Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-11 / 631. szám
XVIII. évfolyam. 631. szám Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: !., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: ViRAÁG BÉLA. j Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter j magas terület egyszeri közlésénél 15 korona. M:n- í den további centiméter 10 Korona. NyiIttér sora 15 K. i Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre, fizetendő 1920. fünuár 11-én. /• lírára a szent neveddel kezdjük az uj- esztendőt és könyőrgünk hozzád, hogy jöjj és verd ki magyar templomodból a kufárokat! Verd kiőket, akik szeretet nélkül, hideg érzéssel viszik romlásba ezt a nemzetet, — akik újból keresztre fognak feszíteni Téged ás — akik már is alkusznak a Te palástodra.. Akik az ,.egyakoÍ egy pásztor“ tanát hirdetik, hogy pásztorok lehessenek és birka nyájként vezessenek minket. És ments meg minket ezeklől a pásztoroktól, ezektől a bojtároktól, ezektől a kuvaszoktól, akik csak hajszolnak, akik csak ugatni tudnak és szétszalad a birkanyáj, mely végre egy akolba került . . . , . Mert mi, sokan egészen más- ndr kérzebüfc’ keresztény rene- sánsszot. Mi sokan azt hittük, hogy egy táborba egyesül minden keresztény magyar és kiválasztjuk magunk közül a legjobbakat, hogy ítélkezzenek a bűnösök felett és vezessék ki ezt a nemzetet a romlásból. Komolyan vettünk eleinte minden erre való törekvést, amíg azt nem láttuk, hogy a nyájat terelő bojtárok, a nyájt őrző kuvaszok, de magok a pásztorok is — szeretet nélkül való önzéssel nem a jobb legelőt keresik a nyáj számára, nem az üdébb forráshoz vezetik itatóra, hanem a régi pártharcok szikkadt pusztáin járnak — és az egyéni érvényesülés, a tudatlanok tülekedése, a képtelenek kapaszkodása által megfertőzött mocsarakhozvezetnek minket, ahová belefuüasztják a jók, a becsületesek, a tudósok és okosak minden jóra- való törekvését, — és itatják velünk ezt a mérges mocsárvizet, amelyen felfuvalkodott békák kuruttyolják azt az együgyü nótát, mely eleinte a megváltás szent hymnusza volt. Elég volt ebből. Bűnhődjék aki bűnös volt. Aki elárulta nemzetéi, hazáját, aki szent- ségtelen kezekkel letörte a nemzeti hagyományokat, a vallást, a hitet, romba döntötte a polgári erények oltárát. Bűnhődjenek a hazaárulók, a nemzetrontók. Minden nemzetség, legyen akár oláh,akár tót, akár zsidó. Bűnhődjenek elsősorban a zsidók, akiket szeretettel fogadtunk kebelünkre. — kény esztettük mint üldözőit árvát. Ha nagyon bűnös volt, bűnhődjék nagyon, rettenetesen, de ne ebbe merüljön ki minden nemzeti energiánk, ne ez legyen nemzeti létünk egyetlen célja, ne ebbe fulladjon egész politikánk. Az ítélkezést a bűnösök felett pedig intézzék a nemzet legjobbjai bölcs belátással, hogy az Ítélet ne gyöngítse a nemzetet, hanem az ártalmasak kiküszöbölésével erősítse. Ez nem a terror, nem a diktatúra ügye, hanem a lelkiisme- retes bíróságé. Nem lehetnek azok a bírák, akik újból keresztre feszítenének Téged Uram Jézus, hogy j megosztozhassanak a palástodon, j Választások előtt áll a nemzet, S áll az én aranyszívű, derék, becsű- j letes, józan budai népem. Három ; heti időnk van, hogy megalapozzuk ■'Ar-’iif./önkei í ■jfTV eo •?, r T-nvzp * választani fog, olyan lesz a jövendője. Ahogy ki tudjuk válogatni azokat, akik honszereiniuk füzében ■ kovácsolt tudásukat viszik a nagy oltár elé és igaz keresztényi hittel áldoznak ott, hogy ennek révén jobb sorsot könyörögjenek ki számunkra attól a Gondviseléstől, mely ezeréven át megtartott, százszor. sújtott le, százszor fölemelt, — úgy él majd e nemzet tovább e hazán. Uram Jézus, Te pedig fogd ismét a korbácsot és kergesd el a vak bojtárokat, a csaholó kuvaszokat mellőlünk, kergesd ki magyar templomunkból a kufarokat, akik alkusznak a nyáj gyapjúja felett, — és vezes minket nemzeti létünk nemzeti nagyságunk dusabb legelőire, a megismerés tiszta forrásaihoz! Viraág Béla. Zajos politikai hét volt a mostani, amikor minden kerületben megfeszített erővel indult harcba minden párt és a küzdő porondra léptek uj pártok uj jelöltjei. A hét elején a Vízivárosban indult meg a szenvedélyes harc s a hét végén is — lapunk zárta után — Rassai Károly és Haller István programm- beszédei váltottak ki nagy érdeklő? dést. Kelenföldön Becsey Antal, Óbudán Szilágyi Károly föllépése mozgatták meg erősen a közhangulatot, mely most rnár folyton erősebben fog hullámzani a választásokig. Újévkor. irta: dr. Ripka Ferenc. Nem beszélek boldog; uj észt' , dőről, mert ezt a fogaiuí|t /nají/és : frázisnak tartom. Nid^sa^Jí?amolyan 1 magyar ember, esztendeje lehetne, mert ha et is halmozva minden földi még a családi szentélyben is 1.. mon követi őí szeretett hazái sorsa fölött érzett fájdalmas aggó dása és hazafias bánata. E helyett a divatját múlt szólas- mód helyett a bizakodó remény, a jövőbe vetett erős és megingat hatatlan hitet kell vallanunk azzal az erős elhatározással, hogy amit j remélünk és amit hiszünk azt lankadatlan alkotó és teremtő munkával valóra is fogjuk váltani. Csak ez segíthet ma rajtunk csak ez mentheti meg egyesegyedül ami társadalmi és gazdasági életünket a pusztulástól. Csak ezt tekintem íz egyesegyedül reális bázisnak és és csak üres jelszó! Igen sokan vallják és hirdetik ezt, de sajnos csak keveseknél válik ez a szép hangzású jelszó reális cselekedetté. Legtöbben másoktól remélik a cselekvést s maguk beérik az apostolkodás könnyebb és kényelmesebb szerepével s ez ami legnagyobb bajunk! Úgy érezzük, hogy ami egész társadalmi és gazdasági életünk hatalmas reneszánsz előtt áll. Nem véletlen az, hogy az öt esztendeig tartó romboló és gyilkoló háború után, majd a reá következő kommunista rémuralom összeomlása után a krisztusi szeretet lett ami társadalmi életünk uralkodó planétája. Nekem az a hitem és meggyőződésem, hogy ezt ami agyonsanyargatott, testben és lélekben elcsigázott társadalmunkat csak ezzel az isteni eszmével lehetett és lehet a megnyugvás és a kiengeszte- lődés gondolatára terelni és akik ennek a magasztos eszmének utat törtek ami bűnben fetrengő társadalmunkban, azok csak szócsövei voltak a mindeneket uraló titkos erőnek, a jóságos Istennek. Köznapi nyelven szólva keresztény kurzusnak nevezzük azt az irányt, melynek alapján ami társadalmi és gazdasági életünk újjá építése elindult. Az a meggyőződésem, hogy a krisztusi szeretet eszméjét bele kell vinnünk az élet minden vonatkozásába, hogy ez hassa át egész társadalmi és gazdasági életünkéi és ha ezt elérni tudjuk, akkor ismét boldog ujesztendő virra'd reánk! Jól vigyázzunk azonban, hogy a krisztusi szeretet szent eszméje ne devalválódjék üres frázissá, jól nézzük meg azt aki hirdeti e2t az eszmét, mert az apostolok mellett — sajnos — farizeusok is járnak. Akik ezért az eszméért élnek, akiknek működését ez az eszme hatja át, akik munkájukkal is ezt valíiák azok ’ ÜÜY. árva gy<. mentuma a,,.. már azelőtt, u iianem valójába*. krisztusi szeretetett l hirdettük és voltunk icnuu.^.exponensei, a keresztény eszmének,- nekünk nincs szükségünk arra, hogy erről újabb hitvallást tegyünk Majd ha a keresztény eszméket nemcsak mint megható szónoklatokat halljuk, hanem mindenütt ->< ' -\- ..... ’•*■**-v -• . wuv.v . ; i hetiük, — akkor virrad reánk a várva-várt iobb korszak, — a boldog ujesztendő! Napló: 4/äo». Meint. JH Mill I lift Buda, 1920. január 10. A budai erkölcs. Nagy baj nekünk budaiaknak, hogy Pest a mi testvérünk. Mi Ábel módjára tűrni és szenvedni vagyunk kénytelenek Kain gonoszságaiért. Úgy vagyunk mi, mint egy céda, festett erkölcsű családban a tisztességes, tiszta erkölcsű és nemes lelkű leányzó, akit azonban szintén megvetnek, mert a család nevét hordja. Nem éreztük-e mindannyian budaiak — sokszor szégyenkezve, — amikor Budapest züllött erkölcseiről, népéről, Isten és haza ellenes magatartásáról volt szó — hogy mi magunk is budapestiek vagyunk ? Avagy mikor a vidék uriasszonvai üzenetet küldtek a budapestieknek szemükre vetvén kár- hozatos tetteiket és megfenyegetvén gonoszságaikért őket akár a kiéhez- tetéssel: nem szorult-e ökölbe kezünk annak tudatában, hegy itt minket budaiakat is ér a különben csak a pestieknek szóló jól megérdemelt szemrehányás, jól lehet, mi semmiképpen sem szolgáltunk rá. Mi azokban a bűnökben nem vagyunk elmarasztalhatok, ami világ-
