Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-12-21 / 628. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 A PAP1RHIÁNY miatt, mely napról-napra súlyosabban nehezedik a sajtóra, — kény­telenek vagyunk a mutat­ványszámok küldését be­szüntetni, kérve mindazo­kat, akik a lapot eddig kapták, előfizetéseiket küld­jék be, hogy igy az újság­papír központ előtt igazol­hassuk jogos igényüket a lapra. A KARÁCSONYI SZÁMOT is csak azoknak küldhetjük meg, akik előfizetésüket már beküldötték. ' Nem Gárdonyi, hanem Gabányi Árpád irta az „Apósok“ cimü víg­játékot, — ahogy téves információ alapján mi is jeleztük, e hó 13-án és 14-én került színre az Óbudai Torna Egylet estéjén és mely hí­rünkre lapunk nagynevű munka­társa, Gárdonyi Géza az alábbi til­takozással élt: / A Budai Napló tek. szerkesztő-- ségének Budapesten. Kedves Bélám! Újságunkban olvasom, hogy az Óbudai Tornaegyesület dec. 14-én és 15-én „Apósok“ cimü vígjátékomat rendezi színpadra. Közöld kérlek, hogy én „Apó­sok“ címmel soha vígjátékot nem írtam. Valaki visszaélést követ el ott a nevemmel. — Barátod: Gárdonyi. Nem visszaélés, csak tévedés, amelyért elnézést kérünk. Az uj zsidó templom helye a Krisztina- körut és Várfok-utca közötti lejtős domb­oldalon, a most folyó választási harc alatt sokszor kerül majd szóba s ezért véljük célszerűnek a telekszerzés hiteles történe­tének ismertetését. Ez a telek a hozzátar­tozó Anna-udvar telkével együtt a főváros és a közmufikatanács közös telke volt. Viszont a budai zsidó hitközségnek az Öntőház-utcában volt régi imaháza s eh­hez tartozott a Szarvas-kávéház mellett álló régi nagy ház. A vároldal rendezése -szükségessé tette a zsidó imaház kisajátí­tását, a hitközség is szeretett volna mo­dern nagy templomot építtetni és igy, megegyezés utján kapta a főváros az üres telek egy részét, amelyre eleinte tisztviselő­bérházat óhajtott épiteni, amit azonban a a közgyűlés megtagadott s úgy került a telekrész idegen kézre és épült fel ott az Anna-udvar néven ismert szellős ház, — ellenben a közmunkák tanácsa kapta a most is üres telekrészt s azt az öntőház­utcai imaházért és szarvastéri házért cse­rébe adta a hitközségnek, mely azonban eddig építkezni e helyen nem tudott, már azért sem, mert ez a lejtő templom szá­mára nem alkalmas terület. A telekhez tehát a közmunkatanács jóvoltából jutót a hitközség. A Budai Dalárda e héten ismét két kiváló hangversenyen működött közre és szolgálta a hazafias célt. December 11-én a fővárosi vagyon­talan hadiárvák javára az Urániá­ban rendezett hangversenyen négy számot töltött be, lelkesítő és nagy hatást keltett énekével. December 15-én pedig a Budai Vigadóban tartott nagyszabású Horthy-estélyen adta elő Lányi: Kertem alatt, Po- gácsni: Dal a dalról cimü nagy­hatású énekszámokat. A karokat Hoppe Rezső karnagy vezette. Most a Budai Dalárda Volkmann D-dur miséjének előadására készül, mely­nek főpróbájára a belépőjegyeket már most lehet előjegyezni a da­lárda titkárságánál II., Fő-utca 30, minden pénteken este 6—8 óra között. A mise valószínűleg a Má­tyás-templomban vagy a Baziliká­ban január elején kerül előadásra. A fúziós ünnep, mely a „Dalkoszoru- Dalfüzér Egyesült Dalárda“ első estje volt Óbudán, nagyarányú sikert ért el és a közönség zsúfolásig megtöltötte a Korona- Vigadó nagytermét. Az estét az 'egyesült dalárda éneke nyitotta meg, amit Nemes• Árpád egyesületi titkár meleg hangú ver­ses Prolog-ja követett, melyet ja két da­lárda egyesülése alkalmából ir és Németh Rózsika adott elő megkapó szépen sza­valva. Nemes Árpád nagy érdemeket szer­zett már a múltban az óbudai kulturális törekvések buzgó szolgálatában és a fúzió eszméjének is lelkes harcosa volt és mél­tán rászolgált a feléje zugó tapsokra és éljenekre. Nagy tetszést aratott az est folyamán Kállay Margit szép énekével, Kanyó Ilonka ügyesen előadott kupiéival, Németh Rózsika meleg dalával, Császár Mária mókás kupiéival és Wukovics Giziké szépen előadott müdalával. Igen jók voltak a férfiak is: Radványi János a ki ügyesen összeállított versegyveleget szavalt rutinnal, — Schöberl Ferenc ren- | dező, a ki két költeménynyel ért el nagy hatást, Széwald Imre a ki az Obsitos két dalát énekelte átérzéssel és Illés Zsiga a ki pompás komikummal adott elő kuplé- kat. Nagy derül keltett két tréfás páros jelenet. Márk Béla zongoráit, llofszky Miklós muzsikált, Wimmer Lajos dirigált, Viraág Béla konferált. Végül Éberhardt Róbert a vigalmi elnök méltatta az est jelentőségét és köszönetét mondott a közönség lelkes támogatásáért. Azután táncoltak. A budai fodrászok kitettek ma­gukért és a budapesti borbélyok és fodrászok szakgyülésén a napi­rend után Szecskö László budai fodrász mester hazafias indítvá­nyára 2225 koronát gyűjtöttek a Nemzeti Hadsereg jóléti intézmé­nyei javára. Egan Ede a Krisztinaváros és a Sváb­hegy egyik kedves vezéremberét, — ahogy véletlenül értesülünk — súlyos baleset érte junius 24-én a villamos vasút révén. Ballába felső ízületénél combtörést szen­vedett és három hónapig a klinikán ke­zelték, de ma már egészségi állapota any- nyira javult, hogy a lakásán ápolják. E hírünk bizonyára általános részvétet kelt. Jövő tavaszra halasztották a budai ifjúsági Mária Kongregációnak felvételi ünnepségeit. De azért a heti összejöveteleket megtartják, kisebb ünnepségeket rendeznek és készü­lődnek búcsúztatni szilveszter napján azt a bolsevista esztendőt, amely tavasszal megakasztotta az ő működésűket is. A kongregációt még mindig régi vezetője Thym Adolf irányítja és helyiségei II. kér., Heltai Ferenc-utca 35. sz. alatt van. Magyar Si Szövetség uj tanácsa december 12-én tartotta első ülé­sét a Marcibányitéri Lövöldében, Holfeld Henrik min. tanácsos el­nöklete alatt. A tanács foglalko­zott a kivált munkásegyesületek tagjainak küldendő üzenettel, amely­ben inti őket jelenlegi vezetőik politikájától, egyben figyelmezteti e egyesületeket, hogy a szövet­ségből való kilépés esetén nyilvá­nos versenyt nem rendezhetnek és tagjaik semmiféle versenyen nem indulhatnak. Sajnálattal vette tu­domásul Reichardt Géza alelnök lemondását. Elhatározta, hogy az alapszabályok átdolgozására bi­zottságot küld ki, amelynek elnöke Schivicker Richárd dr. lett. Érzékeny kár érhette volna Pfif/ner Emil ganzgyári főmérnököt, aki villamoson utazva egy utitársa figyelmeztetésére esz­mélt csak rá, hogy 2500 K-ás arany stopper órája hiányzik. Egy ugyanakkor leugró és futásnak eredő emberben sejtették a tolvajt, akit sikerült is elfogni és az órát tényleg megtalálták nála. A büntető törvényszék a múlt héten tárgyalta az ügyet és Wiedder Hermann galíciai származású zsebmetszöt másfél évre Ítélte. Családi jellegű meleg sikerű müvészestély volt december hó 18-án a Krisztinavárosi Kaszinóban. A városmajori egyházközség rendezte. Intim, jó kedélyű társaság jött össze. Boér Géza megnyitójában a keresz­tény gondolat mindent átfogó erejéről be­szélt. Ságody Otmár zongoraművész mü­veiből adott elő szemelvényeket zajos tet­szés mellett. Majomé Papp Mariska „Állj meg Horthy Miklós“ és „Palkó telefonál“ cimü saját költeményeinek elszavalásával hangos sikert aratott. Sik Sándor dr. a „Zászlónk“ szerkesztője a magyar vallásos költészetről mondott előadást. Prohászka Ottokárról szólott, mint oly költőről, akinek nagyszerűen sikerült müveiben az európai kulturértékeket a kereszténységgel össze­egyeztetni. Zsámboky Miklós gordonka­művész Schubert, Popper és Hubay szer­zeményeiből játszott nagy siker mellett. Zongorán kisérte Zsámboky László. Kad- nár Mária, dal és ária énekmüvésznö magyar dalokat énekelt, lelkes tapsokkal jutalmazták. Zongorán Kisfaludy Melanie kisérte, Skultéty Béla szavalómüvész Petőfi néhány tárgyuknál fogva mesteri actualis versét szavalta el ügyesen. Meglepetést szerzett elcsüggedt híveinek most Vasárnap a „33“ football Clubja amikor eldöntetlenül mérkőzött a magyar bajnokcsapatot verő Ferencvárosi Torna Clubbal, mely küzdelem visszacsillogtatja a csapat régebbi formáját. Az eddigi gyenge szereplés után ez az eredmény meglepő és biztató. Ez a szimpatikus sportclub a múlt heti választmányi ülésen, ahol dr. Ripka Ferenc elnök vezetésével már az összes választmányi tagok meg­jelentek, nagyszabású társadalmi program- mot dolgozott ki, különböző esték és sportösszejövetelek rendezésére. Művészeti kiállítást rendezett a „Magyar Vasúti és Hajózási Klub“ VI. kér., Csen- gery-utca 68. szám alatti saját helyiségé­ben magyar festő és szobrászművészek müvaiből A kiállítás ünnepélyes megnyi­tása a kormány, a főváros és a közlekedés vezető férfiai jelenlétében vasárnap, e hó í4-én délben volt. A kiállítás december nek tisztelete származott s az ő ün­nepe : január 6. napja indította a gnosztikusokat a megváltás ünne­pének megtartására. A termékenység és az évforduló isteneként Dionysosnak évente, ha­tározott napon visszatérő születés­napot szentelhettek. Ezen napon ün­nepelték meg az Istennek megjele­nését: epifaniáját. Jelentkezett pedig ez a nap görög földön több helyütt, a víznek borrá való változásának csodájával. Mucianus, aki 67-ben Kr. u. szyriai kormányzó volt, azt beszéli, hogy január 5-én Andros szigetén égy borízű forrás bugyog. A görög kalendáriumban ezen dá­tumnak feleit meg a 68. évben a 11. Gamelion és az egyik egyiptomi okmány szerint a 11. Peritios. A Dionys-ünnepnek Krisztus szü-# Jetésnapjával való kapcsolatát az a tény is igazolja, hogy a január 6. bor-csodák a későbbi keresztény időkben is emlegetik. A többek között, a 400. év körül élt Epipha­nias püspök elbeszéli, hogy január 6-án imitt-amott források és folyók borrá yáltoztak. Ez történt volt oly vidéken is, ahol Jézus működött és csodáit művelte s ahol a Diony- sos-nak megfelelő isten: Dusares volt a főistenség. Epiphanius"a cso­dát annak igazolására emlegeti, hogy Krisztus tényleg január 6-án szüle­tett, a harminc évvel utóbb a vizet borrá változtatta volt. Ebből az ér­dekes tényből nemcsak az tűnik ki, miként lépett Krisztus a Dionysos helyére, hanem az is, hogy a kánai menyegzőről szóló elbeszélés nem egyéb, mint a Dionysos-csodának Krisztusra való átruházása. Az a görög gondolat, hogy az epiphanaia vagyis Dionysos megje­lenése a vízzel van kapcsolatban, Usener-t a vízözön — mohdák tanul­mányozására buzdította. Etruszk és görög hagyományokban a Noé mon­dájához hasonló mondákat találunk, melyek mind kapcsolatosak a Diony- sosról szólóval. Miután pedig a gnosztikusok a a Dionysos ünnepnek ősrégi mys- teriumait átvették, végre az egyház is elfogadta azokat és január 6-án ———————^umkumiam ünnepelte Krisztus születését és ke­resztelését, nemkülömben a bor­csodát. A karácsony-ünnep december 25-ére való áthelyezésének kérdé­sével karöltve jár ennek oka is. Az ősrégi (pogány) római naptár szerint december 25-ére esett a Legyőzhe­tetlen Napistennek („Natalis Solis invicti“) születésnapja. Ezen napon ünnepelték a fény növekedését és napfordulati tüzeket gyújtottak; a cirkuszban vagy harminc versenyt tartottak. Az egyház erre a kedvelt ünnepre helyezte a karácsony ünnepét s e napon ünnepelte diadalának ünne­pét. A régi nap-kultusz hatalma oly nagy volt, hogy a keresztények még később is e napon, — miközben Szent Péter bazilikájára vonultak fel — a nap tiszteletéről sem mon­dottak le. A régi fény-imádás utóhangja azokból a karácsonyi dalokból szól hozzánk, amelyekben Krisztus a fény uraként, örök fényessége gyanánt dicsértetik. ........... A Krisztus-gyermek legöregebb, szinte naiv ábrázolását látjuk a ka­takombákban. A Madonna feje fö­lött csillag tündöklik, melyre egy ember figyelmezteti a szemlélőt s e magyarázat híján a Madonna csak egyszerű anya volna gyermekével. A Napkelet bölcsei csak lassan- lassan fejlődtek „Három Királyivá“ Perzsa jelmezük arra engedett kö­vetkeztetni, hogy bennük a perzsa királynak Rómába — Nero imádásá- ra — való zarándoklását lássa a világ. Krisztus születési helyéül a Ke­let barlangot, a Nyugat is tálót em­leget. A betlehemi barlang tisztelé­sét az Adonis-kultusig követhetjük, mely itt a kereszténység győzel­méig hü ápolásban részesült. Egye­bekben pedig imitt-amott Dionysos kultuszának földalatti helyeken is hódolt a nép. A keresztény karácsonyi ünnep január 6-áról december 25-ére való áthelyezésének tulajdonképeni érde- deme az, , hogy az egyház bölcse felismerte a Donysos-ünnepnek ere­deti jelentőségét. Dr. L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom