéban mutatkozott be a nyilvános főpróbán vasárnap délután. A darab tárgya Hollós Mátyás királynak és a borosz­lói polgármester Borbála nevüjgzép leányának szerelmi történetét viszi színpadra. A bravúrosan megalko­tott és megírt kedves történet élénk érdekes, néhol derűs, néhol érzel­gős, de mindig lebilincselő jelene­tekben pereg le és Géczy István drámaírói készsége egész teljes­ségében bontakozik ki benne. A darab zenéjét Stephanidesz Károly irta. A partitúra tele van behízelgő melódiákkal, rithmikus, pompásan hangszerelt dalokkal, pattogó tánc­részietekkel : a finálékban sok he­lyen a vigopera magaslatáig lendül a sok helyen magyaros motívumok­kal átszőtt zene. A fiatal, igyekvő, nagyrészt kezdőkből álló társulat elég ügyesen takarta szorgalmas törekvéssel a hiányokat. Uj bankfiók nyílt meg a Retek-utca és Krisztina-körut sarkán. A Széna-tér leg­exponáltabb helyén nyitotta meg imponáló helyiségét a A lágy. Ált. Hitelbank és ide vezényelték ki a bank budán lakó főtiszt­viselőinek néhányát, hogy a legerősebb kapcsokkal fűzzék ezt a fiókot Buda gazda­sági életéhez. Érdekes, hogy itt a Széna-téren csúfosan megbukott a II. kerületi takarék- pénztár és három nagy pénzintézet tar­totta érdemesnek, hogy a megüresedett pozíción fiókot állítson. A Magy. Ált. Hitelbanknak ez a várbeli és a budai fiókon kívül a harmadik fiókja Budán. Molnár László a vízivárosi plé­bánia egyetlen komoly jelöltje s igy az ö jelölése s megválasztása nem sok vizet fog zavarni a novem­ber elején tartandó közgyűlésen. Szinielö'adást rendez november 6-án d u. 5 órakor a Városmajor-utca 59. alatt iskolaépületben a budapesti (budai) iparos és kereskedő ifjak közmüv. egyesülete, melynek műkedvelő gárdája előadja a Doktor ur című bohózatot. Az előadást ismeretterjesztő előadás előzi meg: Jancsó Benedek iró és tanár az erdélyi magyarság helyzetéről a román uralom alatt. Az est iránt élénk érdeklődés nyilvánult. Belépő dij nincs. Az egyesületben november 9-én Körössy Endre tart előadást. Hatalmas festmény méreteiben is túlhaladva a szokott nagyságot Dudits Andor festő művészi alko­tása ; A nemzeti hadsereg eskü­tétele a Vérmezőn. Az 5 méter hosszú 3 méter magas kép külö­nös hatásokat vált ki a nézőből s maradandó büszkesége lesz a magyar történeti festészetnek. Dudits meghívta a Hollós Mátyás* Társa­ságot, melynek tagjai november első hetében tekintik meg ezt a hatalmas alkotást, mely a nemzetet ért sorscsapás dacára az itt folyó kulturmunkának erős bizonyítéka. Bednárz Róbert lesz az újlaki plébános a Keresztény Községi Párt katholikus tagjainak okt. 29-iki állásfoglalása folytán, az újlaki és óbudai bizottsági tagok javaslata alapján. Második helyen jelölték Szokolay Antal ferencvárosi káplánt, akinek a hívek között van nagy .pártja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom