Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-11-16 / 620. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 ság maradjon-e vagy pedig visszatérjen az ezeréves királysághoz. Azt hisszük, a kérdés már el van döntve a lelkekben, - de éppen ezért fontos az uj jelölések alkalmával ez a szempont még nem volt mérvadó és ezért kell, hogy a régi jelöltek keressék Haller István példáját és vessék alá magukat uj jelölésnek. Ha nem is teljesednék az idealisták óhaja, hogy a lajstromos jelölés alapján ideálisan tiszta jelölések alapján induljon meg a választási harc, — de föltétlenül tisztázná és a fejlődött viszonyok követelményeihez közelebb hozná a választókat minden kerületben a régi jelöltek visszalépése s az uj jelölés. Óbudán is közös megállapodással jelölte a két keresztény párt már előzőleg Kontra Aladárt s az uj jelölés itt sem változtatna a helyzeten, mert a jelölt ellen egyetlen párt sem állíthat sikerrel jelöltet. Megoldatlan kérdés Újlak hová- tartozásának kérdése, mert minden választási törvény nyitva hagyta ezt. A természetes megoldás, hogy Újlak a hozzátartozó Rózsadombbal és a városrész fölé eső hegyvidékkel külön választókerületetalkosson. A választások kiírásakor ezt a függő ügyet el kell intézni. * A várbeli I. választó kerület keresztény pártjainak fúzióját a múlt héten végrehajtották a párt vezetői olyképpen, hogy az I., Krisztináiéi' 1. szám alatti külön párthelyiségeket egyesítették a „Keresztény szociális gazdasági" párt helyiségét megszüntették és a párt irodáját a Polgári kaszinó I. emeleti helyiségébe helyezték át. A két párt intéző és végrehajtó bizottsága Joanovits Pál államtitkár elnöklete alatt elhatározta, hogy a két pártnak pénzét, taggyüjtési anyagát, körzetvezetői akciójátegye- siti, s ezentúl mint a „Keresztény nemzeti egyesülés pártja“ közös cim alatt folytatja működését. Közelebb meghatározandó napon, valószínűleg november 23-án, vasárnap délután ú órakor pártgyülést tartanak a budai Vigadóban, ahol nemcsak a fuzionált pártok tiszti karát választják meg, hanem a kerület képviselőjelöltjének személyében is meg fognak egyezni, s mivel a Keresztény nemzeti párt intézőbizottsága Haller István miniszter személyében megegyezett a Keresztény szociális gazdasági párttal, a jelölő ülésen is Haller Istvánt fogják képviselőjelöltnek kikiáltani. Ez a pártgyülés nagyszabású politikai eseménynek Ígérkezik, amelyen a politikai élet több kitűnősége vett részt. A budapesti I. választókerület két keresztény pártjának fúziója még abban is példája lehet a többi kerületek fúziójának, hogy a Kisgazda és föld- mivespárt vezetője, Lang József, a Gazdák biztositó szövetkezetének vezérigazgatója is csatlakozott a párthoz és az elnökségben való jelölését elfogadta. Az egyesült párt ügyvezető elnöktisztségére Ba- ranski Gyula dr., Hosszú István, Schlachta Margit és Kassics Margit eddigi elnököket jelöltek. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának várbeli 1. választó- kerületi szervezete minden csütörtök délután 5 órakor párthelyiségében I., Krisztina-tér 1., értekezletet tart, amelyre nemcsak a párttagokat, hanem bármely párthoz tartozó választópolgárokat ez utón is meghív az elnökség. Az értekezleten a pártnak központi kiküldöttei az aktuális politikai kérdésekről tartanak előadást. Buda, 1919. november 15. Újlak viszás helyzete bizonyltja legjobban, hogy Buda mily mostoha elbánásban részesült eddig a város és a kormány részéről. Hirtelen a térképre tekintve úgy fest ez a városrész mintha Óbuda eleje volna, s eddig ezen az alapon intézték ügyét a városházán. A kormány pedig a város rövidlátó bölcsei után indult s az Újlaki polgárság megadta magát sorsának. Egészséges közvélemény nem tudott kialakulni mert e városrész vezető emberei mindig megalkudtak a helyzettel, holott jól tudták, hogy Újlaknak, speciális érdekei vannak, egészen elüt Óbudától is, a Vízivárostól is. Tényleg kevés a jogosultsága, ha a vele közvetlenül összeforrott hegyvidéket elvágják tőle. Természetes beosztás mellett azonban, hozzácsatolva a Rózsadombnak mondott és ismert vidéket, amelyet délben a Felvincy-ut, Heltai. Tudor, Apostol és Gülbaba-utcák északon pedig a Szépvölgyi-ut határolt és felöleli a Rézmál, Vérhalom, Szemlő- hegy, Pálvölgy alkotta hegyvidéket, — olyan különálló öncélú városrészt képez, amelynek nagy jövője és fontos hivatása van. Megérdemli a külön közigazgatást, mert legközelebb fekszik az észak felé terjeszkedő Pesthez, és hegyvidéke ma már erősen lakott városrész. Árnyas szép útjait pom- : pás villák szegélyezik, a kilátása panorámaszerü, levegője egészsé- i ges és természetes kiegészítője a . lábainál fekvő két nagy fürdőnek. } De épen ezek esnek tőle legtávolabb mert a szerpentin ut kivételével csak nehezen közelíthető meg és természetes felvivő útja: — a Kavics-utca a legnyomorultabb sikátor. Egyik érdekes különlegessége, a Zsigmond-utca mentén fekvő, melegvizü tó, nem is látható, ami egyrészt jobb, mert szé- gyelni való pocsolyává és partját szemétdombbá tudták tenni. Felette barlang van, amelynek csodájára járna más város népe, itt alig tud róla valaki. Gülbaba tűzhelye is hozzáférhetlen és szent a hitünk, hogy mindez csak azért van igy, mert a városházán e városrész hivatását nem ismerték föl és természetellenes kapcsolatba hozták ezt az önálló fejlődésre predesztinált vidéket. Mint önálló kerület, Buda egyik legvirágzóbb, legvonzóbb része volna s rövid időn azzá is lesz, ha fejlődését a központ igy elősegíti. Az a „budai“ öntudat, mely a most vasárnap összehívott budai sajtó-ankéten megnyilatkozott, tisztán és kizárólag a Budai Napló vetéséből nőtt termés. Évek óta keltegetjük ezt az öntudatot, nem üres frázisokkal mint régente tették, hanem gondos tanulmányok, szá- monkint fölvetett uj eszmék, szakemberek véleményének közlésével, — minden hivalkodó vásári lárma nélkül. Ezt a budai öntudatot évek szorgós munkájával loptuk bele a budai polgárság leikébe. Lapvállalatok keletkeztek és halltak el ez idő alatt, de egyik sem tudott a konzervatív budaiak gondolatvilágához férkőzni, nem tudta azt táplálni, legkevésbbé vezetni. Az a szép programm, amelyet e sajtóankéten Sziklay János irótársunk fejtett ki, már régen ott van szélesebb alapokon, részletesebben feldolgozva a Budai Napló eddigi évfolyamának minden számában, ahogy arra Becsey Antal és Ba- ranski Gyula rá is mutattak, mint akik névtelenül, de erős munkával részt veitek e programm felépítésében és köztudattá való elterjesztésében, — épen a Budai Napló utján. Nekünk nagy elégtétel ez az ankét, mert azt bizonyítja, hogy a mi munkánk még sem volt céltalan és eredménytelen. Tudtuk mi azt, hogy vannak sokan, akik soha sem méltányolták a helyi lap jelentőségét, de nem is vettek igen részt eddig Buda közéletében, mely őket kevéssé érdekelte. Ám most, szerephez jutva a keresztény reneszánsz révén, érzik ily lapvállalat szükségét és nem a saját elfogultságukban, hanem a tévesen megítélt és kevéssé ismert helyi újságban keresik az okot, mely esetleg uj helyilap megindításához és igy oly programm kifejtéséhez vezet, mely már évek óta megvalósult és megteremtette azt a budai öntudatot, amelyre most ők is ráébredtek. Nem azért virrad, mert a kakas megszólal. A budai öntudat felvirradt újabb kakasszó nélkül is. Nekünk azonban elégtétel, nekünk nagy öröm, hogy a kakasokat is mi ébresztettük, mi keltettük fel. Egyik ritkasága, látványossága a magyar fővárosnak a kettős összekötő hid a Kelenföld és a külső Ferencváros között. A nagy vasúti forgalmat nem bírta az egyik, azért épült közvetlen szomszédságában a másik. A gyöngébb azért bírná a gyalogos és a kocsiforgalmat, de — minek az? mondják illetékes helyen, hisz Budán nincs is környéke a hídnak. Igazán nyugodtan alhat- nak az urak, mert ilyen városfejlesztő politika mellett nem is lesz. Hová épüljön ott városrész, amikor a hídfő mindkét oldalán pocsolya van. De mekkora pocsolyák! Az egyiket elnevezték téli kikötőnek s harminc év múlva, most kezdtek kotorászni benne. A másikban pedig békát tenyészt a város. Évek előtt lehetett volna már átadni ezt a hidat a forgalomnak, ha feljárót építettek volna hozzá Budán is a lágymányosi tó felől. Ide torkolna a hatalmas Lenk»- ut, fölépült volna egyenes folytatásában a Baranyai-utca és amint Keresztül, a Budafoki-ut is, amelyen át ez a rész hozzákapcsolódott volna a már régen kiépült Fehérvári-ut elejéhez. Akár a boldogult közmunkatanács, akár a központi városház bűne, de minden esetre bűn marad, hogy épen a leghatalmasabb városfejlesztő eszközt, a kész hidat hagyták parlagon, kihasználatlanul, vagy éltévé valamely rejtett terv, véka alá dugott zseniális megoldás számára. Mind a két fórumnak voltak ilyen bogarai. Most — persze — meg van mindenre a mentség, de évekkel ezelőtt nem volt, amikor mi is sürgettük ennek a lágymányosi posványnak a gyorsabb tempóban való feltöltését. Rá is mutattunk arra a felesleges kakastaréjra, mely a Szépvölgy betorko- lását torlaszolja el s melyet egy kis közúti szárnyvasut segélyével már régen át lehetett volna éjjelerrkint hordani Kelenföldre, az ottani tó (?) egészséges feltöltésére. A töltés mai módja az örökös járványok csiráját hordja magában, mert rothadó kultur szeméttel töltik, mely örökké miaz- mákat fog termelni és megroppannak a föléje épült házak. Az általunk ajánlott mód két helyen segítene szabályozni a várost. Ott a Szépvölgy elején hatalmas utat nyitna a hegyek közé, itt uj utat teremtene a kelenföldi hatalmas medencéhez . .„ Nos, vigasztalásul van egy ritka látványosságunk: — a kettős hid! Különös jelenség itt Budán, hogy épen azok az útvonalak fejlődnek legkevésbbé, melyeket fekvésük arra jelöl ki, hogy a fejlődésben veressenek. Ilyen az AÍbrecht-ut. A legtermészetesebb útvonal a Várba. Közvetlenül a Lánchidtól indul és a Váron kívül a városhoz csatolja azt az egész domboldalt, mely a Víziváros felett fekszik. — a Donáti-utca felső részét, a Toldy Ferenc-, Ilona- és Hunfalvy-utcákat. Szabályozása a. Halászbástya alján van teljesen elhibázva, önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy ezen az utón, ahol erős közlekedés van, ahol intelligens nép jár és szívesen kielégítené kulturszükségleteit — alig van valamire való boltüzlet, kávéház, vendéglő. A Vár népe is szívesen járna ide bevásárolni és mindezek dacára még sem tue itt lábra kapni valami elevenebb üzleti élet. Ott ahol megakadt a Dunáig tervezett Halász- bástya lépcsőzete ott ölték meg az Albrecht-utat és ott kell feltámasztani. R kereszt jelében. — A budai kath. autonómiák szervezése. — A jó vidék megelőzte a kath. autonómiák szervezésével Budapestet. Pozsony, Nagyszombat, Komárom már 20—25 év előtt megszervezték autonómiájukat és a fővárosban csak most foglalkoznak az egységes szabályrendelet kidolgozásával, mely a meglevő két szabályzatot összeegyeztetné. Példát ad rá görög katholikus egyházközség, mely hosszú évek óta bir autonómiával és szabályozta viszonyát a fővároshoz. Nehezíti a helyzetet, hogy uj plébániák alakultak és nem jelentették ezt be a fővárosnak, ahol most azon az állásponton állanak, hogy aki létesítette a plébániát, az tartsa is fenn, holott belátást igényel a túl nagy plébániák kettéválasztásának szüksége. Az autonómiának nagyon parlamentárisnak kell lennie és kölcsönösen kell biztosítania a vjlágiak egyháziak jogkörét. így vezeti be majd a híveket igazán közvetlenül az egyházi életbe és ezáltal az egyházi életnek uj tartalmat ad.
