Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-07-28 / 585. szám

2 BUDAI NAPLÓ 2 mert különben helyrehozhatatlanul elkésünk a németekkel szemben, akik erős gazdasági expanziót fejtenek ki a Balkán felé. — Reménykedve bi­zakodunk benne, hogy a budai bi­zottsági tagok erélye ezt a főiskolát megszerzi Budának, mert hisz már a pestiek is elismerték, hogy főis­kolák számára alkalmasabb hely Pestnél — Buda. Csodálkoztak annak idején az első kerületiek, amikor arról volt szó, hogy a főváros igyekszik meg­szerezni a Lederer-féle telket, ezt a nagy gödröt. Akkor azt mondták, hogy népjóléti intézményt, nagyszerű erdei iskolát lehet ott csinálni. Meg­kérdezték a kertészeti hivatalt és az azt mondta, hogy 2000 pompás ne­mes gyümölcsfa van ott, nagyszerű gyümölcskultúra. Most pedig azt mondják, hogy ködös északi fekvé­sénél fogva nem lehet ott gyümöl­csöt termeszteni és erdei iskolának sem felel meg. Derültséggel elfogad­ták Perczel Bélának ezt a fejtegeté­sét a pénzügyi bizottság tagjai, de nem használt sem ez, sem Hoepfner Guidó dr. másirányu érvelése, mert a telek-eladást, ahogy azt már meg­írtuk, mégis elhatározta a város. A NÁDOR-KERT régi dicsőségé­ből nem maradt meg egyébb mint a kapufélfa: — két csonka kőoszlop — a Budafoki utón. Vég­tére meg van a kert is még, de nem a régi fejedelmi park, ahol császárok mulattak a napoleon világégés után. Valami ritkán látogatott vendéglő is van benne, ahol múlt dicsőséges em­lékei mellé valami savankás letykót ismernek. A kert építője magánt ke­reső, bölcselkedő ember lehetet. Ez a hely akkor messze kiesett a budai forgalomból és csendjét nem riasz­totta más, mint a hajósok tülkölése a vontató hajcsárok állatnógató lár­mája. Sok bánattal és csendes, nagy megnyugvással járhatott ide a kert ura, hogy elkerülje az embereket. Rávilágít lelkére az a két harmonikus mondás, amit rávésetett a két osz­lopra. Az egyikre: „0! Beata Soli- tudo!“ — a másikra: „0! Sola Be- atitudo!“ Alól: — Anno 1793.“ (Magyarul! Ó, boldog egyedüllét, — O, egyedüli boldogság!) M agyar tevéről esik em­lítés sok helyen a történelem­ben s erről külön tanulmányt irt Szalay Béla dr. az Állatkert Természet cimü szaklapjában. A ma­gyar tevének teljesen nyoma veszet. A tanulmányból kivesszük a követ­kező Budával kapcsolatos részleteket: — Szent Gellértről azt mondja élet­irata, hogy midőn 1046-ban vértanú­halált szenvedett, teveszőr köpönyeget viselt, melyet aztán többi öltözetével együtt koporsójára helyeztek. Ez a köpeny hazai állat szőréből készült. — A magyar teve történetét legter­mészetesebben 3 fejezetre oszthatjuk: az ősi magyar teve korára; egy közvetitő korra, melyben csak a vá­zolt bibliai és szótáradatokra vagyunk utalva és a török tevék történétére hazánkban. Ez utóbbiak legelőször a mohácsi csatában keltettek feltűnést. Jászay Pál említi: Az ütközet után még soká fedik az ádáz harc szín­helyét „büzhedő lovak és tevék.“ Azután felvonult a kontyos-hadsereg Budára. Útközben a Vértesben egy kígyó avval mutatta ki hazaszeretetét, hogy az ellenséges tevék „lábát mar- dosni kezdte.“ Az egyik török erre levágta a kígyó „2 tenyér hosszú fejét.“ Midőn törökünket később Ra­dies Bosics elfogta, elvették tőle a kigyófejet. — 1529-ben a szultán óriás hadsereggel vonult át Magyar- országon Bécs alá. Mint mindig, most is sok teve volt vele. Ezekről a török történetiró Szulejman nap­lójában is megemlékszik: „Rumeliá- ban a sok esőtől megáradt Marica- folyó vizébe sok ember belefult, több tevét és lovat pedig elvitt a viz.“ Midőn Bécs alatt vannak, újból je­lentik a törökök, hogy: „A hitetlenek kicsaptak Bécsből és elhajtottak 2 lovat meg 3 tevét.“ fi szegényekért! — Öregekért — kicsinyekért. — Szegénységi és gyermekvédő ügyek­ben, de általában népjóléti ügyekben a kerület központi szerve lesz a kerü- letenkint alakítandó népjóléti bizott­ság. — Az I. kerületben most alakult meg kedden, s a régebbi kerületi segítő bizottságot van hivatva pó­tolni, egyúttal a kerületi választmány­nak tágabbkörü működést biztosit, mert tagjai hivatalból kirendelt tagjai az uj bizottságnak és működésűket igy karöltve teljesitik. Az alakulás­nál Badál Ede elüljáró elnökölt és jelen voltak a kerületi választmány tagjain kívül a körzeti elnökök, köztük Becsey Antal, Perczel Béla, Szigeti János orsz. képv., Mándy Ede, Lin­denbach Károly, Rözsényi Iván a svábhegyi körzet elnöke, ahol 5000 koronát gyűjtöttek, dr. Ripka Ferenc helyett Lász Károly“ — és egyéb érdekeltek szép számmal. Az ülés jegyzője Barna Sándor fogalmazó volt. A körzeti elnökök a kerületi elüljáró kezébe letették a fogadalmat s ezzel megalakitottnak nyilvánította a bizottságot, és lelkes szavakban buzdította azt a további működésre. — Szigeti János orsz. képviselő szó­lalt fel ezután és rövid visszapillantás után üdvözli az elnöklő elöljárót, aki a háború kitörése óta vezette a ke­rületi népjóléti ügyeket és most ezt a bizottságod már mint véglegesen megválasztott elüljáró, továbbra is sikeresen fogja vezetni. — Az I. kér. gyermekfelruházó bizottság is beszá­molt ezúttal a múlt téli működéséről, munkaprogrammjáról, ámbár a viszo­nyok a rettentő háború súlya alatt teljes mértékben megváltoztak, mégis sikerült a kitűzött célokat elérni. — A népélelmezést az I. kér. Áltálános Közjótékonysági Egyesület végezte, hadikonyhákat és népkonyhákat tar­tottak fenn Kelenföldön is. — A sze­gényeknek tüzelőanyaggal valló ellá­tása ha szűkösen is, mégis sikerült. — A gyermekfelruházást a központi gyermekfelruházó bizottság végezte ugyan, de a kerület úgy anyagi tá­mogatással, mint a kifejtett admi- nisztrátiv munkával hathatós segítő­társa volt a központnak. A ruhákat a központból kapott anyagból a Ke­lenföldi Népsegitő Szövetség műhelye varrta, ez úgy a kész ruhákat, mint a neki kiutalt cipőket is maga szál­lította el az egyes iskolákba és óvo­dákba. Az elmúlt télen kiosztottak: 365 fiú télikabátot, 312 drb. leány télikabátot, 1074 drb. fiuruhát és 889 leányruhát, összesen 2640 darabot és 4605 pár cipőt. Vagy 6000 gyer­mek részesült a kerületben a fel­ruházás jótéteményében, pénz érték­ben kifejezve százerzeket jelent ez a karetativ munka. — A gyermekfel­ruházással járó költségekre a kerület­ben gyűjtést végzett az elüljáróság és 23,9á7 korona 21 fillért vett be, viszont 20,827 korona 21 fillért adott ki. — A bizottság és az elnöklő elül­járó ezúton is őszinte hálás köszö­netét nyilvánítja mindazoknak, akik munkájukkal és lelkes áldozatkész­ségükkel ennek a szép’ eredménynek az elérésében közreműködtek. JtltPCR. Kérelem a három budai kerület orvos uraihoz : Köztudomású, hogy a mai társa­dalmi osztályok között legerősebben sújtottak a nyugalmazott állami al­kalmazottak. Minden drágasságnak és uzsorának éppen úgy ki vannak téve, mint a jómódúak, akik az emel­kedett kiadásokhoz képest bevételei­ket is fokozni tudják. A nyugdíjasok rettenetes nyomorban sinylenek, ha magán vagyonuk nincsen. A nyug­díjasok túlnyomóan öregek, a sok élelmezés és a ruházat hiánya miatt tömegesen betegednek meg és kép­telenek orvosi segélyhez folyamodni, mert látogatási dijat megfizetni nem képesek. Ugyanazért a felebaráti sze- retetre hivatkozva, felkérem az orvos urakat, méltoztassanak velem, vagy a nyug díjasok országos szövetségével (VII. Rákóczi-ut 76, I. em.) tudatni, hogy a rendkívüli szegénység mél­tánylásában hajlandók lennének-e és az L, 1L, III. kerület mely utcájában az állami nyugdíjasokat mérsékelt dij mellett szükség esetén díjtalanul is látogatni és kezelni. A pesti oldalon ez ügyben már kedvező eredményt értünk el. Visszaélések elkerülése vé­gett a kedvezményt igénybe venni óhajtók kötelesek a kezelő orvosnak a nyugdíjasok országos szövetsége által kiadott tagsági igazolványát be­SzL-Lukdcs gyógyfürdő. Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kö- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Ráaium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfürdö igazg. Budán. KflTORflI cikkek, katonai alsóru­házatok nagyválasztéka Preisacli József I., Krisztina-tér 3. Előkelő Cznkrdszszalon I. Kriszíina-körut 77. Ravasz László BUDAPEST, 11., ARDOR OPTIKUS SZEMÜÖEDEH ÉS OPTIKAI LEHCSÉH GYÁRTÓJA. SS fllspífístoff 1845. SS TELEFON: 11Z-Z6. FŰ-UTCA l SZ. r | W tanfolyamok 9 ‘ GYORSÍRÁS, i GÉPÍRÁS, KÖRYI7I7ITEL Bank- és Keres- IVl/ZilVlÄ kedelmi Tanfolyam, gyorsíró- es gépíró-iskola Budán, II., Iskoía~u. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Skultéthy Ferencz kárpitos i=] II., Fő-utca 57 megbízható régi mester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom