Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-12-10 / 625. szám
o XVII. évfolyam. 625. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 10 korona. Minden további centiméter 5 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1919. december 10-én. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a Budapesti I. választó kerület Keresztény Nemzeti Egyesülés nemzetgyűlési képviselőjelöltté való kikiáltása nemcsak Budára nézve első rangú politikai eseménnyé fejlődött. A budai I. választó kerület volt ugyanis az első kerület az országban, mely a keresztény pártoknak legteljesebb fúzióját legelőször végrehajtotta, minden tárgyi és személyi nézeteltérés nélkül. Meglátszott ezen a kerületen már a forradalom kitörésekor, hogy itt a keresztény eszméknek : a testvéri szeretetnek, a puritán erkölcsöknek, a közéleti önzetlenségnek és közérdekű munkának régi kurzusa van s hogy úgy társadalmi, mint politikai téren a higgadt megfontolás, egyetértés és érettség vezet, nem pedig a személyi érdek és ősi visszavonás. Néhai jó dr. Szebeny Antal és a Szabad Polgári Párt szelleme hatja át ez uj világban is az I. kerület minden polgári rétegét. Látjuk ezt a Kelenföldi II. választó kerületben és elvárjuk a Hegyvidéki III. választó kerület polgáraitól is és hisszük, hogy a jövőben ez a szellem nemcsak Budán fog uralkodni, hanem átszivárog a pesti oldalra is melynek keresztény népe ugyanabból a törzsből sarjadt, melyet a nagy királyok Budán letelepítettek. Csütörtökön dec. 4-én már a korai délutáni órákban sürü sorokban siettek a Vár és Krisztinaváros választói a budai Vigadó felé, mert az I. választó kerületnek nincs olyan nagy terme, mely az egyesült keresztény pártok híveit befogadni bírta volna. A Vigadó nagytermének minden zuga szorongásig megtelt a budaiakra oly jellegzetes homogén polgári társasággal, melynek soraiban a legmagasabb állami méltóságok a legkisebb kifutó közszolgával teljes harmóniában és megértéssel, de őszinte együttérzéssel foglaltak helyet. Semmi zavaró kiszólás, mindenütt a legszebb rend. Az elnökipódiumon ünnepi virágdísz, amit gyönyörű, magyar ruhás lányok és árvalányhajas cserkészfiuk mint élő virágtartók fűztek bájos girlanddá. Meglátszik az uj politikai munkában a női kezek, poétikus varázsa és az ellentéteket kisimító gyengéd szeretete. A keresztény szociális gazdasági és keresztény nemzeti pártok elnöksége pontban négy órakor felvonul az emelvényre és a közönség feláll és rázendíti a Hymnuszt. Utána dr. Baranski Gyula a kér. szoc. gazd. párt elnöke üdvözli a nagy számban megjelent párthiveket és ezek között első sorban a kér. nemzeti testvérpárt híveit és bejelentette a két párt végrehajtó bizottságának egyhangú határozatát, mely szerint a két párt fuzionál és a keresztény nemzeti egyesülés pártjában tömörül. Kérte a nagygyűlést, hogy a pártok vezetőinek ezt a javaslatát fogadja el. Hoszu István a keresztény nemzeti párt nevében lendületes szavakkal bejelentette az egyesüléshez való hozzájárulását, mire Kasics Margit a keresztény női pártszervezet nevében a nagygyűlés élénk éljenzése és tapsai mellett határozatképen kimondotta a két pártnak a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában való fúzióját és indítványozta, hogy az uj párt tisztikarát a nagygyűlés válassza meg. Dr. Kern Aurél titkár felolvasta a két párt végrehajtó bizottságának javaslatát, mely szerint megválasztattak a párt elnökéül Joanovics Pál ny. államtitkár, ügyvezető elnökökül dr. Baranski Gyula és Hoszu István, alelnökökül Lampel Vilmos, Láng József, Szatala Emil és Táborosy József, főtitkárul dr. Szabó Árpád, tiz titkár, négy jegyző, pénztáros és ellenőrök. A párt női szervezete megválasztotta elnökül Slachta Margitot, ügyvezető alelnökül özv. Szebeny Antalnét és Kasics Margitot és teljes tisztikarát. Joannovics Pál elnöki székfoglalójában felhívta az egyesült párt tagjait, hogy eddigi határozatukhoz híven Haller István kultuszminisztert jelöljék újból a kerület képviselőjének és indítványozza, hogy öt tagú női és férfi küldöttség kérje fel a minisztert programmbeszédének megtartására. Haller István kultuszminiszter zugó taps és éljenzés közben jön fel az emelvényre, a közönség feláll és kezében levő kis nemzetiszinü zászlók lengetésével üdvözli a népszerű jelöltet, aki pregnáns szavakkal, érces hangon és fiatal hévvel vázolja a keresztény politika programmját. Kiküldött tudósítónk feljegyzéseiből helyszűke miatt csak néhány mondatot iktathatunk ide, bár az egész beszéd megérdemelné, hogy szóról- szóra leközöljük, mert tömör kivonatát kapná olvasó közönségünk a legközelebbi politikai irány alapvető elveinek. — Mi azt akarjuk, — mondotta Haller miniszter — hogy a kereszténység szelleme ne csak a templomban érvényesüljön, hanem a közéletben és a törvényekben is. Fel akarjuk emelni a szegényt, a gyámoltalant, a megtévelyedettet, de kímélet nélkül lesújtunk a nagy gonoszokra. Wilson népszövetsége helyett, mely meg nem valósítható, a keresztények világszolidaritását kell megteremteni, mely a népeket testvéri szeretetben és tartós békében egyesítené. Szűnni nem akaró taps és éljenzés kisérte Haller beszédét és mivel a miniszternek még másik 3 gyűlésen kellett beszélnie, a közönség lelkes ovációja közben eltávozott. Utána Huszár Károly miniszter- elnök vázolta Haller István politikai tevékenységét, érdemeit és tehetségét és nagy elismeréssel volt a kerület polgárainak mintaszerű szervezettségéről, fúziójáról és a nők kiváló munkájáról. Oláh Dániel volt munkásminiszter élénk tetszést váltott ki azzal a tiltakozásával, hogy magyar munkásságot entente protekcióval szeretnék a nemzetközi szociáldemokraták táborába visszaterelni és tanúságot tesz, hogy a vörös maszlagból kijózanodott magyar munkások százezrei a keresztény szociális eszmét vallják és ettől többé eltántorodni nem fognak. Csilléry András dr. és Ereky Károly volt miniszterek lelkesítő szavai után dr. Baranski Gyula ügyvezető elnök közölte a választásokra vonatkozó legközelebbi teendők programmját, amiből a legfontosabb a jelölő Ívnek a pártirodákban (I., Krisztina- tér 1. — I., Attila-u. 14. és I., Nő- egylet-ut 1.) való aláírása, a csütörtöki férfi pártértekezlet, a pénteki női pártértekezlet és a párthiveknek beiratkozása. A naggyülés a Hymnusz elének- lésével fejeződött be és este 7 óra után oszlott szét a legnagyobb rendben és lelkes hangulatban. Szenfgdll Antal okleveles mérnököt nevezték ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsához e napokban alelnöknek. Melegen üdvözöljük világlátott kartársunkat e díszes — de felelősségteljes állásban, úgyis mint temesi Reitter Ferenc nagynevű mérnök utódját, ki ugyancsak mint a K. T. alelnöke nagy sikerrel működött annak kreálása első éveiben. Azóta máig nem technikus-műszaki-, hanem jogvégzett egyénekkel látták el az alelnöki tisztet, a mi bizonyára befolyással volt arra, hogy a városépítésnek irányításával és vezetésével — tehát főleg műszaki teendőkkel — megbízott főv. Közmunkák Tanácsa nem tudta megnyerni a főváros közönségének szimpátiáját és a működésével való elégedettségét. Nagy bizakodással és hő reményekkel nézünk illusztris kartársunk működése elé: a gyakorlati életben edzett technikai tudása, megfigyelései és világtapasztalatai egyrészt, meleg emberszeretete és szociális érzéke másrészt, miket Szibériában való 12 évi tartózkodásról megirt könyvében tanúsít, őt bizonyára arra fogják ösztönözni, hogy tervszerű- következetes haladásra indítsa a Közmunkák Tanácsát és hogy a technikus mérlegelésével és a kellő előrelátással vegyen részt Budapest főváros további városépítésének vezetésében és irányításában, még pedig az e téren előrehaladott nyugat- Európát tartva szem előtt, de kifejlesztve Budapestnek sajátos jellegét és kiemelve azt a foganatosítandó építkezésekkel, a lakás viszon yai jelenlegi alantas nívójából. Hogy teljesítésbe mehessen a törvény intenciója és mindnyájunk óhaja: miszerint Budapest mindenek fölött egészséges fejlődésit, egységes szép Nagyvárossá müveltessék ki, amelyet szeretetével ölel a lakóssága, mint az ország népe s melyet felkeresni, s ide sietni a legtávolabbi országokból érdemes! Mert hisz, a megélt katasztrofális viharok és devasztációk után sincsen semmi okunk kétségbe vonni Budapest szebb jövőjét! Nem pedig azért, mert azok a természeti erők és tényezők, — (geográfiái és táji fekvés, központos helyzet, orsz. kulturális és gazdasági gócpont stb.) — a melyek eddig is közrehatottak, hogy itt a Duna mentén nagyvárossá fejlődött Budapest, azok mind változatlanul fennmaradnak a jövőben is, és annál inkább fogják éreztetni jótékony kihatásukat, mennél inkább fogunk iparkodni őket saját ténykedéseinkkel istápolni és támogatni, nem pedig ellenük cselekedni — mint ahogy eddig azt vajmi gyakran tettük! Melegen köszöntjük tisztelt kartársunkat, biztosítva őt rokonszenves érdeklődésünkről, amellyel — amint eddig — úgy ezután is a főváros vitális városépítés ügyét — figyelemmel és szeretettel fogjuk kisérni. Palóczi Antal. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 3—4-ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Visszakeresztelés történt a közmunkák tanácsa 6-án tartott plenáris ülésén ahol revízió alá vették a köztársaság első napjaiban elsietett utca és tér elnevezéseket. Most úgy határoztak, hogy az Országház-tér és Ferencz József-tér neve meg marad, csak a Gizella-tér lesz ezentúl Vörösmarty-\év. A háborús elkeresztelése- ket is átrevidiálták s igy visszakapta régi nevét a Károly- Muzeum- és Vámház-körut, csak a Vilmos csá- szár-ut tartja meg uj nevét. A főherceg Sándor-u. csak egyszerűen Sándor-utca lett, mert azt báró Sándor után nevezték el és Sándor főherceg talán sohasem létezett. A Népszínház utcai teret Blaha Lujza- térnek keresztelték némi harmónia Haller István
