Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-03-20 / 641. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 Két levél. Minden kommentár nélkül közöljük az alábbi két levelet ; a „Budai Napló* iek. szerkesztőségének. Minthogy arról értesültem, hogy a Csilléry-párt az összes gyűléseken állandóan az éu személyemmel fog- foglalkozik, szükségesnek tartom, hogy a magam védelmére ezen levelet szives közlés végett átküldjem, hogy igy a közönség álláspontom felől tájékozva legyen! A Csilléry-párt t. Elnökségének Budapest, 1, Roham-u. 4. Értesülést nyertem arról, hogy Hosszú István igazgató összekapcsolta a miniszterelnökségi segélyakciót nevemmel és a mostani párt- politikai küzdelemmel. E miatt indíttatva érzem magamat a Csilléry- párt elnökségével a következőket közölni: 1. E hó elején a miniszterelnök urnák tisztelettel bejelentettem, hogy március 25-ig, illetőleg a választások lezajlásáig a népsegélyző akciótól visszavonulok. 2. A munkatársakat ekkor nyomatékosan felkértem, hogy a politikai propagandát és a segélyezést egymástól válasszák el. Amennyiben tehát ezzel szemben valaki a mnnkatársak közül politikai propagandára használta fel a segélyezést, azt felszólításom ellenére tehette csak és köszönettel venném, ha Hoszu István igazgató ur konkrét adatokkal volna szives nekem ez irányban szolgálni. Hogy pedig a jövőben minden ily irányú gyanúsítás tehetősége ki legyen zárva, felkérem sürgősen a címzett pártvezetőséget, hogy a választásokig az első kerületi népse- gélyzö akció ügyeinek intézését tőlünk haladéktalanul átvenni szíveskedjenek, azt az egyet kötvén ki magamnak, — amit az eddigi küz- dési módszerük után tőlünk érthetőnek fognak találni — hogy a mi munkatársaink közül néhányan abban továbbra is résztvehessenek. Az elnökség sürgős válaszát kéri Budapest, 1920. március 15. Slachta Margit. Tek. szerkesztőség! Kérjük, hogy az alábbi levelünket szívesen közölni méltóztassék: Igen tisztelt Margit nővér! Tegnapi kelettel pártunkhoz intézett becses soraira a következőkben vagyok bátor válaszolni: A Huszár-féle akciónak politikai célokra való kihasználását nem a kedves Nővér nevével hoztam kap- csotatba, hanem a párt vezetőségével, amely kezeink között lévő hitelt érdemlő bizonyítékok szerint a segélyzést és lisztosztást agitációs célokra használta fel. Én ezt ethikai szempontból tettem kritika tárgyává. Meggyőződésem, hogy ettől kedves Nővér távol áll és maga is elítéli a hivek gyűjtésének ezt a módját, amely semmiben sem különbözik a törvény által eltiltott etetés itatástól. A vonatkozó bizonyitékokaf egyelőre pártunk nem adhatja ki a kezéből. Ami azon ajánlatát illeti, hogy a segélyezés ügyeit a választások befejeziéig mi vegyük át, megköszönve a kitüntető bizalmat, nem vehetjük igénybe, mivel annak vezetését legjobban az önök kezébe látjuk letéve. Végül legyen szabad a leghatározottabban visszautasítanom azt a vádat, hogy pártunk üléseinken állandóan kedves Nővér személyével foglalkozik. Igenis megesik, hogy a többi ellenjelölt közül kedves Nővér nevét kiemelik, de mindenkor csak a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján. Ami küzdési módszerünk a választási harcokban szokatlanul fair, kizár minden személyeskedést, de még választási trükköket is, amelyekkel a gyűlések megtartását az általunk hirdetett helyen és időben a tornatermekben utólagos lefoglalása által lehetetlenné akkarják tenni. Kiváló nagyrabecsülésem kifejezése mellett vagyok tisztelő hive: Hoszu István a Csilléry-párt elnöke. Buda, 1920. március 19. Politikai központ kell Budán, ahogyan Morvay Győző cir. tankerületi főigazgató az újlaki keresztény párt ülésén indítványozta egy budai központi pártkör felállítását, amely egyöntetűen a Revíczky-uícai klub égisze alatt Budán működnék. — Felkértem Budának egyik érdemdús vezérét Demény Károly postavezerígazgató, államtitkár urat, hogy egy ily mozgalom vezetését vegye a kezébe és ő az eszmét helyeselte is, Budán igen erős a keresztény nemzeti irányzat a politikai cs társadalmi téren í.s és ez magától értetődő dolog, amikor Buda volt mindig a magyarság véd bástyája és a szovjet elleni akció is Budáról indult ki. — Ezt az érzést ébren kell tartani és meg kel! szilárdítani és erre Buda összes kerületeinek társas egybekapcsolódása az eszköz, ahol Buda egész intelligenciája, illetve számottevő közönsége megtalálja egymást, kicserélje nézeteit és naponkint értesülhessen a forgatagosan rohanó és reárjk zuhanó eseményekről, hogy mindezekről idejekorán értesíthesse, kioktathassa a maga népét is, hiszen ma mindenki minden napnak tudni kívánja a valódibb eseményeit, saját jól felfogott érdekében. — Ma, az előtérben az országos politika — nem pártpolitika — áll és igy fontos egy keresztény — nemzeti társaskör felállítása, amely csakis úgy létesíthető, ha minden választókerület vezetősége ezt egyöntetűiig elhatározza. A Reviczky-utcai kör nekünk budaiaknak szinte elérhetetlen a korán beálló sötétség és főleg a közlekedési viszonyok miatt. A budai központban mindennap megfordulhatna egy-egy miniszter, államtitkár, vezérképviselő, hiszen Budán sokan laknak közülök és tájékoztatnák Budát is. Ha tetszik az eszme, jöjjenek össze Buda vezetői és valósítsák meg a magyar faj érdekében, Széchenyi szellemében a budaiak magyar •politikai egyesülését. Dr. Tusnádi Kovács József, Negyedéves előfizetőinkhez azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulunk, hogy előfizetésüket megújítani szíveskedjenek. A Budán élő írók, művészek, tudások társasága A szerdai esték ma már nélkülözhetetlen, szükséges találkozói a budai intellektuell társaságnak^ mely ott- i*ont, érintkezést keres egymással és hova-tovább szűknek bizonyul a pilseni sörcsarnok külön díszterme, mely e héten is zsúfolásig megtelt. Mini uj tagok először vettek részt Cséka Aladár, Homonnay Jenő, tas- nádi Kovács József, Lendvay István, Nemes Mihály, Urbányi János és dr. Wladár Tivadar. Szávay Gyula, a szervező bizottság elnöke, tett jelentést a társaság cirne és szervezkedéséről, az ő aranyos humorával fűszerezve szavait. Sorra kerültek a különféle ajánlott címek. így: Budai Akadémia, mely túlságosan komoly, Virágh Benedek- társaság, mely kizárólag irodalmi, Budai Kulturegyesület, mely szintén komoly. Az ajánlott címek között volt: Hunyadi Mátyás-akadémia, Budai ébresztők kulturegylete,, Budai Biedermayerek, Budai fészek, Budai Otthon, de egyik sem felelt meg. A vita során Futó Gyula azt ajánlotta, hogy egyszerűen .Jobbpartiak“ cimet vegyük fel, ezzel szemben fölvetették a „Budai család“ elnevezést. Dr. Lendl Adolf azt ajánlotta, hogy Budai Collegium, mellyel szemben a kigondoló bizottság a Budai Helikon címet tartotta megfelelőbbnek. Hangay Sándor levelét tudomásul vették és érvelt a vita folyamán megszívlelték. Á vita eldöntetlen maradt s valószínű, hogy visszatérő levelezőlapokat küld szét a társasági amelyben a két utóbbi cim felett kér szavazást a tagok részéről. Géczy István lelkesen az fejtegette, hogy mindenekelőtt egy becsületes színház létesítése szükséges és sürgős teendő. Bán Aladár a komoly szervezkedést sürgette, Baranski Gyula dr, pedig még a szervezkedés előtt véli megkezdhetni a munkát, mely induljon el a húsz év előtti alapon, amikor zsúfolt termek előtt terjesztették szervezet nélkül a kultúrát. Szabó Dezső a társaság első kötelességének tartja a budai keresztény társadalom megszervezését kulturális szempontból, amit azzal ér- í hetne el a társaság, ha a Budai [ Napló hetilapot napilappá fejlesz- j tené, ami élénk visszhangra lelt a társaság körében, ha színházat állítana a saját fajunkból fakadó művészetnek, ha kitünően rendezett s a legjobbat szolgáltató estéket rendezne. Fél az alapszabályok nehézkes keretétől és szabad, eleven mozgást kíván. Szávay Zoltán a társaságot mint vezetőt kívánja egy kulturegylet fölé, Kiss Menyhért a kedves, barátságos együttélés ápolását és a művészetek szoigálását tartja szükségesnek. I Morvay Győző tisztázni és összeegyeztetni igyekezett a különféle nézeteket, utána Viraág Béla tett jelentést. Végül elhatározta a társaság, hogy a szerdai összejöveteleket folytatja az eddigi meghívások alapján; mozgalmat indít a Budai Napló érdekében, mely a társaság hivatalos lapja; tagsági /egyeket bocsát ki, melyek feljogosítják a tagokat az összejöveteleken, tárlatokon és műsoros estéken való részvételre családjaikkal együtt. <\ tagsági jegy megváltása 20 korona, mely az előzetes költségek fedezésére szolgál és megváltható minden szerdán a társasestén, vagy utalványon a Budai Napló címén; április végén teaestélyt rendez kizárólag meghívott vendégek számára s ezzel lép a nyilvánosság elé;; végül megfelelő helyiséget keres, ahol alkalmas nagy terem áll a társaság rendelkezésére. Az est folyamán kedves ovációkban részesültek a Petőfi-társaság újonnan megválasztott tagjai: Bán Aladár, Kiss Menyhért és Szávay Zoltán. Futó Gyula egy 1913-ból kelt hírlapot mutatott be, mely megdöbbentő fényt vet a mi különleges sajtóviszonyainkra és lehetőségekre Budán, Elmaradásukat kimentették: Balogh Pál, Dura Máté, Fábián Gáspár, Hangay Sándor, dr. Hennyey Vilmos, Kazár Emil. Ormai Jenő, dr. Ripka Ferenc, Szekula Gyula, Szölgyérny Ferenc. * Legközelebbi összejövetel szerdán, e hó 24-én, II., Fő-utca 8. sz. alatt A szervező bizottság kedden, e hó 23-án jön össze este 6 óraion a Vigadó-kavéházban. Szerkesztőség telefonja: 129—9ö. Szerkesztő található d. u. 3—4-ig L, Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Telefonunk a nyomdában: 24-77. Áldozatkész jóakarattal támogatják a Budai Napló-i a ; mai nehéz nyomdai viszonyok i között azok a kik mint alapítók teszik lehetővé a lap fennállását. E helyen mondunk hálás köszönetét gróf Széchenyi Emil és Hoszu István uraknak, akik 2000 koronával léptek újabban alapítóink közé. Gróf Nyáry Gyuláné megvásárolta Szabó Károlyné villáját a Béla király-utján és házat is vásárolt a Széna-téren, ahol megvette Beck Vilmostól 2. számú házát. A Budai Kathollkus Körben március 13-án volt az évi rendes közgyűlés, melyet Molnár László, felső- vizivárosi h. plébános, a Kör al- elnöke, nyitott rneg lendületes beszéddel, hangsúlyozva, hogy az elmúlt nehéz év után, amelyben a Kör nagyon sokat szenvedett, elérkezettnek látja az időt, hogy a Kör ismét elfoglalja helyét Buda társadalmában. Utána dr. Páka Ervin, a Kör ügyésze ismertette a Kör székházának eladása révén beállott helyzetet s ennek magyarázatát adta. Knapp Nándor főtitkár, akinek lemondását sajnálattal vették tudomásul, jelentésében a Kör beléletéröl
