Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-03-13 / 640. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 Irodalmi esemény volt a budai írók, művészek és tudósok e heh találkozása, amely alkalmat adott Szabó Dezsőnek, a maga igazáért vívott nagyharcában, hogy itt az ellenforradalmi Dunántúlon, a fehér Budán igazolja először önmagát. Mintegy ötven tagja volt együtt a társaságnak, amikor Morvay Győző fölhívta'a jelenlévőket, hogy testületileg álljanak Szabó Dezső mellé, akinek működését egy évtized óta kiséri figyelemmel s aki mint a síkongó sirály hallatta éles szavát minden nemzeti veszedelem jöttekor. Az „Elsodort falu“ volt leghangosabb sikoltása a legnagyobb veszedelem idején. Az összegyűltek zajosan éltették Szabót, aki erre szót emelt és őszinte egyszerűséggel mondotta el élete kálváriáját, a melynek végzete, hogy felette mindig a legnagyobb szeretet ék legerősebb gyűlölet csapnak össze. Elmondotta, hogy amikor Párisból hazatért mint szegény filozopíer, már kialakult volt benne" az irány, amelyben el kell indulnia, hogy a mozaikszert! magyarság egységét segítsen megteremteni. Sokan mentegetni akarják pályája egyes kirívó részeit, de ezt köszönettel visszautasítja. Vagy egyetlen irányú logikus folyamat az ő egész pályafutása, amelynek egy szempont volt az indítója : a magyarság jövője, vagy nem. Amikor azt látta 1913-ban, hogy a háború jön feltartóztathatatlanul, hogy a tömegeknek lesz nagy szerepe az egyes országok kialakításában, a legszélesebb szociális politikát követelte, hogy igy a munkásság a magyarságban lássa a jövőjét s ezzel a magyarság kezében váljék a forradalom és szocializmus oly eszközzé az élet meghódításakor, mint a minővé lett utóbb a bennünket leigázó idegen faj kezén. Ha a kommunizmus elkerülhetetlen forradalmi átmenetét a magyarság csinálta volna, még visszaszerezhette volna e kirobbanó erővel az integrális Magyarországot s ráteheti ük volna kezünket a tőlünk elrabolt tőkére s a bekövetkezett fordulás integráns Magyar- országot és gazdag magyarságot talált volna. Ez a hite és törekvése magyarázza tneg az Ady-tanulmányát s a „Nyugatiban április elején megjelent cikkét. De már az első napokban látta, hogy a kommunizmusnak nevezett forradalom egv idegen imperializmus svindlije, hogy igy a megcsonkított Magyarországot a kezébe kaparintsa. A sajtó terén — ettől kezdve — ö volt az egyetlen merész tiltakozás a sziriai uralom . ellen, a magyarság és a kereszténység mellett. Ismertette részletesen szereplését a proletárdiktatúra alatt és felemlítette azt a vádat is, hogy az írók választmányi ülésén két ízben részt vett. ahol mindkét esetben a legélesebben tiltakozott az idegen csalás ellen, amit tanukkal bizonyít. Bizonyítani tudja, hogy a mai hangos mártírok között, akik most fejeznek le keresztényeket, egy sincs, aki egyszázadrészben is oly merev tiltakozás lett volna az idegen uralom ellen, mint ő De úgy látszik, a múlt bűnei megismétlődnek, megint egymást tépjük, megint tehetetlen kis stréberek igyekeznek megenni a magyarság legjobb erőit. Az idegen pedig kacag rajtunk és hódit tovább. Rátért minden támadásra, amely most éri s mint a szálló pihét, fújta el magától a társaság gyakori zajos tapsa és éljenzése mellett, * Ez alkalommal a régieken kívül részt vetlek a vacsorán : Baranski Gyula, Castiglione Henrik, Fitz József,Futó Gyula, Gecső Jenő, Hangay Sándor, Istók János, Kiss Menyhért, Lampérth Géza, Lukácsy Lajos, Novak Sándor, Szabó Dezső és Tarnay Alajos. Távolmaradásukat kimentették : Becsey Antal és Csuday Jenő családi gyászuk miatt, Neuschloss Kornél, Szávay Gyula, Szilágyi Károly és Szölgyény Ferenc. A szervező bizottság nevében Viraág Béla tett jelentést, őszinte sajnálattal emlékezve meg Becsey Antal tagtársat ért súlyos ' gyászról, mely édesanyja elhunytáyal érte. A társaság nagy részvéttel fogadta e szomorú hirt és ezt a Budai Napló utján hozza Becsey tudomására. Elhatározta a társaság, hogy e hó 17-én, szerdán újból ' összejön a mostani helyiségben és ez alkalommal megüli március 15 emlékét. A legközelebbi összejövetelen, március hó 17-én részt vesz dr. Csilléry András is mint vendég. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 3—4-ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Telefonunk a nyomdában: 24-77. 'Heti rigmusok. A koca és a kotlőstyulc. — Tyűk nenne, keímed már két hete ül; Tán büntetésbül? s nem véletlenül! — Az ám, Csak annyit szóltam: kotkodács. Hogy van alattam huszonegy tojás. S azt modták: ez már „áruhalmozás“. Most a tyuk kérdi a gondos kocát: — S kelmed min töpreng egész napon át, Míg csitulja a kilenc malacát ? — Azon töprengek hadikosztra verve, j Hogy a kilenc bizony sok is egyszerre, \ Áttérünk mi is az „egyke“-rendszerre. Szávay Gyula. Simonyl-Sematíam Sándor, az uj miniszterelnök csendes budai polgár, a ki állandóan itt élt, itt nevelkedett a várban és* ma is Kacsa-u. házában lakik, mely ügyvédi működésének első szerzeménye. E családi házban élt, visszavonult boldog házasélet a mig a halál meg nem fosztotta egy évtized előtt szeretett nejétől, a ki szintén Kovács nevű budai kiváló ügyvéd leánya volt: — Szidónia. Azóta egészen a három gyermekének élt, imádta Sándor fiát, a kit a gonosz sors az októberi forradalom előtti napon rabolt el tőle. Hősi halált halt az olasz fronton. A csapás akkor egészen meg- j törte és vigaszt csak nehezen tudott neki nyújtani két leánya Margit és ! Erzsi, a kikét két testvér vett el : Mayer Géza és Miksa. Erzsébet leánya után unokái is vannak. Nagyon megviselte az 58 éves férfit a proletár diktatúra zsarnokoskodása. A szomorú húsvéti ünnepen őt is íuszul vitték s öt hétig sanyargatták. Az ellenforadalom napján újból lefogták s az országházban volt 24 órai rabságban Friedrich és Huszár után ő a harmadik miniszterelnök, a ki budai. A Budai Dalárda husvétkor egyházi hangversenyt rendez a Városi Színházban, amelyre Wagner „Apostolok vacsorája“ és Volkmann miséjéből serényen folynak a próbák. Az elnökség ezúton is felkéri a dalárda működő tagjait, hogy a siker érdekében mindenki pontosan jelenjék j meg a kedden és pénteken este 6 órakor a Széna-téri Tornacsarnokban folyó próbákon, mert a. hangversenyen csak azok a tagok vehetnek részt, akik pontosan részt vesznek a gyakorlatokon. Ismerkedési estélyeket rendez a Budai Torna- és Lövészegyesület és j c Budai Dalárda abból az alkalomból, hogy szorosabb viszonyba lép- I tek egymással. Az első est március ' hó 5-én, pénteken volt. A hudai egyetemeken március 16-án kezdődnek a rendes előadások. A beiratások március 8-án kezdődtek a Győri-uti polgári iskolai tanárképző földszintjén elhelyezett questurán. Á jog- és államtudományi kar előadásai az l. kér. állami főgimnáziumban, a bölcselettudományi kar előadásai pedig a Győri-uti intézetben lesznek. Becsey Antalt mélységes fájdalommal sújtotta le a hir, hogy édesanyja, idősb Becsey Antainé szül. Adametz Anna életének 78-ik, házas- ! ságának 50-ik esztendejében, e hó 8-án. rövid szenvedés után elhunyt Vácott. Budai közéletünk e kiváló harcosa elborult lélekkel áll végtelen jóságu anyja ravatalánál, akinek nem adatott meg a boldogság, hogy házasságának félszázados ünnepén még egyszer együtt lássa gyermekeit és unokáit. Csak utolsó sóhaját küldhette messze orosz fogságban sínylődő fia és a megszállott hazában élő unokái felé. — A budai írók, művészek és tudósok társasága őszinte részvéttel osztozik szereteti tagtársa nehéz bánatában. Sajti estélyeket rendez minden csütörtök fél 6 órai kezdettel a Budai Katholikus Kör. Minden estélyen más jeles szónok mond konferenciabeszédet. Az eleven hitélet kulturtényezői e látogatott társas összejövetelek. j Slachta Margit kedden, e hó 16-án, dél- i után fél 6 órakor, a budai Vigadóban i csak a. nőknek, március 21-én, délután | fél 6 órakor pedig a férfiválasztóknak ! mond programmbeszédet a Krisztinavárosi j Nyári Színházban. Orgonaszó köszönti a hívőket már í husvétkor, amikor először szólal meg a szent Anna-templom restaurált j orgonája. Az autonómia megszavazta j az érte járó 3000 korona javítási költségei. Molnár László plébános az ő közismert áldozatkészségével hamar Összehozta ezt. A befektetett j tőkét az orgona maga fogja behozni ; kamatostól együtt egyházi hangversenyek rendezése keretében. Sudayné-Liszi' Mária operaénekesnő, aki a budai társaság egyik előkelő tagja, hatvan hangversenyen aratott zajos sikereket a Dunántúl, ahol a nemzeti propa- i ganda művészgárdája rendezett sikeres 1 körutat. Sárvárott a bajor király vendégei voltak, Körmenden a Batthyány-Sírattmann hercegé és végig a főúri kastélyokban, vidéki városok kaszinóiban és színházaiban igyekeztek fe’rázni a magyar társadalmai és híveket szerezni a keresztény nemzeti kultúrának. Legközelebb a Reneszánsz-Társaság estéjén lép fel B.-Liszt Mária, melyet a budai Vigadóban rendez ez a társaság. ískolatársak. A 111. kér. főgimnázium volt iskolatársak szövetsége e hó 2-án rendezte sikerült est összejövetelét a Császáríürdő vendéglőjében. A nagy számmal megjelent tagok közt megjelent a főgimnázium igazgatója és Makoldy Viktor elnöktanár, aki a szövetség fönnállásától kezdve fáradhatatlanul azon működött, hogy az iskolapadokat elhagyott növendékei az életben is szoros barátságban maradjanak és szeretettel ápolják az ifjú korukban beléjök nevelt társas szellemet. A megjelentek jobbára Ili. kerületi lakosok, akikre az a hivatás vár, hogy a kerület vezetésében, társadalmának irányításában már most előljárjanak és minden módon arra törekedjenek', hogy ezt a vezetést kivegyék az ideszakadt, bevándorolt elemek nem erre hivatott kezeiből. Az ilyen munkát már ifjan meg kell kezdeni. A főgimnázium vezetője dr. Morvay Győző tank. főigazgató erre a tisztességes és szép föladatra hívta föl az ifjak figyelmét és kifejtette az eszközöket, melyekkel ezt elérhetik. A kellemes együttlét és a vidám viszontlátás öröme éjfélig tartotta együtt az ifjakat és vezetőiket. Szaiay Sándor dr. elöljárót súlyos csapás érte. Édesanyja, özv Szaiay Sándorné szül. Nagy Ida elhunyt vidéki birtokán, a veszprémmegyei Sotnlószöllősön. A köztiszteletben élő matróna, aki a magyar urinők mintaképe volt, 31 évi özvegység után 80 éves korában hunyt el és e hó 2-án temették. Fia, Sándor és két leánya gyászolja benne a forrón szeretett, jó anyát. Zsur volt e hó 6-án Gallay László őr. vendégszerető házánál, a hol a társaság kedves együttlétben szívesen és szeretettel ünnepelte a házigazda bájos leányéi — Angélát. Horthy Miklósné nagyasszony magas védnöksége mellett nagyszabású hangversenyt rendez a budai Margit Mária-kongregáció husvét vasárnapján és hétfőjén a Napközi Otthon javára a Várszínházban. A művészi és irodalmi eseményszámba menő hangverseny iránt nagy az érdeklődés. A világi és egyházi előkelőségek kilátásba helyezeti megjelenése biztosítja a nagy sikert. Az előkészület és rendezés terén rendkívüli agitációt fejt ki Molnár László plébános, a kongregáció elnöke. A Gellérthegyiek szives köszönetét tolmácsolja a Budai Napló szerkesztőségének az alább? levél: „Köszönettel nyugtázzuk a Budai Napló február hó 22-én megjelent számában közölt cikket, melyben az I. kér. Orom- és Bérc-utca összeköttetésében tervezett szerpentinül kiépítését szővátenni szives volt. A tanács II. ügyosztálya a legnagyobb előzékenységgel megígérte, hogy a kérdéses útvonal megépítését az I. kér. elöljáróság műszaki hivatala Gjecsö Jenő főmérnök utján már a jövő héten meg fogja kezdeni. Ez útvonal megépítése az érdekeltség megnyugvására, de egyúttal az i. kerület nagy előnyére r* r--> 1 — T t*-. O'"'- *- ' " , ivg cu.iií, .neu nmen az egész tovaros egy oly csodás panorámát mutat, am Hlyei egy világváros sem dicsekedhet. M.dőn kérem, hogy ezen köszönősoraimat becses lapjában nyilvánosságra hozni szives tegyen, maradok köszönettel és nagyra becsülésem kifejezése mellett hive: Vidéky Emil, műegyetemi tanár, a Bérc-utca és Orom-utca érdekeltsége nevében. Klubháza javára hangversenyt rendez a Korona-Vigadó termeiben e hó 25-én, este 7 órakor, az Óbudai Tornaegylet énekkara, kiváló karnagya, Lenz Ferenc vezetésével. Részleles műsor a jövő számban Elhagyatva, elhanyagolva áll az Inna-térén a boldogságos szent szűz szobra és — ahogy egyik olvasónk írja -- vakolatja rég levált, semmi színe, fakó már. Féirehajló vas- rácsozatát rozsda marja. Környezete sem méltó a szoborhoz. Piszkos, rendezetlen. Homokbucka áll mellette, előtte pedig nagy szemetesláda diszteienkedik. Nem törődik a szoborral senki. Utcára kicsapott, pajkos gyerekek kúsznak rá néha. hogy ott hancurozzanak . . . Pedig Budán megbecsüli a nép a szentjeit és van olyan, ahol litániát is mondat néhanapján a plébánián. Újlakon, a Zsig- mond-téren, Óbudán, a Szentlélek- téren, virággal övezik, áhítattal gondozzák. Olvasónk felhívja erre az elhagyatott szoborra a széplelkü plébános, Molnár László figyelmét és egyenesen az autonómia kötelességévé teszi a szűz anya szobrának restaurálását, környéke rendezését, hogy mire körülfogja majd a gesz- tenyefa virága, méltó legyen a természetadta tavaszi pompához. „A Harang“ cimü népszínmű kerül előadásra e hó 14-én, délután 5 órakor, a Toldy Ferenc-utcaí Katholikus Házban, A Budai Katholikus Legényegylet rendezi kipróbált, ügyes dilletáns gárdájával.
