Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-02-23 / 614. szám
XVI. évi. 614. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 kor. Egy szám: 50 fill. .Szerkesztőség és kiadóhivatal: i., Bors-utca 24. Telefon : 24—77. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter Felelős szerkesztő: magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. iWin\/IDA ÁT pci » den további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. VlKAALl de,LA. Szöveg között 15 korona. A hirdetések dija a meg- • rendeléskor előre fizetendő. 1919. lebrndr 23. Attila parkja. 400 holdas nemzeti park. — Páratlan muzeum. - Attila palotája. 20 milliós ajándék Budának. Két jelentéktelen hír: — hogy újabb területet csatolt 80 holdas területéhez a kiscelli kolostor tulajdonosa, — és hogy a kolostort az ott elhelyezett bútor — múzeummal együtt a Ili. kerületi szociáldemokrata párt rekviráltatni óhajtja, — kivitt a kiscelli hegyen épült öreg kolostorba, Schmidt Miksa bútor- gyáros meghívására. Nem sokat vártam a látogatástól. Egy idegen butorgyáros, aki olcsón 80.000 forintért megvásárolta a volt hadügyi kincstártól ezt a telepet és ott butorraktárt létesített, — nem nagyon rokonszenves témák. Lassan lépkedtünk föl a hegyre, kerülve a sarat. Schmidt Miksa magas erőteljes alak, borotvált sima arccal, ami eltitkolja a kort. Csodálatosan egyszerű modorban mondotta el, hogy Alpár Ignác műépítész figyelmeztette őt erre a romlásnak indul kolostorra és gyönyörű környékére, Régi terve volt az édes atyja által megkezdett s általa folytatott művelődés történeti gyűjteménye számára állandó helyet építeni s ez alkalmasnak látszott. Megegyezett a katonai kincstárral azon az alapon, hogy itt múzeumot létesít, s látszólag olcsón vette meg, de mielőtt beköltözött volna, tízezer szekér törmeléket, földet, évszázados piszkot kellett elhordatnia, hogy a ház restaurálásához foghasson, ami 980.000 koronába került. Az egyszerűen kiejtett számok imponálni kezdtek és mindjobban lekötötték figyelmemet a továbbiak, ahogy folytatta: Véletlenül akkor bontották le Bécsben a Reichskriegsminiszteriu- mot és a Lichtenstein palotát és ő megszerezte ez épületek faragott köveit, kapuzatokat, frízeket és egy tehervonat 56 kocsival hozta azokat Budára. De igyekezett megszerezni minden lebontott régi épület szép köveit. Lassan fölértünk a dombra. Jobbról a fővárosnak van egy nagy rétje a Margit kórház mögött, elkerítve, s annak felső peremén ciklopsfal építése látszik. Ez lesz a szerpentin ut, mely a múzeumhoz és tovább a parkba vezet. A saját költségén építteti, mert a Kiscelli-utcának ez a hegyre vivő része lépcsőzetesen épül ki. A szerpentin ut maga egy negyed millióval többe kerül. A kolostoron túl és a Buda felé eső oldalon mintegy 80 holdnyi terület van parkírozás alatt, eddig 27 ezer fát ültetett ki benne, amiből e télen ötezer darabot vágott ki a nép. Ezért kellett körül keríteni. Ez a terület határos a város 300 holdas területével, mely Táborhegyen Mátyás hegyen, Vérhalmon, Csatárkán és hármas Határhegyen van. Ezt a területet gondos szeretettel parkírozza évek óta Guckler Károly erdőíanácsos s a világ egyik legszebb parkja lesz ezzel a 80 holddal. Attila parknak keresztelnék el, mert bizonyítani tudja, hogy itt állott Attila egyik fapalotája, amelynek még a nyomai is megvannak. Schmidt Miksa teljes életében kul- lurhistóriával foglalkozott nagy tudással és szenvedéllyé fokozódott szeretettel. Örökölte a bécsi és budapesti bútorgyárat s ez ad neki módot e passziója kielégítésére. Kis igényű ember és minden jövedelmét a múzeumra és a parkra költi. Megszerette a magyarságot, úgy járt mint az uj földesur s életcélja, hogy Budapestnek olyan alkotást hagyjon örökül, amely páratlan az egész világon. Szemei ilyenkor fölragyognak és a szava melegebbé válik. Jártak itt, most angol, francia, amerikai és olasz tisztek, — magánfoglalkozásukban műértő polgárok és tanárok, akik ámulva jelentették ki, hogy ilyen gyűjtemény nincs a világon. Fölérkeztünk a hegyre. Az arra menők szerető tisztelettel üdvözölték ezt a műbarát tudóst, a dúsgazdag mecénást. A kolostor környéke csodásán rendezett, kulturált, ahogy azt egy művész lélek elképzeli és módja van rá, meg is valósíthatni. Ä kastély öreg kapuja előtt állunk. — Ez a zágrábi dómtemplom kapuzata. Lebontásakor megszereztem és idehelyeztem, eredeti faragott kapuszárnyaival, aranyozásaival és — amint beléptünk és a kapu bezárult — régi ötszáz esztendős lakatjával. A régi lakatosművészet remeke. Az udvaron művészi elrendezésben szobrok, vázák, itt talált kőszarkofágok — de felírás nélkül. Megmagyarázta. Ezek heterák sírjai, akiknek tilos volt föliratot vé- setniök a szarkofágjukra, de arról is felismerhetők, hogy sok ékszert és csecsebecsét találtak ezekben. Az egyikben a házőrző bernáthegyi lakik. Megkerültük a kolostort. Hátul az udvarban van a kőfaragó műhely. Itt készülnek műkőből azok a klasszikus szoborutánzatok, vázák, talapzatok, amelyek az Attila- park diszéül fognak szolgálni. Eddig negyven darab készült el. Ott láthatók az öt méter magas vázák, amelyek a szerpentin utat díszítik minden 10 méternyi útvonalon. A minta Schwarzenberg herceg parkjából való és Fischer von Erbach mester Canova, tanítványának alkotása. így jutottunk a kolostor túlsó, most még befalazott kapujához, melyet csak az egész épület megkerülésével nézhettünk meg kívülről. A kapu mellett balról egy Flóra szobor eredetije áll, Lichtenstein herceg ajándéka — jobbról Hermes szobra, melynek felirata szerint: „Gemacht in Pesth von Pressburger Jos. Huber. (Macht Statuen und Decorationen am Wurmhof im Jahre 1827.) Ez a szobor valahol a Lipótvárosban állott és Schön Arnold tanár külön tanulmányt irt róla. Ezt a kaput József császár után József kapunak nevezik és rajta az évszám 1787. A kapu szárnyait a bécsi Lichtenstein palotából szerezte Schmidt. Az évszám a forduló pont e kolostor történetében. Ekkor kobozta e1 ezt a kastélyt a trinitáriusoktól József és adta katonai célokra. A kolostort Zichy Zsuzsanna grófnő építtette a templommal együtt egy kápolna helyén, ahol a csodatevő Mária kép volt s oly nagy volt a szenvedők zarándoklása, hogy az istentiszteletet szabad ég alatt kellet megtartani. A kolostort a trinitáriusoknak ajándékozta a polgári származású (született Berchenin) grófné és fia Zichy Miklós volt a letelepedett rend első perjele. Végrendeletében ö reá bizza a kolostort a grófné, hogy azt örök időkre tartsa fenn, gyarapítsa és szépítse. Ez a végrendelet üveg alatt látható a 140 szobából álló muzeum egyik termében. A katonák 1787-ben átvették a házat és elpusztítottak benne mindent, 120 szobor pusztult el és gyönyörű templomi freskók tűntek el a meszelő alatt, amiket most kapartat le gonddal a tulajdonos. Az egész kolosszális épület pompás keretbe került, habár a külsejét nem bántották. Marad ódon kastély, amelynek 140 szobája foglalja magában azt a múzeumot, rneíy néhány év múlva Budapest büszkesége és Budapest tulajdona lesz. Most ássák ki a kastélyból vezető alagutat, mely valószínűleg a domboldalon épült tiszti lakások mellett vezetett a szabadba, ahol díszes kapuzat épült. A jámbor páterek itt jártak ki titokban a kolostorból, ahová nemsokára zarándokolni fog a müveit nyugat. V. B. YáRÍO: i ■ -» iSuda. febr. 22. Polgártársak! Ma az a helyzet, hogy a szociáldemokrata párt az elvi harc útjáról az erőszak útjára lépett oly célból, hogy a zubbonyos munkásnak a polgársághoz való politikai és társadalmi viszonyát a szocializmus igazságai szerint rendezze, illetve, hogy ezeket az igazságokat az egész magyar társadalomra rákényszerítse. Nem uj rendszer és alapjában ugyanaz, mint amit a letűnt kormányzati rendszerek autokráciája tett, amikor a „sine me, de me“ rendszere mellett a proletárság megkérdezése nélkül és annak akarata ellenére is, annak érdekéből bizonyos kormányzati intézkedéseket tett. A háború nem talált itt átmeneti időket és berendezéseket, ellenben incidentaliíer teremtette meg annak lehetőségeit, hogy a szocializmus egyszerűen felkapjon a nagy lóra és egyetlen ugrással a célnál érezze magát. Ezzel aztán a polgárságot egy olyan modern kérdés elé állította, amellyel alaposan feladta neki a leckét és amelytől most ugyancsak fő! a feje. A szerves fejlődés restituálásáról még le nem késtünk, erre még mód van, ám erre csupán egy útja lehet az okosságnak és ez az, hogy elmulasztott átmeneti idők és berendezkedések pótlólagos beillesztésére adjuk ki a kormányzatot a maga egészében a szociáldemokrata pártnak és e nehéz feladat végrehajtása érdekéből tömörüljünk szellemi tőkénk egész arzenáljával e párt kormányának támogatására. A polgárságnak egyelőre nem lehet más kívánsága, mint az, hogy a fejlődés természetes folyamata meg ne szakadjon. Ehhez a természetes fejlődési folyomathoz tartozik, hogy mindenki akümatizálódjék az uj rendhez, mert erre egyaránt szüksége van a parasztnak, munkásnak és a polgárságnak is, főleg az előbbi kettőnek, mert az intelligencia erkölcsi ereje nagyobb és könnyebben alkalmazkodik, mig az egyszerűbb összetételű lélek a neki meg nem felelő nagy átalakulások hatalmas kilengéseit, kérdés, hogy ki- állja-e anélkül, hogy végzetesen meg ne szédüljön ? Én azt hiszem, hogy csak ezen egységes kormány diplomáciája lehet alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy műtéthez a megfelelő altató és érzéketlenitő gondolatokat kifőzze és alkalmazza is. Ezenfelül ^ a magyar szociáldemokrácia egy lábbal már amúgy is benne van a polgári társadalomban és ahhoz, hogy a másik lábát is behúzza az ajtón, igazán semmi egyéb nem szükséges, mint
