Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-01-08 / 571. szám
3 BUl/Al napló 3 törekvéseiben. Vele együtt emelkedik ezután és Budapest nagyváros fesz nemsokára; Középeurópa egyik nevezetes központja, amelyen majd a Nyugat és Kelet forgalma találkozik egymással ! Az uj idők küszöbét régi módon át nem léphetjük. Uj elvek érvényesülnek a megváltozó társadalomban, uj irányok mutatkoznak a még fegyverben álló nemzetek életében és a demokratikus törekvések kavarodásából kiforrnak olyan alakulások, amik kell, hogy a népek érintkezésében újból igazodjanak egymáshoz. Nem Londont akarja a német elvenni az angoltól, hanem índia gazdagságába akar nyúlni s abból ■dúsabbán, bővebben meríteni, mint ahogyan eddi'g tehette. Ü Keletre törekvésének egyetlen jbasználható útjába esik Budapest, Szófia, Konstantinápoly és a bagdadi vasút vonala, amely egyenesen a Perzsa-öbölig s illetőleg Bombay felé vezet. Kilenc-tiz nap alatt mehet a német utas, vagy az áru Hamburgból Botnbayba. Sőt, az angol gyorsforgalom szintén kénytelen lesz ezt az utat használni a gyűlölt Németországon át. A mindenre felkészült nagy német nemzet nem messzire ment a szövetségkeresésben; csak a keleti politikája érdekeit támogató országokat választotta segítő társakul: Ausztriát és Magyarországot, Bulgária, Törökország, senki más — mutatja a glóbusz — csak ezek esnek Németország és India közé — a többit mind le kell győznie, vagy leköteleznie, ha Indiát igazán akarja! Németország terve nyilvánvaló: Angliát le akarja verni, hogy Budapest—Szófia— Konstantinápoly- Bagdadon át Indiába mehessen. (Folytatjuk a jövő számban.) Mindent leír! Kozma-féle Gépiró és Sokszorosító Intézet II. kerület, Fö-utca 19. szám. Leírás. írógépbe diktálás Stenogra- fálás. Gyors, pontos és megbízható munka. — Igazgató : Kozma Bernát, felső keresk. iskolai gyorsíró tanár. Telefon : 174-04. Jó cigány, jó kávé, a Batthyányiban! I hírek ! 19I82 . . . Uj év, uj eszmék, uj emberek. Valami nagy megújhodás van a levegőben. Várunk valamit, aminek jönnie kell, ami megváltoztatja a mai nehéz állapotokat, melyek mint a múlt nehéz rozsdás láncai lógnak rajtunk. A végletekig, a szélsőségekig csapóiig sokak vágya, ott keresik a jövendő boldogulás titkát. A világ mai rendje iránt megingott a hit és hogy az uj alakulás üdvös is legyen, öntudatos, képzett egyénekre van szükség, akik szívben, lélekben magyarok, tudásukban európaiak, érzéseikben pedig emberek. Ezeket kell megkeresnünk ez ujesztendőben és akkor újból boldog lesz a magyar és uj fényre derül Buda, mely áll ugyan még, de csüggedten áll, mint valami tépett tollú vén turul madár. Kezdjük hát ezt az évet uj remények- i kel, hátha jobb lesz az elmúltnál. jő bolgár katonák, turáni testvérek, akik dicsőséges érdemrendes mellel, hej, de bánatos rokkantán a magyar nemzet vendégei vagytok, üdv Nektek, fiuk! szent karácson^, estéjén, a ti naptártok szerint, mely nálunk a három királyok nanjára esik, mintha ezzel is a mi három királyunk szövetségét igazolná. Meghívtunk benneteket az ősi Budára, hogy szivünk melegét is oda tegyük a karácsonyfa alá, amelyet nemes magyar nők gyújtottak számotokra, a Ti örömetekre, édes Testvéreink! Állandóan 30—40 bolgár rokkantat ápolnak a Révész-utcai kórházban, ahová nagy Bólgáror- szágbóí jönnek, hogy a hiányzó miikezet, mülábat itt kapják meg. Ezeket a rokkantakat hívta meg a budai általános jótékonysági egyesület 5-én délután egy kis karácsonyfa-uzsonnára. Meg is jöttek katonásan, Tolnay főhadnagy parancsnok és Horváth Béla a magyar-bolgár vöröskereszt osztályvezetője kisérték őket. Ott már várta őket Bókay Árpád egy. m. tanár a kórház igazgatója, E l- linger Gyula a bolgár vöröskereszt igazgatója testvéri szeretetünk lelkes ápolója és Szigeti János a kerület orsz. képviselője. De várta őket a terített asztal is, melyre három karácsonyfa vetette szelíd fényét. És a becsületes bolgár szív megérezte a testvéri magyar szívnek feléje lobbanó melegét. Ezeknek a kemény katonáknak az arcán végigszaladt a köny, amikor eléjük hordták’a köriil- szorgoskodó úri nők tányéron, tálcán azokat a kedves apróságokat: pipát, tárcát, zsebkést, zsebkönyvet, tollat, irónt, szivart, dohányt és cigarettát. Apró emlékek nagy szeretettel nyújtva. Azután jött a párolgó thea, kalács, sütemény, amit gondos kezek sütöttek, főztek. Jutott bolgár szó is, mert megjelent B a l a n c z o f bolgár alkonzul és titkára A w r a m o f bájos nejével, aki a megtestesült bolgár szépség. Az ő ajkáról még édesebb volt a bolgár szó. Valahol megszólalt a gramofon és szállt a nyomán a sirató bolgár dal. Régi dicsőség siratója, régi rabság öröksége. És elhozta mindenki a maga adományát: Palugyay Mó- ricné, akit mindenki úgy üdvözölt, mint a jövő csillagkeresztes hölgyét. — a mindig szép. mindig fiatal báró gelsei Guttmann Vil- mosné, — a mindenütt áldozni kész Elek Pálné, és a köztevékenysége révén nagyrabecsiilt Pékár Gyuláné. Az egyesület részéről fehér köténybe öltözve fogadták a vendégeket: gróf A |) p o- n y i Albertné, akinek bájos leánya Juli k a segédkezett a tombola apró nyereményeit örömtől ragyogó arccal kiosztani, Becsey Ántalné, mint fáradhatlan háziasz- szony, az örökké agilis titkárnő Kállay Jenőné és aranyos szivével Szántó Jenőné, aki akkora kalácsot hozott, mint ö maga, amit haza is vittek diadallal a vendégül látott bolgár hősök,... a szegény, bánatos, rokkant katonák. Dr, Hennyey Vilmos postafőigaz- gató, a budai közélet egyik kiválósága, a karácsonyi ünnepeket Brest-Litovskban töltötte, ahonnan fontos közlekedési ügyekben Szentpétervárra utazott, s igy közvetlen részese a mai nagyidök legfontosabb alakulásának. Különös ház az, ahol az I. kerületi hadikonyha van, melyről más helyen írunk részletesen. Ócska, lebontásra ítélt házcsoport ez az Attila-köruí és Szarvas-tér sarkán. Magas párkány övezi, mert az utcát, teret leásták körülötte. Díszes középületnek alkalmas házhely ez, mert minden oldalról utca környezi. A Szarvas-térnek dísze volt száz évvel ezelőtt a K e r s c h-liáz. A tabáni nagy tűzvész után épült, ahogy az emelet erkélyén két oldalt a táblák hirdetik. Balról igy: Das Feuer raffte 400 Häuser ins düstre Grab Den 5. Sept. 1810. Jobbról: Erzherzog Joseph Rief aus der Asche Tabán zur Blüthe, Zum Dasein mich. Középen, mint a vasrács dísze e hat betű: — KERSCH. Egy outsider törtet el tizennyolc rangidősebb fej mellett, a papírformát lepipálva a tanácsnoki — cél felé. Demjén Géza örökét kell betölteni és vehemensebben, mint valaha érvényesül a fővárosi jó recept, mely mennél nagyobb adagokban kell igénybe venni: a protekció. Az ezt ismerők elseje Sztankovics Szilárd (szép magyar neve van!?). Lehet, hogy érdemes reá, de eddig nem fitogtatta. Róla eddig csak azt tudjuk, hogy van vezeték- és keresztneve és a polgármesternek volt — a titkára. Anyák Köre alakul meg Óbudán is. A nemescélu intézmény hathatós védelemben és intenzív támogatásban részesít minden életnyil- vámilásban segítségre szoruló anyát. Az óbudai fiók vezetésére özv. Kuncze Lajosnét kérték fel, aki szeretettel teljes buzgalommal igyekszik a célt elérni nagyszámú, lelkes segítőtársaival, Gerö Sándor. A budai iparostársadalom mozgalmaiban agilisán részt vesz újabban a Kelenföld lakója, Gerö Sándor, aki eddig az országos mozgalmaknak volt lelkes harcosa. Amikor Lederin a n n Mór kilépett az Omke kötelékéből, mely testület Sándor Pál irányítása alatt teljesen a nagykereskedők érdekeinek szolgálatába állott, a kiskereskedők és kisiparosok rovására, vele ment Gerö Sándor is, s azóta rendkívül buzgalommal szervezik országosan a kiskereskedők és iparosok szövetségét, mely most Budán is megalakul. Gerő Sándor nagy intelligenciájú, képzett iparos, aki Budán telket szerzett egy felállítandó cipőgyárhoz és a cipő- kereskedők orsz. egyletének főtitkára. akit a népruházó-bizottság- ba az Orsz. Ipartestületek Országos Szövetsége küldött ki, erős társadalmi tevékenységet fejt ki: kinevezett tagja a lakás-bizottságnak, az árvizsgáló-bizottság szakértője és „A Czipő“ cimü iparos-újság főszerkesztője. Amellett lelkes budai patrióta. A választójog hatásai, címmel nagy érdekességü előadást és vitát tervez egy nagygyűlés keretében a ÜL kér. Demokrata-kör. A kerület képviselője dr. Pető Sándor és Szilágyi Károly, a Demokrata-kör agilis elnökével az élén, egy komité szervezi a választójoggal kapcsolatos felvilágosítást. Tüske. Az otkolonyos szavak érája lejár. Az igazságot mind fényesebb reflektorokkal kezdik megvilágítani uj emberek, akik eddig szókimondásukért háttérbe szorultak. Ezek el mernek mondani vattába és fluszpapirba ba- buskált ocsmányságokat, kihámozzák és felmutatják, hogy mennél jobban megundorodjunk az ezeket babuskálóktól: a régi rendszertől. De meg kell halni valakinek, hogy szóhoz juthassanak, hogy mint városi bizottsági póttagok előléphessenek, v. b. t.-nak: valóságos bizottsági tagoknak. — Orova Zsigmond dr. Óbudáról járta meg ezt a hosszú utat ujév napjára lett bizottsági tag. Szellemes támadásai, erős argumentáló és jellemző ereje bizonyára mindig komoly száma lesz a városházi kabarénak. Lelkes szózattal fordult a II. kerület jómódú polgárságához a II, kér. Gyermekfelruházó-bizottság, gyűjtő-iveket küldve szét és a gyűjtésre fölkérték a háztulajdonosokat. Ha a ház úrnője csak egy félnapot áldozna rá, hogy végigsétáljon a házban levő lakásokon, oly tekintélyes öszeg gyűlne ösz- sze e nagyon nemes, nemzetfen- tartó célra, mely a bizottságot nagyarányú felruházásra képesítené. A befolyó pénzt kérik beküldeni a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank fiókjához, II. Mar- gií-körut 3. A fölhívást dr. W e i- nek József elnök, dr. Talabér István társelnök, Szabó Gyula főjegyző aielnök és K o l u m b á n István igazgató, ritkár írták alá. Hatház és Vidéke. Úgy hangzik, mintha egy kis falusi lapnak ósdi, rosszul megválasztott cime lenne. Az elhanyagolt kis falusi stíl és az ósdiság tényleg talál is, csakhogy ez városrész, Budapesten van. Óbudának külső területén. Ami rendezetlenség csirkefogóság, elmaradottság csak képzeletben is lehet — mind Hatházra tolódik. Erkölcsrendészet és egészségügy tekintetében is súlyos kifogások emelhetők. Bacillus-tenyésztő, trágárságot burjánzó csúnya melegágy: a falu aljának cigánysora. Le kellene rombolni az egész vidéket és ha mást nem, hát barako- kat építeni a helyére. De a Helyiérdekű íilátori-gáti szemét-telepét az igazgatósággal kellene huszonnégy órán belül rendbehozatni. LIBfiL ANDOR OPTIKUS Szeműnek és / A optlkcl lencsék S 2$$ nnfirséjü. | Alapittatott 1845. JrM | A Telelőn: 112-26 BUDAPEST. II., Fő-utca 4.
