Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-09-29 / 594. szám

3

BUDAI NAPLÓ

3

rombolást okozó Dunaáradás tanulságaként 1799-ben a dunai töltések építése jött szóba, de csak az 1838-i árvíz után, a Lánchíd építésével kezdődött meg, mikor Győry Sándor mérnök tervei alapján a folyam összeszoritását határozták el, hogy így a jégár fennakadását elhárítsák.

Még III. Károly intézkedésére épült a mai központi városháza, mint a rokkantak palotája 4000 rokkant katona befogadására. Alapkövét 1716-ban teszik le Parrali Kornél mérnök és Hölbling építész Lechner .szenátor jelenlétében ; a hatalmas épület tervét, mint ismeretes, Martinéin Antal Erhard császári építőmester készítette. Később a „pattantyúsok kaszárnyája“, legutóbb pedig, mielőtt a központi városházat költöztették beléje, Károly-laktanya volt a neve.

József nádor 1808-ban megvalósítja a már 1804-ben megérett eszmét, megalkotja a királyi szépítő bizottmányt, melynek feladata volt a városépitkezés tervszerű irányítása.

A szépítő bizottmány 1829—40-ig kiadott építési engedélyeihez tartozó tervpéldányok mintegy 650 darab tervrajzot tartalmaznak, amelyek között azonban egyetlen egy sincs olyan, amely budai épületre vonatkoznék.

1839-ben készült el a főváros területére vonatkozó legelső építési rendszabály a szépítő bizottmány kiadásában.

Az impulzust erre a katasztrofális 38.-i árvíz adta, mikor 2281 ház omlott össze, 827 ház összerepedezett és csak 1146 ház maradt épen.

1857-ig állott' fenn a szépitő bizottmány, túlélve egy évtizeddel széplelkü alapitóját. Akkor szerepét egy építési bizottmány vette át, melynek élére 1868-ban Gerlóczy Károly néhai polgármester, akkor városi tanácsnok lépvén, azt egészen átszervezte. Ennek alapján intézkedett a 70.-i törvényhozás is, mikor a fővárosi közmunkák tanácsának felállításával egyidejűleg mind a két városra építési bizottságok alakítását rendelte el s azok hatáskörét megszabta. 1873-ban, mikor a két város Budapestté egyesült, a két építési bizottság egy negyven tagú középi- tési bizottmánnyá olvadt össze, egy alpolgármester elnöklete alatt, mely még ma is működik.

1870-ben a törvényhozás huszonnégymillió forintot szavazott meg a Lánchíd megváltására, két uj állandó Dunahid építésére, a Dunának a főváros területére kiterjedő szabályozására és főbb közlekedő utaknak (a Su- gár-ut és körulaknak) nyitására. Itt .kezdődikBudapest világvárosi jellege.

KÉSZÜLT NŐI, FÉRFI és GYERMEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MELLETT AJÁNL

PREISflCH 3ÓZSEF

MÜPE5T, I. HEH., HEI5ZTIHH-TÉE 3,

HHZÍLH6

JifeeR.

Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5—7. Telefonszám: 24—77.

Hitvallást kell tennünk újból, mert félreértik a Budai Napló teljesen független irányát és minden párttal szemben fenntartott szabadságát. A ki azt várja tőlünk, hogy bármely pártnak behódolunk, — az téved és tegye le a lapot. Nem neki szól. Nekünk mindenki jó-barátunk, aki a budai rész speciális érdekeit szolgálja és előmozdítja. Nekünk mindenki az ellenségünk, aki ezeket az érdekeket elhanyagolja, holott módjában állana azokat előbbre vinni. Nekünk hiába veri a mellét akár egy ember, akár egy párt, hogy valamely eredményt ő vívott ki, — mi a vesékbe látunk és csak az igazságot ismerjük el, — de szívesen megkeressük azokat, akik minden külső zaj nélkül munkálkodnak Buda érdekében és szívesen állunk melléjük munkatársul. Mi nem keresünk se díszt, se hivatalt, se más hivságos elégtételt, a mi egész ambíciónk, törekvésünk és küzdelmünk célja: — jó lapot adni Budának, amelyet gonddal és szeretettel írunk és szerkesztünk.

Buda érdekeit szolgáljuk minden téren és ebben a törekvésünkben támogatnak bennünket társadalmi és várospolitikai téren: Becsey Antal, Hennyey Vilmos dr„ Lendl Adolf dr., Orova Zsigmond, Perczel Béla, Ripka Ferenc dr., Szekula Gyula;*

közgazdasági téren : Bartók Béla, Massányi Ernő dr., Merényi Richárd, Schey Ernő és Szántó Jenő;

irodalmi és művészeti téren : Aczél Endre, Gárdonyi Géza, Istók János, Komjáthy János, Lasz Samu dr., Peterdy Sándor, Szávay Gyula és Sziklay János dr.

Amikor e hitvallást megtettük, újból kérjük mindazokat, akik ezt igy szívesen látják, hogy a lap előfizetési diját küldjék be, ■ és a lapot ismerőseik körében terjesszék.

Négy színház terve foglalkozna most a budaiakat, melynek mindegyike jogosult, kivihető és föltétlenül szolgálná a budai rész kulturális érdekéit. Ez alkalommal csak röviden tájékoztatjuk közönségünket, amikor felsoroljuk, hogy a kelen- földön már kész érdekeltség áll a 1 oda tervezett szinház körül és az első’ aláírási számításoknál egy milliót meghaladó jegyzés történt. A színházat azonban csak a háború után építik föl. A második már régebbi tervet Komjáthy János volt budai színigazgató vetette föl és teljesen tüzmentes színpad fölállítását tervezte a budai Vigadóban, a legnemesebb színpadi műfajok kultuszát véve programmjába. Ezt érthetetlen, kicsinyes okokból ellenzésre talált és a terv ma már elejtettek tékinthető. A harmadik szin- házatÓbudán tervezik Szilágyi Károly és társai, mely terv most van kiforróban. A negyedik és légujabb terv a nyári szinház átépítése. Ezt Sebestyén Géza igazgató tervezi. Kétféle terve van: — az egyik szerint füthetővé tenné bizonyos átépítéssel a mostani épületet Vágó László építész tervei szerint s akkor alkalmas volna téli előadások rendezésére is. A másik terv szerint 400,000 korona költséggel rendbe hozatná a színházat, hogy nyáron át elfogadható külsővel és belsővel fogadhassa azt a közönséget, mely száz előadáshoz segítette egy magyar szerző darabját. — A két utóbbi tervvel legközelebb részletesen foglalkozunk.

Megnyitó ünnep. A Pedagógiai Szeminárium 1918/19. évi tanítói továbbképző tanfolyamát folyó évi szeptember 13-án, d. e. 10 órakor nyitotta meg dr. Városy Gyula tanácsnok s ez alkalomból hosszabb beszédet intézet a tanári karhoz és a hallgatókhoz.

Fészket rak Budán is a képzőművészet, melyhez most hordják össze a szalmaszálakat, a puha pihét, most keresik a fészek helyét. Régi vágya volt a Budán élő művészeknek, hogy valami olyan szervezetbe tömörüljenek, mely művészi haladásukat minden téren szolgálná. Sürü eszmecserék után e hó 24-én Beze- rédy Gyula szobrászművész elnöklése mellett gyűlésre jöttek össze a kelenföldi kaszinóban, az érdekelt művészek és az érdeklődő műbarátok. Az előzetes tájékozódások alapján kimondották, hogy megalakítják a művészek és műbarátok szövetségét és bemutatták a már kész alapszabályokat, melyek szerint a szövetség értékesíteni igyekszik a művészek alkotásait és módot nyújt a mű- barátoknak, hogy méltányos utón szerezhessenek művészi alkotásokat. A műbarátok tagsági dij fejében évi 250 koronát fizetnek, de 4 évenkint ezer korona értékű műtárgyat kapnak. A művészek évi 12 korona tagdíjat fizetnek. Most folynak a tárgyalások a választmány összeállítása körül és elnöknek dr. Hüíth Dezsőt emlegetik. Eddig 18 művész és 35 műpártoló jelentkezett tagul.

Uj rend lesz a szállodákban, az elöljáróságok vizsgálják ezentúl felül a szobaárakat cs a mellákszolgáiíafásokaí. Budán a Ili. kerületi elöljárósághoz tartozik a legtöbb szálloda — ennek dacára Óbudának még sincs még csak egy vendégfogadója se. Az 1914-ben szedett árak és a már aránylagosan emelkedett fizetési viszonyok figyelembe vételével egy véleményező bizottság most dolgozik a maximáláson. Az elöljáróságok dolga, hogy ezt erélyesen betartassák. Sánta Dénes helyettes elöljáró a közérdek mindenkori harcosa különös figyelemmel kezeli ezeket az ügyeket.

Lázas tempóval kezdik újra a pestvidéki törvényszék fő-utcai palotájának építését. Szaporán hozzáláttak, szinte fulladozó sebességgel serénykednek, őrületes energia pocsékolással működnek hárman — egy tót napszámos, egy iparos és egy felügyelő — a négy frontra néző hatalmas épületen. Algebra tanárok ve- xálják azóta folyton a szegény kis budai diákokat a következő példával: ha teljes munkáslétszám mellett az épités egy év alatt befejeződhet, ez a három munkás mikor készül el vele ?

Pompás hslyet igyekezett a vöröskeresztes napok gyüjtőbizottsága számára állítani a Szent Gellért-fürdő igazgatósága. A fürdő elé két hatalmas pálmát állíttatott, mely továbbra is ott marad, azonkívül szőnyeget, ízléses bútort tétetett a vörös napernyő mellé, ahol helyet foglalt a Becsey Antalné vezetése alatt működő gyüjtőbizottság, amelynek tagjai : Biehn Jánosné, Görgey Istvánná, Gulya Lászlóné, Juhász Andorné,

Lőwy Ernőné, Steiner Józsefné, bogiári Simonná, Timon Ákosné, Wald- hauser Gézáné és Wildner Ödönné felváltva teljesítettek szolgálatot. Szép leányok serege ostromolta a Gellért- fürdő ünnepi megnyitására siető notabilitásokat, akik szívesen időztek a különös díszben álló gyűjtő telepen, melynek rövidesen oly hire kelt, hogy a vöröskereszj egyesület elnöke Esterházy Miklós herceg is megjelent, tiszteletét téve az ottlévő hölgybizottságnál, kifejezve buzgalmukért hálás köszönetét.

Fogyunk a jó levegőjű Budán is, ahol mégis többen halnak el, mint a hogy születnek. A budapesti kerületi állami anya- könyvvezetőségek közlése szerint Budán 1918. évi augusztus hónapban a születés, haláleset és házasságkötés a három kerület között igy oszlott meg: Az I. kerületben volt 70 születés, 209 haláleset, 65 házasságkötés, a II. kerületben volt 44 születés, 34 haláleset, 50 házasságkötés, a Hí. kerületben volt 60 születés, 71 haláleset, és 30 házasságkötés.

Tűzvész veszedelme fenyeget — amint azt egy óbudai olvasónk irja — a Lajos- utcában, a „leégett“ III. takarékpénztár vidékén. A bank helyiségeit a háztulajdonostól egy nemes irányú, de szerény anyagi viszonyok között lévő kör óhajtotta bérelni, de a házi ur pénzszeretete, szélesen hangoztatott — de csak hangoztatott — elvei ellenére a helyiségekből inkább — petroleum raktárt csinált. A vixelt padlón ott dülöngenek a hajógyár petroleum hordói az egész környék nagy ijedelmére.

Szinházvonat a fogaskerekű vasúton nem lesz, a hogy azífegy panaszos levél alapján már megírtuk és a hogy azt Molnár Ignác, a fogaskerekű uj, ambiciózus igazgatója megokoltan igazolta a következőkben : „Tény, hogy télen 9-kor este jár az utolsó fogas, de nem a mi hibánkból. Nem kapunk szenet! Nincs emberünk i Iríózatosösszegeketadunk ki, úgy hogy a 80°/o-kal emelkedett uíasléíszám (700 ezer embert szállítottunk ebben az évben) s d felemelt tarifa dacára a vállalat legalább 300 ezer koronát fog ráfizetni. Ilyen körülmények között 11 órakor 5—10 emberért igazán nem indíthatunk vonatot“. Molnár igazgató különben alapos rendet csinált a nagyon ' is elhanyagolt állapotban volt vállalatnál. Külön érkezési és indulási sínpárt készíttetett (á 70 ezer korona); az állandó életveszélyek, kisiklások igazgatása alatt megszűntek; a felugrásokat, baleseteket egy külön rendszerű, külföldön pompásan bevált peronnal hárítja el. Erős propagálója a hegyvidék fejlesztésének azzal, hogy a fogaskerekű a Széchenyi hegyen át, egy nagy lekanyarodással a Rácfürdőig vezettessék — erre az engedély már meg is van s legközelebb kerül a közgyűlés elé. Úgyszintén a villamos üzemmé való átalakítást is erős kézzel forszírozza, hogy ez a vállalat is nagyvárosi nívón állhasson, de ezt jelenleg a hadi-érdek akadályozza. Ha kiutalják a szükséges "anyagot, akkor a Városmajoron keresztül a Börs-utcán át a körútba kapcsolódik majd, mint egy újabb körforgalom — a régi fogaskerekű.

Sikert ért ei - két budai kiváló cég a soroksári dunai vasbeton kikötő építési munkálataira kiirt árlejtésnél. Tizenöt pályázó közül a László és Blum cég ajánlatát fogadták el, egyrészt mint a legolcsóbbak egyikét, másrészt praktikus berendezkedésük révén, mely lehetővé teszi, hogy a