Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-09-01 / 590. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 hídfőhöz s a kisajátítás lehetővé tenné, hogy kellő helyen telket biztosítson a város egy újabb vásárcsarnok számára. Épülhetne a Dunapartra is, ami még olcsóbbá tenné az élelmezést, mert biztosítaná számára a vizi utat is. Kelenvölgy - vagy ahogy régebben nevezték: Sárfenék jövendő sorsa úgy kívánná, hogy mielőbb az I. kerülethez csatoltassék, mintegy kiegészítő része volna az uj kelenföldi kerületnek. Postások, rendőrök, lám- pagyujtogatók,akik nehéz napi munkával keresik azokat a hitvány garasokat, amikből élni nem lehet, amiket mégis meg kell keresni, — elköltöztek Pestről a közeli szomszédba, ahol már túl vannak a sorompón és valamivel olcsóbb volt a kenyér, több a levegő és csekélyebb a házbér. Budapesti nép ez, mely menekül innen, holott ideköti az élet. Egész telepek épülnek igy közvetlenül a határ mellett, de a határon túl. így épült föl a kelenföldi pályaudvaron túl, de már budafoki határban egy uj telep „am scharfen Eck“, és nevezték egymás között sárfenék- nek, amig hivatalosan nem kapott nevet. Most Kelenvölgy. Két oldala van ennek is mint az éremnek! A szebbik az, hogy kellemes nyaraló helye lehetne Budapestnek, ahol hüs a levegő, alig tiz percnyi sétára sincs a szép Kamaraerdő, pompás kilátást nyit Budapest panorámájára. Sötét oldala az, hogy semmije sincs. Budafok községe nem törődhet vele, útja nincs, a vize keserű, néhány lámpás pislog benne éjjel, megközelíteni nem lehet. A közmunkatanács tervén vezet ugyan oda széles nagy ut, de nincs aki megépítse. Elhagyatott árva hely ez. Annyi költséggel, mint amibe került a Károly- köruton a közúti vasút ma már használaton kívül helyezett sinhálózat, — ezt a vidéket boldoggá lehetne tenni. Ha a kelenföldi végállomástól csak 3 kilóméternyire kiépítenék azon a sik területen a villamost, mint ahogy elágazik a Sósfürdőhöz az Átlósutról, — ha egyetlen kövezett ut vezetne onnan a községig, — ha nem kerülné el őket a Budafokról Budaörsre járó villamos, hanem érintené ezt a telepet, — már akkor fejlődésképes áldott hellyé válna Kelenvölgy. L AJOS NAPJÁN emlékezünk rá ... , 1849 tavaszán borongó tekintettel, karcsú magas ember járta a budai hegyeket. Katona köpenyege hanyagul volt a vállára vetve, kardja megcsörrent a köves utakon. Mögötte vezérkari tisztek egy csoportja jött. Némán, csendesen, folyton figyelve az előlmenőt. Alkalmas helyet kerestek az ostromágyuk felállításához. Budavár ostromához készüljek. Estig tartott a barangolás. Elől járt Görgey Arthur, a tábornok, mögötte vezérkara. Nem szeretett tanácskozni, szótalan volt, mogorva. Szeme haragosan lobbant, amikor átnézett Pestre. És megállt gyakran, mint aki önmagával beszél. Tisztes távolban mindannyiszor megállt a vezérkar is és szemmértékkel becsülték a távolságot, keresték a fedezetet. Azután mentek tovább a vezér után. Korán esteledett és végül tavaszi ködbe veszett az egész táj. Már nem látszott a budai vár sem. Innen már az ágyúgolyó sem érte. Görgey azonban csak ment tovább, mindig tovább, és azon gondolkodott, hogyan kellene — lapott indítani Kossuth ellen. Ez a gondolat, ez a gyűlölet volt — a szabadságharc veszte. B udáról és pestről írott könyvében sok érdekes adatot sorol fel dr, Lechner Jenő tanár s a budai részre vonatkozók közül fölemlítjük az alábbi közér- deküeket: Oven név alatt az Árpádok idején nemcsak a mai Óbudát — de Pestet is értették. A két városnak egy neve volt. — Zsigmond alatt Buda és Pest 4000 arany forint adót fizetett, holott Gömör- és Abauj megyék csak 3020 forintot — Óbuda jótevője Erzsébet anyakirályné volt és Nagy Lajos idején építtette a klariszák gyönyörű templomát, ahol el is temették. — Nagy Lajos a pálosok rendjének emelt kolostort a szép Juhászné mellett. — Sasadot Mátyás király csatolta Budához. - A most átalakított királyi palotát Mária Terézia alatt Grassalkovich Antal gróf kezdeményezésére 1745-ben kezdték építeni Hildebrand főmérnök tervei szerint és 1771-ben fejezték be. — A pesti vízvezetéket 1868—73-ig Lindley angol mérnök építette. — A. Sárosfürdő helyén Alhéviz falu állott a XV-ik században. — A budai nyári színház 1842-ben épült. — A Zugliget eredeti neve Sauvinkel volt. — 1854-ben Budán 100, Pesten 200 fiaker volt. — A szent Margit-sziget neve a török uralom idején Kiz- Adászi (leánysziget) volt. — Közilá- gitás Budán 1777, Pesten 1796 óta van. — A várhegyi gőzsikló 1868- ban, a svábhegyi fogaskerekű vasút 1872-ben épült. e • Ö REG HIBA, hogy minden őstörténeti kutatónk a szláv pecz (kemence) és a német Ofen (kemencze) után indul, amikor Buda ősi nevét igyekszik megállapítani, holott van erre ős-magyar, illetve ős-avar szó is, mely talán jobban megmagyarázza ezt a szót és elfogadható jelentőséget ad neki. Mert szép, hogy Oven esetleg Ofen, szép a pecz-bői lett Pest is, de miért kemence ? Puszta véletlen, hogy ezek a szavak igy találkoznak, de nincs magyarázata, hogy miért kemence? Viszont avar nyelven az olyan kősziklát, mely a vízből emelkedett ki, pest-x\Sk mondották s ezt megmagyarázza a Gellérthegy, — az Ofen szó pedig származhat az őskelta „isten“ szóból, melyet Aufan- nak ejtett a kelta nép. Ennek állhatott itt a főoltára, talán épen a Gellért hegyen. Ebben az irányban is tanulmányozni kellene alaposan a kérdést, hogy tiszta képet kapjunk Buda nevének eredetéről. Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5-7. Telefonszám: 86—20. Lajos napján. A Zugliget árnyas fái alatt, hatalmas kőtalapzaton áll Kossuth Lajos mellszobra; az egyetlen Kossuth-szobor Budapesten. Öntudatos, nagyarányú, erős vonásokban megalkotott szobor. Szinte él. Ez a nap az ő ünnepe. Sokan keresik őt, de nem találják. Talán nem is akarják megtalálni. Van, aki azt mondja: — oda akarok menni! De nem jön. És jobb, ha nem jönnek. Ez a 9zobor megtisztult már minden salaktól. Ez ma már eszmény. Felette áll a röghöz kötött harcon, mint ahogy nem hallatszik fel hozzá a városból sem az ünneplés mámoritó zaja. sem az irigy káromlás. Jó helyre tették, akik ide felhozták a hegyre. Előtte, az egész ország, az áldott alföld. Harangok kongása, népek rivallgása itt fönt csendes zsongássá válik. Eddig rendben van, de ezután jön a nagy kérdőjel. Az egész szoborügy egy kissé misztikus. Valami különös körülmények között létesült titokzatosan és talán ma sincs még átadva a nyilvánosságnak annak rendje és módja szerint. Kikből áll az a szoborbizottság, a melynek egyetlen egy tagja sem tartotta érdemesnek, hogy azt a tabáni jelszóvá lett „egy szál virágot“ letegye a szobor talapzatára. Igazságosztás. A konjunkturalesők és árfelcsigázók Budán is állandó s bőséges szüretjüket tartják. Végignéztük a kapitányságokat, hogy a háború ötödik évében az egyes kerületeknek milyen a közrendészeti képe és hogy lesz megvédve a közönség érdeke. Az élelmiszerek és közszükségleti cikkekkel való csalás, árdrágítás és egyéb manipuláció nagy sztatiszti- káját láttuk az I. kerületben. Berkes kapitány, ezeknek az ügyeknek avatott, erőskezü büntetőbirója menti meg a társadalmat az uzsorás és vért szipolyozó elemektől. így Halas Péterné szentgyenesi falusi*asszonyt, mert a vaj kilóját 10 korona helyett 40 koronáért árulta — 10 napi elzárásra és 500 korona pénzbüntetésre nem fizetés esetén újabb 25 napi' elzárásra; Fritz Jánosné budaörsi vasúti bakter feleségét, aki a tej literjét 2 koronáért árulta 10 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre és kilenc vevőjét ugyancsak 20—20 korona pénzbüntetésre ítélte. Egy Gellérthegy u., Lágymányos u., Hadnagy u., Alagút u., Hadnagy u., Kereszt u. vendéglőst, mert az étlapon polgári terítéket, illetve hús feltételes főzeléket nem tüntetted fel: 200— 300 kor. pénzbüntetésre lettek ítélve. Ribi Jánosné tordasi napszámosnő a tej literjét 3 koronájával, egy tojást 1 koronáért adta el, ezért 10 napi elzárást és 200 korona pénzbüntetést kapott. Lissaer Miklós, a Grossman Jenő fanagykereskedő cég raktárnoka tűzifa drágítás miatt 8 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre lett Ítélve. — A II. kerületben Török Miklós rendőrtanácsossal beszéltünk. A kihágások ebben a kerületben nem oly túlságos nagyok, de másnemű ügyek oly nagy forgalmat csinálnak és oly kevés a tisztviselő, hogy a meglévők alig bírják. Itt a közönség az iparosok ellen tesz panaszokat árdrágítás miatt, de sok esetben indokolatlan a panasz, az eljárást beszüntették. — A III. kerületben a gyümölcs drágítások dominálnak. Naponta 10—15 feljelentés érkezik, ngy a helybeliek, mint a falukról bejött svábasszonyok ellen. Bukovinszky Béla a kihágási ügyek jelenlegi helyettes intézője szerint a gyümölcs drágításért csak pénzbüntetést szabnak ki, de a nem luxus élelmicikkek pl. a főzelék árdrágítását már szigorúbban bünte/ik. Nem régen volt a gyufa-razzia, amikor majd az összes gyufát árusítók a drágításuk arányában lettek elitélve. Még egy mágnás költözik a Várba. Gróf Keglevich György a bécsi kapu téren a napokban vett meg egy házat, mit modern, hatalmas palotává építtet át. Ünnepe van a Budai Jótékony Nőegyesületnek. Társadalmi sikerekben gazdag tevékenységének 100 éves jubileumát üli. Az Egyesület működése különösen a már 1829-ben alapított és 1832. év óta fenntartott várbeli ovódára irányult, mely a tanügyi és egészségügyi szempontoknak megfelel; Bornhauser Anna óvónő mintaszerű vezetése alatt áll. Budapest székesfőváros, méltányolva a kisdedóvás terén kifejtett hasznos működést, hazánk e legrégibb óvodájának fenntertásához a múlt évben is 2000 koronával járult. Az egyesület óvodája a körzetében lakók részére teljesen ingyen rendelkezésre áll. A gyermekek száma 60—70 között változott. Örömmel kell megemlékeznünk, irja az Egyesület nagy gonddal megszerkesztett jelentésében,hogy az I. kerületi gyermek felruházó bizottság 16 gyermeket ruházattal látott el. Hálás köszönetét nyilvánítja az egyesület Badál Ede kerületi elöljáró és dr. Keömley Nándor iskolaszéki elnök uraknak, kik szegény- sorsú óvódásainkat a téli időjárás viszontagságaitól megóvták. A múlt év folyamán az egyesület ápoldát tartott fenn, ahol átlag 16 elagott mun- í kaképtelen nő nyert ellátást. Pénz- ' beli és természetbeni adományokkal 1 özv. őrgróf Pallavicini Edéné, özv. 3 Emmer Kornélné, özv. Herald Fe- rencné, özv. Országh Sándorné, özv. Pár/zitczky Edéné és Schumy Re- zsőné úrnők járultak hozzá. A főváros Duna-jobbparti részében lakó szegények segélyezésére az egyesület 4738 korona 20 fillért fordított. Az egyesület az értelmiségi és önálló iparos osztályhoz tartozó szegény elagott, munkaképtelen nőket állandó jellegű évi 120 korona segélyben részesített, amely egyenlő havi részletekben postautalványnyal küldetik a segélyzetteknek. Á segélyzettek ellenőrzését Baitrock Józsefnél özv. Érczhegyi Ferenczné, Knotz Ágostonná és Schönreither Irén választmányi tagok gyakorolják. Az egyesületi vagyona 3 ingatlan és 226,322 kor. 74 filler készpénz, özv. őrgróf Pallavicini Edénné 10,000 K alapítványt tett. A szeretettel teljes odaadó működés élén özv. őrgróf Pallavicini Edéné elnök és Kummer Rezső dr. titkár üli. Olvasóink szives figyelmébe ajánljuk újból, hogy julius hó 1-én lejárt minden előfizetés s igy tisztelettel kérjük 1 annak megújítását.
