Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)

1920-02-21 / 637. szám

3 BUDAI NAPLÓ A Szabsdpolgári Kört uj cimen akarják uj életre kelteni most, ami­kor az I. kerület polgársága uj tár­sadalmi alapon szervezkedik. Gyűjtő- iveket köröznek, mely a régi Szabad­polgári Kör felfrissítésére,' az uj szellemnek megfelelő átszervezésére "hívja fel az I. kerület polgárait és nőit. Úgy értesülünk, hogy ez az uj társaskör a régi Szabad Polgári Kör helyiségeit akarja uj élettel, uj tagokkal megtölteni és meg akar maradni azok mellett a régi kipróbált elvek mellett, amelyeket Szebeny Antal, dr. Platthy György, Hegedűs János, dr. Ripka Ferenc és Szigethy János munkált és honosított meg e kerületben. A mozgalom élén dr. Baranszky Gyula és Hoszu István állanak és már eddig is 500-nál több belépési nyilatkozatot gyűjtöttek az uj társaskör megalapításához. Miután a társaskör a kisemberek érdekeit van hivatva elsősorban szolgálni, ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha ebben a közmunkában a társa­dalom minden rétege kiveszi a maga részét, felhívjuk mi is a budai pol­gárok figyelmét erre a társadalmi mozgalomra, mert a községi válasz­tások csak egy ilyen fix egyesüléssel lesznek mindenki megelégedésére megoldhatók. Különösen az 1. köz- igazgatási kerületben, ahol 3 választó kerületnek meglehetősen ellentétes érdekeivel kell számolni. A tagsági dij havi 2 korona és aláírásokat I. Krisztina-tér 1. sz. alatti pártirodá­ban, valamint I., Attila-körut 37. sz. alatt a Szabad Polgári Kör helyiségé­ben lehet eszközölni. A belépés egyetlen feltétele, hogy tisztességes keresztény polgár legyen az uj tag­nak jelentkező, A Gellérthegyi nyaralók nagy megelége­désére szolgálhat, hogy a főváros végre oeláha azt a tarthatatlan állapotot, mely abból származott, hogy egyes utcák kö­zött a hegyen nem volt összeköttetés. Teherrel alig lehetett egyikhez-másikhoz hozzájutni és síkos időben a orvost köté­len eresztették le a Bérc-utcából az Orom­utcába. Most szerpentines összeköttetést létesítenek a két utca között, amelynek építését a napokban kezdik meg. Az újlaki harangok. Technikai •okokból az Újlaki Keresztény Nem- :.zet; Egyesülés pártfiókja által terve­zett Kontra-vacsorája elmaradt, mire a vezetőség — az előre befizetők megkérdezése nélkül — a már be­folyt összeggel rendelkezni akar, holott mégis csak a befizető, a va­csoráim akaró volna hivatva dönteni a pénze felett. Újlak egy tekintélyes polgára azt ajánlja, hogy a befolyt ás körülbelül 3000 koronát kitevő összeg az újlaki templom uj ha­rangjainak megöntésére adassék. Ez állandóan hirdetné az újlakiak áldo­zatkészségét. Lüktető sportélet ran most a Svábhegyen a MAC golfpályáján, melyet erősen kulti- ' vál a most Budapesten tartózkodó angol és amerikai társaság. Valóságos autókorzó fejlődött ki az odavezető utón, melyet most jobb karba igyekszik helyezni az I. kér. mérnöki hivatal. A tüzelöfa kérdése oly égető, oly fontos kérdés, hogy aki ezt a ke­zébe veszi, számithat a társadalom legmesszebbmenő csatlakozására. „Hideg tűzhely* cimen a múlt szá­munkban megjelent közlemény, mely budai vezéremberek kezdeményezé­sére indult mozgalomról számolt be, Keresztény Fatermelő Szövetkezet cimen, főleg a budai háziasszonyok körében lelt erős visszhangra. Az érdeklődők szives figyelmébe ajánl­juk, hogy a Fatermelő Szövetkezet törzshelyisége IV., Veres Pálné-utca 9. szám, földszint 3. ajtó alatt van és Szigethy László igazgató minden délután 3—6 óráig áll a közönség rendelkezésére. — Szolgáljon e kér- j dés nagy horderejének megvilágítá­sára, hogy Magyarországon azelőtt évenként 20 millió köbméter tüzelő fa lett elhasználva és ugyanannyi müfa, ami körülbelül 80 milliárd ko­rona értéknek felel meg. Ez a keres­kedelem nem volt megbízható ma­gyar kezekben s ezt a magyarság­nak nemzetgazdasági szempontból magához kell ragadnia. Az egész magyar társadalomnak össze kell fognia nagy áldozatkészséggel, hogy minden családnak ez égető napi­kérdését, mely összességében a leg­fontosabb nemzeti kérdések egyike, szerencsés kézzel megoldhassuk. Az eddigi jelentkezések nagy mértéke hamar elsőrangú tényezővé teszi a Keresztény Fatermelő Szövetkezetei. Lenyomta a köd — a vámőrök nyilatko­zata szerint — a Ferenc József-hid budai hídfője mellett a járdát és a talajsülyedés oly hepe-hupéssá tette, hogy télidőben veszélyes volt ott a közlekedés. Ezen a bajon már legközelebb segít a mérnöki hivatal s a dunaparti gyalogjárót átépíti. Uj plébánia Budán. A közelmúlt­ban egy nagyobb küldöttség tisztel­gett a polgármesternél, amely a vá­rosmajori róm. kath. fiók helyi lel­készség plébániának való elismerését kérte. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a főváros, mint kegyur, szívesen tesz eleget minden jogos kívánalomnak és ióakaratu pártfogásáról biztosította a megjelen­teket. A templomépitésre a Vérmező- uttól a Csaba-utcáig terjedő domb­területet választották ki a Krisztina- körut mentén, melyre azonban ma még a zsidó hitközségnek van elő­joga, de lehetséges, hogy megegye­zés létesül a két fél között. Leégett az iskola, a Hengermalmi-ut 66. szám alatt épült barakkiskola, de a 160.000 koronát kitevő kár biztosítás utján meg­térül. — Ez alkalommal már érvényesül az I. kér. mérnöki hivatal agilis főmérnö­kének, Gecső Jenő előterjesztésére hozott városi rendelet, mely szerint a városi épü­letek fentaríását a kerületi elöljáróságok műszaki osztálya intézi, ami lehetővé teszi a gyorsabb elintézést. Egy kérdés révén kerül ismét szóba a Budai Napló régi indítvá­nya, hogy az utca elnevezéseknél a tér vagy az utca elején és végén emléktábla mondja el az illető egyéniség érdemeit, akiről az utcát, teret, utat elnevezték. A hozzánk in­tézett kérdés igy szól: — Ki volt az a Marczibányi, akiről a Marczi- bányi-teret elnevezték ? — A kérdés­re azért válaszolunk e helyen, mert egyúttal rávilágít a budai‘írók, mű­vészek és tudósok most történő ala­kulásának legrégibb emlékére. — Marczibányi István volt - az, aki az akadémia létesítése körül folyó küz­delembe elsőnek vetett cselekvést és 1807-ben „irodalmi jutalmazó inté­zet“ létesítésével adta rneg a lökést, mely intézet sokáig irányitója volt az irodalomnak és végül 1845-ben bele olvadt a Magyar Tudományos Akadémiába. Az Anonymus műkedvelő színpad meg­nyitó előadása e hó 15~én vasárnap volt. Az Első Budapesti Általános Munkás Zene Egyesület kebelében I., Budafoki-ut 14. sz. alatt alakult meg ez a műkedvelő „külö­nítmény* mely a színpadját avatta föl, melyet a műkedvelők magok állítottak | össze. A prológot lapunk szerkesztője mondotta méltatva ezt az első kulturális cölöpverést a Kelenföld kevéssé kulturált mezején. Utána Eitner Ferenc elnök mon­dott ünnepi beszédét és azután a „Méltó- ságos Csizmadia“ cimü bohózat került színre, állandó derültségben tartva a közön­ségei. A szereplőket sürü taps jutalmazta. Az Óbudai Keresztény Társaskor február I3-án rendezte ünnepélyes megnyitóját a volt Polgári Kör ösz- szes helyiségeiben, melyek teljesen átalakítva és feldíszítve fogadták az óbudai vendégeket. A helyiségek szinültig megteltek az egyházak, is­kolák, a főgimnázium és a dohány­gyár tisztviselőivel és vezetőivel. A polgárság is nagy számmal tüntetett összetartozásával. Az ünnepély szó­nokai. Stake János plébános, Kontra Aladár nemzetgyűlési képviselő és Seidl Ferenc voltak. A Társaskör megteremtésén sokat fáradtak Soós István és Rácz József, akiknek kö­szönhető, hogy a kommunizmus alatt teljesen lerongyolódott épület és helyiségek ma oly tisztán fogadják a Kör tagjait. Az ünnepélyt kelle­mes együttsét váltotta fel, melyen politikai és társadalmi kérdések ke­rültek élénken szóba. így nem utolsó a községi választások kérdése, mely ma állandó aktualitás Óbudán. Na­gyon feltűnt, hogy az újlaki keresz­tény tábor nem vett részt testületi­leg. A díszes hölgyközönség, élén­ken tárgyalta a kerület különféle ügyeit és nagy tájékozódást árult el úgy az országos, mint a községi politika terén és ezt a távolmaradást is eszmecsere tárgyává tette, Az állatállomány az I. kerületben a múlt évben a következő volt: 520 ló, 136 tehén, 300 kecske, 500 sertés és 1450 eb. Ámbár a vörös uralom ás a románok közgazda- sági tevékenysége után alaposan lefogyott. Erről most tett hivatalos jelentést a kerü­leti állatorvos, hogy a ragadós állati be­tegségek különösebb mértékben nem for­dultak elő. Ebmarás miatt az év folyamán összesen 136 ebet vizsgáltak meg és ezek közül a veszettség csak egy állaton volt megállapítható. Teaesíély A Budapesti 'dudái Torna és Lövész Egyesület értesíti tagjait, hogy az egyesület társadalmi életének ápolása céljából február hó 21-én este x{%7 órakor a szénatéri versenypálya helyiségeiben TEAESTÉLYT rendez, melyre tagjait ezúton is meg­hívja. Jegyek előre a titkári hivatal­ban (Szénatér) válthatók. Kilencvenöt árvát gondoz az Országos Katholikus Szövetség és a Hadigondozó a Lövőház-utcaí Hadiárvaházban amely­nek költségeit viselik. A Megváltóról nevezett nővérek gondozók és ápolják őket. Szép kápolnájuk is van, amelynek berendezése majdnem teljes és a közel jövőben Csernoch János dr. bíboros her­cegprímás fogja nagy ünnepélyességei felszentelni. Az intézetnek fiókja is van az Uri-utca 62. szám alatt néhai jó Vaszary Kolos egyházi rezidenciájában. Itt valami 40 lánykát nevelnek. Ezek a hercegprímásnak a vendégei. Az épület Uri-utcára eső szárnyában lakik az'egy­házfejedelem, másik részét átengedte az árváknak. Rákóczi házi csengettyűje hü má­solatát ajánlották fel a III. kerületi Keresztény Kuruc Körnek, mely azt vasárnapi összejövetele alkalmából ünnepélyesen átvette. A lelkes beszéd kíséretében átadott csengettyűt az egész társaság örömmel fogadta és elhatározta, hogy megóvás végett Lelkes Nándor József kuruc Írónak adja át, aki azt kedves beszéd kísé­retében át is vette. 3 Az Elitfiuk mulatságát, e hó 21-rőt el­halasztották a .járvány miatt bizonytalan időre és az uj határnapot lapunk utján tudják meg az érdekeltek A Keresztény Szövetség budai fiókja f. hó 12-én tartotta választ­mányi ülését melyen egyhangú lel­kesedéssel Bajusz Károly dr.-t az állami főszámszék titkárát, a III. kér. Keresztény Egyesülés Pártja Ügy­vezető elnökét választotta meg elnö­kéül. Bajusz Károlyban a Szövetség agilis és tevékeny vezetőt nyert, aki­nek ügyszeretete virágzóvá fogja tenni a Szövetséget. Rövid munkás­sága alatt máris több száz uj tag jelentkezett, akiknek legnagyobb ré­sze a III. kerület munkásosztályához tartozik és nagy reménységgel cso­portosul Bajusz személye körül. Az uj elnök most is nagyobb arányú agitációt fejt ki az óbudai páríkör- ben, mely szívesen fogadja lelkes működését és ettől várja, hogy a kerület ínséges munkásai csakhamar olcsón és biztosan jutnak bővebb élelmezéshez. A Szövetségbe lépés kötelezettsége havi 5 korona tagsági I és fönntartási dij. A fiók boltja HL, Zsigmond-utca 114. sz. alatt van. Belépő uj tagok Bajusz Károly dr.- nál III., Bécsi-uí 141. sz. alatt jelent­kezzenek. A fióknak már most nagy mennyiségű burgonya, kenyér és húskonzerv áll rendelkezésre, melyet a központ a napokban fog szállítani s a jövő héten kerül szétosztásra. A költöző dal. Egyik legrégibb művészi egyesületünk,, a Budai Da­lárda, régi otthonából, II., Fő-utca 30 alól a II., Széna-téri korcsolya­házba, a Budai Torna- és Lövész­egylet tágas csarnokába költözik. Ez a lakásváltozás nemcsak azért kö­vetkezett be, mert a daiosegyesület [ tagjai lényegesen megszaporodtak, I — jelenleg a í83 működő tagból 140 látogatja a dalpróbákat — ha­nem a nagyobbszabásu művészi Programm megvalósítása végett he­tenként kétszer, kedden és pénteken, keli próbákat tartani, mely napok a Budai Zeneakadémia amúgy is szűk és tanítással elfoglalt helyiségeiben nem állott a dalosok rendelkezésére. De volt egy harmadik indoka is a költözködésnek: a Budai Dalárda szorosabb kapcsolatba akart kerülni a Budai Torna- és Lövészegyesület­tel, melybe a Dalárda mint alapitó tag be is lépett. Ezzel nemcsak a maga művészetének akar nagyobb közönséget szerezni, hanem a test­edzés ügyét művészi hangulattal és törekvéseivel előmozdítani, hogy a. nemzeti kultúra minél általánosab­ban elterjedjen és a budai polgári társadalom minél közelebb jusson egymáshoz. Gyász. Súlyos csapás érte romhányí Móser Sándort és nejét, szül, Koszmovszky Lujzát, akinek felejthetetlen gyermekük Ilonka e hó 14-én, ifjú életének 7. évé­ben rövid szenvedés után elhunyt. E hó 16-án temették nagyszámú, gyászoló ro­konság részvéte mellett, Kovács Anna Hajnalka február 17-éir 24 éves korában elhunyt. 18-án temették el a farkasréti temetőben nagy részvét mellett. Nagyszámú és kiterjedt rokonság gyászolja. Gyászmise március 2-án dél­előtt 10 órakor lesz a krisztinavárosi plé­bánia templomban. A Baross-Szöveiség most adta ki tagjainak szaknévsorát, mely 1919. december 1-én lezáratott. Tekinté­lyes számmal szerepelnek itt a bu­dai kereskedők és iparosok, akiknek névsorát részletekben közöljük szá- monkínt, foglalkozás szerint, betű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom