Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)

1920-04-10 / 645. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 Régi hagyománnyal és fénnyel ün­nepelték a feltámadás ünnepét a Vízivárosban. A feltámadási körménél 6 órakor indult a szent Anna-tem- plomból. A menetet lovasrendőrök nyitották meg, akiket iskolásfiuk és iskoláslányok követtek, majd disz- század, katonazene és tiszti őrség következett utánuk. A szentséget Molnár László plébános vitte nagy és fényes asszisztencia mellett. A szentség után haladtak Simonyt- Semadam Sándor miniszterelnök és lahász István dr. főtitkár, az auto­nóm egyházközség elnöki tanácsa élén. A miniszterelnök kisérete után magasrangu tisztek csoportja követ­kezett, amelyet a hívek beláthatatlan sokasága követett. Budán ez volt a legnagyobb mérveket felölelő fel­támadási körmenet, amelyen 12.000 hivő vett részt. Hangay Sándor jeles poétánk á pogány magyar' ruythológiát óhajtja feldolgozni. Felkér mindenkit, akinek honíoglaláskorbeli mondák, magyar népköltési gyűjtemény, babonák, csikók vagy egyéb népszokáso­kat tartalmazó könyve van s ezeket nélkü­lözheti. címére: I. Városmajor-utca 10. küldje meg. Nagy szolgálatot tesz vele kedvenc poétájának. Avató ünnepet rendez május hó elején a „Hollós Mátyás-Társaság“ a budai Vigadó nagytermében, be­lépti dij nélkül, kizárólag meghívott vendégek számára. A rendező bizott­ság, —• amelynek tagjai közül Tarnay Alajos rendezi a zenei részt, Hangay Sándor és Peterdy Sándor az iro­dalmi részét. — kiváló műsort állitott •össze, amelyen legjobb művészeink ■vesznek részt. A 25 tagú bizottság élén dr. Baranski Gyula áll mint elnök. A Vérmező sétány ma a Krisztina­■c'-■’W’ ác ffiilrorf'sik 1 UiWo UV/i«öjU *»-•*> . W wvi • i V i ÍV W­a pestiek is. Ezt a sétány csekély költséggel, inkább kertészeti ügyes­séggel ismét helyre kellene hozni, mert ma sivár a képe. Kisvárosok proménádjai ilyenek. Hisz, ha nem volnánk Budán régen, más volna ez, de a kertészeti hivatal hosszú keze idáig el nem ér. Öreg napszámosok kapargálnak itt a fű közt, a cserjék alján, aminek kevés a látszatja. A padokat is helyre kell állítani. Mert ezek már nem is padok. Pedig pa­dok. Csak ülőképük nincs, vagy a támlájukat hordták el. Némelyiknek csak egy lába van, de leülni egyikre sem lehet. Padok pedig. Ez sem járna valami városrontó költséggel. Vidéki proraenád ez. Budán van. Énekes pincérje van a Margit-köruti Szei- jferí-kávéháznak. A háború előtt annyira divatban levő és közkedvelt mozikomikus­nak, Max Lindernek az öcscse szolgálja ott fel a kávékat s a testvérek hasonlatos- saga meglepő. A kávéház közönsége érdek­lődéssel beszélget a fiúval, főleg híressé lett bátyjáról, aki szintén magyar fiú volt és a valamikor jobb napokat látott Takács famíliából származik. A gázgyár közelében van és mégis gáz nélkül sínylődik a Romai fürdő- telep, mely oly dúsan el volna látva történelmi és természeti kincsekkel. Panaszos levél jött ez elhagyott vidékről, mely dunapartja és gyógy­forrása révén önmagában is világ- fürdővé lehetne, ha az anyai gon­doskodást nem mérné neki oly mostohán a város. A jó öreg sikló hamar megunta az uj rendet, amit a városházáról diktáltak neki és már is vissza állott a régi rend. Hirdet­tük mi is, hogy minden kiváltság megszűnt a siklónál és ezentúl nem kell föl- és le­szálló jegyet váltani, hanem minden utazást, akár fel, akár le, külön fizeti a közönség. Huszonöt éves szokásairól azonban sehogy sem tudott leszokni a sikló és ma már ismét csak fel s le szóló jegyet adnak — egy koronáért. A kent csak abban az egy­ben értette meg, hogy — drágult. A száműzött kolozsvári és pozsonyi I egyetemek ifjúsága, melynek legna­gyobb része már a teljes anyagi csőd előtt ál!, kéri Buda áldozatkész, megértő polgárait, hogy ha módjuk­ban van őket valamiképpen — hisz némely hallgató beiratkozni sem tud, nem lévén pénze — segíteni, támo­gatni, anyagi segítségüket juttassák e! Schneller István dr. rektorhoz (1., Győri-ut 13, I. jobbra, délelőtt 11—12-ig), aki — mint legilletéke­sebb — gondoskodni fog arról, hogy ez adományok a rászorultak kezei közé jussanak s azok a segít­séget az eredeti célra használják fel. ' A végek száműzött, vaggonlakó, le- ! rongyolódott, de tanulni és megté- j pett hazájáért tenni akaró ifjúságát ! segítenünk kell s a budaiak fillérei nem fognak méltatlant juttatni étel­hez, vagy könyvhöz. A fürge hajók, a kis propellerek, ismét megindullak sok budai tisztviselő örömére, akinek csak át kellene jutni a túlsó partra, hogy a hivatalába jusson, de a villamossal nagy kerülő és költséges. A Magyar Fo­lyam- és Tengerhajózási Rt. a következő járatokat indította meg: Vigadó-tér—Tabán között reggel 7 órától este 8 óráig, órán- kint 5 járat, Árpád-utca—Batthyány-tér között reggel 7 órától este 8 óráig, órán- kint 5 járat, Hungária-ut—Óbuda között reggel 6 órától este 8 óráig, óránkint 3 járat, Két est a Várszínházban. Forró siker, sok szűnni nem akaró taps jellemezte a budai Margit Mária- kongregáció áltat rendezett jótékony- célú előadást, amely április 4-én és 5-én folyt le. A telt házat úri kö­zönség alkotta. Végignézték az elő­adást Horthy Miklós és egész csa- , ládja, Simonyi - Semadam Sándor ; miniszterelnök, Mészáros János dr. í érseki helynek és még számos no­■ - ^* *' « * • ^ ~ ' * r* V 1 V*"* f n Idüuuab. r\ tiiubut iiíiíxvuícv. auiafo*«­mai ugyanaz volt. Az eltérés csupán az volt, hogy a „Múlt, Jelen, Jövő“ élőképeket az első napon Páter Bangha Béla, a második napon Pater Haász Brokárd beszéde kí­sérte. Érdekes volt a két kiváló pap fellépése, akik a színpadon, a füg­göny előtt mondták el páratlan szónoki hévvel és tudással a nagy I és nemes, ideális gondolatokkal telt ! beszédjeiket. Szónoklataikat a telt ; ház meleg ünneplése kisérte. Glaub Lujza és Lenz Ferenc Kehler „Rá­kóczi induló“-ját adták elő zongorán élénk tetszés mellett. Puccini és ; Noseda szerzeményeiből énekelt nagy I tudással K. Wakotsch Margit, zon- ! gorán- Noseda Károly kisérte. — | Igen tetszettek a bájos leánysereg I által előadott kurucdalok, énekel- I ték Doffkay Rózsi, Horváth Juliska, ! Lenz Ferencné, Mlaker Irma, Röper \ Filoména, Schmieder Margit, Szobota I Margit, Szontagh Etel, Sztrakonicz- i ky Manda, Zimka Maca és Weigl j Jőzsa. Színre került még Pailler Vil- ! mos ,,Két anya“ cimü 3 felvonás és j 1 képből álló örökszép és bájosan I kedves darabja. A szerepek mind jó j kezekben voltak és nagy sikert értek el: Wacsek Irma, Doffkay Rózsika, i Alex Erzsébet, Röper Fiioména, Hor- \ váth Juliska és Mezey Mária, ebben j nagy segítségükre volt: Sztrakonicz- I ky M., Zimka Maca, Alex Olga, ; Weigl Józsa, Bacher Gizella, Fresch | Mici, Ruda Erzsiké és Ilonka, Rei- | singer Médi, Sajó Boriska, Schmol- j ezer Anna, Náder Erzsiké és Weigl j Annus. Az előképeket és a szindara- I bot elismerés méltóan Stelláné Vára- : dy Aranka művésznő rendezte, mig í az ének- és zeneszámokat Lenz Ferenc karnagy tanította be. Az elő- í adás kitűnő rendezése s így a siker I a kongregáció fáradhatatlan tagjait I élükön Molnár László plébánossal | illeti. Az előadás a legszebbet és leg- ; jobbat igyekezett nyújtani a hálás közönségnek. A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút menetrendje 1920. évi április 15-től módosul. Forgalomba helyeztetik ugyanis a déli 12 órakor induló 27/28. számú és az P30-kor induló 31/32. számú vonatpár, ellenben el­marad az 1 órakor induló 29/30. számú vonatpár. A többi vonatok hétköznapokon változatlanul közle­kednek, vasárnaponkint pedig, ha elegendő utas jelentkezik és a vi­szonyok egyébként megengedik, még különvonatokat is helyeznek forga­lomba. A Szabadpolgári Kör e hó 10-én*, szom­baton délután 5 órakor választmányi ülést tart, amelyről a jövő számban közlünk tudósítást. Tábori képe van reggelenkint a Vérmezőnek, ahol a budai kaszár­nyák katonasága vonul ki napon­kint gyakorlatra. Minden fegyvernem találkozik itt: gyalogság, tüzérség, lovasság. Kemény vezényszavak hal­lat: zanak, csattog a fegyverszij, nehéz léptek döngettek és mozog minden, mint az óramű. Itt is, ott is fölbug a kürtszó és viszhangja verődik a Vár falán . . . Sokan jönnek ide megnézni ezt a biztató harcias képet, mely föleleveniti a régi emlékeket, A farkasréti villamos második vá­gánya már épíil s ez áldása lesz az egész hegyvidéknek. A kereskede- j iemügyi miniszter ugyanis most úgy ! erre a vonalra, valamint az egyesi- j tett városi vasutakhoz csatlakozó | gödőllő—besnyő—aszódi, nagyté­I tény—érdi és Szentendre—visegrádi viiidníQSvttsuti vonalakra -a társaság­nak az építés céljaira szükséges föld­területekre a kisajátítási jogot meg­adta. Asztalos Miklós, az Erdélyből me­nekült fiatal poéta, e hó 16-án este tartja az Országos Széchenyi-Szö- vetségberi a klubnap keretében első esztétikai előadását, mely alkalommal a szép fogalmát fogja fejtegetni az újabb irodalmi irányok figyelembe­vételével. A pasaréti színház, ahogy a kör­nyéken most Budagyöngyét nevezik, ahoi szorgalmas műkedvelők szóra­koztatják e vidék lakosságát, kettős ünnepet ült husvétkor. A Buda- gvnngye Környéke Közművelődési és Társasköre alapszabályainak jó­váhagyása után husvétvasárnapján és hétfőjén nagy sikert ért el és mindkét napon zsúfolásig telt néző­tér előtt eljátszották a műkedvelő osztály tagjai Farkas Imre Túl a nagy Krivánon cimü operettjét. A szereplők közül különösen kivált V. Márkus Ducy, aki kedves játéká­val Ancsura szerepében sok tapsot aratott. Nagyon jók voltak: Néder Irma, Hemrik Margit, Szalay István, , Váry József, Medgyesi (Molnár) Béla, I Schillinger Lukács és a két Szalay j Károly. A sikerült rendezésen kívül I sok elismerést aratott a zenekiséret, ; Medriczky Andor ü. v. alelnök, Kirch N. és Varró Imre zongorán és hegedűn kisérték az énekszámokat. E hó 11-én megismétlik a sikerült előadást. Fiiaiori-gát nevét a legrégibb bu­dai gyárnak köszönheti. Az 1781. évben Óbudán, a mai Fiiatori-gát mentén, alapította az olasz Zaneri | Bartoló az első budai selyemgyárat, I a filatoriumot. Legjobban örült az uj ! í vállalkozásnak a szegényebb nép- j osztály, mert az úttörő olasz a saját tervezésű gépei mellett 50 emberi tudott foglalkoztatni egész a század ■•igéig. Nász. Kizdy Vásárhelyi Zoltán alezredes leányát, Rabyt, eljegyezte graded éi szent­tamási Horváth Ákos fővárosi tisztviselő, a Virradat belső munkatársa. •Szent Noé temetkezési egyesület április hó 18-án vasárnap d. e. 9 órakor tartja közgyűlését a Koch-fele vendéglőben, II. Margit-körut 89. j Fontos tárgya a tagsági és temetke- I zési járulékok fölemelése és az uj ! elnökség megválasztása. Gyász. Súlyos csapás érte dr J tellcr Far­kast, a műegyetem kitűnő tanárát. Hdes- anyja, Heller Ágostnak, a hires magyar fizikusnak özvegye váratlanul meghalt. A farkasréti temetőbe temették. — Brandt Lajos fővárosi tanácsjegyző április 2-áti 34 éves korában meghalt. Április 5-én temették a farkasréti temetőbe. A Dr. Lipták és Társa Építési és Vasipari Részvénytársaság legutóbb megtartott rendkívüli közgyűlése el­határozta a társaság, hogy alaptőké­jét 20 millió koronáról 100 millió koronára emeli fel. A közgyűlés az uj részvényekből 100.000 darabot 1 :1 arányban a régi részvényesek­nek ajánl fel darabonként 215 ko­rona árfolyamon, mig a fennmaradó részvénymennyiség elhelyezésére az igazgatóság nyert felhatalmazást. Az elővételi jog maréin? 31.-tői április §.-ig bezárólag a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság fő­pénztáránál gyakorolható. ipari központ létesítését határozta 1 cl a kereskedelemügyi miniszterül-?. > mely mintegy magában egyesítené az összes iparos egyesüléseket s egyöntetű eljárással látná el őket nyersanyaggal. A meghívott iparos érdekeltségek, élükön a Baross- szövetséggel vettek részt e nagyfon- tosságu ankéten, ahol Petneházy \ Lajos és Lackcnbacher György kép- I viselték a budai iparosokat és fej­tették ki nézeteiket, üdvözölve az. államgazdasági szempontból oly nagy j horderejű javaslatot, mely számos í iparos nehéz gondján fog konnyi- teni. Érdemes eszmét vetett föl Simon Ferenc a Baross-szövetség 11. kerületi szervezeté­nek választmányi ülésén. Azt indítványozta, kérjék föl a pénzügyminisztert, hogy ugv mint a kisgazdák, az iparosok is vásárol­hassanak a pénzlebélyegzés folytán kapott állami kötvényeken nyers anyagot. A kamarai választások iránt élénk érdeklődés nyilvánul a budai iparo­sok között, de fontos volna, hogy ebben a mozgalomban kivétel nél­kül minden iparos részt vegyen, mert sorsa javítását csak öntudatos eljárással érheti el. Vegye ki min­denki szavazólapját és vegyen részt az értekezleteken. A Baross-Szöveíség, mely ma mái a keresztény alapon tömörült magyar iparosok és kereskedők egyedüli hivatott képviselője, régen túlhaladta az első füzetben kimutatott tagjainak számát. Agitációjának egyik erős eszköze Szávay Gyula hivatott szer­kesztésében megjelenő hivatalos lapja a „Baross-Szövetség“, mely az ed­digi sablonos szaklapoktól eltérő, mindenki számára kedvesebb han­gon van írva. Az első ízben kimu­tatott budai tagok névsora közlését mai számunkban befejezzük. Gyógyszerészeti cikkek gyára: „Plútó“ Magyar Tabbletta gyár 1, Verpeléti­ül 14. Gyógyszertárák: Bozó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom