Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-11-30 / 622. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 m rásai. A városfejlesztés leghatalmasabb emeltyűje: a városi közlekedésügye teljesen bizonytalan. Budgetje nincs; jövedelem-forrásai eldugultak; csak egyre növekvő terheiről tud. És ebben a nagy zűrzavarban, amely a menthetetlen összeomlás felé vezet, nincs sehol egy derengő pont, amely a kibontakozás lehetőségeit csak sejtetni is engedné. Nincs vezető gondolat, amely határozott célkitűzéssel és vasakarattal tudná sülyedő hajónkat révbe irányitani. Hol vannak azok, akiknek az elkövetkezendőkért a történelmi felelősséget kell majd viselniük? Hol vannak a főváros önzetlen barátai? Hol vannak azok, akik csak önzésből szerették, mert e város gazdasági ereje a jólét zsilipjeit nyitotta meg számukra ? Siessenek a tékozló fiú betegágyához, amig nem késő, nehogy tetemre hivassanak! De nem vádolok ; nem is panaszkodom. Buda polgárságához és vezető embereihez fordulok esdő szóval: lássanak munkához, rázzák fel letargiájából a főváros társadalmát. A magyarság rombadőlt fellegvárát kell vállvetett erővel újraépítenünk! Buda, 1919. november 29. Újlak jövőjéről szólt lapunk legutóbbi számának vezető cikke, amelyben európaihirü városrendező mérnökünk, Palóczi Antal szól a tárgyhó*, ami igazolja azt a feltevésünket, hogy e városrész viszás helyzete másokat, nálunknál hiva- tottabbakat is foglalkoztat. A kérdéshez többen kívánnak hozzászólni s igy alkalmunk lesz ezt a kérdést teljesen tisztázni. — A mi aranyos olvasóink egy része már szinte látja az uj életet, mely e vidéken megindul és az egyik levél már is sürgeti egy uj vásárcsarnok fölépítését a Zsigmond-téren vagy Kolosy- téren, amely egészséges ideát szintén a város bölcseinek figyelmébe ajánljuk. Mintegy a legutóbbi számban közölt cikk pótlásául irj-a még annak kiváló írója a következőket : Az újlaki részen fekvő fürdők „Hinterland“-ja alatt azt értem, hogy e hegyvidék felosztása, rendezése, beépítése a fürdővendégek igényeire való tekintettel történjék. Oly lakóépületek épüljenek ott, az építési szabályzat oly módon revi- diáltassék, hogy a telekfelosztás által vendégszobákkal rendelkező nyaralók létesüljenek. Kellenek továbbá a fürdőző közönségnek szórakozó helyek, tennisz pályák, sétányok, a kikötő pontokon vendéglő, kávéház, esetleg még Kaszinó is, mulató és tánchetyiségek, mozik, nemkülönben élelmi piac, kirákatos üzletek, szóval Újlak nagyon szépen képezhetné egyik lényeges alkotórészét Budapest világ- fürdői jövőjének. Palóczi Antal. Megkerestük ez ügyben a „Rózsadomb és Vidéke egyesület“ elnökének, Szekula Gyula min. tan. véleményét, aki évek óta küzd e vidék érdekeinek előmozdításáért. Szerinte az óhajtás már régi keletű, sőt a választókerületek első beosztása alkalmával szó volt erről, ami egyúttal a közigazgatást is magával hozta volna. Az októ- beii forradalom után tervezett választásokon is külön kerületnek szánták Újlakot s a hegyvidéket és lehet, hogy most ezen az alapon intézik majd el e városrész ügyét. Az intenzív élet és fejlődés alapja í a különválasztás volna, melyet I egyelőre legalább elvben kellene kimondani. Az elpuskázott Naphegy sohasem lehet már azzá, amivé lennie kellet volna, mert erre a meredek dombra iß csaknem függőleges I utak vezetnek föl, akár csak a háztetőre. A vízszintesen egymás fölött haladó utcákat szintén csak úgy papiroson mérték ki, mert a valóságban csak épen három öllel kellett volna odább tenni az utcát s már is elkerülhető.lett volna az a szédületes hullámvonal, amelyet a Naphegy-utca ir le. Sehol egy szerpentin nem vezet a begyre s valóságos istenkisértés számba megy a kocsin való felkapaszkodás. A Naphegy fekvése, közelsége nagy jövőt biztosított volna neki, ha olyan szerencsétlenül agyon nem szabályozzák, amit ma már aligha lehet jóvá tenni. Áldozat hegynek kellene ezt nevezni, mert a könnyelmű szabályozásnak lett az áldozata. Nincs társadalmi élete a Kelenföldnek, ahol most azon tanakodnak, hogy miképen lehetne azt megteremteni. Budához e városrésznek kevés köze van, inkább Pest folytatása ez és lakosságának egy része — menekült pesti. Most kezd Budává fejlődni, de még tiz évvel ezelőtt a kelenföldi lakó Pesten élt és haza csak hálni járt. A Gellérthegy déli lejtőjén is pestiek nyaraltak, ahogy ők mondták : — a lágymányosi Riviérán. Hogy társadalmi élete nem fejlődhetett, annak egyik oka az, hogy társas összejövetelekre alkalmas terme sem volt e városrésznek. Kaszinói élete nincs és a Szent Gellért-fürdő még sokkal fiatalabb, '‘minthogy _az ő I révén alakult volna ki valamelyes I társas érintkezés. Minden osztály \ külön él s a művész kolónia most kezd ráeszmélni, hogy van és alkalmas ragasztója lehet a társaságnak. I A kerület vezéremberei külön-külön j foglalkoznak most azzal az eszmé- I vei, hogy nagyobb szabású kaszinót létesítsenek, csakhogy ez is a helyiség kérdésének a zátonyára fut. Most indult meg a templomépités mozgalma és sürgetik valamely középiskoja állítását is. Ma Kelenföld társadalma a kávéházban él. Szerkesztőség telefonja : 129—96. Szerkesztő található d. u. 2—3-ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Névnapok. November végén András napjával kezdődik a babonás ne vek egész sorozata. András apostol Oroszország védőszentje, a szittyák téritője, aki Achaja Patre városában vértanú halált halt, ferde keresztre feszítve. November 29-ikére következő éjjelhez számos András babona fűződik, melyek között legismertebb az, hogy ezen az éjszakán látják meg az ifjak és leányok jövendőbelijüket. Katalin az alexandriai szűz, akit mint vértanút fejeztetett le Maximinus császár, mert fogságában keresztény hitre téritette azt az ötven tanult férfit, akiket azért küldtek hozzá, hogy a pogány hitre térítsék vissza. A bölcselők és a magasabb iskolák védőszentje. — E néven három magyar hercegnőt ismerünk s köztük volt Margit nővére IV. Béla leánya akinek koporsóját és hamvait most is.őrzik a salonai | székesegyházban. Nagy Lajos királynak is | volt Katalin nevű leánya, aki mint V. Lajos francia király fiának mennyasszonya halt meg. — A harmadik Katalin hercegnő V. István királyunknak volt a leánya és Dragutin István szerb fejedelem neje lett, de később testvérével Miljutinnal élt. — Több angol, francia és orosz uralko- donö szintén viselte a Katalin nevet. Ezek története ismert. Kelemen felnőtt korában tért a keresztény hitre és a Il-ik század végén Alexandriában a hitelemző iskola feje volt- Számos irás maradt utána. Konrád német férfinév és Kühn an Rat (merész a tanácsban) mondásból ered. Nagy német császárok viselték ezt a nevet, akik háborúskodtak a magyarokkal. Virgil a római nagy poéta elferdített neve, mely tulajdonképen Vergilius. Választmányi ülésre hivta össze tagjait a „Budapesti (budai) torna és lövészegyesület“ december hó 4-én, csütörtökön délután fél 6 órára a Marcibányi-téri lövőházba. Ülés után társasvacsora lesz, amelyen való részvételt előre is kéri bejelenteni az elnökség. lyekben katonákon és éjjeli őrökön j kívül csak a kovács, meg egy acél- köszörüs lakott s a legszélsőből csapszék borszaga áradt. A kocsma előtt kofaasszony üldögélt és főtt almát, birkasajtoí és savanyu ugorkát árult. A csapszék körül gyakran ittak áldomást hátsóvárosi, táborréti és hárshegyi kapások s ilyenkor a közeli Zsidó-utca lakosai ugyancsak jól elreteszelték a házak és boltok ajtait s ablaknyilásait. Kétszáz ember élt ebben az eldugott, lenézett és babonáshirü utcában, amely maga egy külön kis város volt Budavár nyugati lejtőjén. Az utcában nagykereskedők és kisbolt'osok gondosan elkülönítve éltek. A nagykereskedők háza komoly. simafalu téglaépület. Ablak alig egy vagy kettő rajta; ha kettő, akkor azokat nem egymás mellé, hanem egymás fölé vágták. Az ablakot mindig lefüggönyözték és nehezen nyíló vastag, barátságtalan tölgvfaajtót kellett megkopogtatni, hogy beengedjék az embert. Mintha földrengés szeszélye keverte, forgatta, csavarta volna hét- rétüvé, keskenyen, félszegen, bátortalanul és sután húzódott a bástya mentén a Zsidó-utca, a földkerek- : ség legporosabb, leggödrösebb és legzugosabb getthója. Némelyik ház csak a féloldalával fordult az utcára, mintha csak úgy véletlenül nézne hátra: a szembenlevő csűrrel egy percre elbeszélgetni. A másik ablak nélkül, mint egy vak koldus, dőlt ki a sorból, hetyke, magas, ferde- íedelü szomszédja árnyékában. Budavár többi utcája sem volt valami túlságosan egyenes, széles és rendes; de a Zsidó-utca néhol úgy összeszűkült, hogy a nap délben is alig tudott átbujtatni néhány sugarat a majdnem összeérő tetők között. Máshol meg kiszélesedett, mintha fuladása. közben lélegzetre tátaná ki száját. Rothenburgi Salamon háza előtt, a domboldal nyerges kiemelkedésénél, a kapunál megtört az utca és délkeletnek fordult. A fordulónál kis terecske képződött, amelynek , gödrében összefolyt az esővíz és a házak szennyvize: rossz szagu, folyton gőzölgő, opálos színben játszó zsi- k ros lé, ételfolyadékok, ruhák öblögető leve, amelyet a gyapjú festékje kékes-barnás, vagy vöröses színűvé tett. Itt áldogáltak a vizhordó leányok az oszlop körül, amelyre négyoldalt vaskampókat erősítettek. Vásár napján itt, a vaskampók körül ütötték fel a lacikonyhát, ahol az idegen zsidók rituális ételeket, birkahúst, sóshalat és hagymát ettek. Az utca északi felében az előkelők, déli részében a kisemberek laktak. Fent volt Kohen Avigdor, a bécsi származású csinos zsidó gavallér háza, melette a füszerárus Bergman épített csarnokot a gyömbérnek, faolajnak, borsnak, sáfránynak és cukornak, amiket roppant drágaságuk miatt csak a legelőkelőbb bécsi, mechelni, zürichi és brüsszeli nagykereskedők számára tartogatott. Kicsinyben nem adott el egy unciát sem s a budai lakosság alig is ismerte Bergman ínycsiklandozó élelmiszerereit. Bergman volt a legzárkózottabb és legbüszkébb lakója a Zsidó-utcának ; valószínűleg, mert midig arab és velencei kereskedőkkel érintkezett. Néhány gazdag tőzsérnek, pénzváltónak és földbérlőnek volt még itt háza s Rothenburgi Salamon büszke és hallgatag palotája után, amelynek rácskeritésén át csak néha-néha lehetett egy házbelit megpillantani, a kisemberek apró viskói következtek. Ezek a fenyőfából, sárból, nád-
