Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-10-22 / 713. szám

XIX. évfolyam. 713. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­den további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. október 22-én. I Kilenc ezer budai kispolgár és munkás nagy érdekei forognak kockán, abban a játékban, melyet néhány nagy szövet­kezet folytat egy Budáról megindult munkásmozgalom ellen. Kilencezer olyan Budán élő ember­ről van szó, aki munkás létére keresi a polgárságba való beolvadás útját, oly módon, hogy telket igyekszik szerezni és családi házat építeni. Ennek a kilencezer budai ember­nek a nyomában más ötvenezer ember jár Pesten és a vidéken, akiket egy vágy, egy ösztön, egy gazdasági cél lelkesít: — saját otthont alapi- j tani a szövetkezés erejével. Zseniális szervező elmével 60.000 | embert tudott egy táborba hozni a J mozgalom vezére Balogh Jenő, mely j tábor Akarat címen szövetkezetté ; alakult közvetlenül a háború után j és garast garashoz téve gyűjtötték a j tőkét, hogy nagy telekterületeket vá- 1 sároljanak a főváros és a vidéki 1 városok méllett, és azokon kertváros- szerű munkástelepeket építsenek, min­den tagnak különálló saját otthont. Pénzünk rohamos elértéktelenedése megakasztotta ezt a házépítő akciót, j de azért az Akarat szövetkezet más j irányban igyekezett tagjainak gazda- j sági előnyöket juttatni. Méhészeteket ! létesített, szövetet szerzett, különféle j élelmiszereket vásárolt részükre, ami I végül is szemet szúrt néhány nagy, | országos szövetkezetnek, mert mez- j telenre vetkőztetíe azok tehetetlen- l ségét és üzleti önzését. Ez okozta az Akarat vesztét, igy jutott kockára hatvanezer kis ember pénze, köztük az alapító kilencezer budai lakosé. Azon a címen, hogy házakat épí­teni nem lehet, üszköt vetettek a tagok közé, ahelyett, hogy ezt a szervezetet igyekeztek volna, mint hazafias, nemzeti munkás-szövetke­zetei támogatni. A hatvanezer közül néhány száz tag és az őket meg­nyerőit szövetkezetek félrevezettek vészharangkongatásukkal mindenkit, félretólták útjukból az Akarat erélyes és szervezőképes vezetőségét, gond­nokot tudtak kiküldetni a hatóságok részéről s ma már pusztulásnak indult minden. A megszerzett telek­tömböket eladták, amivel kedvét szegték a tagoknak, — a jól vmenő üzemeket kiszolgáltatták a konkurrens szövetkezeteknek s most az össze­omlás előtt hivatalos lapjukban arról sírnak megindító éneket, hogy mégis csak építkezni kell, holott ők voltak azok, akik ennek lehetőségét eddig tagadták. Október hó első felében volt a közgyűlésen résztveendő tagok, illetve a tagok képviselőinek választása és a főváros tiz kerületéből nyolc kerü­letben nagy többséggel győzött a régi, az elcsapott vezetőség. Az ország legtöbb helyén szintén kisebb­ségben maradt minden erőlködése dacára a mostani vezetőség s igy ma teljes a zavar az Akarat körül, hacsak a tervezett interpelláció a nemzetgyűlésen nem tisztázza a hely­zetet. Buda nemzetgyűlési képviselői megtehetnék ennek a kilencezer budai kis embernek, hogy veszendő ügyü­ket felkarolva, illetékes helyen szóvá tegyék az Akarat ügyét. Kilencezer munkásról van szó, akik Budán élnek, budai polgárokká óhajtanak lenni, egyíől-egyig jó ma­gyar hazafiak, és — ami szintén számot tesz — az ő választóik. Dubonai Pál. den oldalról jól megnézik, hogy milyen rendes munka. Ennek az egy órai megnézésnek vannak csak útjá­ban a fák. Ha másnap vísszaállhat- nának, minden rendben lenne. De a fa már olyan természetű, hogy elpusztul, mihelyt kivágják. És hogy a fák ártanának a szobor­nak ? Annyi bajuk legyen a mi szob­rainknak, amennyit a fák ártanak nekik. Tisztelettel Unghváry Sándor. Barbár dolog készül kegyeletes kulturális tény keretében és ez ellen szólal föl Unghváry Sándor festőművész az alábbi sorokban : Az Irma-téri Mária szobrot most javitatja ki a város és pedig szivünk szerint művészi kezekkel, nekünk budaiaknak teljes megelégedésünkre. Hir szerint a szobor körüli fákat, bármennyire sajnálatos, ki kell vágatni, mert elfödnék a müvet, és közelsé­gük árt a szobornak . . . E tömeges kivégzés ne történhessen meg védő­beszédünk nélkül. Hosszú vezér­cikket kellene írnunk mint az ügy megérdemli; és ha a papirhiány nem gátolná, aláírná a második kerüiet minden polgára. Egyet azonban már ma is biz­tosra veszünk: „ nem fogják ki­vágni az Irma-téri fákat“. És pedig éppen művészi szempontból fognak azok ott megmaradni. Ha kedves régi budai házak képeznék a szobor hátterét, nem kellenének a fák. Ha Ha ez a szobor egy olasz városká- ben lenne, ezerszinü kövek egymás­nak dőlt százados falú házak közt, — nem kellenének a fák. Ha ez a szobor sötét születésű német városban állna hosszúfödelü házak közt, talán nem kellenének a fák. De nézzenek csak jobban oda ! Egy ház átjött Pestről és most ott áll a szobor mögött. Ezért kellenek a fák. És ahogyan ismerjük ezeket a pesti házakat, még sok pesti ház át fog jönni és ide fog állni erre a kis térre, ahova senki sem hívta őket; s akkor majd csak a fák fogják védeni a mi árva Máriánkat. Kegyelem a fáknak, nem kell szeg­letes gyepágy, nem kell dísznövény 1 Kegyelem 1 Á szobor előtti fák is kedvesek nekünk, mert bár előtte állnak, mégis látni engedik a karcsú I talapzatot és az összeboruló Iombo- í kon túl úgy tűnik fel (már bocsánat, i nekünk budaiaknak úgy tűnik fel), I mintha Mária a lombok felett lebegne. [ Le is leplezhetek egy különben igen derék szándékot. Ezt a szobrot majd ünnepélyesen át fogják adni és min­Buda, 1921. okt. 21. Apponyi Albert gróf e hó 15-én | fogadta a Hollós Mátyás Társaság [ küldöttségét: Morvay Győző dr. I elnököt Massány Ernő alelnököt, [ Peterdy Nándor titkárt, Géczy István l szinműirót és Balogh Pál publicistát ! és elfogadta a társaság diszelnöksé- gét, kijelentve, hogy a budai közönség f előtt a Társaság ez évi szezonnyitó | ünnyepélyén beszélni fog. Ugyan- l csak nagy örömmel fogadta fiának, | Apponyi György gróf tiszteletbeli f tagul való megválasztatását. Huza- I mosabb ideig szívesen elbeszélgetett l a küldöttséggel a Hollós Mátyás Tár- l saság nagy hivatásáról Buda kultu- | rális életében, mely szoros kapcso­lj latban áll e városrész gazdasági í fejlődésével. \ Morvay Győző dr. tankerületi főigazgatót, l a Hollós Mátyás - Társaság elnökét, az l ötödik fizetési osztályba nevezte ki a kul- jj tuszkormány. A H. M. T. társaság legutóbbi 5 ülésén melegen ünnepelte elnökét e ki- j neveztetés alkalmából. I Timon Ákos dr., a tudományegyetem I magnifikusa, a Hollós Mátyás-Társaság i elnöki tanácsának tagja örökbecsű tanul- i mányi irVPázmány Péterről, mint a jog | és igazság védőjéről abból az alkalomból, \ hogy a budapesti egyetemet „Pázmány j Péter-egyetem“-nek nevezték el. j A Budára került gróf Zichy Jenö- \ múzeumot e hó 23-án d. e. 11 óra- j kor nyitják meg ünnepélyesen í., ; Verpeléti-ut 3. sz. alatti helyiségében. ■ Rekordot ér el Óbuda a képviselőjelöltek l termelésében. A többször megcáfolt hír \ dacára az óbudaiak erősen bíznak abban, i hogy jelenlegi képviselőjük végre mégis jj csak püspök lesz, akár tábori, akár más jj s igy újra választhatnak. AAost legújabban | Kocsán Károly tanító, „A Nép“ szerkesztő­jének a neve van élénk forgalomban, akit érzelmi szálak fűznek Óbudához. Meny­asszonya Terleüer Olga óbudai tanítónő s a kér. szoc. pártnak agilis vezető tagja. Irján Béláné e hó 24-én rendezi első őszi hangversenyét a Kamarazeneteremben, V., Molnár-utca 11. A Hollós Mátyás Társaság e hó 24-én este 6 órakor a Krisztina­városi kaszinóban választmányi ülést tart. Tárgya: Ügyrend. Pénztári jelentés. I Igazgaíóváítozás van az óbudai Kiscelli- s utcai iskolában, melynek eddigi vezetőjét, j Nagy Edét szabadkőműves múltja miatt a | főváros degradálta s helyébe Szörényi Rezső j a kér. szoc. párt elnökét nevezték ki. j Szent Imre templomot épít a Kelen- ) föld-lágymányosi kafholikus egyház- | község, ha a megfelelő összeg ren- \ delkezésére áll. Eddig 200 ezer | koronát gyűjtöttek, amely most okt. j elején lezajlott nagy propagandával | 284 ezer koronára emelkedett. Ebben | kiválóan résztveítek fáradhatatlan, í lelkes ötletes munkával: az egyház- I község elnöke Forster Gyula, Benárd | Ágostonná, Simonsitsné, Neuhold Józsefné, Szentgyörgyi Elemérné, Gölniczky Gizella, Pridafka Margit és sok-sok kedves, buzgó hölgy, Farkas Alberik helyi plébános, dr. Dénes Miklós és sok lelkes ur. Az egyházközségi iroda (I., Verpeléti-ut 3.) állandóan dolgozik most is a hívők testi és lelki gondjait viselve. A kicsiny kápolna pedig, melyet szeretettel gondoznak, Ízlésesen, igazi művészettel rendeztek be, minden mise alatt zsúfolásig megtelik a hívők hitbeli készségét bizonyítva. Népszerű előadásokat rendez a III. kér. szoc. párt újlaki csoportja. Sorozata a kö­vetkező : Okt. 27-én Kerékgyártó Árpád főgimn. igazgató: A hatalmas parány. — Nov. 3-án Kontra Aladár nemzetgyűlési képviselő: A turáni kérdés. — Nov. 10-én dr. Tóth Jenő szfőv. kér. orvos: Társada­lom és egészségügy. — Reizinger Sámuel isk. igazgató : A zsidók magyarországi tör- | ténete. — Nov. 17-én Toperczer Ákosné: A nő ^ magyar jövő kialakulásában. — Vezér Gyula újlaki lelkész: Társadalmunk bajai. — Nov. 24-én Vass Árpád főgimn. I tanár: Magyar sors. Flanyek Gyula főv. főmérnök: A 111. kér. városfejlesztő poli­tikájáról. — Dec. 1-én dr. Morvay Győző tan. kér. főigazgató: Szociális lélek I. — Dec. 8-án Reisinger Gyula igazgató: Hazánk nagyasszonya. Erdélyi Dezső zenekonzv. igazgató : A magyar zene fejlődése. — Nov. 18-án dr. Morvay Győző: Szociális lélek II. — Dec. 22-én dr. Pfeiffer Miklós főorvos : A magyar faj társadalmi védelme. Bernáth János tanár: Az állatok társadalmi élete. — Minden előadáson nemzetgyűlési kép­viselők aktuális politikai és gazdasági éle­tünket ismertetik. Az előadások a Lajos- utca 1. sz. polg. iskola tornatermében lesznek minden csütörtökön este 7 órakor. Belépő dij nincs. A siker jegyében indult kultur- missziójára a Kisfaludy Színház. Végre egy intézmény, mely fel tudta rázni letargiájából, életre galvanizálni közönyéből az óbudai intellektuele- ket is. Változatos és nívós műsorával az uj színház mindig telt házat szerez, mely elismeréssel tapsolt e héten is a „Debrecenbe kéne menni..." operettnek (Lenz Ferenc avatott be­tanítása), a Sudermann drámának és a Drótostót-nak, melyet Kassovich Pál dirigált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom