Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-15 / 632. szám
3 BUDAI NAPLÓ 3 Br, Taszka^ Ödön a 1 lí-ik (hegy vidéki) választókerületben a Nemzeti Középpárt jelöltje régi erdélyi katolikus-család ivadéka Székesfehérvárott született 1863-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és azokat később külföldön, főleg Németországban és Angliában négy évi tanulmányúton tökéletesítette és pedig első sorban nőorvosi terén, másodsorban közegészségtan irányban. Eddig száz- huszonhárom buvárlati dolgozatot árt, melyek főképpen a fenti szakmákban mozogtak, de azonkívül több társadalomtudományi értekezést is irt; mindezen munkák elsőrendű szakfolyóiratokban jelentek meg a magyarokon kívül francia, angol, német, orosz és olasz nyelven. Tizenegy év óta mint középiskolai egészségtan tanár működik állami és városi iskolákban ős köztevékenysége főleg ezekre a területekre szorítkozik, valamint utóbbi időben a balneológiára is, mint fürdőorvos. Politikai tekintetben Tisza István őszinte hive és követője volt 25 év óta és kültagja volt politikai pártjának. A szinmagyar érzés mélységes hitével, a becsületes, szívós, energikus, nem alkudozó kulturmunka hive, egyben minden társadalmi fejlődés erő-, progresszív munkása. Lelki életében, már orvosi hivatásának kifolyásaként is első sorban a milliók nagy nyomorának mély átérzése vágott erős nyomokat és főleg ezek sorsának igazságos, lehető gyors ütemben való javítása — mindenkor a magyarság iránt való szent hittel — volt politikai és társadalmi tevékenységének célja és ez irányban zajtalan, de szívós munkálkodásának tárgya. A közegészségügynek — ennek az elhanyagolt, szomorú állapotú kérdésnek — nagyszabású rendezése szintén a fentebbi elvek és érzések szolgálatában egyik legnagyobb tényezője alkotási vágyának, mert mély meggyőződése, hogy csak egészséges nemzet lehet gazdag, boldog és szabad. A siralmasan letörő szélsőséges politikai irányok helyett, melyek ma a kereszténységet a korteseszközök szánalmas és sárral bedobálhatok sorába alázzák, éppen a kereszténység ethikája iránt való szent tiszteletből — az okos megértés, az emberséges kiegyenlités és méltányosság a művelt egyén önmérsékletességének pártján — a nemzeti középpárton találja meg leginkább helyét. Budának éppen a Ili. választási kerületét találta a főváros leginkább elhanyagolt területének: valósággal mostoha gyermeke Budapestnek. Utcái jórészt rendezetlenek, középité- szeti szempontból majdnem teljesen elhanyagolt kulturszükségletekjrányá- ban pedig egyenesen megdöbbentő az állapota; pedig egyetlen része sem olyan fejlődésképes ennek a nagyvárosnak, mint éppen a III. választókerület. Világnevezetességü nagy fürdőhelyet, illetve nyaraló-telepeket, az osztrák Semmeringet nagyszabá- suságban és egészségügyi-orvosi szempontból ezerszeresen felülmúló sanatoriumokkal, kellene a Svábhegyen létesíteni. Úgy ez a terv, mint a fogaskerekűnek villamos üzemre való átalakítása és egyrészről legalább a Krisztináiéiig való vezetése egyik oldalról — a Zugligetig a másik felöl, évek óta kedvenc gondolata a képviselőjelöltnek és ez irányban volt és van is alkalma bankkörökkel tárgyalni és munkájukban részt venni. (Magyar Bank). Ugyancsak Budára, ! a Városmajorba óhajtaná a második egyetemet telepíteni, melyre most — a kolozsvári és pozsonyi egyetem kiűzetése r után a legszebb alkalom volna. Állandó színházat a III. kerületbe — mely mint kultúrpalota minden más művészeti irány központja volna — egyben lüktető nemzeti életet élő magyarságot is terjesztene különösen a választókerület perifériáin, kellő iskolákkal, szakképző tanfolyamokkal : a svábhegynek és zug- ligetnek nagyszabású nyaralóhelyéé való fejlesztésével: mindezek a csendes, erélyes, céltudatos munkálkodás irányai! Most pedig — a gyász és keresztrefeszités napjaiban : téli iparágakat a majorosoknak, intenzív föld- és kertmegmunkálást mindenfelé, alkalmas területeken husfogyasztási célokra — az előbb említett irányokat nem zavaró — állattenyésztéssel. Ezek és más — nyilvánosan és röviden le nem irható — tervek és eszmék jelölték meg köztevékenységének irányát Budán. * Lapzártakor értesülünk, hogy Tusz- kay Ödön dr. visszalépett. IV. Kassai Kár oly dr. a IV-ik — vízivárosi — választókerület ! Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja i kép vsel őj el öltje régi budai német 1 családból származik. Az apja hosszú éveken át volt a D. G. T. akkor még bombatéri állomásának pénztárnoka, ahonnan később vidékre került. Rassay Károly is Orsován született 1886. március 21-én. Középiskoláit Zentán járta, ahová atyját időközben állo'másfőnökké nevezték ki. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. A kiváló tehetséges fiatal jogász szüleinek kívánságára Budára költözött és itt élt közöttünk, nern tekintve azt a két évet, amit Zentán, mint ügyvéd töltött el. A zentán a 48-as és függetlenségi pártnak volt ügyvezető elnöke, I mint egész fiatal ügyvéd és a helyi | újság szerkesztője. Választott tagja | volt a városi közgyűlésnek, valamint I Bácsbodrog vármegye törvényhatósági bizottságának, ahol minden felszólalása méltó feltűnést keltett. A háború előtt édes anyja kívánságára a bírósághoz neveztette ki magát, ahol rövid ideig a büntetőtörvényszéknél szolgált, de kiváló képességeit elismerik csakhamar tanácsjegyzővé nevezték ki a kúriához, ahonnan az igazságügyminiszteriumba rendelték be. A proletárdiktatúra alatt ő szervezte az igazságügymi- niszterium személyzetének az ellenállását. Miniszteri titkárból nevezték igazságügyi államtitkárnak, ahol vezetése alatt készülnek a legfontosabb közjogi nemzetgyűlési javaslatok. * Politikai programmja a keresztény társadalom egységessé tétele. Erős szociális haladás. A keresztény középosztály, keresztény kereskedők és iparosok, tisztviselők, munkások gazdasági megerősítése. Törekvése, hogy a keresztény irányú községi politika érdekében minél erősebb alapon : megszervezze a kerületi keresztény í községi pártot. IHétiety Kálmán a IV. (vízivárosi) választókerület I pártonkivüli képviselőjelöltje S született Budapesten, 1882-ben, róm. | katholikus, negyedszázad óta lakik j a II. Fő-utca 11., illetőleg 19. számú i házban. A II. kér. reáliskola prema- i turusa, a Műegyetem kitüntetéses i gépészmérnöke. A nagy háborúban ! mint a vasúti- és távirászezred főhadnagya már 1914 őszén legfelsőbb kitüntetésben részesült. Több nyáron át a budai Ganz-féle gyárakban mint elektrotechnikus és gépszerkesztő, majd 1904 telén Horvátországban vasútépítésnél dolgozott. A következő évben állami ösztöndíjjal Belgiumban a seraingi Cockerili cégnél tölt egy évet, ami pályájára sorsdöntő jelentőségű, mert a belga ipar és kereskedelem izzó kohójában alakult át technikusból közgazdává. A Budapesti Hírlapban megjelent cikkei a kormány figyelmét ráirányítván 1906- ban a kereskedelmi minisztériumba meghívják, ahol előbb a kereskedelem-politikai, majd az iparfejlesztési szakosztálynak előadója. Mint ilyen, hivatalos kiküldetésekben Magyarországon kívül sűrűn beutazta a nyugati iparállamokat, különösen Németországot és Angliát, 1909-ben pedig hosszabb tanulmányutat tett Észak- Amerikában, melynek hazánkban legalaposabb ismerője és több ottani közgazdasági egyesületnek ma is tagja. Az állami szolgálatból 1919 októberében a Magyar Vasművek és ; Gépgyárak Országos Egyesületének ; ügyvezető igazgatójává lépett át, mely i állásában 1918 novemberig maradt. Mint a Magyar Mérnök és Építész j Egylet titkára, az alkotó munka nagy i mesterének Mechwart András-nak I szobrát kezdeményezte. A Közgaz- | dasági Egyetem érdekében már i909 j óta dolgozik. A Műegyetemen 1914 | óta a „Gyári, üzem“ meghívott szak- ! előadója, a most létesített egyetemi | közgazdaságtudományi fakultáson pedig az „iparpolitika“ tanára. Tudo- j mányos és gyakorlati működésének különleges területei: a szövetkezetek | és szakszervezetek, a házipari orga- i nizmus, a tudományos üzemvezetés, I a termelő gazdaságpolitika, a gazda- I sági szerelés és a munkáskérdés. ! Ezek mindenikében szakirodalmi mű- ! ködése elismert. „A munkáskérdés \ lényege“ cimü nagy müvét mint az 1912—16. ciklusban megjelent köz- gazdasági munkálatoknak egyik leg- kiválóbbját a Magyar Tudományos Akadémia dicsérettel tüntette ki. * * | Programmja: Széchenyi követése, i A nemzetnek kulturális emelése és alkotó közgazdasági munkára nevelése, a munka megszervezése és állandósítása. Kivirágoztatni nemzetiségünket, de belekapcsolódni a nyugati nagy vezető népek fejlődésének nagy eszmeáramlatába, tehát európai kulturális, gazdasági és társadalmi politikát követni, magyar szellemben, a szolidaritás és a kooperáció jegyében. A nemzet összes termelő erői- I nek egyesítése és az ország nagy sorsdöntő céljaira való központosítása, ezt a célt a mai politikai pártok merev korlátái között nem követheti, mert egyik sem alkalmas a társadalom minden rétegének egyesítésére. Ez okból pártonkivüli. V. Kontra Aladár az V. (óbuda-ujlaki) választókerület Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának jelöltje, ma 42 éves. Tanulmányait a budapesti teológián végezte s rövid ideig tartó vidéki káplánkodás után, 1902-ben, néhai Szász Károly, a költő-püspök, hozta Budapestre, akinek a fiatal káplán nagyon kedves és nagyratartott embere volt. A III. kerületben 1907-ig mint segédlelkész és hitoktató működött 1907-ig, amikor a Mészáros Sámuel halálával megüresedett rendes lel- készi állásra választották meg. A i kerület közéletében kezdettől fogva élénk résztvett s mint a kerületi függetlenségi párt elnöke, már évekkel ezelőtt is kifejezetten keresztény ! irányú beszédeivel és a kereszlény- 1 ség tömörítését célzó agitációjáva! ! az erősen zsidó jellegű kerület demokratái között sok ellenséget szerzett ugyan, de viszont annál több tántoríthatatlan barátot a kereszténység táborában. Róla csakugyan el lehet mondani, hogy nemcsak most sürgeti a keresztény politikát, amikor azt olyanok is kezdik követelni, akik nemrégen még a maguk kereszténységével sem igen törődtek. ; A Protestáns Szemlében, A Célban és több vidéki lapban megjelent | cikkeiben állandóan a nemzetrontó j destruktiv irányzatok ellen küzdött : s 1913-ban röpiratban mutatott rá a zsidóság aránytalan gazdasági és hatalmi térfoglalásával szemben a keresztény tömörülés szükségességére a Jászi Oszkár-féíe nemzetiségi politika veszedelmes voltára. Erős fajszeretete indította rá, hogy önként jelentkezzék katonai szolgálatra s j mint tábori lelkész megfordult az I olasz határ hegyek között, a román ; fronton és Ukrajnában. Az ő kezdeményezésére történt, hogy a Dnje- ! per partvidékére, a hajdani Lebedia I és Eielköz eterografiájának kutatá- : sára külön tudóst küldött ki a Tu- I ráni-társaság terén ez volt az első : kezdeményezés. Kontra Aladár erős függetlenségi I volt ugyan mindig, de Károlyi-párti nem volt soha. Még 1918. őszén föníartás nélkül csatlakozott az akkor egyetlen kereszténypárthoz, a Keresztény Szociális párthoz. * Politikai programmja, hogy Magyarországot csak a kereszténység i mentheti meg, amely Szt. István óta I konzerválta a nemzeti erőket. A ke- j resztény politikának megalkuvást ki- j záró, erősen nemzetinek is kell Ien- I nie. Kíméletlenül felelősségre kell j vonni mindenkit, aki ’ az ország tönkretételében csak legtávolabbról is részes és ha most szordinóval Írnak is, Je kell törni a tollakat és hírlapokat, amelyek a közel múltban is a kereszténység féltett szentségei és a magyar hazafias érzés ellen írtak. Általában a legerősebb eszközökkel lehetetlenné tenni minden haza- és vallásellenes agitációt. Hasonló kíméletlenséggel kell kiirtani az üzérkedés és a tisztességtelen kereskedelem kinövéseit, esetleg a j testi büntetés behozatalával. Prog- I rammjában van a tőzsde reformja j a büntető-kódex revíziója, a rituális eskü kötelezővé tétele. Italmérési jog, trafik-engedély csak kerezstény rokkantaknak adható. Numerus clausus
