Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-22 / 633. szám
XVIIL évfolyam. 633. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivátal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VÍRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter 1920. magas terület egyszeri közlésénél 15 korona. Minden további centiméter 10 Korona. Nyílttér sora 15 K. január Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a meg- 22-én rendeléskor előre fizetendő. KÉPVISEL Ó J E L Ö LT E K BUDÁN. Életrajzok és programmok. Olvasóink tájékoztatását szolgálja e számunk, minden pártoskodás és részrehajlás nélkül. Nekünk nincsenek jelöltjeink, mi nem tartozunk pártokhoz, mi csak egy pártot szolgálunk hazafias keresztény lelkesedéssel és ez a nemzeti, önálló, független ezer éves magyar szent koronának, a magyar királyságnak pártja. Ez felette áll a napi politikának. A korona fénye magasan ragyog felettünk és minden point kai pártra rO"‘>*~r<,crj*n Ő “ V? " r: f •"ö. ‘ - • .)v •Mbu' A szerkesztőség közvetlenül az érdekeltektől szerezte be az életrajzi adatokat és a jelöltek programm- jainak sarkalatos tételeit. Elfogultság egyáltalán nem vezetett bennünket most sem, mint ahogy sohasem vezetett. Mindig az igazságot és Buda érdekeinek javát kerestük. Három mellékletet is talál közönségünk a laphoz csatolva, melyekért a felelősséget első sorban azok viselik, akik megírták és csak másodsorban a kiadóhivatalunk, mely azok melléklését vállalta. Ezt sokan félreértik. Ez nyomdatechnikai kérdés és a felek részéről a közönség felvilágosításának, tájékoztatásának ma eléggé .költséges módja. Aki ezért váddal illet bennünket; annak azt üzenjük, hogy mi nem együgyü struccoknak csinálunk lapot, akik elfogultan valamely irány homokjába dugják fejüket és nem akarják meglátni, hogy ugyanabból a bányából másutt is van az építéshez azonos homok, máshol is állanak ugyanabból az iskolából került szakképzett építőmesterek, akik szintén ezt a rombadőlt házat akarják hasonló szorgalommal, buzgó- sággal és tudással fölépíteni, de másként alapozzák, más külsővel tervezik és a főoszlopokat talán másképen csoportosítják, másként állítják. Mi a Budai Naplót az öntudatos, önállóan gondolkodó, a gerinces és magát határozottan budainak valló, ! budai polgárságnak Írjuk, mely mát i évek óta honorálja szeretettel és támogatásával a mi nemzeti, keresztény, királyhü irányunkat. Ez, a mi olvasóközönségünk — eltérően a i struccpolitikától — mindent tudni ! akar, hogy minden befolyástól men- ! ten megalkothassa a maga véleményét és ítéletét. A Budai Napló ily irányú, céltudatos Írásai, amelyekben resztvettek Buda legjobbjai, különböző politi- ; Ica? fáb 'jrOklV' -• 'i'ec'i y'd I a budai öntudatot, mely ma már j teljesen kialakult es Buda jövendő j fejlődésének biztos alapja és talpköve. Bennünket értől az iránytól soha senki el nem téríthet. Az alábbiakban adjuk Buda választókerületének képviselőjelöltjeiről szóló életrajzokat és programmokaí: I HaHer István miniszter az I. (várbeli) választókerület Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja képviselőjelöltje szatmármegvei egyszerű kisbirtokosnak Haller Istvánnak fia, aki Mező- petrin (Szatmármegye) 1880 november 18-án született és gondos, val- ! lásos nevelésben részesült. Közép- | iskoláit Szatmárnémetiben, a jogi | egyetemet Budapesten végezte. Már i nagyon fiatal korában a „Néppárt“ | cimü lap szerkesztője volt, később | az „Igaz Szó“ keresztény szociális j lap, majd az „Uj Lap“ szerkesztője j lett. Miután a Kath. Népszövetség vezetői úgy szervező, mint írói képességét felismerték, megválasztották főtitkáruknak s ezen minőségében ! sok ezer röpiratot és agitációs cikket j irt és a keresztény eszmét Írásban í és szóval terjesztette. Úgy a német- ! országi, mint a belgiumi, osztrák és I schweizi keresztény szociális és szo- ciál-demokrata munkásmozgalmakat I a helyszínén tanulmányozta. 1907- i ben az országos néppárt titkára, 1910-ben pedig megválasztatott a sopronmegyei lövői kerület képviselőjévé néppárti programmal. E pártban mindig a radikálisabb kér. szociális irányt képviselte. Az októberi forradalom kitörése után azonnal hozzálátott a néppártnak Kér. Szociális párttá való átszervezéséhez és ’gyújtó szónoklataival, megkapó írásaival csakhamar kiküzdötte magának a pártban a vezető szerepet. A vörös diktátorok nagyon jól ismerték Haller István agitatörius erejét j és a múlt év husvétján őt is fog- I ságba vetették, a melyben 6 hétig | sínylődött. A nagy elhatározások szü- lőhelye a politikai börtön és mikor | Halier társaival a gyüjtőfogházból j kikerült, csakhamar megindult az í eheijforracjalmi akciók áradata, mely i elsöpörte ’a' bólsevmi rémuralma;. Mi sem természetesebb, hogy Haller j István az első keresztény irányú í kormányban miniszteri tárcát kapott. Előbb propaganda miniszter, majd 1919. nov. közepén vallás- és köz- | oktatásügyi miniszter lett. Mint budai ! lakos (I kér. Avar-utca 37.) az I. I vái. kér. kínálta meg a jelöitséggel, ! de versengenek érte a lövői és ceg- I lédi választókerületek is. A budaiak egyhangúlag választják meg. ÍI. szilvágyi Esnárd ágosfora dr, államtitkár, a Il-ik (kelenföldi) választókerület Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja jelöltje 1880 január 3-án született Budán, a Fő-utcában és gimnáziumi tanulmányait a pesti piaristáknál végezte. Az egyetemen minden hazafias és keresztény mozgalomban részt- vett, különösen az 1901-iki „Kereszt“- mozgaloinban vitt vezetőszerepet, ezért az ilyen irányú működéséért a Széchenyi-szövetség, a keresztény- női tisztviselők országos szövetkezete, a munkások rokkant- és nyug- dijegyesülete már évekkel ezelőtt tiszteletbeli tagjává megválasztotta. Pesti elfoglaltsága dacára mindig Budán lakott és 1903 óta az első kerület állandó lakója. Négy esztendős klinikai orvosi működéséből két évet belgyógyászaton és két évet a Dollinger-klinikán töltött, ahol sebészi oklevelet szerzett. Azután külföldi utazásokat tett, ahol szaktudását gyarapította, tanulmányozva a külföldi kórházak és gyógyfürdők berendezéseit és az uj gyógymódokat. Tíz évig az első kerületi munkásbiztpsitó pénztár orvosa, hat év óta pedig sebészeti főorvosa. A proletárdiktatúra letörése után, amelyben jelentős része és szerepe volt, vállalta a munkásbiztositó igazgatását és vezetését, ahonnan meghívták a népjóléti minisztérium államtitkári i székébe. * Programújának egyik sarkalatos tétele a testi és szellemi javak fejlesztése. Addig, amíg ez ei- I érhető, a legfontosabb kérdésnek az ! anyaság védelmét tartja a jövendő I wp, ráció érdekében amv úttal a jövendő Magyarország érdeke is. fc kérdés sürgős megoldásának egyetlen biztos módja, ha azt a munkás- biztositással kapcsolják össze. A nyomorgó tisztviselők családi pótlékát szintén ebből a szempontból kell intézni, mert minden társadalmi akciónak és jótékonysági tevékenységnek a magyar anyákat kell felkarolnia. Progranimja politikai részét fedi a Nemzeti Keresztény Egyesülés pártjának programmja. A budai, főleg kelenföldi kérdésekről csak a választás után fog nyilatkozni. Eecse^ flnral a Il-ik (kelenföldi) választókerület pártonkivüli jelöltje jelenleg 48 éves. A királyi józsef-müegyeíem elvégzése után másfél, évig műegyetemi tanársegéd volt. Őt évig a főváros szolgálatában állott, 1903 óta önálló tervező és vállalkozó irodája van. 25 magyar város vízmüvén és csatornázásán kívül ő tervezte és építette a kis- 1 sármás—torda—marosujvári földgáz- vezetéket, amely pályázatnál amerikai szakmérnökökkel szemben vitte el a pálmát. Egészségügyi, technikai alkotások terén a műegyetem is szakértő gyanánt veszi igénybe. Három éven át a Magyar Gépipart szerkesztette. Irt közgazdasági tanulmányo- í kát a Magyar Mérnök- és Épiíész- I Egylet Közlönyébe; röpiratokat és [ számtalan gazdaságpolitikai cikket a magyar napisajtóban. A Budapesti Hírlap igazgatósági tagja és közgazdasági politikusa volt. A Magyar- Mérnök- és Építész-Egyletnek 1901. és 1902. évben titkára, majd később választmányi tagja s ezidő szerint a gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari szakosztály elnöke. A gyár-