Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)

1921-01-01 / 677. szám

* i. í ] i —■ XIX. évfolyam. 677. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 160 kor., félévre 80 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­den további cm. 20 Korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. január 1-én. BOLDOG ÚJÉVET! Egy esztendő telve szenvedéssel, fájdalommal, vesztett reményekkel pergett le is­mét hazánk történetében. Ilyenkor mérleget kell készítenünk; száma-* dást kell adni cselekedeteinkről, érzéseinkről. A mérleg passzív ered­ményről beszél, a számadás rossz sáfároknak minősít bennünket. Tel- jesitettük-e kötelességeinket fele­barátainkkal szemben? Ez a két kérdés tulajdonképen egy, mert ha az utóbbinak eleget tettünk, az előbbi önmagától adódik. Itt a ször­nyen megcsonkított hazán belül, az egymásra utalt, egy célért munkál­kodó magyarság egységes volt-e egymás támogatásában, vigas2,tatá­sában, megerősítésében, ami egye­dül volna alkalmas a haza meg­mentését lehetővé tenni. Ha igazak akarunk lenni önma­gunkkal szemben, csak egy válasz lehet: nem! Miért kell szenvednünk, nélkülöz­nünk, — magyar véreinket éjsza­kon, délen és keleten tőlünk el­szakadva, idegen uralom alatt tud­nunk,? Magyar testvéreim! Száll­junk magunkba ma, az újév napján, tekintsünk vissza sok-sok bűnünkre és emeljük fel lelki szemeinket oda, ahonnan minden üdv és erő szár­mazik. Ahoz, akinek születési emlék­ünnepét most ünnepeltük: az Úrhoz, Megváltónkhoz. A mai irányzatból csak egy ta­nulságot, egy igazságot fogadjunk el, a kereszténység fogalmát, annak legnemesebb értelmezésében, az pdvözitő példájának ragyogó alak­jában, a Megváltónak kegyes szel­lemében. Amit Ő hozott az embe­riségnek, a tiszta, önzetlen, önfel­áldozó szeretet volt. Mutassuk meg mi magyarok, hogy az összes népek között mi értettük meg őt a leg­jobban, hogy mi tudjuk szeretni nemcsak a minket megértőket, a legközelebbi testvéreinket, de ellen­ségeinket is, ahogy azt az igazi keresztény szeretet tana tőlünk megköveteli. És kezdjük el ezt itt Budán, mindenki a maga körében. Mert bizony mondom néktek magyar testvéreim, amig a gyűlö­let az üldözés, a bosszú, a meg­semmisítés politikája fogja jelle­mezni a keresztény irányzatot — amig tehát homlokegyenest ellene cselekszünk az Ur tanításaival — addig itt béke, boldogság, nyuga­lom nem lesz. Küzdjünk a gyűlölet, ellen és harcoljunk a szeretet fegyverével, mindnyájan mindnyájunkért ! Ez legyen az uj esztendő jelszava és ezzel biztosítjuk örökre hazánk jövőjét. Merényi Richárd Buda József királyi herceg őfensége a Budai Napló utján küld biztató szózatot ez évfordulón a budaiaknak. Fenséges, ünnepi szavak ezek, amiket minden budai polgárnak a szivébe kell vésnie, mert ez a jövendő nagyság, ez a boldogulás, ez a béke! volt gyermekkori eszményem. Buda a magyar történelem dicső hagyományának erős bástyája és hűséges őre! Ha szüleim bevitték Budára, fölragyogott a szemem, mert azt véltem, hogy Budán lakik Mátyás király, akiért lelkesedtem, a magyar király, akiben öszpontosul Magyarország; mert hogy Magyarország nagy és boldog, fényes és dicső azon kételkedni nem lehetett. * Buda Magyarországon az, ami a templomban az oltár, ahol a jó Isten az úr! És most romokban hever Magyarország, a templom; de a^ oltár, bár szenvedett, márványból lévén — szilárdan áll. Jöjjetek szeretett magyar testvéreim, építsünk Telkes munkával uj templomot az oltár fölé, hisz az alapkövek még állanak. Legyen e templom fényesebb, dicsőbb erősebb mint volt, honoljon benne a lángoló honszeretet, melylyel igaz magyar szívből üdvözöllek Mátyás király nagy nemzete, dicső véreim! E templomban őrökké a tiétek lesz az Isten, ha Ti is szeretitek egymást. Budapest, 1920.“ XII. 30. Buda, s 1920. dec. 30. Törlés Slachta Margit mint fővárosi bizottsági tag azt az üdvös indítványt tette a köz­gyűlésen, hogy a termelő közüzemek fej­lesztésére fektessen súlyt a főváros. Hivat­kozott Berlin példájára, ahol óriási tehe­nészet szolgálja a város tejellátását. — Itt valahol baj van a városházán, mert a budai oldal gazdaságilag szervezkedett és a hegy­vidék legelőit épen a tehenészet s így tejellátás érdekében óhajtotta kihasználni, de a városházán ezt j^tgjvet elgán­csolták. UaN & A Gellért-hegyi kálváriát egészíti ki a város 32.000 K költséggel, mert a Rózsa­dombra tervezett uj kálvária épitését el kellett halasztani. A tanács előterjesztésé­ben az a különös, hogy ezt a kálváriát mondja egyedülinek Budán, holott Óbudán is van ilyen kegyeletes hely. Az omnibuszjáratok fenntartása vagy beszüntetése körül kifejtett vitánál a közlekedésügyi bizottság ülésén ? budai városatyák szembe találták magukat a pestiekkel, akik a beszüntetés mellett voltak. Sag- müller József, Kricsfalussy Mihály és Mettelka Frigyes okvetlenül fen- tartani vélték a budai járatokat a Lánchidon át az Andrássy-utig és az óbudai uj temetőhöz. Az ügy­osztály 5 koronára emeli a vitel­dijat és csak 4 órahosszant járatja az omnibuszokat. Akik vigyázni fognak a budai erdőkre, azokat a Kültelki- és Erdészeti-bizottságba való részvételre kérte fel a tanács. Nagyobb­részt budaiak, köztük van : dr. Botzenhardt János, dr. Rose Henrik, Mettelka Frigyes, dr. Baranski Gyula, Perczel Béla, dr. Platthy György, Alpár Ignác, Kollár Lajos, dr. Kozma Jenő, Pfeiffer István, Schlosser Károly, Szigeti János bizottsági tagok, továbbá az 1., II., és III. kerületi elöljárók és Guckler Károly főerdőtanácsos. Szinte fojtogatnak azok a számok amiket az uj Szent János kórház tüdőbeteg pavilonjainak építkezése emészt fel most. Valamikor 4 mil­liót szánt erre a város, félig föl is épültek, de a háború miatt abban kellett hagyni az építkezést, a múlt évben a befejezéshez szükséges összeg 13 millió lett volna és ma már — leírni is szörnyűség — 130 millió koronára rug a befejező építkezés költségvetése. A melegedő szobák ellen nyilat­kozott a közjótékonysági bizottság ülésén Mohr Henrik, mert amikor a kórházakban éjjel alig van 7 fok meleg a betegek saját bevallása szerint, az iskolák részben a tüzelő­hiány miatt vannak zárva, a sze­gény gyermekek betegen fekvő anyjuknak szedik össze a fát az utcán, akkor a melegedő szobák felállítása álhumánizmus. A leg­utolsó ember is kénytelen dolgozni, úgy hogy nem is igen volna sen­kinek alkalma a melegedő-szobákat felkeresni. Megerősítette ezt az álláspontot Kulcsár Ferenc budai szegényházi igazgató is, aki szerint a népkonyhákban legnagyobbrészt nem az arra rászorulók, hanem csak a csavargók és munkakerülők fordulnak meg s igy a melegedő szobák felállítását nem tartja szük­ségesnek. Megcsufolt műemlékeink érdekében gróf Teleki Pál miniszterelnöknél csütörtökön d. e. a Hollós Mátyás Társaság küldött­sége, amikor dr. Morvay Győző ügyv. elnök arra kérte a miniszterelnököt, hogy a megszállott területen levő műemlékek és ott nyugvó nemzeti nagyságok sírem­lékeinek megóvását diplomáciai utón ajánlja a müveit nyugat védelmébe. A miniszter- elnök ezt a fontos nemzeti ügyet a leg­melegebben tette magáévá. A Budakeszi-ut szabályozását folytatják a Hidegkuti-utig és ezzel kapcsolatosan föl­építik a vízivárosi temetőn át a Szerpen­tin utat, mely a Kutvölgyi-utba kapcsoló­dik bele. A Budakeszi-ut 50 méter széles lesz a Kutvölgyi-ut betorkolásánál és a Klotild Szeretetháznál is rendezik az utat, mely igy az egész környék fejlődését szol­gálja. Sertéshizlaló felállítását Budán ajánlotta a tanács figyelmébe a közegészségügyi bizottság ülésén Krizs Árpád dr., ahol a kórházak moslékát értékesítenék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom