Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-02-09 / 612. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 A tűz, a viz, kereszt, tövis, kötél: — Amartvroknak mi volt kedvesebb? Mert ma egészen más martyrum él: — A jól besózott botütötte seb ! Hafiz. műkincsek Baddn. — Megvalósul Lendl terve. — A Vérmező jövője. Nagy horderejű elhatározások előtt áll a kultura-kormány s ezek Budának is életbevágó kérdései. A Nemzeti Muzeum túlzsúfoltsága, egyes osztályainak térszüke miatt lehetetlen kibontakozása vetette föl újból felszínre azokat a kérdéseket, amikkel dr. Lendl Adolf oly gyak­ran és behatóan foglalkozott épen e lapok hasábjain. Budának helyes iiányban való fejlődésének ezek a mértföldkövei. A nemzeti palota méltányos fel- használása aktuálissá tette a Nem­zeti Múzeumban felhalmozott mű­kincsek áttekinthető elrendezését s ezzel a muzeum megosztását. Bódy Tivadar alpolgármester pedig egye­nesen Budára utalt, amikor a nép­rajzi és természetrajzi múzeumokat s ezekkel kapcsolatosan a Botani­kus kertet Budán s az erre legal­kalmasabb területen véli legcélsze­rűbben elhelyezhetni. A Nemzeti Múzeumban maradna a könyvtár és a levéltár, mely fő­leg családi levéltár. A régiségtár mint országos Történelmi Muzeum kellő elrendezéssel a Nemzeti pa­lotába költözik. A muzeum néprajzi osztálya a Hüvösvölgybe, a had­apród iskolába helyeztetnék el, ahol a szükséges fejlesztéshez meg van az alkalmas terülej. A muzeum természetrajzi osztá­lya pedig a Vérmezőn létesítendő Botanikus kertben helyeztetnék el. Van még, aki ezt az állatkertben óhajtaná elhelyezni, de annak ma­gának sincs elegendő területe, hogy oda megfelelő pavillonok férnének. Ismerjük Lendl Adolf évtizedes sziszifuzi mnnkáját melyet Buda 'fejlesztése érdekében e kérdéssel kapcsolatosan kifejtett és örülnünk sikerének, mely mérhetetlen hasz­not jelent Budának. Neki valószí­nűleg újabb nehéz munkát, mert az ő gyakorlati tudását aligha nél­külözhetik ezeknél az uj alakulá­soknál. IZ17EZETÉKI mwrÉSQK, POQflüY Budapest, IFIÜL, Rökk Sziíárd-utca 30. Telefon: 3ozsef 1-48 JHíecR. Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: délelőtt 10—12-ig. Telefonszám 24—77. Előfizetőinkéi arra kérjük, hogy a hátra­lékos előfizetési összeget küldjék be az Egyesült Budapesti Fővárosi Taka­rékpénztár kelenföldi fiókja (I., Fehérvári-ut 1.) utján a küldött befizetési-lap fel- használásával. Nem pusztult el a svábhegyi erdő oly mértékben, ahogy azt az első jelentések hírül hozták. Lelkes ter­mészetbarátok sötétebbnek látták a helyzetet és méltánylandó a vész­kiáltásuk, mely megállította a pusz­títást. Szigorú intézkedések nélkül nagy arányokat ölthetetí volna. Puckler Károly erdészeti tanácsos megnyugtatta az I. kerületi Elöl­járóságot, hogy nemcsak saját sze­mélyzetével áll őrt, hanem a nép­őrség őrjáratai is sűrűn cirkálnak a vidéken s ez megnehezíti a ki­hágásokat. A közmunkák tanácsánál alkalmazott dr. Zubriczky József és Lipthay Emilt végle­gesen miniszteri tanácsosokká nevezte ki, dr. Czabalay Kálmánnak a miniszteri ta­nácsosi címet és jelleget, Fodor Sándor­nak a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget adományozta a kormány. A ,,33“ Football Club már az uj helyiségében, a szabadpolgári-kör I. Attila-körut 37. szám alatt birt körhelyiségében tartotta évi köz­gyűlését, melyen egy kis palota­forradalom után a választás alá nem eső elnök: dr. Ripka Ferenc mellé megválasztották társelnöknek dr. Csányi Józsefet, alelnöknek Hochstein Rezsőt. A 24 tagú vá­lasztmány tagjai lettek: Baráth Zoltán, dr. Bálint Béla, Bosnyáko- vits Károly, Cavoljácz Ágost, Cavoljácz József, Erényi Albert százados, Eichinger Károly, Fiedler Károly, Hajós Henrik (bajnok), Kiss Gyula, Klein Arthur, dr. Koch Nándor, Molnár Frigyes, Nagy Béla, Nádas Ödön, Spitz Dezső, Stampfer Sándor, Steiner Lipi, dr. Szabó Árpád, Székány Kálmán, Vermes Dezső, Weisz Móric, Zloch Gyula, Zsák Károly. Póttagok: Grandits Károly, Magyar Vilmos, Neu Mór, Piskó Ármin, Vanicsek József, Zeidler József. Számvizs­gálók: Biró Károly, Fiala Sándor. Neuschloss Kornél műépítészt beválasz­tották a fővárosi közmunkatanácsot likvi­dáló bizottságba. Nemcsak mint kiváló műépítészt érte e kitüntetés, de nagy érdemei vannak az Állatkert építési és tervezése körül is, melynek több épületét ő tervezte és emelte s mint városi bizott­sági tag dr. Lendl Adolffal ellenőrizte és átvizsgálta az építés összes költségeit. A hepe-hupás Margit-körut lakói sehogy sem tudnak beletörődni, hogy nekik a fővárosi kényelemből és tisztaságoól oly kevés jut. A panasz az, hogy épen e fontos köz­lekedési vonalon nem lehet városi módon közlekedni. A kócsi-ut csak megvolna, de a gyalogjárdák szo­morú kérdése aoró foldozással nem intézhető el. Antiszociális, hogy a városi házak előtt aszfaltos a járda, mig másutt csupa sár és pocséta. Legutóbb egy kissé megborotválták ezt az utat és a napon kiálló ku­pákat lenyesegették, a kepéket fel­töltögették, de azért a sár csak sár maradt és locs-pocs időben..gyalog alig lehet járni a Margit-köruton. Groffits Dezső dr. ügyvéd újból megnyi­totta ügyvédi irodáját 11., Kapucinus-utca 10. szám alatt. Pezsgő uj élet keletkezeit az /. kerületi iparoskörben is, a mely a háborút rendkívül sínylette, mert csaknem összes tagjait fegyver alá hívták. A visszatértek most erőseb­ben szervezkednek, mint régente, a mire őket nemcsak a kedélyes esték, hanem az élet és a jövendő nagy iparos-kérdései is késztett. Az ipa­rosság komolyan óhajtja betölteni politikai szerepét is s ezt bizonyítja legutóbbi értekezlete a Krisztinavá­rosi iskola tornatermében, ahol nagy számmal jelentek meg. A kör elnök­sége Máté István kör-elnök, akit a mázolok és festők ipartestiilete leg­utóbb ismét megválasztott elöljáró- sági rendes tagnak, céltudatos veze­tésével minden iparoskérdést meg­vitatás tárgyává tesz s igy legutóbb az iparostanoncok rajzoktatásának kérdését is, ahol a városi tanács elhatározását, mely szerint a rajz- oktatást vasárnapról valamely hét­köznapra kívánja áttenni, megnyug­vással fogadták, de a napot meg­határozni azért nem tudták, mert a városi értesítés nem mondja meg, hogy ezt az oktatást este vagy nap­közben óhajtja e megtartatni. Látva az iparosság érdeklődését, az elnök­ség is lelkesen és fáradhatlanul dol­gozik és legfőbb törekvése, hogy az í. kerület mindéi] iparosát egyesítse az iparoskörben. Volt—nincs kőporbánya, alig támadt, már is bánja. A múlt számban közöltük, hogy fent a Gellérthegy háta mögött, a déli vasút alagutja fölött van a főváros kőpor- bányája, mely még látványosságnak is szép. Egy darab vadregényes romantika az erő­sen épülő Hegyalja-ut végén. A múlt szám­ban közölt rossz szójátékot, bizonyos szomorúsággal kell befejeznünk, mert a főváros kénytelen volt ezt az üzemét be­szüntetni. Kevés a munkás, megfizethetlen és rettenetes drága a fuvar. Béke időben gyémántporbányát is lehetne üzemben tar­tani ilyen költséggel. Mégegyszer az Alagut! Egyik ol­vasónk írja, hogy ő naponkint négyszer kénytelen átmenni az Alaguton és emiatt kezdi unni az életét. Nem bírja ott a százszorosán visszaverődő, rettenetes zajt. Meg­kábul tőle az ember s a különös félhomály szédítő. Valamikor régen szép szimetrikusan, egymással szemben helyezték el a gázlámpá­kat s ott világosabb az ut, máshol sötét, holott ha az egyik oldal két lámpája közé tettek volna a túl­oldalon lámpát, mégis valami egyenletesebb világítás volna ebben a légvonatos nedves odúban. Eiőbb- utóbb úgyis villamlámpák kerülnek oda s már most is segítene a ba­jon néhány villamos körte. Az Alagut két végén üresen álló he­lyiségek vannak, a vámőrök volt szobái, mintahogy a dunai hidak fejénél is üresek.a vámszedő he­lyiségek. Ha ezekben rendőrszobá­kat rendeznének be, akkor a hidak és az Alagut védelme, őrzése biz­tosítva volna és megszűnne egy másik szabadosság is. A forrada­lom óta az emberek nem tartják be azt a megszokott rendet, hogy mindig a hid jobb oldalán járja­nak, hanem össze-vissza, akinek hogy tetszik. Ez nehezíti a forgal­mat, főként a sötét Alagutban. A rendőrszoba őrsége ezt a rendet­lenséget is megszüntetné. A drótos tót és a Varázskeringő szép melódiáit énekelte meleg csengésű bariton hangon a budai mozikban a múlt héten Mihályi József. A közönség kedves örömére szolgáló ének nem is ösmeretlentől szár­mazik, mert ez álnév alatt Maly József budai karnagy szerepelt a mozikban, aki most fejezi be operai ének-tanulmányait és nemsokára elcseréli a karnagyi pálcát a színpaddal. Idegenek Budán is telepedtek le, sőt fölös számban és nehezítik itt a megélhetés viszonyait. Most, hogy erélyesen készülnek ellenük eljárni és megjelent a szigorú rendelet az idegenek összeírásáról, egyúttal jelentkezésre is felszólítják őket, ahol felülbírálják ittartózkodásuk jogosságát és indokoltságát. Első­sorban a szállodákban és penziók­ban lakó idegenekre kerül a sor és szigorúan kötelező jelentkezésük ideje a következő napokra van meghatározva: február 12-én Csá­szár-fürdő, Esplanade, Fiume, Lánchíd, Szent Lukács, Kis Lukács, február i3-án New-York, Svábhegy, Kelenföld, Római fürdő, Gellért és az itt még fel nem sorolt összes 1, II., III. kerületi szállodák, feb­ruár 14-én az I., II., III. kerületi összes pensiók. Nemeskey Lajos címzetes igazgató az I. kerületi felsőbb leányiskola és leánygim­názium tanára nyugdíjba vonult és ez alkalomból 33 évi buzgó és eredményes szolgálatáért köszönetét fejezte ki neki a főváros tanácsa. Az utca köve okoz most gondot a tanácsnak, mert megromlott, ki­kopott a kövezet a háború alatt és javítani kell. Minden kifordult elkopott kő megrontja a szomszé­dos köveket. Ä nehéz, hadiautók alatt még a csatornák is összeom­lottak és besüppedt a kövezetei tartó talaj. Mély gödrök, kivájt lyu­kak várják a javítást. Az olvasónak aligha van meghatározott fogalma arról, hogy ezek a javítások milyen mennyiségű kőkockát kívánnak csak egymagában Budán s igy kivesszük ezeket az adatokat a versenytárgyalási hirdetményből, melyre, február 17-ig kell a pályá­zatokat beadni. Ezek szerint Budán kell 57.000 bazalt,kockakő, 50.000 fejkő, továbbá kel! a járdák szegé­lyezésére 3500 irakit kőből met­szett szegélykő. Szinte hihetetlen mennyiség, de csekélység mégis egész Budapest szükségletéhez, ha azt vesszük, hogy maga a VIII. kerület 102.00G bazalt kockát igé­nyel. Olcsó vacsora jut a népjóléti központ jóvoltából a szegényebb sorsú műegyetemi hallgatóknak, akiknek — a hivatalos ren­delet szerint — Becse 1 Antainé úrasszony hozzájárulásával az í kér. polgári étkező­ben 3 koronáért adnak hetenkint ötször főzeléket és tésztát kétszer főzeléket hús­sal. Naponkint 500 adag kerül kiosztásra este háromnegyed 7 és 8 óra között. Nagygyűlésre hívta össze az ipa­rosokat a II. kerületi Ipaiostanács e hó 9-ikére, vasárnap délután 4 órára a II. kerületi Iparoskor helyi­ségeibe, ahol erősen állást foglalt az iparosság a fenyegető házbér­emelések ügyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom