Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-10-25 / 618. szám

7 BUDAI NAPLÓ 7 Ritoók Zsigmond dr. főorvost bízta meg a polgármester az Uj Szent-János közkórház és fiókjainak ideiglenes vezeté­sével, egyúttal 3 alorvosi és 6 segédor­vosi állásra hirdetett e kórházhoz pályá­zatot. Romantikus része Budának a Sváb­hegy déli részéhez csatlakozó Farkas­völgy, mely a Mártonhegy szelíd lejtői és a Németvölgy már ismer­tebb szépségeinek ma még kevésbé kultivált folytatása. Csakhogy ez a tájék ezer sebből vérzik, melyekkel lesz alkalmunk legközelebb részle­tesen foglalkozhatni. Ám ez a vidék is fejlődni akar s a régebben alakult „farkasvölgy és vidéke“ egyesület, hogy súlyát növelje, bevonta akciója körébe a Mártonhegy és Németvölgy érdekeltségét s Pyber Ignác szemé­lyében agilis elnököt tudott megvá­lasztani. Meg is indult rövidesen a szervezkedésmunkája s a tagok száma is az első időben néhány hét alatt mintegy százzal szaporodott. Már sehogysem fértek a Király-féle ven­déglőben birt régi helyiségben, ami­kor az egész lelkes megmozdulást leforrázta a márciusi országrontás. Az elnökség most kezd ismét lelket rázni a nagyrahivatott egyesületbe. A vérhas és bélhurut Budán is szedi áldozatait és szeptember 22-től október 13-ig a három kerületben összesen 52 megbetegedés történt és 12 esetben kö­vetelt áldozatot. Legerősebben jelentkezett az I. kerületben, ahol 34 eset volt. Erősen lép fel a vörheny és a szamárhurut is. — Ezzel kapcsolatosan közöljük, hogy a köz­temetők forgalmáról kiadott jelentés sze­rint a budai temetőkbe augusztus hóban összesen 302 halottat temettek. Megörült a Pasarét, hogy külön villamos vasutat kap, amikor a fo­gaskerekűnél elkezdték építeni a szárnyvonalat a Pasaréti-uton. A Retek-utca szabályozását befejezték ott, ahol öt hid állott egymás mel­lett és olyan élesen fordul a villa­mos kocsi, hogy minden utas nyek­ken belé. Utas, kocsi, pályatest tönkre ment ezen. Az Ördögárok is itt fordult hirtelen és ez okozta a gyakori árvizet, mert a gyors hegyi vizek itt torlódtak és elöntötték a Városmajort. Az árok burkolásával szabályozták is és most szelíd haj­tással kerül a Városmajorba. A sza­bályozott úttest kövezésével lerakják annak a kis szárnyvasutnak a sín­jeit is, mely a Pasarét mentén fekvő téglagyár gödröt van hivatva feltöl­teni. Eleinte úgy tervezték, hogy ily- romantikusan tartják fenn, csakhogy a Debrői-ut alatti erős lejtő folyton csúszik s azt alá kell támasztani a gödör kitöltésével. Erre szolgál a szárnyvonal, mely egy delta vágány­nyal tér vissza a Budakeszi-utra. \ Úri jogon bírják a dunai rakodópartokat a kölönböző evezős egyletek és evezős kikötőjük évi bére 20 korona. A nyers partok bérlete folyó méterenkint a külső részeken 8 korona, a belsőkön 20 korona volt, — ellenben a kiépített parton 26 és 65 korona között változott. Az óbudai hajógyári sziget közötti rész használatá­nak átalánybére 1000 korona. A nagyobb hajóstársaságok közül a Dunagőzhajózási Társaság 135,375, a M. F. T. R. 133,244, az Atlantica 8,500 koronát fizetett éven- kínt a pártbérleteit a fővárosnak. Ezen a címen a város összesen 387,859 koronát vett be minden évben. ... És ezentúl? A török jelleg pusztul a budai török fürdőkről. Régi keletű ez a pusztulás, mert mindent lerombolt idkeseredésében a kereszténység 1686 után, ami a törököktől ránk maradt, csak a fürdőket -kímélte meg, de némileg átépítette őket. Három fürdője volt itt a töröknek: a Rudas, a Király és a Császár- fürdő. Kupolás épületeik a XVI-ik századból valók. Csakhogy mind a három valószínűleg „hamán“ fürdő volt, azaz földalatt fütött izzasztó terem, vízmedencék nélkül, mert a török nem a vizet kereste, hanem inkább izzadt, dörzsöltette és szap- panoztatta magát és ezt lemosták róla néhány csésze vízzel. Ezekből lettek aztán a tükörfürdők. Minden tatarozás rontott a külsejükön és most egyenkint átépítés alá is kerül­nek. Pedig kár ezért a kis keleti zománcért. Választások voltak a főváros Alkalma­zottak Nemzeti Szövetség választmányába és Budáról az I., II., III., kerület elöljáró­ságai — dr. Unger Béla, Gecső Jenő, dr. Zilahi Kiss Jenő, Radnay Árpád és dr. Laky Árpád, — a három anyakönyv- vezetőség: Wirnhardt Ágoston, Rajháthy Ferenc és Vaszary Gábor, — a kórházak: dr. Marsovszky Pál, Molnár Károly és dr. Tasnády Székely Béla, — s végül a fürdők részéről dr. Sass István és Bán- laky Géza lettek megválasztva. Örökös baj van Óbudán a csator­názással, aminek egyik oka, hogy az óbudai háztulajdonosok sok he­lyen nem akarják átengedni ingyen az ut- és csatornaépítéshez, utca- nyitáshqz szükséges területeket s igy a csatornázási munkálatok meg sem kezdhetők. Ezen a bajon csak a telektulajdonosok segíthetnének. Az egész háborn alatt nyitva tartotta a budai ambulatorium egyesület szegény betegek részére I., Pauler-u. 22. szám alatt levő rendelő intézetét. D. e. 9—11-ig és d. u. 4—7-ig teljesen ingyenesen áll ez ma is a vagyontalan közönség rendel­kezésére. A gyermek-halandóság ijesztő mó­don emelkedik a Várban és gon­dos kutatások megállapították, hogy ennek a hibás, megromlott csator­názás az oka. Elődeink rosszul szá­mították, amikor a dolomit kőzetbe egyszerűen belevágták a csatorná­kat, mert a kőzet repedéses s a szenyviz átszivárgóit a pincékbe és megrántotta, elmérgezte a szűk ud­varok, régi házak levegőjét. Eztmind^ át kell építeni, még pedig úsztató rendszerre, ami ma nehéz, drága feladat. De tartozunk vele a vár méltóságának és a jövő generáció­nak. — Ám nemcsak a Várban, hanem az egész hegyvidéken rossz a csatornázás, mert oda két csatorna kell. Egyik a föld alatt a szenyvizek számára, a másik a felszinen, mint nyílt árok az esővizek számára. Rengeteg pénzt fog ez is fölemész­teni, de megköveteli a hegyvidék jövendő fejlődése. Gyász érte az A'ftíla nyomdát s ezzel közvetve a Budai Naplót is, hogy hirtelen elhunyt életkora delén a nyomda vezetője Kuderna Ede. Barátai, munkatársai és üzletfelei kegyelettel fogják emlékét meg­őrizni. A budai társadalom kultur mun­kája terén évek hosszú során át, mint az Attila nyomda vezetője odaadó, páratlanul ügybuzgó munkásságot fejtett ki. Hazafias érzés és hithü meggyőződés kisérték min­den lépését. A járványos kór megtámadta az 52 éves embert és hamar végzett vele. Vasárnap e hó 26-án temetik. A Szent Gellért kórházból szállítják a Ubáni templomhoz ahol háromnegyed 4 órakor újból beszentelik és azután örök nyuga­lomra teszik a farkasréti temetőben. Az átkeresztelt Buda, melynek utcáit és tereit szintén a maguk képére akarták átformálni a Knipper-dollingok, furcsán festett volna. A tervezet már meg volt, mely szerint a nekik nem tetsző neveket újakkal cseréltek volna ki, csak a keresz­tülvitel maradt el, mert hirtelen nevet cse­rélt a proletárdiktatúra is. A Fővárosi Hírlap ügyesen kiásta az utcakeresztelő aktát s abból közöljük ezt a kis Ízelítőt: Az első kerületben mindenekelőtt a Báró Eötvös-ut szúrt szemet. A tervezeten en­nek az utcának neve mellett röviden ennyi áll: a szó báró-t törülni. Eötvösnek meg­kegyelmeztek, de báró nem lehetett. Az Albrecht-ut helyett a nagy tervező ezt a propoziciót teszi: Vértanu-ut vagy Bébi. (Eredeti helyesírás, nyilván Bebelről van szó.) A Szarvas-térből Pozsonyi-tér lett volna, nyilván arra számítottak, hogy hogy Landler a tőle megszokott hősies­séggel időközben Pozsonyba is bevonul. Az Uri-utcát a tervező természetszerűen Proletár-utcára fordította le, a Verbőczy-ut helyett Carl Eisner-utat ajánl, de magya­rázatként odateszi: bajor miniszter + vér­tanú. Persze csak a gyengébbek kedvéért. Akartak csinálni Komárom megye-utat és Aradmegye-tér-t is, hogy azonban milyen apropóból, az mélységes titok. Ezeknek színhelye a II. kerület lett volna, mig g III. kerületben a Főter-et Temesmegye- térre, vagy Temesvári térre akarták ke­resztelni. ZONGORÁK HÖRLNÁNDOR II. kér , Török-utca 8. Édes örmős fűszer és csemege Széhy Antal II., Batthyány-tér 2. sz. "üRI DIVAT ÉS ÚTI KÉSZLETEK LINKE KÁROLY _____________II. kerület, Fő-utca 52. szám., HE HR GYÖRGY j bádogos, gáz- és vizvezetékberenaezö * Telefon 41—81. II., Fő-utca 7. \ ELROMLOTT CSENGŐT, villanyvilágítást és minden villamos berendezést rögtön javít és szerel BÖLCZY LAJOS II., Szilágyi-tér 4. II. == Iskola-utoa 5. TflRC VOGL IMRE II., Medve-u. 6 (Fácán ház) KOSZORÚ - VIRÁG ÖZV.D0M1NITS GYŰLÁNÉ v*rágkereskedésében __________11.. Csalogány-utca 52.__________ Ra jzol és tervez modern mübutor lakás berendezéseket --------- ■ HOLLÓ GYULA II., MARGIT-RAKPART 4. PÁRTÉLET — Készülődés a választásokra. — A tulajdonképpeni pártélet még nem indult meg azzal a tempóval, ahogy ahhoz régen szokva voltunk. Egyelőre abban merült ki, hogy hogy mindegyik párt erősen tobo­rozta híveit. Budán voltaképpen más pártnak nincs is talaja, mint a Ke­resztény nemzeti pártnak és a Ke- resztéuyszociális gazdasági pártnak. E kettő fúziója teljesen elsimítja a már-már fodrozó politikai vizeket. A fúziónak a választókerületekben való végrehajtása az egyes pártszer­vezetek végrehajtó bizottságának képezi feladatát. E bizottságok min­den választókerületben a jövő héten fogják gyakorlatilag keresztül vezetni a fúziót. A jelölésen körül is vannak még eltérések, mert a fúziót megelőzőleg Buda öt választókerülete közül ket­tőben mind a két párt állított már jelöltet. A Vízivárosban nehéz is lesz a választás, mert a két jelölt: Pékár Gyula és Samassa Adolf — körül tekintélyes párt alakult, mindegyik­nek sok a személyes hive, mind­ketten rokonszenvesek és mindkettő a kerület díszére válnék. Itt lesz legnehezebb a megegyezés. Az I. választókerületben Haller István minisztert jelölték és aligha lesz ellenjelöltje. A Kelenföld volt az első, ahol a kér. szoc. párt jelöltet állított dr. Bénard Ágoston orvos személyében, de a választók más irányban is megmozdultak és az ellenpárt most szervezkedik. Az úgynevezett hegyvidéki III. vá­lasztókerületben puskaporos a han­gulat. Másfél évtized alatt kialakult ott és mélyen gyökeret is vert Per- czel Béla pártja, melyet azonban megelőzött a mostani szervezkedés­nél a külön alakúit keresztény-szociá­lis párt és kölcsönös negligálás után dr. Virter László ügyvédet jelölte egy ötven tagú jelölőbizottság. En­nél a jelölésnél váratlanul jelentke­zett a Baranski-párt, mely igy akar elégtételt és elismerést juttatni Ba- ranski Gyula évtizedes munkájának, melyet a keresztény eszméért foly­tatott harcban kifejtett. A jelölő bi­zottság erősen ragaszkodik Virter jelöltetéséhez, de a központot gon­dolkodóba ejti, hogy a párt eleinte Schlachta Margit nevével óhajtott harcba menni, hogy Baranski sze­repét és működését honorálni kell, hogy Perczelt, — aki régebben nép­párti jelölt is volt s igy keresztény felfogása már a nehéz időkben is megnyilvánult, egyszerűen mellőzni nem szabad; — s igy a kerület ügye még nincs végleg elintézve. Nehezíti a helyzetet, hogy a keresz­tény nemzeti párt, mely szintén erős akciót fejtett ki, rokonszenves jelöl­tet állított dr. Wein Dezső szemé­lyében. A legtisztultabb a helyzet Óbudán, ahol a kér. szociális pártnak nagyon erős és régi gyökere van s ahol Kontra Aladár lelkészt pajzsra emelte a közhangulat. Újlakon ugyan meg­kísérelte a szervezkedést a Kisgazda párt, de alig remélhet eredményt a mozgalom, amelyhez csatlakozni ké­szült a régi Schubert párt is. Az a hitünk, hogy az óbuda-ujlaki V.-ik választókerületben egyhangú válasz­tás lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom