Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-08-27 / 707. szám

B U D A ! MAP t 6 3 Érdekes és kevéssé ismert adatokat találunk egy régi krónikában a Szent főbb különös történetéről: Nagyboldogasszony napján 1038- ban I. István király éppen a budai főegyház építésével foglalkozott, midőn hirtelen hideglelést kapott, mely egészen megtörte különben is erőtelen testét. Ezen a napon hi­vatta ágyához az ország püspökeit nagyjait, egyetértésre, szeretetre, a keresztény valláshoz való ragaszko­dásra és a néppel való jó bánás­módra intette. Azután a boldogsá- gos Szűz oltalmába ajánlva az or­szágot, jobblétre szenderült. Holt­testét Fehérvárra vitték és az általa Mária tiszteletére épített templom sírboltjába tették. László király uralkodása alatt ugyancsak Nagyboldogasszony nap­ján VII. Geigely pápa elnöklete alatt számos püspök és apát gyűlt össze Rómában éppen a magyar nemzetnek egy néppé olvadása után kétszáz esztendővel. Ekkor István, fia Imre és Gellért püspök élete és tettei szóba kerülvén és megvizsgáltatván: egyhangúlag el­határoztatott, hogy azon dicsőítitek földi maradványai, kik a keresztény hit magvait oly szorgalmasan hin­tették a magyarok szivébe és annak tenyészését saját buzgó életmódjuk által segítették elő, apostoli követek jelenlétében kivétetvén köztisztelet tárgyául oltárokra helyeztessenek. Istvánnak szentek közé emeltetése megbecsülhetetlen volt a magyarok szemében, mert ez első királyukkal történt és pedig oly pápa által, ki lelki nagyság és szentségben min­den elődét túlszárnyalta. Mihelyt a pápai követek meg­érkeztek, az ország minden püspö­két, apátját és országnagyát Fehér­várra gyűjtötte a király. Három napi böjt hirdetteíett és harmadnap es­téjén a király és nagyok a főpap­sággal egyetemben lementek a sír­boltba, ahol a dicsőült apa és fia holtteste kőkoporsóban nyugodott; de nem volt emberi erő, mely a sírbolt ajtaján lévő követ elmozdí­tani képes lett volna. Imádkozás és böjt rendeltetett; de mind hiába, a kő mozdulatlan maradt s ennek hire sebes szárnyakon futotta be az országot. A koronázási templomtól három mértíöldnyire magányos remetelak­ban élt egy istenes nő, kinek neve Karitás vala; ez mint isteni nyilat­kozatot, tudatta a királlyal, miként mindaddig nem hengeritheti el a követ, mig tömlőében sínylődő rokonával ('Salamon, Visegrádon) ki nem békül és azt szabadon nem bocsájtja. Azonnal követek mentek Visegrádra s elhozták Salamont Fehérvárra. A szentek sírjánál fo­gadta őt László és kibékült vele. A sírbolt kibontása folytattatott és a kő minden nehézség nélkül el­vétetvén az István maradványait rejtő koporsó dicsérő és hála énekek között a templomba felvitetett. A koporsó kinyitása másnapra halasz- tatott, mert lehetetlen volt a fel­lelkesült népet rendben tartani.’ Mercurius az egyház kincstárnoka, mint a Biharmegyében fekvő bere­keszi kolostor kinevezett apátja őr­ködött azon éjjen a koporsó mellett. Másnap reggel felnyittatván a. ko­porsó, midőn Mercurius mohón tolakodnék hozzá,’ a király meg­lehetős nyers hangon a szobájába utasitá őt, mivel a barát jelenléte tűrhetetlen volt előtte. A koporsó­ban nem találtak egyebet vereses folyadék és csontoknál. A király sürgető kívánságára keresték a gyűrűt, mellyel István teste — ok­mányok tanúsága szerint is el- íemettetett, de hasztalan! Évek múl­tak, amikor Mercurius apát felfedte a királynak, hogy ő midőn a király által irgalom nélkül kiutasittatoít a templomból, szomorodott szívvel a szentélybe ment, hogy imádkozás­ban keressen vigasztalást s ott jelent meg neki egy fehérbe öltö­zött ifjú, ki valamely fátyolba bur­kolt ereklyét adott át, meghagyván, hogy jól gondját viselje, de idővel H OL VAN MÁR a Bécsikapu ?... Lebontották régen és vele le­rombolták azt a legendás hitet is, hogy amíg a Bécsikapu tornya áll, addig Becs nem tudja megvívni Budát. Talán nem is maga a kapu és a torony voltak a talizmán, hanem a rettenetes magyar erőt bizonyító fegyverek, amik ott lógtak a kapu­ban s amikről tudott dolog volt, hogy Toldi Miklós fegyverei voltak. Ilosvai Selymes Péter krónikája arra biztatja az olvasóját, hogy: Nézd meg jól Budának a Bécsikapuját, Meglátod olt ennek súlyos buzogányát, Mellette filggeni személyéhez pajzsát, Parittyából hajgált húsz fontos kovát stb. Ott lógott a fegyverek mellett Stephan Gerlach udvari pap leírása szerint Toldi állkapcája, óriási lába is. Eze­ket a csontereklyéket Bél Mátyás már nem látta, de a fegyverek még ott voltak: az óriási paizs, a rette­netes szálfa lándzsa, a buzogány emberfej nagyságú kőgolyója, lová­nak patkója, páncélingének karikái és sarkantyúja. Azt hinnéd valami óriásé volt. Dugonics András 1756- ban és 1794-ben szintén látta eze­a királynak megmutassa. A templom I legtitkosabb rejtekében felleplezte í kincsét s az szent István épségben j maradt jobbja volt az annyira kere- ; sett drágalátos gyűrűvel. Berekeszi | apáttá szenteltetvén, magával vitte a drága ereklyét, hol ő és hivatal­társai titkon tisztelték. László a barát előadását Isten Ítéletére bízta. A jobb kéz e naptól fogva a bere­keszi templomban nyilvános tisztelet tárgyául kitétetett és a kolostor í szent jobb vagy szent jobbi apát- j súgnak neveztetett. A hitújítás ko- j rában ez a kéz a dominik barátok raguzai templomába került, honnan 1771-ben Mária Terézia hozatta haza nagy ünnepélyességgel Budára. két, de már akkor az őrség kótya­vetyélte és végül is valahol Bécsbe kerültek az arzenálba. — Most hogy sok mindent igyekszünk Bécsből visszaszerezni, talán helyén való volna érdeklődni a Toldi ereklyék iránt is. H íres foglya volt 1793-ban Budának és bármily hihetet­lenül hangzik, ez volt az első hadi repülő tiszt: — Jacques Gau­nerin, a hires léghajós, aki léghajó­ból kémlelte az ellenség hadállásait, mint a francia konvent biztosa. 1793-ban Marchiennesnél elfogták az osztrákok és mint hadifoglyot Budára küldték. Némely forrás sze­rint a pénzügyminisztérium melletti csonka toronyban volt elzárva, mások szerint a franciskánusok kolostorá­ban, melyben ma az országos levél­tár van. Ez a merész léghajós 1783- ban tanúja volt Lenormand francia fizikus kísérleteinek a szállóernyővel. Ez a tudós oly biztosra vette számí­tásait, hogy két ilyen szálló ernyő­vel a kezében előbb egy ház eme­letéről, azután a montpellieri csillag- vizsgáló tornyáról ugrott le szeren­csésen. Garnerinnek ez jutott eszébe hosszú fogsága alatt és már készen is volt szállóernyője, hogy leugorjon a várból, amikor őrei észrevették és elvették tőle, Csak később szaba­dult meg budai fogságából Gaune­rin, amikor XVI. Lajos király leányáért kicserélték. \s Búé E-2 Akar elegáns tartós cipőt? úgy csináltasson 3ÍIHOS vírus cipészmesternél ÓBUDA, 111. POLGÁR-TÚR 6. Ugyanott NAGY RAKTÁR sa­ját készítésű kész férfi, női és gyermek cipőkben. A legkellemesebb szórakozást találja K0ÜESI LflSOS „Márványhatty:í“~hoz címzett gyönyörű, árnyas kerthelyiségében I. Márvány-utca 19. (Alkoíás-u. sarok) volt Baner-fé!e vendéglő. Esténként CICA JÓSKA zenekarával muzsikál. Elismert legjobb fajborok. — Kitűnő magyar konyha. — Zárt társaságoknak szellős fedett verranda. ‘T Tóth Pákáim: oa BUDiü LÖVÖLDE N9EVVEHDE6LIDE II, MARCIBÁNYI-TÉR BFÜJÉIKIS, intim pűFlilElyiSég. TELEFON : 42-04. Egész nap kitűnő HÁZIKONYHA Olcsó ebédbérlet: házhoz is vihető Udvari sör Hegyaljai borok Reggel, délután pompás HABOSKÁVÉ Mulatságokra, ünnepélyek­re, bankettekre alkalmas NAGYTERMEK K u g 1 i z ó =K Mv«sv°to> „ , m * r B n Balykó Jancsi végállomás filBSlBllFäll ú dHLhZS 91 5IlÉ|Iö muzsikál K LffTVflRYOSSflG Az újonnan átalakított és modernül felszerelt „SYREN“ DROGÉRIA Budapest, II. kerület, Fő utca 7. szám. ­A volt „N AGY A N N A“ o felső Krisztinaváros legolőhelőbS] étterise Winc3 luxus adó I — Kitűnő olcsó konyha 1 Gondosan kezelt italok. HAJAS JÓZSEF, I.. KRISZTINA-KÜRUT ca», áSfe éSSk ßSk <fcibénp Sándor» $ (ezelőtt Ádám Herman) & Könyv-, Zenemű és papirkereskedése j?& könyvnyomdái munkák vállalata «» Budapest, I., Krisztina-körnt 81. ” I Irodai szerek, levélpapírok, óriás g) választékban. — Iskolai füzetek, .. festékek, rajzszerek az ősz- * szes budai iskolák részére. $ Szépirodalmi és tudomá­nyos művek megjelené­sük napján kaphatók ^ Kereskedelmi, hi- v vatalos nyomtat­ványok, ncvje- ^ gyek, meg- * hívók stb. legszebb és legolcsóbb ív kivitelben vállaltainak. Tankönyvek az ősz- h szes budai iskolák részére kaphatók. p) Dr. Bangha, Jézus tár- sasági atya Imakönyve minden kivitelben. v ölafásliáli! Höiptartószíijali! | 'WWW Iák Se» cukrászdája K-v-j »M»."4CVTun; ayaci taautuxt I. kér., Pasaréti-ut 35. m Az úri közönség találkozóhelye ü! Kirándulás a Qisznófőhőz 1 m Zugiiget legkellemesebb nyári kiránduló helye Finom erdélyi konyha, kitűnő fajborok, naponta KOTLÁK JÓZSEF hírneves zenekara játszik A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri SZILÁGYI A. BÉLA menekült vendéglős, a v. kolozsvári „Mágnás U | m 1 Kaszinó“ vendéglőse i Strandfürdő ■ Gsinagfiegy-árpádfiirdő Pálffy-Iértől 20 perc a helyi érdekű vil­lamossal. Újonnan átalakítva, kibővítve; 23°-os forrásvíz. Kávéház, étterem, cuk­rászda. — Napkura. — Homokfürdő. ■■BBSHiia&BRHH a s« Hűvösvölgyi nagyrét j Marth vendéglő | I a nagyközönség legkellemesebb y. nyári szórakozó helye. Kitűnő 1 §J magyar konyha, fajborok, frissen jjjjj gj csapolt sör. Eisörangu cigányzene. ^ Tulajdonos: Marth Mihály ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom