Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-05-13 / 648. szám
XVII!. évfolyam. 64ő, szám. Buda érdekeit a várospolitika, kisgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre SO kor. Egy si'vn: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., r' s-utca 24. Telefon: <29-4)6. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA errrr.1.1.:?. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és eg/ ccm ti méter magas terület egyszeri közlésénél 15 korona. Minden további centiméter 10 Korona. Nyilttér sora 15 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1920. május 13-án. ENTENTE TERRIBLE. A balos tanács ítélete hát Pánsből megjőve végre: Hadat üzen így nekünk a világ! És azt mondják: — ez a béke! V. B. 8 SMMdpoIfíM Kör mely Budának két évtizeden át vezérlő köre, Budapest közgyűlésének pedig számottevő tényezője volt, mély a demokrata uralommal szemben diadalmasan képviselte a keresztény nemzeti eszmét, — régi hivatásához hiven újból megkezdte közéleti tevékenységét, a küszöbön álló nagy kérdés: — a fővárosi törvény reformjával kapcsolatosan, melyét Szigeti jános a kerül i volt képviselője ismertetett e hó 8-án, a kör meghívott tagjainak gyűlésén. Megvilágította a törvényhatóság' más összeállítását minden oldalról rátérve az ismert és kevésbbé ismert részletekre. M.egokoita, hogy miért félti az uj íörvényügyet a más zavaros felfogástól, mely még a kereszténységnek eddig tisztán állott fogalmát is, három, sőt négyféleképén magyarázza, mert minden párt a maga szája ize szerint értelmezi azt. Tiltakozott az ellen, hogy a katholiküs autonómiák a városi politikába avatkozzanak, amire a polgárság egy része még meg nem érett, meri sokan, így az állami tisztviselők nem érezték s gy nem is értékelték azö- kat az érdekeket, mely őket a fővároshoz fűzi. Nem fizettek községi adót s igy nem érdekelte őket a pótadő, de annak előzménye és következménye sem. Volt azonban egy osztály; mely nagyon is érdeklődött és c. hatalmat biztosította is magának. Igazolta beszéde folyamán azt a felfogást, mely félti a főváros polgárságának érdekeit, ha a törvényhatóság nem védi meg szerencsétlen polgárságát. Ismertette -a városi választási törvényt és szóvá tette a virilisták helyébe az értelmiség vezetői közül meghívandó 20 tagjából álló szenátus félét, amit jogosulttá csak. az értelmiség elleni áramlat tesz. Behatóan ismertette a különféle választó kerületekre való beosztást és ás a különböző választási módokat, melyek között a bizottságnak is védelmet nyújtó arányos képviselőválasztást tartja legcélszerűbbnek, ha közigazgatási kerületek szerint szavazhat a polgárság. Végül a Szabadpolgári párt diadalmas harcainak emlékét idézi föl, mely párt már 1897-ben a nők politikai jogai mellett fogialt állást, követelte a viriliz- mus eltörlését, az inkompatibilitást és a kisebbség jogainak védelmét. ilz a párt mindig nemzeti alapon állt, a. kis embert védte és a keresztény szellem ‘ rsát meg az iskolában is igyekezett bevinni. Áz uj kurzus Budán régi kurzus: — a régi bor, de uj tömlőben. A kör régi oszlopos tagjai közül számosán hallgatták végig az előadást, melyet Platihy György elnök vezetett be meleg szavakkal méltatva a kör első akcióját a változott közélet terén. Az előadás után Baranski Gyula indítványozta ily előadások sűrű megismétlését, hogy a megbontott kerület ismét egyscgesitessék. Be kell bizonyítani, hogy a Szabadpolgári párt eszméje nincs ellentétben a mai kormányzó elvvel, hanem annak úttörője. A Szabadpolgári párt nagy érdemei a múltban, sohasem évülhetnek ei és a párt hivatva van folytatni az uj rendszerben a régi munkát, Félti á fővárost attól, hogy — a nemzetgyűlés példa adása szerint — csupa uj ember, a városi ügyekben járatlan, kerül a régi, rutinirozoit ellenféltei szembe s ezért van szükség a régi érdemes' huvcb- sokra is. —- Telkes Aladár felszólalása után Platihy György köszönte meg Szigetinek a tanulságos előadást és felhatalmazást kért, hogy hasonló előadások rendezésére hívja föl a kerüleíbeli köröket és kaszinókat, amiket a Szabad polgári párt szervezett, mert csakis igy alakuihat ki a helyes közvélemény s igy lesz jó a törvény. Örvend, hogy az I. kerületből indul ki ez a mozgalom, mert ennek a kerületnek a véleményén, amikor azt a Szabadpolgári párt vezette, súlyt fektetett mindig az egész Budapest. Stúdión és ißszeara. Irta: Szigeti János. Az indemnitási vita során Karafiáth Jenő államtitkár igen figyelemreméltó beszédet mondott a magyar testnevelés ügyéről s fölvetette azt az eszmét, hogy az olimpiai versenyek helyéül a Vérmező szenteltessék ki. A magyar erő, ügyesség, szívósság fejlesztésének s Magyarország nemzetközi beilleszkedésének eszméje Volt a vezető motívuma ennek a gondolatokkal telített és gondolatokra ösztönző felszólalásnak. Megjegyzem itt, hogy a stadionnak a Vérmezőre való elhelyezését elsőnek néhai Szebeny Antal I. kér. orsz, képviselő propagálta. De, hajh, várható-e, hogy az ige belátható időn beiül testet fog ölteni? Várható-e, hogy az olimpiai versenyek helyének meghatározásában döntésre jogosított európai és más kontinentális sportnemzetek annyira felkarolnak, hogy St. Louis, Athen, London és Stockholm után mi reánk szavazzanak, amikor többek között Páris és Brüsszel még kielégítetlen s az 1936-iki olimpiád tervénél is Rómáról és Berlinről volt szó? Várható-e, hogy akkor, mikor egy egész ország gazdasági regenerálására van szükség s ámikor Budapesten a közlekedés és a kikötő ügye, a iakáskérdés, kórházak építése, a Tabán rendezése még megoldatlan, az állam, a főváros és a társadalom sok millióra menő áldozatot hozzon a síádion céljára, amint ez pl. Angliában történt ? Bizonyos, hogy in magnis volmsse sat esi; ideális célkitűzésnél nem lehet eléggé magasra nézni s igy a síádion tervét napirenden kell tartani. Viszont figyelemmel kell lennünk arra, hogy varinak tervek, melyek gazdasági regenerálásunkat szolgálják a tudományos kutatás intenzivebbé tételével kapcsolatban s ezeknek időrendben a jelen viszonyok között az ideálisakat meg keli előzniük. S itt eszembe jut az eszmetársulás révén, hogy éppen a Vérmezőre pompás és praktikus terve van Lcndl Adolf drnak, gyönyörű állatkertünk tervezőjének és igazgatójának, aki az éleit -és gyakorist'; tudományi szolgáló botanikus kertel s a vele összekötendő természettudományi múzeumot a Vérmezőre szánta s erre vonatkozó tervéi tudtommal már át is. adta a kultuszminisztériumnak. Ha meggondoljuk, hogy a több- termelésre való törekvés mellett a természettudományos szemlélet és oktatás mellőzhetetlen kellék, a terv kivitele elsőrendű közérdek. A nemzet testi és lelki, reprezentatív és gazdasági erőinek összhangja érdekében mindkét tervnek megvalósítása kívánatos. De megállapítandó az egymásután és a hely kérdése. Áz előbbiről már szóltam; a heiy tekintetében pedig egyelőre csak annyit, hogy mindkét intézménynek: a siádionnak és a múzeumnak csak Budán lehet a megfelelő helye. Budának gyönyörű hegyvidéke, jő levegője, történeti és hősi múltja, középiskolái, három tanítóképzője, az idevárható gazdasági egyetem mintegy predesztinálják ilyen alkotások helyéül. Más kérdés az, hogy Buda melyik részére, kerüljön a stadion és melyik részére a botanikus kerttel együtt a természettudományi muzeum? Ennek a kérdésnek az eldöntése olyan topográfiái és talaj- valamint sport- iSmereteket tételez fel, melyekkel nem dicsekédhetem. Azzal azonban tisztában vágyok, hogy olyan területet, mely az olimpiai versenyek minden ágának: atlétika, torna, birkózás, vívás, céllövészet, football, tennisz, lovaglás, kerékpározás, úszás, evezés, stb. minden tekintetben megfelelne, aligha lesz található. A decentralizációval, amint ez Athénben és Stockholmban is történt, nálunk is számolnunk kell Felvetődik tehát az a kérdés* hogy egyes sportágak bemutatására, a Vérmeződéi nem volna-e alkalmasabb az a nagy terület, mely a Pasaréten, a Zuglígeíi-ut elején, illetően a Trombitás-út mentén fekszik, a felhagyott téglagyár telkén, az állami szöllőszeti intézet alatt? Tisztára amfifeatrális alakulat: elől sík és nyitóit, hátul félkörben meredeken lejtős. Bár kiterjedése csak fele akkora, mint a Vérmezőé, a verseny egyes részére mégis elég (az 12(X) G méteres úszómedence céljára pl. kiválóan alkalmas volna), az olimpiád után pedig megfelelő otthont biztosíthatna egyes sportegyesületeknek, melyeknek fejlődését éppen ez a hiány akadályozza. Nem szándékozom, nem is tudom eldönteni a kérdést. Azonban elég fontosnak tartom arra, hogy felveszem s igy a hozzászólást provokáljam. Legilletékesebbek erre természetesen elsősorban a sportkörök s az a bizottság, mely Múzsa Gyula v. képviselővel az élén, a magyar olimpiád kérdésével annak idején behatóan foglalkozott. Építészeti ezempordbóJ viszont a Magyar mér. nők és építész-egyesület a véleményre jogosult S minthogy budai érdekről van szó, mindenesetre meg kellene szólíaltatni a közérdekű ügyekkel foglalkozó budai társadalmi egyesületeket, általános és művészeti szempontból pedig a Hollós Mátyás Társaságot, mint a budai írók, tudósok és művészek, testületét. Hasznos útbaigazítást és tanácsot kaphatunk valamennyitől s a tanácskozásra — fájdalom — még van elég idő. , Költés Mátyás Társaság a budai írok, művészek és tudósok e hó 4-én taitoií nagygyűlése mindjobban kidomborítja' azt a kultur- históriai tényt, hogy Buda renaiszance nemsokára elkövetkezik A Vigadó épület régen látott lelkesebb és láto- gaíottabb összejöveteleket, mint ezek a szerdai ülések, ahol az ország kiváló szellemi értékei hordják össze hétről-hétre lankadatlan buzgalommal a szétrombolt nemzeti génius templomának alapköveit. A nagygyűlést, melyen isméi'nagy számban vettek részt a tagok, a társulat nagy- tudásu ügyvezető elnöke Pintér Jenő dr,, a kitűnő irodalomtörténetiró nyitotta meg. Örömét fejezte ki az egész vonalon beállott gyors és céltudatos fejlődés láttán, mely már is érezteti kulturális hatását Buck, társadalmában. Ez tette szükségessé, hogy a sokoldalúan elfoglalt főtitkár meilé ügyvezető titkárt is válasszon a társaság a négy titkár közül Egyhangúlag Hangay Sándort a külföldön is elismeri poétát választották meg. — Morvay Győző dr. számolt be ezután a gazdasági bizottság üléséről, mely szerint tiszteletbeli, alapitó, belső, rendes és portóié tagokkal oldották meg a Társaság
