Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-02-05 / 681. szám
XIX. évfolyam. 681. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. viDAÁn RÉI A Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIKAÄU DC.L.M. I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület Egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 20 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. február 5-én. Bolond dolog, hogy a Vérmező kérdését mindén áron a budaiak nélkül, Budának minden életérdekével ellentétben óhajtják megoldani, azok a politikusok akik Budát csak a villamos vasútról ismerik. Minduntalan felbukkan az az eléggé meg nem gondolt terv, hogy a Vérmezőre kell elhelyezni a Stadiont, ami — úgy első látszatra — elég tetszetős terv, de csak azok előtt, akik végig kocsiznak villamoson a Krisztina-köruton és már a Szénatéren leköti figyelmüket a sportpályára átalakított téglavető gödör. Megkerülve ezt, az előkelő idegenek elé tárul a Vérmező mai eléggé sivár látképe és már is kész a tervük : — Ide kell építeni a Stadiont ! Lapunkban már számtalanszor rá mutattunk, kiváló budai vezér emberek információja alapján — e terv tarthatatlanságára és Budán minden józan várospolitikus tisztában is van ezzel, csak épen — az előkelő, de felületes idegenek élnek előszeretettel a pillanatnyi behatások alatt keletkezett tervüknek. , A Stadion óriási néptömeget befogadó intézmény s ezt a tömeget 50—60 ezer embert el is kell innen szállítani verseny után, még pedig rövid idő alatt. A Vérmezőnek egyetlen közlékedési eszköze a Krisztina-köruti villamos s ennek segítségével, — kocsit kocsi után járatva, épen 48 óra múlva szállítaná el az utolsó embert. Ez tehát nevetséges azok előtt, akik tudják, hogy katonai parádé esetén tízezer katonának a hazavonulása épen egy órába telük. Gyakorlatilag a forgalom kérdése itt meg nem oldható. Ellenben akár a lágymányosi tó helyén, akár Óbudán a Római-fürdő mellett építve fel a Stadiont a forgalom csavargőzőssel, hajón, villamoson, vicinálison és nagy vasúton bonyolítható le sokkal nagyobb látogatottság mellett is. E két helyen viz is áll a Stadion rendelkezésére s igy a vizisportot nem kell külön választani a többi sporttól. A Római-fürdő mellett még télen is űzhető a vizisport, ha fedett csarnok épül a meleg forrásvízzel töltött medence felett s a csarnokot maga a forrás fűtené. Ezt a Szent Gellért-fürdő vizével is meg lehet tenni a Lágymányoson. De mind a két helyen ott a Duna s a lágymányosi pályának még az az előnye is meg van, hogy csaknem szemközt fekszik a pesti belvárossal. Itt is, ott is nagy arányokban fejlesztené a várost, csak épen a Vérmezőn épülve ütné agyon őrökre a Krisztinavárost, mert a Stadiont körülforgó bástyaszerü falak nem csábitanának építkezésre, — viszont meghagyva a Vérmezőt nyilvános parknak, mint növénykertet és a Mikó-utcai részen fölépítve a Ter- mészetrajzi múzeumot, mintegy varázsütésre kiépülne az egész környék és Budapest legszebb városrészévé lehetne. Sajnos, hogy nálunk a pestiek — az előkelő idegenek — nagyobb befolyással bírnak, fürgébbek, ki- járottabbak s igy az a szerencsétlenség érheti Budát, hogy minden célszerütlenség dacára, pont a Vérmezőre építik majd a Stadiont, Buda, 1921. febr. 5. Buda viszonyát Pesthez világította dr. Zselinszki Szilárd a közgyűlésen, amikor igazságos kritika tárgyává tette a közúti vasúti r.-t. merész ajánlatát, mely tisztán beugratásra készült és a kővetkező hasonlatot állította fel. — Annak a szülőnek a gyermeke, aki nagyon sokat jár látogatóba,mégpedig olyan tendenciával, hogy ott majd ozsonnát is fog kapni, ha ez nem jól nevelt gyerek, akkor csak hogy kihasználja azt a nagyon kedvező helyzeti előnyt, hogy ő vendég, az eléje tett kalácsból kiszedi a mazsolaszőllőt. — Pest igy szedi ki előlünk mindig a mazsolát, a hogy azt a közúti szeretné. Az óbudai föld- és szölömüvesek, akik mindenkor urai voltak saját kerületüknek, most újból kénytelenek szervezkedni, hogy a , saját kezükbe vehessék vissza Óbuda vezetését. Január 16-án tartotta a „III. kér. Föld- és Szölömüvesek Keresztény Egyesülete“ tisztújító közgyűlését, amelyen heves felszólalásokban ítélték el azt a lanyha működést, mely a közelmúltban lehetővé tette, hogy a kerület vezetését az egyesület kezéből kivegyék — és határozatot is hozott, hogy ezt az elejtett szerepet az egyesület igyekezzék visszaszerezni. Az egyesület nem politizál, de ha kell akkor régi tradíciói alapján politikai téren is zászlót bont. Ezért újból megszervezte tisztikarát, mely a kővetkezőkből alakult meg : Disz- elnök : Dr. Botzenhardt János,elnök: Gigler György, aleinökök: Schlosser Károly és Dr. Bence József, titkár : Bohnrandt Zoltán, jegyző ; iíj. Hechtl György, pénztárnok: Breitner Rezső, gazda: Weber Ferenc, számvizsgálók : Weber József, Unger Pál és Haszmann Márton. — Választmányi tagok : Ackerl Kái oly, Bartalics Sándor, Behringer János, Elecsel Márton, ifj. Gigler István, legifj. Gigler István, id. Haszmann Pál, id. Hechtl György, Krón György, Krón Pál, Lindmayer Ferenc, Hauszman Márton, Lindmayer Keresztély, dr. Lug- mayer János, Papp János, Quecki János,. Rechenstein Mihály, ifj. Schlosser István, (Szent endrei) Schnädinger József, Szeif Pál, ifj. Thaller István, dr. Zeölle Antal, Ziegler György, Ziegler István (bécsi) — Póttagok: Galauner Ferenc, Graf János, Kner Jakab, Krén István, Lindmayer István, Thaller Mátyás. Hétfőn tartja ezentúl ülését délután 5 órakor a Krisztinavárosi Kaszinó nagytermében I., Bors-u. 2. a Hollós Mátyás Társaság — és nem mint eddig szerdán. A legközelebbi ülése január 31-én lesz. — Az első hétfői ülésen Csudáky Bertalan olvasta fel, rendkívül gondosan készült Chopin tanulmányát, amelyben a lengyelek nagy zeneszerzőjét minden oldalról megvilágítja. Az érdekes tanulmány rendkívüli tetszést aratott. Kutlánya János az ismert emberbarát és kelenföldi háztulajdonos a kelenföldi és vSli-uti iskolákban alapítványokat tett és úgy erről, mint a Szigeti János és neje alapítványáról szóló alapitó okiratot fölterjeszti a város a kormányhatósághoz. Beszélő írás. Didergő hideg estén kerestem fel a budai grafológust, Németh Józsefet, Iskola-utca 37. sz. alatti lakásán. Öreg lépcsőn jutottam felhozzá. Puritán egyszerűségű szobájában héttől tízig beszélgettünk. Rejtélyes és ismeretlen eszmék vettek körül s a pislogó petroleum lámpa derengő fényt árasztott szerteszét. Szembe ültünk egymással Mohó érdeklődéssel figyeltem beszédét, hátrasimitotí művészi hajzata kellemesen illet átszellemült arcához. Tizenkét éve foglalkozik a grafológiával, hivatásszerűen évek óta eddig mintegy 3000 grafológiát adott ki. A néma hallgatag betűk egyszerre beszédesek. Néhány szó leírásából jellemrajzot ad, képet a múltról, képet a jövőről. Léleklátó vagy még ennél is több. Némtlyeket mosolygásra késztet, de szavait a jövő igazolja. Meggyőző erővel beszél, szavaival jóesően simogat. Mondásai gondolkodásra késztetnek. A hangosan becsapódó kapu volt a pont. Merengésemből az arcomba csapkodó csípős szél zavart fel. dr. Sz. Á. Boné R'idoifné, volt tanárnő emlékét örökítette meg a Fehérsas-téri községi polgári fiúiskola tanári kara, az ő nevére jutalomdij-alapitványt létesített és ezt a Tanács pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Fekete hadserege élén vonult be vasárnap délelőtt a budai Várba Mátyás király. A Glória filmgyár ekkor rendezte Vörösmarty „Szép Ilonka“ ftlmje főbb jeleneteinek felvételeit, Thury Elemérrel a címszerepben. Mátyás király hatalmas hadserege élén a Nándor-téren gyülekezett. Körülötte nemes testőrsége a főurak Ciliéi, Újlaki és a meg- békült Garák. Beatrix diszes koronával ékesitve hab fehér lován ült ' udvarhölgyei kíséretében. Nagy egyházi személyiségek, a pápa bíboros követe, püspökök és a szerzetek kiküldöttei. A Werbőczy-utcán halad végig a menet, a lovak patája visszhangot ver az ódon falak közt, majd befordul a Halászbástyára és eltűnnek a régi pénzügyminisztérium kapujánál. Mindenhol fellobogózott, cimerekkel ékesített há2,ak köszöntik. Kiváncsi fejek jelennek meg az ablakoknál. Palotájából nézi gróf Zichy Rafael, odébb gróf Apponyiék egy első emelet ablakából Nemes püspök. Az utcákon korhű közönség katonák, fiatal leventék rivalva üd- vözlik a királyt. Rengeteg ember nézi a felvételt. Egy szakasz rendőr tartja fenn példásan a rendet. A mikor a tömeg oszladozni kezd találkozom Szép Ilonkával és az ősz Peterdivel és eszembe jut Vörösmarty költeményének utolsó szava: Ők nyugosznak örökös hazában. dr. Sz. Á. Budai Kulturház alapja javára január 29-én tánccal egybekötött müvészestély lesz a Budai Vigadóban. A műsoron: Pilinszky Zsigmond, Goda Gizella, dr. Paul Istvánná, Csuka Etelka és Fettl Tibor, ifj. Eöttevéuyi Olivér és a Budai Dalárda solo quartetje szerepel. Tiz pár a körmagyart mutatja be, budai és erdélyi leányok, a budaiak: Baittrok Ica, Bird Baby, Bother itz Edith, Lukács Klári és Vladár Babsy. Tasnádi Kovács József dr. nemzetgyűlési képviselő, ügyvéd a Hollós .Mátyás Társaság tagja annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy ügyvédi irodáját Debrecenből Budára II. Áldás-utca 17. sz. alá helyezte át és ott ügyvédi működését megkezdte. Előadást rendezett a II. kér. Iparoskörben vasárnap délután 4 órakor dr. Bizaglich Ferenc, nyug. pénzügyi tanácsos és nagyszámú közönség előtt világította meg szakszerűen a 111. osztályú kereseti adót, továbbá a hadinyereség-, vagyon-, ház- és telekértékadót. A hallgatóság melegen és hálásan üdvözölte érte, az elnökség nevében pedig Németh József ügyv. elnök mondott köszönetét a kiváló előadónak, aki szívesen nyújt felvilágosítást díjtalanul a hozzáfordulóknak. Baj van a klimatikus temetőben. A jó s Isten látta, hogy a csekély viznyómás mellett a temető üvegházaiban esetleg kevés lesz a viz, — segítségül egy kis talajvizet küldött. A városnak azonban nem kell az ingyen viz és védekezik ellene, egyúttal pedig tatarozza az üvegházakat ami 164 ezer koronába kerül. Azért a gyámoltalanságért, hogy a városházán nem találtak más helyet a temetőnek mint épen ezt a klimatikus gyógyfürdőnek teremtett helyet, most megjött a büntetés, mert a jó Isten nem bottal ver. A budai hat temető emelkedett forgalmáról számol be a köztemetők igazgatósága és az 19I9-ik amikor 2397 femetés voTt Budán, méri a tavalyit, amikor 3325 koporsót bocsátottak le a budai sirgöd- rökqe. így 1920-ban csaknem ezerrel több volt a temetés Budán, mint 1919-ben.
