Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-12-14 / 626. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 A ,,Keresztény Társaskör“ szerezte meg a III. kér. Polgári Kör helyi­ségeit az óbudai Korona Vigadó­ban és az átköltözés nemsokára meg Is történik. Az erősen fellendült társaskör december hó végén ün­nepélyesen avatja föl uj otthonát. Mükedvelö-est volt e hó 7-én, melyet a ^Pénzügyminiszteri számvevőségi tisztvi­selők műkedvelő köre“ rendezett délután 4 órakor a budai Vigadó nagytermében. .A rendezőség élén Böhm Sándor elnök, JBrandschott Dezső és Török Károly fő­rendezők állottak. Színre került és nagy derültséget keltett a „A modern iskola“ cimü bohózat, amelyben kedvesen, ügye­sen szerepeltek: Váradi Manci és Olga, Tolnits István és Török Károly. A műsor többi számát képezte dr. Pajthényi Béla Prologja, amit hatással adott elő Pakot íBéla, — Herold Antal hegedű szólója, a Gaál Liliké liliputi éneke és a Váradi 'nővérek pompás táncduettje. A vándorló barakkok, amelyek a Kenyérmezőről kerültek és a Vér­mezőn óhajtottak volna végleg le­telepedni, végre nyugalomhoz ju­tottak fent a Lovas-utón, a Ferdi- tiánd bástya alatt, amelynek nevét szintén meg kellene változtatni, hisz még benszülött budaiak is ML/or-bástyának mondják Nándor- bástya helyett. Ez alá kerültek a Vérmezőről elűzött barakkok, ame­lyeknek célja „se nem csapszék, se nem bolt" hanem iroda volt s talán az is lesz, ha a hajózási köz­pontot Budapestre helyezik. Tud- íunkkal az angolok ide helyeznék '■el hajózási irodájukat. — A fődo­log, hogy a Vérmezőről elkerültek, amit az I. kerületi elüljáróságnak és mérnöki karának kell megkö­szönnünk, akik nem nyugodtak addig, amig a barakk-tábor el nem vonult. Családi estély sorozatának beköszöntő­jét rendezi december 18-án, este 6 órakor a városmajori rk. egyházközség művelő­dési bizottsága a krisztinavárosi alsó Kasinoban. Ez estélyek célja egyrészt nép­szerűsíteni a keresztény-magyar művészet nemes gondolatait, másrészt a szegények felkarolása és a templomépitésre szüksé­ges tőke előteremtése. Az első estélyen szerepelni fog Majomé Papp Mariska aki saját szerzeményű költeményét: „Állj meg Horthy Miklós“ fogja elszavalni, Kalmár Mária dal és ária énekesnő, Zsámbóky Mik­lós gordonkaművész, Ságody Olivér zon­goraművész, dr. Sík Sándor a „Zászlónk“ -szerkesztője és Skultéty Béla szavaló mű­vész. Meleg érdeklődés előzi meg ez érde­kesnek és szépnek ígérkező estélyt. Vajúdó kérdés még mindig az egyházközségek és a főváros mint jkegyur közti viszony. A kérdést elintézendő tanács rövid időn be­lül Összeül. E tanácsban budaiak is vannak: Timon Ákos dr. egye­temi tanár és Simonyi-Semadam Sándor dr., a felsővizivárosi egy­házközség világi elnöke. Ily formán a specialis budai érdekek védelme is biztosítva van. A „Vidámak“ pompásan vidámak Is vol­tak e hó 10-én a budai Vigadóban ren­dezett hangversenyük és táncestélyük al­kalmával. A hangverseny egyik főszáma Pilinsky Zsigmond operaházi tag pompás éneke, de kiváló műélvezetet nyújtott az °gyetemi énekkarok előadása. Némethy Fe­renc hegedűművész és Oszlaczky Erzsébet zongora játéka. Az éneket Noseda Károly tarigazgató vezette, a zongoránál pedig Karátsonyi István az Operaház tagja ara- ott sikereket. Végül a fiatalok táncra per- lűltek. ELŐFIZETŐINK nagyrabecsült fi­gyelmébe ajánljuk, hogy a Budai Napló éve december 1-én kezdődik és kérjük, hogy az előfizetést még e hó folyamán megújítani kegyeskedjenek. POSTAUTALVÁNYT küldöttünk le­vélben mindazoknak, akiknek huzamosabb időn át mutatvány- számot küldöttünk, kérve, hogy előfizetésükkel is erősítsék a Húgai Napló folyton növekvő publicitását. MUT A TVÁNYSZÁMO T szívesen küldünk mindenkinek, aki ez­iránt megkeres bennünket. Ismét szól a katonazene a Vérme­zőn. A régi világ megismétlődik újra. Sokszor szólt, de mindig máskép. Valamikor a Gotterhaltét, később a Károlyi éra alatt tán nem is szólt, mert lehet, hogy Linder katonazenészt sem akart látni. Kom- mün alatt az Internacionále, most pedig a Hymnus és ha igy megy tovább nemsokára, sokára a koro­názási indulót fogjuk hallani. Tem­pora mutantur! Staféta verseny. Idei szezon legszebb versenyének ígérkezik a Pannónia Turista Egylet által kiírandó staféta verseny, mely­nek startja a Pálvölgyi csepkőbarlangnál lesz. Útiránya: Hármashatáihegy — Hűvös­völgy — Hárshegy — Budakeszi —- János- hegy — Nomafa lejtőjén át — a Zugli­getbe. A távon minden egyesület részéről 6—6 futó váltja fel egymást, hogy első­rangú küzdelmet vívjanak a versenytren- dező egyesület szép vándordíjáért. Kisért a Sárosfiirdö, ha nem is mint fürdő, de föltétlenül mint sár és lehetetlenné teszi az öreg Ger- Zeles alatt a gyalogos közlekedést. A Szent-Gellért hegyet ugyanis a török időkben Ger-Zeles-nek ne­vezték, valószinüleg csak a törö­kök, de lehet, hogy a budaiak és pestiek is, sőt minden valószínűség szerint a rácok is, akik laktak vala „am Tabán bei Ofen", lévén akkor a Tabán önálló Rácváros. De ak­kor talán a Szent-Gellértről szóló legenda sem volt még oly általá­nos, mert egyáltalán nem bizonyos, hogy ezt a derék szentet a magya­rok megölték volna, lehengerget- vén őt e szikláról a Dunába, mert tudtunkkal Szent Gellért Muráno székesegyházában, Velence mel­lett van eltemetve, ahová zarán­doklatok is indultak már Buda­pestről. Nők keddi napja december 16-án, mint értesülünk valószinüleg meg lesz tartva. Több vezető politikus beszéde emeli a gyűlés súlyát. Dunántúl mintegy hetvennyolc községe rengeteg élelmiszert gyűj­tött össze az éhező Budapest szá­mára. Ezt az élelmiszert a Kará­csonyi-palotában mintegy ötven- hatvan urinő csomagolja, osztá­lyozza külön papír zacskókba, hogy karácsonyra már szétoszthassák a budai szegények között. Szorgal­mas munka folyik egész nap a palotában, ahol szorgalmas kezek tevékenykednek a jótékonyság e szent ügye és sikere érdekében. Naponkint ellátogat ide Horthy Miklósné, aki minden szépnek és jónak lelkes pártfogója. A pesti Ká­rolyi-palotában december 13-án délután 5 órakor nyílik meg a ka­rácsonyi vásár, — Budán a Kará­csonyi-palotában pedig december 14-én délután fél 5 órakor kezdő­dik és részt vesz ezen az ünnepen — szeretettel adakozva — Budá­nak egész keresztény társadalma s annak minden számottevő ténye­zője. Balszerencsével küzdve minimális goal- arányu vereséget szenvedett a Hl. kér. Torna és Vívó Egylet a bajnokság élén haladó MTK-tói. A kirabolt krisztinavárosi templom javára rendezett december 11-én a budai polgári Casinóban műsoros estélyt egy kedves, szükebb körű társaság, a „Banda.“ Háziasszo­nyok voltak: Dóczi Ferencné, Glau­ber Vincéné, Haspel Ferencné, Ko­vács Imréné, Mészáros Antalné, Müller Béláné, Radanovich Dániel- né és dr. Skalnitzky Henrikné. Bá- ranski Gyula megnyitó beszédében arról értekezett, hogy megállhat-e az, hogy ezekben a nehéz idők­ben mulatni lehessen. Dóczy Vali egy pár zongoraszámot adott le élénk tetszés mellett. Hampel István néhány költeményt szavalt el len­dületesen. Majomé Papp Mariska nagyhatású költeményét: Állj meg Horthy Miklós! — szavalta el, fre­netikus tapsot aratva. Dr. Skal­nitzky Henrikné Bodrogi L. zon- gorakisérete mellett énekelt több dalt. A műsornak további nagy részét Tessely Károly számai fog­lalták le. Saját szerzeményeit adta elő, melyhez szép kisérő zenét szerzett Cathry Szaléz. A műsort befejezte Szobihard Mici és Tessely Károly páros rokokó jelenete, mely aranyos derűvel vonta be a pódi­umot. Haspel Ferencné tréfás be­állításban megírta és bemutatta a Bandát, ahogy ez a mulató társa­ság magát nevezi. Az estét tánc fejezte be. Matinét rendez az egyesült két óbudai dalárda vasárnap délután fél 4 órakor a Korona-vigadó helyiségeiben. Ez lesz az együttműködés első ténykedése. A matiné alkalmával bemutatják azt a tréfás jele­netet, . . . „amikor a hóhért akasztják“ — mert a matinéhoz konferencié-nek fölkér­ték lapunk szerkesztőjét, aki eddig töme­gesen akasztotta a kritika bitójára a kon­ferenciákét. Válság elé jutott a vénülő „Magyar Turista Egyesület“, amelynek „Sa­sok“ nevű csoportja körében erős áramlat indult meg az anyatestü­letből való különválás érdekében. Kiválni óhajtók panasza az, hogy az MTE jelenlegi választmánya nem áll a helyzet magaslatán és tagjai lehettek egykor a turistaság úttörői, ma azonban már nem — sasok, illetve nem azok. E választmány szellemére vall, hogy inkább en­gedi egyes csoportjait, igy a 150 tagú Si és hegymászó csoportot, a 200 tagú Sasok csoportját, a 80 tagú Börzsöny-csoportot feloszlani és kiválni, semhogy a választmányi tagságok közül néhányat a fiata­labb generációnak engedne át. A Si és hegymászó csoport tagjai ki­váló síelők és kilépésük az egye­sületet erősen érinti majd. A Sasok a háború alatt a túrák 90 százalé­kát vezették, az utakat jelölték és minden munkából kivették részü­ket, sőt gondoskodtak arról is, hogy a MTE medmaradjon azon a nívón, amelyre alapitói emelték. Jellemző, hogy ez a választmány mondatta le a kitűnő Thirring Gusz­távot is. A belügyminiszter meg­semmisítette azt a közgyűlést, mely ezt a választmányt megválasztotta. Az uj közgyűlés kötelessége volna az öregeknek a fiatalokkal való kibékitése, amivel megmenthető volna még az, ami megmenthető. Sportkörökben nagy érdeklődéssel néznek a közgyűlés elé, mely ben- nünketbudaiakat érdekel elsősorban. Á budai bohém fiuk néven ismert mű­kedvelő gárda, szertára javára december 21-én vasárnap nagy táncestélyt rendez a budai Vigadóban. Belépő jegy 12 korona. András napját ezidén is zajos-vi- dáman ülte meg a II. kér. Iparos­kor, ünnepelve egyik diszelnökét és megalapítóját, Tóth Andrást, aki ma is életvidám fiatalos jókedvvel fogadta iparos társai és ismerősei üdvözletét. Az iparoskor Batthyány­ién helyiségei megteltek és a tár­sasvacsora folyamán Szabó Gyula köszöntötte föl elnöktársát, meleg szavakkal ecsetelte az iparosság érdekében évtizedeken át kifejtett munkásságát. Azután Németh Jó­zsef és Váli Gábor köszöntöttek fel, amit az ünnepelt meghatoítan köszönt meg. Ekkor érkezett az iparoskörbe Bölczy Lajos kíséreté­ben az Angol-Magyar Club kikül­döttje : dr. P. J. Nally of Nally an­gol lelkész és hosszabb beszédben ismertette az angol és a magyar nemzet barátságát a múltban, a je­lenben és hivatását a jövőben. Za­jos tetszés kisérte magyarra fordí­tott beszédét és válaszul Váli Gá­bor éltette a nemes angol nemze­tet, mely nem engedte, hogy Ros- suth Lajos bitóra jusson és ezzel őrök hálára kötelezte a magyar nemzetet. E beszédek hatása alatt mintegy 60 tag jelentkezett az an­gol-magyar egyesületbe. A kedves névünnep cigányzene mellett vigan folyt kivilágos kivirradtig. Ezer koronát adott át a „Budai Nők Köre“, mint az e hó 7-én rendezett Mikulás-est tiszta jövedel­mét a Nemzeti Bál rendezőségének a Nemzeti Hadsereg jóléti intéz­ményei javára, amely nemes ado­mányért a rendezőség — itt a nyil­vánosság előtt — mond hálás kö­szönetét. A kitűnő vacsorák hire még Pestre is eljutott s igy vasár- és ünnepnapokon már divattá vált a budai vigadóbeli kávé­házban vacsorálni. Hajnal Béla kávés reklámnak használja ezeket a vacsorákat, mert tulajdonképen úgy volna, hogy csak „Stamngastok“ kapják, de aki ebből az olcsó, pompás vacsorából már kóstolt, szí­vesen jön át Pestről is hétköznapokon kávézni, hogy jussa legyen a vasárnapi vacsorához. Gyász érte dr. Neuschloss Kornél és nejét született Knüsli Lujza úrnőt, akinek édesatyja Knüsli Rudolf Küssnachtban (Svájcz) 85 éves korában hirtelen elhunyt, ahogy azt a gyászoló család által lapunk utján közzétett gyászjelentés közli. — Szalkay Gyula dr. nyug. reáliskolai tanár az orsz. alkoholellenes liga elnöke, az Állatvédő egyesület elnöke, TI éves korá­ban tüdőgyulladásban meghalt, dr. Szal­kay Sándor rendőrkapitány az édes atyját, dr. Vladár József orvos az apósát gyá­szolja benne. Tavasszal hunyt el leánya dr. Szalkay Melitta s ez törte meg a köz- tiszteletben álló öreg urat, akinek Budán sok a tanítványa, mint a Toldy Ferenc utcai főreáUskoLa volt tanárának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom