Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-08-13 / 706. szám

XIX. évfolyam. 706. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 160 kor., félévre *80 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. T reíelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­den-további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. augusztus 13-án. Hz »Óbudai Raplő« mélyen tisztelt előfizetőit és hirdetőit értesítjük, hogy az „Óbudai Napló“ szerkesztője és kiadója, Haróimy István úr — aki a világháborúban szer­zett betegségének kiujuiása miatt a szerkesztéssel és kiadással járó nehéz munkát nem bírja — és Lelkes Nándor József iró, fölkérték a „Budai Napló" szerkesztőjét és kiadóját, hogy a befizetett előfizetések idejére küldje meg részükre a terjedelmesebb „BudaiNapió“-t és közölje a lekötött hirdetéseket A fölkérésnek mi kollegiális szeretettel és uj olvasóink iránt való nagyrabecsüléssel teszünk eleget. a „Budai Napló“ szerkesztősége és kiadóhiv&tala. fi lemezei ö§fé, — Ankét Karátsonyi Jenő grófnál. — Csak muzeális célra használható fel és közkertnek. Valahányszor ezt a címet leirom, ; mindig eszembe jut néhai jó Erdélyi Gyula bátyám, aki egy negyedszáza­don át „Buda és Vidéke“ címen valami ártatlan lapot szerkesztett Budán, sőt keresztet is tett rá. A nyomdában kiszedve állott éveken át egy cikk, „A Vérmező befúsiiása“ s ha sürgősen meg kellett néha- néha jelenni, akkor mindig ez a. cikkely jelent meg. Amikor szóvá : tettem ezt előtte, kijelentette, hogy a Krisztinavárost más kérdés nem ; is érdekel, csak a Vérmező ügye. ! Volt ebben a kijelentésben 'némi igazság. Nem az érdekelte a Krisztina- belieket, hog\§ befásitják-e, vagy nem, hanem maga a Vérmező kér­dése, mert ennek célszerű, okos megoldásától függ a Krisztinaváros,, sőt az egész budai városrész jövője. Ezzel agyon lehet ütni a városrész fejlődését örökre, v.agy nyitni lehet ezúton olyan perspektívákat, ame- i lyek nagy jövőre vezethetnek. Diile- tánsok iie nyúljanak e kérdéshez, ; mert olyan jelszavakat dobnak a közvéleménybe, amelyekítéves utakra vezetnek. Ilyen volt a Stadion ide- é^itésének kérdése, amit a viszo­nyok laikus nézői és ismerői föl­vethettek ugyan, de minden komoly tényező elejtett és helytelenített. A felszabadult Vérmezőt ugyanis csak kisebb részben szabad tudo­mányos iközcélu intézménnyel be­építeni s a fennmaradó részt pom­pás közkertté kell tenni. A kertváros számára szabadon áll az egész hegyvidék, katonai gyakorlótérnek 1 drága ez a terület és a sasadi nagy központi laktanya számára közelebb esik a kelenföldi sikság bármely része és ott városfejlesztő hivatást j is tölt be. Buda jövendő fejlődésének útja ma már teljesen tisztán áll az itteni polgárság előtt. Buda, mint fürdő­város, a tudományok és művészetek városa, hol a nyugdíjas tisztviselők élnek és ahol az ifjúság testi egész­ségét is szolgáló felsőbb nevelés intézményei Ádlanak. A pesti tul- csigázott, léhV élet elől ide kéll áthelyezni minden főiskolát, ide vonul* nyugalomba az, aki munkás éieie utolsó éveit csendes, szép kör­nyezetben óhajtja leélni. Itt minden park az égységes botanikus kert egyik része, gyönyörűségül és tanul­ságul. S a százféle áldott gyógy­vízzel bíró Buda a ieghivatottabb világfürdő, amelynek minden kom­fortját megadja a szomszédos Pest. Ezen az alapon hívta meg a Hollós Mátyás-Társaság felkérésére gróf Karátsonyi Jenő bizalmas érte­kezletre a tudományos köröket és a város érdekeit képviselő egyé­neket : Dr. Badál Ede kér. elöljáró, Becsey Antal törvh. biz. tag, mér­nök, dr. Baranski Gyula törvh. biz. tag, dr. Czakó Elemér min. tan., dr. Dégen Árpád magvizsgáló áll. igazg., Hennyey Vilmos államtitkár, Kertész K. Róbert min. tanácsos, Kertész Kálmán múzeumi igazg., dr. Lechner Jenő műagyet. tanár, dr. Lendl Adolf igazg., dr. Massány Ernő gyárigazg., a K. M.T. alelnöke, dr. Morvay Győző főigazgató, a Hollós Mátyás - Társaság elnöke, Neme,s Antal püspök, dr. Ne.uschloss Kornél középitési tanácsos, Palóczy Antal ép. tanácsos, dr. Pékár Gyula államtitkár, Perczel Béla törvh. biz. tag, főszámtanácsos, dr. Ripka Fe­renc gázgyári vezérigazg., Sándy Gyula műegyet. tanár, Slachta Mar­git nemzetgy. képviselő, dr. Thiring Gusztáv igazg., dr. Zubriczky József min. tan. és Viraág Béla szerkesztőt. A Vérmező ügyében ez volt az első komoly lépés és az értekezlet, melyről alább közlünk tudósítást, a városrendezés, a célszerűség és Buda speciális érdekeinek ideális szem előtt tartásával igyekezett a kérdést minden oldalról megvilágí­tani, hogy azt összefoglalva terjessze az illetékes hatóságok elé. * A Vérmező jövője érdekében a Karátsonyi - palotában összehívott értekezletet gróf Karátsonyi Jenő nyitotta meg, üdvözölve a meg­jelenteket. A Vérmező hivatását s ezzel kap­csolatosan a Termésfettud. Muzeum sorsát beszélte meg az értekezlet, kiíerjeszkedve a válságos helyzetbe jutott Néprajzi Múzeumra is.* A Vér­mező kérdését szakszerűen megvilá­gította dr. Zubriczky József, a Köz­munkatanács min. tanácsosa és hozzászóltak azután Kertész K. Ró­bert min. tanácsos, dr. Kertész Kálmán múzeumi igazgató, dr. Lendl Adolf, a Természetűid. Mu­zeum tervezője, szintúgy Slachta Maigií nemzetgy. képviselő, Viraág Béla szerkesztő, Perczel Béla főv. biz. tag, akik a nagy ügyet budai érdeknek is tekintik és Palóczi Antal min. tanácsos, aki a kész szabályozási terveket mutatta be, szintúgy dr. Lechner Jenő tanár, aki a Vérmező fontosságát város- i rendezési és városfejlesztési tekin­tetbői fejtegette. Valamennyi felszó­laló abban egyezett meg egymással, hogy a Vérmezőt csakis kulturális, muzeális célra szabad felhasználni, olyformán, ‘hogy nagy területrésze közkerínek megmaradjon, amelynek szintén tudományos jellege lehet. Az éríekezlet határozatiig kimon­dotta, hogy illetékes fórumon elő­terjeszti azt a kérelmet, hogy addig is, amíg a Néprajzi Muzeum szá­mára végleges helyet jelölnek ki, legalább a Természettud. Muzeum telepíttessék ide a Vérmezőre, díszes közkerítel körülövezve. Az elnöklő Karátsonyi Jenő gróf szívesen vál­lalta, hogy küldöttség élén első­sorban a kultuszminisztérium figyel­mébe ajánlják ezt a megoldást. A benyújtandó memorandum megszer­kesztését pedig a „Hollós Mátyás Társaságira bízták. Buda. 1921. aug. 12 Uj képviselőt keres az óbuda- ujlaki választókerület, amelynek nemzetgyűlési képviselője, Kontra Aladár, tábori püspökké való ki­nevezése miatt lemond a kerület mandátumáról, ahol nem úgy foly­tak a dolgok, ahogy ő szerette volna, viszont a kerület sem helye-, selte mindenben az ő eljárását. Óbudán elsősorban ama terven kaptak, hogy Hegedűs Lóránt pénz­ügyminisztert léptetik fel, de hamar kiderült, hogy annak Pécs kell s így aztán otthon néztek körül. Három jelöltje van eddig: Stacke István a keresztény párt részéről, Schubert Sándor a függetlenségi párt részéről és Szilágyi Károly. A választási költségek tekintetében Schubertnek nagy pártja van, — nagy képességei, erős judiciuma, lelkének finom intelligenciája és kiváló szónoki tehetségei révén erő­sen áll Szilágyi Károly —, a ke­resztény pártok ereje révén pedig jó kilátással indul a harcnak Stacke István. Esetleg a kisgazdapárt is állít jelöltet, ami aztán erős harcot jelent, mert a Friedrich-párt szintén és okvetlenül állít, még pedig or­szágos nevű jelöltet és folyton nö­vekvő tábora bízik a sikerben. A Vízivárosban is folyik választási agitáció és — valószínűleg a vezér tudta nélkül — már most gyűjtenek aláírásokat Wolff Károly részére. A párt ezzel rossz szolgálatot tesz vezérének, mert Wolff egyénisége nyilt harcban is elegendő garancia a győzelemre. Rakovszky István, a ház lemondott elnöke, aki ma a politika porond­ján előtérben áll, — a kommuniz­mus idején a nap nagy részét a budai hegyvidéken töltötte és min­dennapos vendége volt délben Zsófia leányával a remetei Wippner- féle vendéglőnek. Társaságukban volt Kenessey huszárfőhadnagy. Többnyire a vendéglős belső szobáiban étkeztek és gyakran vol­tak társaságában Batthyányi és Zichy grófok. Külön asztalnál étkezett I Pecz István a biró, de gyakori | vendég volt az amerikai konzul is. | Wippner különös figyelemmel volt vendégeire s mialatt bent ízletes ebédet tálalt, kint a cseléd mogor­ván zavarta el a sűrűn jelentkező kommunista külsejű vendégeket azzal, hogy : nem főzünk ! Faiskolák feláilitását a budai hegy­vidék sürgette légutóbbi ülésén a Budahegyvidéki Gazdasági Egyesület a gyümölcstermelés emelésének érdekében. Szükségét látta az igaz­gatóválasztmány annak, hogy a hegyvidéken több faiskola létesit- I tessék, ami azt a célt szolgálná, í hogy a telektulajdonosok onnan ! olyan -gyümölcsfák birtokába jutná­nak, amelyek e vidék éghajlatának és talajviszonyainak legjobban meg­felelnek. Szenzációs ülése volt szezon­záráskor a III. kerületi választmány­nak. Valamennyi tag megjelent, akik már napokkal előbb izgal­masan készülődtek, lázasan sugíak- bugtak, titokzatos komolysággal jártak-keltek, felszabadítva az ideg- íeszitő sejtések hosszú, misztikus sorátr Az ülésen a kerületi elöljáró Szente Miklós elnökölt és jegyző­n hipánduio ..fladásztonvo“ közönség figyelmébe! ff™ ** ™ 1 régi Fácán vendéglő (üdülő-telep mellett) Zugligeti végállomástól 7. T"77 10 perc. MINDENNAP: Meriadt SZ3L0H-Q1I3ETET Cukrászda. Gyermekeknek fontos: TEJGAZDASÁG pénteken: halászlé-turóscsusza. Szerdán: Erdélyi fatányéros, Rablóhus. Szolid árak! la Schrammel „«gL, KliglZr 3át!0S JJÄÄ.MSSÄ

Next

/
Oldalképek
Tartalom