Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-03-02 / 615. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 öa jövedelmünk volna mint Angliának, mi is dolgozhatnánk passiv kül­kereskedelmi mérleggel, de minden címen a külföldnek adózni, nyomor- gás mellett végeredményben össze­roppanással fenyeget. De lehet-e egy országnak ipara, ahol az iparoktatás oly csekély mint nálunk. Nézzük csak az 1912/13-ik iskolaév adatait: 197 gimnáziumnak 64.724 tanulója 49 reáliskolának 12.027 „ összesen 76.751 „ volt, 27 ipariskolát pedig 3292 tanuló látogatta. Apasztani kell az improduktív életpályákra nevelő gimnáziumokat és szaporítani az ipariskolákat. Bu­dán három gimnázium és egy reál­iskola van, közép- vagy felsőipar­iskola nincs. Elég két gimnázium. Ipariskola kell Budának. Havas József. 5 és 1 óra között minden délután TEA ÉS SZALON KVARTÉT Magas művészi nívón álló előkelő hangverseny FRENREISZ ISTVÁN SZT. GELLÉRT FÜRDŐ „MÁRVÁNY“ termében. Az ÉTTEREMBEN pedig BALOGH testvérek muzsikálnak minden este. sátorozott szobát keres Budán, főiskolai hallgató, villannyal. 100-150 jeligére a kiadóhivatalba. ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT Telefon,villamos világí­tás. csengők szerelése és javítása. — Hazak évi jó karban tartása Telefon : József 32-64 FISCHHOF OSZKÁR l„ LÁGYMANYOS-UTCA 2, SZÁM D £2 C SS a B S3 SJ K S B O B X 81 89 M VJ tt EJ 33 a *S 53 8* N * (H fö ■ » « W « a 71 Szu. SZULTZIEHOEFi 3ŰSSEFHÉ jj —— CÉG -------­BUDAPES T,1 í. PÁLYA-U. 6.2 Épület és műlakatos. Szab. ablakzár gyár. Kitűnő szerkezetű ItolseritiízhelfÉ l különféle méretekben S Szolid kivitel. Jutányos árak.» 5 Autogén hegesztés és vágás. 2 JttEelL Slaßiö: JL—s üuda4 márc. 1. A legbetegebb, nein pedig a legegészségesebb vidék Óbuda, ahogy a „Budai Napló“ mondja azért, mert a spanyolvész leghama­rabb itt szűnt meg. Ha nem ismer­ném a szerkesztő humorát, azt kel­lene gondolnom, hogy téved e meg­állapításában, mert Óbuda — beteg, nagyon beteg. A főváros összes kerületei között mi vagyunk a leg­betegebb kerület. Ennek a főváros­nak az elrendezettségében látjuk, hogy ez nem csinálódott fővárosnak, hanem úgy alakult azzá földrajzi fekvésénél fogva és azzal, hogy három külön város egyesülése által keletkezett ezen a helyen egy nagy város. Ha Budapestet úgy alapítot­ták volna fővárossá, mint ahogy ez másutt is megtörtént, akkor ebben a városban volna gyárnegyed, villa­negyed, kereskedőrész stb., és nem építették volna északnyugatra a füstölő gyárkéményeket, hogy füst­felhőbe borítsák ezt az egész el­packázott várost. Óbudáról még azt sem lehet mondani, hogy gyárne­gyed, mert amennyi gyár Óbudán van, annyi volt még néhányr évvel ezelőtt a Lipótvárosban is. Óbudá­ról azt sem lehet mondani, hogy munkáskerület, mert a VI. kerület külső részén legalább ily arány­számban laknak munkások. Óbuda a legelhanyagoltabb része a fővá­rosnak. Ki tud engem meggyőzni arról, hogy Óbuda elmaradottságá­nak bennerejlő organikus oka van ? Vájjon történelmi múltjával melyik kerület tud vetekedni ? Az Óbudát övező hegyvidék a legszebb villa­negyed és kertváros keletkezésére predesztinálja ; a Dunapartja pedig miért csak a Margithidig kellemes a sétára és attói északra csupán a vicinális vasút sínjeit bírja el ? Drágább vájjon a parképítés Óbudán mint a Szabadságtéren? Ki r volna képes elhitetni azt, hogy Óbudát katasztrófa éri, ha megépítik a Hungária-köruti hidat? Miért csa­tornáztak és aszfaltoztak másutt, csak Óbudán nem ? Kérdések ezek, melyek magukban hordják a fele­letet. Óbudát ok nélkül elhanyagol­ták attól a pillanattól fogva, amikor eggyé lett Pesttel és Budával. Óbudának ez az elhanyagolt­sága tette ezt a kerületet beteggé. Ennek a városrésznek nincs meg­felelő világítása, ami a téli hosszú estéken lehetővé tenné az önműve­lődést ; — nincsen csatornázása, ami kedvező hatással az egészség- ügyi viszonyokra alig lehet. Pedig Óbuda fejlődni akar, hogy miatta a városnak ne kelljen szégyenkeznie. Hozzák rendbe sürgősen utcáinkat és hegyi utainkat, kövezzenek és aszfaltozzanak, világítsanak és csa­tornázzanak, segítsék elő okos adó- mentességekkel az építkezést itt is, mint tették Pesten és Budán, mert miként egyenlően viseljük a terhe­ket, akként élvezni is akarjuk a városi kultúra előnyeit. Tegyék Óbudát egészségessé! Sok munka vár itt elvégzésre. Nem szorul bővebb ki­fejtésre, hogy munkaerő is áll ren­delkezésre. Azt pedig senki sem fogja elhinni, hogy ezekhez a mun­kálatokhoz szükséges nyersanyagot a megszállott területeken vissza­tartják. Dr. Orova Zsigmondi. A SZERKESZTŐ TELEFONJA: 129—95. A SZERKESZTŐSÉG NYOMDA! TELEFO JA: 24—77. (csak délután 2 óráig.) 24—77. A budai blokk megalaku­lásakor, hétfőn este a Budai Polgári Kör helyiségeiben egy­hangúlag úgy határozott az értekezlet, hogy a Budai Napló-1 teszi hiva­talos lapjává és a közön­ség tájékoztatására szol­gáló közleményeket e spe­ciálisan budai újság utján hozza nyilvánosságra. Az Attiía-park és vele kapcsola­tosan az uj kulturhistóriai muzeum megtekintése ügyében szívesen tu­datjuk mindazokkal, akik részvéte­lüket bejelentették, hogy hétfőn e hó 3-án délelőtt 11 órakor talál­kozik a társaság a III. kerületi Bécsi-utón a Margit-kórház meg­állónál. Az elkésve érkezőket arra kérjük, hogy minden várakozás nélkül fáradjanak föl a kolostorba és a házgondnoknál jelentkezve lapunk felelős szerkesztőjére, Viraág Bélára hivatkozzanak. 12 óra után érkezők hiába fáradnak föl, mert a kapu zárva lesz. János páter néven fogja a magyar nép idők múltával aranyszáju Hock Jánost a Nemzeti tanács és a Függetlenségi-Károlyi part elnökét emlegetni, mert elhagyja ide­genül hangzó vezeték nevét, ahogy el­hagyta Utjesenovich- Martinuzzi György vezeték nevét is és csak Frater Györgynek mondotta. Rettenetes elfoglaltsága mellett, kifogyhatatlan humorával is ráér lebilin­cselni az embereket. A kelenföldi küldött­ség fogadtatásánál, mely impozáns párt ünnepé fejlődött, nagy beszédet mondott, amelyben fölemlítette, hogy kalocsai tanár korában hirdette már, hogy a szocialis­tákat a legkomolyabban kell venni, mint az emberiség úttörőit. A kaszinóban azon­ban a főispán leintette őt azzal a kijelen­téssel, hogy a szocialisták — agyalágyuit emberek. A beszéd után kivált a küldött­ségből Herczeg Gyula és elmondotta, hogy ő kalocsán Hock János tanítványa volt s őrül, hogy most vezérének vallhatja. János páter is megörült a viszontlátásnak és hozzáfűzte: — Grófja már van a párt­nak s ezentúl herceg-e is lesz, — mely szójátéka általános derültséget keltett. Az első szobrot mi emeljük Károlyi Mihálynak, a köztársaság elnöké­nek, aki előtt — legyen bármily véleménye a dolgok mai folyása felől — minden magyar embernek meg kell hajolnia. A magyar nem­zet nagysága és hivatottságának bizonysága, hogy nagy veszedel­mek idején mindig megadja ne­künk a sors azokat az önzetlen hazafiakat, akik nemzetükért min­dent feláldoznak. Rákóczi és Kossuth után Károlyi Mihály az, aki küldetésszerüen jár népe előtt és vezeti azt a vészen és pusztu­láson át. A „Budai Napló“ szer­kesztősége, hódolatának jeléül, uj gondolattal járul a közönség elé, amelynek révén hirt visz minden posta Károlyi Mihályról a világ minden tájára: vörös mezőben fe­hér domborművű, levélelzáró cím­kéket nyomattunk, melyek Károlyi Mihályt ábrázolják és elszórjuk a közönség közé, hogy leveleit, cso­magjait ezekkel zárja le és igy dokumentálja elnöke iránti szere- tetét. Néhány napja árusittatjuk e címkéket s nagy irántuk az érdek­lődés. Aki látta, át is érezte e kis vignetta nagy hivatását. Szolgáljon annak bizonyságául az alatti levél : Tisztelt szerkesztő ur! Szives elismerés illeti a Budai Napló-t azért, hogy a magyar népköztársasági állameszme propagálására Károlyi Mihály köztársasági elnök arcképével ellátott levél­záró cimkéket hozott forgalomba. Ma amikor az egész világtól a megszállott területeken lévő fajbeli testvéreinktől el vagyunk zárva, amikor a hirlapforgalom, telefon, távirda, mint a gondolatközösség eszközei megszűntek, e levélzáró címkék alkalmasak lesznek arra, hogy a lelkek közösségét fenntartsák. Károlyi Mihály, mint az apostolok tették, megmutatta azt az utat, amely egy becsületesebb társa­dalomhoz és igazságosabb gazdasági rend­hez vezet. Az ő fenkölt szelleme megbir­kózott a legnagyobb ellenséggel is, mert az anarchia, melynek vas pörölye csak rombolni, de alkotni nem tud, tehetetlen. A nemzet uj alkotmányának épületéhez az alapköveket szerencsés kézzel rakják, s ez épület homlokzatán a tervezőnek, Károlyi Mihálynak neve örökké ragyogni fog. Karolyinak neve a mi jelenünk, jövőnk és programmunk. És szívesen áldozunk e névnek mindnyájan azzal, hogy e levél­záró címkéket alkalmazzuk : — hadd vigyék és hirdessék a világ minden táján az el­pusztíthatatlan magyar nemzeti egységet. Szívélyesen üdvözli dr. Székely Miklós Sürgetni akarja a Villanyi-ut és kör­nyékének érdekeltsége a Villányi-uti vasút ügyét s ezzel kapcsolatosan a félben ma­radt csatorna és kövezési munkálatok be­fejezését. Az érdekeltek egyesülete ez ügyben vasárnap délelőtt1212 órakor ülést tart a Kelenföldi Kaszinóban. Lüktető tempóban folyik tovább a kelenföldi iparosság szervezke­dése és a kelenföld-lágymányosi iparoskor február hó 21-én pénte­ken este 7 órakor a kelenföldi kaszinóban választmányi ülést tar­tott, amelyen Várnai Alajos elnö­költ. A tagok nagy számban voltak jelen. Letárgyalták az alapszabály módosítást, mely szerint a tagdíjat fölemelik. Utána elintézték a „Szo­ciális Ipargazdasági Párt“ azon indítványát, hogy csatlakozzon a kör hozzájuk. A választmány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kör politikával nem foglalkozhat s igy a fenti párthoz sem csatlako­zik. Kimondotta azonban egyhan­gúlag azt, hogy a forradalom ered­ményeinek megtartása és becsülése miatt mind a három forradalmi pártot üdvözli és ezt az elnökség utján az illető pártok tudomására hozza. A vízivárosi kaíh. autonómia legutóbbi közgyűlésén Oberluiber Jenő indítványára elhatározta, hogy megkeresi a főváros nép­tanácsát, hogy Molnár László s.-lelkészt az üresedésben levő feisövizivárosi plébánosi állásra prezentálja, akit közismert buzgó- ságána'k és igazi lelkipásztorhoz illő tevé­kenységének elismeréséül választott meg a közgyűlés is az egyházi alelnöki tisztségre Ideiglenes templom építését hatá­rozta el a Kelenföldi Evangélikus Templomépitő Egyesület választ­mánya által kiküldött bizottság, mely a műit szerdán tartotta meg a kelenföldi Casinoban értekezle­tét. Részt vettek: Bátori Károly,

Next

/
Oldalképek
Tartalom