Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-01-05 / 607. szám

2 BUDAI’ NAPLÓ* ^-iinr™iTffirrTrvTr— MENEKÜLT már ide Magyaror­szágra 900 évvel ezelőtt angol király is, az elűzött Edvard és nőül vette Ágotát, aki szent István.rokona volt. E házasságból született Nádasdon, Baranya vármegyében Margit her­cegnő 1046-ban és tiz év múlva atyjával és testvérével visszatért Angliába, de Nádasdot még kétszáz év múlva is a britannok földjének nevezik az okiratok*. Érdekes, hogy 20 éves korában a Magyarországon született Edgar dot, -Margit testvérét kiáltották ki Anglia királyává. . Az özveggyé lett Ágota királyné visz- sza akart térni Magyarországra, de a vihar a skót partokra vetette, ahol III. Malcolm skót király szí­vesen fogadja Edgárt, az akkor már elűzött angol királyt és testvé­reit, köztük Margitot, akit egy éven belül feleségül vett. Szentéleíü asz- szony volt és a szentek közé is iktatták. Úgy emlékeztek róla, mint magyarországi szent Margittól. Fia Dávid is szentté avattatott és a skótok védőszentje lett. Szent Mar­git 1093-ban hunyt el és a refor­máció idején a skótok szent csont­jait II. Fulöp spanyol királynak ajándékozták, aki az Eskuriálban emelt neki kápolnát. KÉT JELENTŐS uj évéről Bu­dának tud a krónika. A két év­számban is meg van az azonosság. A várnai szerencsétlen csata után király nélkül maradt a nemzet. László oly gyermek volt még, hogy uralkodásra még a királyim Hu­nyadi János sem tartotta képesnek. Az ország nagyjai, köztük a két­színű Czillei gróf nyújtogatta kezét a korona után, de Frigyes császár, aki a kis király gyámja volt és Ausztriában őrizte is, szintén vágyott a koronára. Az országgyűlés ekkor megválasztotta kormányzónak Hu­nyadit, aki bízva az idegen fejedel­mek és a pápa Ígéretében, az or­szágra törő Murad szultán ellen hadba vonult 1448-ban. Maroknyi hadseregét ez egyszer megverte a szultán, Brankovics szerb fejedelem árulása miatt. Ott veszett az egész sereg és a Szerbia erdeiben bo­lyongó Hunyadit egy rác paraszt Szendrő várába, Brankovicshoz kalauzolta, aki fogságra vetette. Nagy pénz ellenében felajánlotta Murádnak a fogoly Hunyadit, de a nemes szultán ezt utálattal utasította vissza. Szendrőt pedig ostrom alá fogta a magyar sereg. Ezalatt a budai kormányzói palotában szo­morú karácsonyra ült a Hunyady család. Czilley nyíltan pártott ütött és a család élete is veszedelemben forgott. Karácsonykor a szoronga­tott Szendrőből kiadták Hunyadyt, aki uj év előtt érkezett Szegedre. Váltott lovakon újév napján estére betoppant az elgyötört futár Szilá­gyi Erzsébet elé és az ajtófélfába kapaszkodva csak annyit tudott mondani: — Hunyady János megszaba­dult ! Az egész ország Istent dicsérte érte. * Négyszáz évvel később 1848-ban a magyar országgyűlés Pesten elhatározta, hogy átteszi székét Debrecenbe és békeküldöttséget meneszt Windischgrätz herceg elé, aki százezer katona élén vonult Buda ellen. Gróf Batthyány Lajos is a békét kívánta és elindult ő is a küldöttséggel. Azután nem tért többé vissza családja körébe. Szomorú uj éve volt ez a nem­zetnek. Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: délelőtt 10—12-ig. Telefonszám 24—77. 1919. A jövőből sötét árnyak in­tegetnek imbolyogva. Ránk mered­nek . . . rémitenek. A fájdalom, a gyászv nehéz, sejtelmes kárpitját kettéhasitva bukdácsolnak felénk, gyilkos öleléssel. Őrjöngő kacajjal orgiádnak rommá csúfított egyetlen­egy igaz érzésünk : hazánk imádása fölött. S még jönnek, sokan jön­nek, fekete sorokban a százszor átkozott kisértetek. Elhúzzák a falatot a szánk elől, testünkről lemarják a ruhát, nem engedik hozzánk a napsugár!, az egészsé­get. Hóhérkézzel végeznek kicsiny örömeinkkel . . . s kongatni akar­ják kegyetlen erőszakkal a magyar életek «fölött a lélekharangot. S mi, álomtalan éjszakák, gyötrelmes nappalok minden pillanatában eléjük állunk. Nem akarjuk a tra­gikus gyötrődés és megkinzás után még a keresztrefeszitést is. Fogjunk össze, ébredjetek magya­rok ! Parancsoljuk vissza a jöven­dőnek előretolakodó rém-csapatát! Tépjük le a fekete drapériákat, a kétségbeesés sötétjébe az _ össze­tartás fáklyájával menjünk, élesszük a hazaszeretetünk hamuvá ernyedő parazsát. Csak akkor merjünk egymásnak boldogságot kívánni az uj esztendőben! Újév a Krisztinában. Régi szokás e kerületben, hogy újév napján a kerület vezéremberei találkoznak a boldogemlékezetü Szebeny Antal­nál és ott kocintottak szeretett kép­viselőjük egészségére és boldog uj évö{ kivántalc egymásnak. Az ő halála óta a kerület bizalma dr. Ripka Ferenc vezérigazgató szemé­lyében összpontosul, aki nem csak a bizalmat vette át, de vállalta egy­úttal azt a nehéz gond okozó, időt- rabló közmunkát is, amelyért kö­szönetül jár a közbizalom. Szebeny halála óta Ripka Ferencnél talál­kozik az I. kerület társasága, s az ez évi találkozást a nehéz idők tették súlyossá. De különös tüntetés akár!' ez lenni most, amikor Ripká- nák'1 sikerült megmenteni, együtt tartani á régi elvek alapján a 48-as pártot, amelynek ma minden tagja a Károlyi párt hívének vallja magát, minden megbontó kísérlettel szem­ben. Naphegy-utcai lakásának hall-ja alig bírta befogadni a vendégeket s a várakozás teljes csendjében lépett ki a többiek közül Merényi Richard gyárigazgató és meleg, színes, szív­hez járó szavakkal ecsetelve a mai helyzetet, rátért arra, hpgy minket csak az öntudatos erős polgárság menthet meg. Az a polgárság, mely eddig mindig gyenge, gyáva és gerinctelen volt, elvek, meggyőző­dések nélkül, mely magasabb esz­ményekért lelkesedni nem tudott, az a polgárság, melyet egyrészről a hatalom céljainak eszközévé ala- csonyitott, másrészről az alulról uj erővel feltörő proletariátus meg­vetett, gyűlölt, de azért kihasznált, ez a polgárság csak,ma, a veszély eme fájdalmas napjaiban kezd fel­eszmélni és öntudatra ébredni. Egy cél lebeghet szemünk előtt, össze­gyűjteni az erőket, szeretettel és energiával kiváltani a kulturált in­telligenciákban szunnyadó erőket, azokat eggyé kovácsolni, acélosi- íani, hogy a külső és belső rom­boló és destruktiv tendenciák között meg ne semmisüljön. Ez a munka vár á társadalmi közületekre, kö­rökre, kaszinókra is, hogy a kebe­lükben rejlő értékeket felszínre hozzák, összeforrasszák és egy le­győzhetetlen falanxxá tömöritsék. Ez a feladati vár a krisztinavárosi kaszinóra, mely Buda legnagyobb polgári egyesülete és ehhez nem kéri, hanem követeli a vezér ener­giáját, szeretetéí, irányítását és veze­tését. A mély benyomást tett beszéd után Keötnlej 'mf'm min. tan. a krisztinaváro íszék üdvözle­tét tolmácso ános figyelem mellett. Ma i István pénz­intézeti igaz 8-as független­ségi párt ne' te át az üdvözlő szót és me a munkát, amit Ripka a pr izése érdekében kifejtett a - rileg megrajzolt — súlyos 1 ' ázepetíe. A nagy tetszéssel széd után Deve­sich Ferer .mázott középité­szeti igazj lotild szeretetház egyesület , mely Ripkának egyik légi b és nagy fejlő­désben le íánus intézménye, — azt a : éltető, összetartó szeretetet ágot emelte ki, mellyel Rí -enc és a köz­becsülés i iban álló neje ölelik föl e /aházat, éltetve mindkettőjü aa 3 árva lépett elő s egyiki , egyszerű szó­val mondott köszönetét az elnöknek, an et alig hagyott szárazon egy is. Végül dr. Csányi József te meleg szó­val a 33 Foot bja nevében szeretett élne cifejtve szép szóval, hogy a mily fontos misszió jut az tuséit, erős bátor ifjúságnak, melyet a sport fog kész katonákká nevelni. Az üdvözlő szavakra elfogódott hangon mon­dott köszönetét dr. Ripka Ferenc egyenkint válaszolva minden szó­noknak. Lassan belemelegC-iett a beszédbe, a nehéz idők s-íJVa, az alkotásvágy, a jobb jövő reménye meleggé, izzóvá tette', szavait. A polgárság helyzetét a forradalom óta azzal r a hasonlattal világította meg, hogy a forradalom úgy áll előttünk, mint a fehér liliom, amelynek azonban szintén fekete az árnyéka, s a polgárság ebbe az árnyékba került. Nem ismer csüg- gedést és egy balatoni vihar jele­netére utalt, amikor öt bárka küz­dött az ítéletidőben a tavon. Négyet kivetett a hullám a parti mocsárba s ott azok tönkre is mentek, az ötödik nem igyekezett menekülni és ott küzdött a tó közepén a viharral. Hajosnépe lehorgonyozta, orrát a viharnak fordította s végül is diadalmasan leküzdötte a fenye­gető veszedelmet. Öntudatosan szembe kell nézni a polgárságra törő veszedelemmel S' ha vezetői okosan, erélyesen munkához látnak megmentik nemcsak magát a pol­gárságot, hanem a viharban há­nyódó hazát: is. Már akkor rezgeti a hangja, szemében köny csillant meg és úgy szorított kezet a lel­kesen köréje csoportosuló barátai­val. A társaság átvonult ezzel az ebédlőbe kocintani, ahol Viraág Béla üdvözölte Ripkát, mint a Budai Napló munkatársát s a nap szónokai közül Merényit, Hoszut, akik szintén a Budai Napló illusztris munkatársai. Késő délben oszlott szét a társaság különösen meleg, komoly, de a jövőben bizó hangulatban. Ünneplésben volt része dr. Stern József közjegyzőnek Óbudán, akit uj év napján nagy számmal kerestek fel a III. kér. T. V. E. tagjai és mint 32 év óta működő elnöküket, nejét pedig, mint az egylet zászlóanyját üdvözölték. Szarnék Zsigmond ügyvezető alelnök meleg szavakban mél­tatta érdemeiket. Az elnök, aki az egylet megalapítása óta vezeti az egyesületet, meghatottan mondott köszönetét úgy a maga, mint neje nevében. A titokzatos alagút, mely a volt királyi várból vezetett le a Tabánba sőt föl a Gellérthegy oldalába, ma már teljesen elvesztette jelentőségét. A várpalota mostani épitése alkal­mával már meg kellett bolygatni az alagutat, mert a kertet terraszszerüen rendezték s igy már a kertben meg kellett szakítani. Kiváncsiak gyakran bele mennek, és a mig a világosság tart járnak benne. A régi vízvezeték a Dunától föl a várba fedett folyosó­ban volt s innen nvilt a királyok és az őrség menekülésére szolgáló tit­kos alagút. A kert rendezésekor egy helyen kitörték s most közvetlenül a kertből is beléphet az ember. A sáncfal tövében húzódott le a völgybe és apró lőréseken át kapott világos­ságot. Tágas az alagút, ahol kényel­mesen lehetett közlekedni még lovak­kal is. Ma a titok már a nyilvános­ságé, s ezzel elvesztette érdekes­ségét. Fábián Gáspár szerkesztőségünk e kima­gasló tagja mond beszédet az aktuális problémákról e hó 6-án a kath. sájtóegye- sület műsoros ünnepén a pesti Vigadó nagytermében, rendkívül0 szépen össze­állított műsor keretében. Beszédet mond Bangha Béla is. Kezdete pontosan fél 4 órakor. Skultéíhy Ferencz kárpitos ö II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. fl napnak min­den időszakában jól lehet étkezni !! Polgári árak !! Zamatos tájbo­rok :: naponta friss csapolás L Hadnagy-utca 9. Rdcfär dőveí szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom