Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-02-15 / 572. szám

2

BMKffltt

»^s«(wawi»s»dtwsw*

Jővőbetekintés.

Irta; Dr. Lendl Adolf.

II.

Ha Németország' Angliát legyőzheti: hazánk első segítőtársa lesz és a tartós béke folyamán Budapest igazán nagyvárossá fejlődik, mert a Nyugat és Kelet fokozódó világforgalma fog áthaladni rajta.

A németség érdeke az erős magyarság. Csak mi magunk ne gyáváskodjunk és ne majmoljuk őt; ne feledkezzünk meg arról, amivel magunknak tartozunk első sorban; ne kínáljuk oda magyarságunkat az ő barátságos közeledéséért, hanem üssük rá mindenre, amit bármely téren teremteni fíídimk, a magyar karakter s a nemzeti kultúra bélyegét.

Nem szükséges erről sokat szólni és vitatkozni; bele kell fogni a helyes tervezésbe, s egyelőre legközelebbi jövőbe nézve, sürgősen bele kel! kezdeni a munkába is, azután pedig kitartóan dolgozni.

. Hazánk ősi fővárosát, a magyar király székhelyét, hogy miképen építeném tovább, most legközelebb. ha megindftl a -világháború után a békés-munka gyors törte- tése; hogy miképen színezném, díszíteném a magyar karakter ki- domborításával. azt cl akarom mondani. Hozzá szólok, mert én azt óhajtom, hogy' Budapest ne csak óriás, fényes világvárossá fejlődjék a jövőben, hanem hogy öltsön magyar karaktert, magyar szint és eredetiséget, elsősorban szebbik részén, a Duna budai oldalún.

Bár együttesen és egymásra támaszkodva nőhetnek csak a jövőben. mégis kétíéieképen fognak fejlődni természetszerűen a közös keretben. Ez okból pedig ily illődön fejlesztendők a Dunán tűi és innen: kétíéieképen, de együttesen.

Az egyik a nyílt, szabályos, terjedelmes nagyváros: a gyors haladása kereskedelem, a nagyipar, a szárnyaló szociális átalakulások, és a szélesen terjedő kultúra hamarabb változó terrénuma. A másik a múltjából és a természetes szépségeiből gyarapodó rész: az intirnebb, sőt lokális karakterű törekvések fészke; a fürdőváros, a Kellemes lakó, nyaraló és kiránduló. meg mutatni való város, amely idegen szemnek is tetszetős.

*

A Gellérthegy. Talán harminc éve most ... ez a hegyoldal volt a tavasz kegyeltje: száz meg száz rózsaszínű mandula- és barackfa pompás virágzásban diszlett rajta és ennek gyönyörűsége fogadta az erre járót. Pálmaligetet és más idegen, meg lehetetlen dolgot is terveztek már ide . . . minek? Kedvesebb ám a barack és mandula illatos varázsa és idefilőbb, mint a mesíerkéltség bélyege a természetes szépség hátán. Amit maga a hegy nyújt nekünk ebben, azt fejlesszük itt lelkünk örömére. Mandula- és barackíaliget nincs sehol a világon, itt pedig meg lehet csinálni; a mostoha mészkösziklák között más fa úgy sem maradna meg.

Ósdi citadella mit csináljunk veled? Lebontsuk-e a kőfalakat, avagy megtartsuk-e a nagy rakást dísztelen alakjában, kellemetlen emlékeztetőül? Hogyan is merülhetett fel ez a kérdés, nem is oly

BUDAI NAPLÓ

ummaemammiut

I régen, amikor a Szent-Gellért- hegy tetejének rendezéséről volt szó? A vízszintes plató, amelyen a félig lerombolt kőfalak állnak, jó harmadíélszáz méter hosszú és 80 —90 méter széles.

Elég nagy terület, hogy ide kiemelkedő, fényes, magyar oltárt állíthassunk. Oltárt, amelyhez zarándokolva, hazánk szépségét, országunk nagyságát, népünk múltját dicsőíthetjük; én hazánk gazdag történelmét képekben hoznám ide és az egész ország óriás iérképet .téríteném erre a sík területre, a mostani állapotának feltüntetésével és olyan arányokban, ahogyan ezt a hely épen megengedi. Országuk terjedelme a valóságban Fiúmétól Erdély sarkáig és Árvamegyétől Orsováig körülbelül 1000X600 kilométer. Ma róla térképet készíttetünk 1/10,000 arányban, akkor ennek a mérete 100X60 méter volna. Óriás méret ám ez térképnek, nincs még egy ilyen a világon (a legrészletesebb katonai vezérkari térképek, amelyekbe bele van rajzolva minden apróság, többnyire b'-óoo0 arányban készülnek) : pedig ez könnyen elférne a hegytetőn, a plató ^ közepén és körül lehetne építeni szélesen, megfelelő módon, hogy be is. tetőzhessük. Természetesen plasztikus térképről volna szó, amely hazai földünk minden hajtását, hegyét, völgyét mutatná. Anélkül, hogy a magasságokat fölösen tor- zitanók, a Magas Tátra csúcsa fél- méterrel magasabban feküdnék benne, mint Fiume és Alföldünk hullámos síkságába észrevehetően belemélyedne a Duna, Tisza, Maros medre; he!yenkint a.folyók meredek partja, másutt a pusztán végig futó homokbucka, domborúsága kiemelkednék belőle.

A méretekre vonatkozólag még egynéhány adatot mondhatok el példaképen: 10 méter a természetben 1 mm. volna a térkép területén és 2 mm. a magasságokban. Á budai Várhegy pld. '4 cm. magas volna és a Mátyás-templom tornya rajta még 3 cm.; az Andrássy-iit félméter hosszút a Balaton 8 rn. hosszú és 1 m. széles volna: egy a mezőn magában álló nagyobb fa kb. 2 mm. széles és 4 mm. magas lehetne; Szeged pedig jó 20 lépésnyire esnék Budapesttől.

Minden város, falu, tanya, csárda. az utazóién, magában álló nagyobb kereszt stb. láthatóan feltüntethető e térképen; művészies módon, hűen faragva, nemcsak figyelmet megragadó, de fölötte tanulságos is volna minden részlet benne. Egész hazánkat megnézhetnek egy-két óra alatt!

Hírek

Bódy Tivadarnál a népszerű alpolgármester nejét kérte föl védnökéül az a kulturbizottság, mely a íl. kér. iparoskörben azzal a céllal alakult, hogy kulturesték rendezésével a kultúrát — a polgárkonyha felállításával a társadalmi kérdések sorát kezdi megoldani. A bizottság elnökéül Komjáthy Jánost választották meg:

Kis eszközökkel is nagy eredményeket lehet elérni, ha praktikusan veszik kézbe azok, akik hivatva vannak^ a társadalmat vezetni. A kelenföldi népsegitő szövetség végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén,

— a hol Timon Ákos kegyelettel elparentálta Hegedűs Jánost, — beszámolt az elnökség a múlt év eredményeiről, amelyek előtt kalapot keli emelni. Becsey Antal ügyvezető aleinök előrebocsájíotta, hogy a szövetség nem gyűjtésekből és adományokból biztosítja anyagi készültségét, hanem produktiv üzemekkel,

— viszont csakis munkaképteleneket segít adománnyal, mert a munkaképeseket becsületes munkával szerzett munkabérekkel segíti. Külön elismerés illette László Jenő mérnököt, aki a foglalkoztató műhelyt vezeti, mely a múlt évben 53.800 korona forgalom mellett, mely összeg túlnyomó részben munkabérekre ment ki, mintegy 5000 koronával gyarapította a szövetség törzsvagyonát, 15 ezer koronával pedig a mező- gazdasági üzem, mely 95 ezer korona bevételt mutatott föl, s így összesen 20 ezer koronával gyarapodott a szövetség és mégis 100.000 koronánál több munkabért fizetett ki. Radikális változást sürgetett Schey Ernő abban az irányban, hogy ez az altruista alapon álló szövetség ne másodkézből, alvállalatba vegyen át munkát a hadsereg számára, hanem közvetlenül, a mihez Juhász Andor dr. szívesen fölajánlotta közbenjárását, ami már sikerrel is járt. Altruista feladatai közül elsőnek a gyermekgondozást szolgálja a szövetség és a kelenföldi iskolák napközi otthonait 4400 koronával segítette, megjavítva ezzel a gyermek- barát egyesület által a szegény gyermekeknek díjtalanul adott ebédet, ,— és. 1600 koronát adott tandíjakra

és iskolakönyvekre. Munkaképteleneknek 3200 korona jutott havi és rögtöni segélyekben és apróbb kamatmentes iplcsönökben. — Az ez évi munkaprogramul a jól bevált régi keretekben mozog tovább, és nép- szerüsiteni igyeszik a mezőgazdasági feles bérleteket. Mint új feladatot, a csecsemőgondozó és gyermekvédelmi intézmények erőteljes felkarolását tűzte maga elé. Az ülésen részt vett mint vendég a tulajdonképeni elnök Pompéry Elemér, aki most mint őrnagy a hadügyminisztériumba van beosztva, Badal Ede elöljáró, Bátory Károly, Biczó Dániel, Arányi Jenő, Geister Káimán, dr. Harrnauer István, Kutlánya János, Kelló Vilmos, Mészkő József, Perényi Lajos, Ujj Gyula és Zsadányi Ferenc.

Uj hadikonyha nyílt meg a Ke- lenföldön, melynek legfőbb hivatása, hogy tápláló meleg étellel lássa el a Budafoki-ut környékének munkásait és a szegény családokat. Két tál ételt hatóan fillérért kapnak ott a rászorultak, megehetik ott, vagy haza is vihetik. Hús csak vasárnapon van, amikor gulyást főznek a Hun- gária-uti uj központi konyhán, ahonnan termoíorokban szállítják a város minden hadikonyhájába az

BUDAPEST,!!.,Fő-utca 4.

éleit. Kedden, csütörtökön és szombaton mégis kaphat egy adag húsételt az, aki előzőnapon 1 kor. 10 fillért befizet. Az uj ételeloszíő helyiséget í. Budafoki 14. szám alatt nyitotta meg a fővárosi népjóléti központ népéiei mezősi osztálya és vezetését elvállalták: Bossányi Béláné,. Biehn Jánosné, Becsey Antainé, Eber Lászlóné, Greiner Terka, Görgey Sándorné, báró Hazai Saru mié. juhász Andorné, Lövvy Ernőné, Perei Károlyné, Szántó Jenőné, Simon Miksáné, Tarnay Jánosné és özv. Weiszberger Miklósné, a kelenföldi társaság áldozat és munkára kész hölgyei. ,

Az ujjászervezet Kelenföldi demokrata párt a Fehérvári-ut 45 sz,-. alatt bérelt helyiséget és minden szombat este 8 órakor pártvacsorát rendez. Most nyomják a párt felhívását és programmját, egy 200 tagú szervező-bizottság aláírásával.

Kefélik a Gellért-fürdőt. Nem smirglipapirossal, ahogy ajánlottuk, hanem kefékkel kefélik. ' Hónapokon, át okádta rá barna füstjét három szi- vattyugép, amire ugyan egyáltalán nem volt szükség. A forrás vizét szivattyúzták, amikor a betoncsatornát építették és ha a vállalkozónak csak a relét annak felajánlották volna, amibe ez a három gőzgép fűtése és kezelése került, — megcsinálta volna szivattyúzás nélkül is és hónapokon át, rekkenő nyárban nem kellett volna az egész környéknek keserű füstöt nyelni. Ezen azonban már nem lehet segíteni. A fürdő faláról most lekefélik a kormot, mert a lakók nem akáTnak beköltözni, amíg a falakon ujjnyi vastagon ül a piszok. Most a Magyar Bank Gellért- téri fiókját kefélik kivül-belül.

Intim-esték. Sok köz veilen ségge- benscl melegséggel, Óbuda elite kö, zönségének egybeíorrottságával rendez a Szabad Lyceum óbudai osztálya minden vasárnap előadó estéket Közéleti kiválóságaink nagyér- dekü témákat fejtegetnek, nagy horderejű kuitureszméket hintenek szét á mindig zsúfolt terem figyelmes hallgatóságába. Dr. Gaár Vilmos kúria; bíró magas szellemű előadásban, * néha shawi erősségű gúnnyal boncolgatta azokat a jogokat, amik a mindennapi életben élnek. Benedek János dr. országos képviselő pompás dialektikáju előadásában Tompa, költészetének örök becsét ás a háború reformáló erejét mutatta be. Szilágyi Dezső a régi magyar diákéletet vetítette vissza, kedves szeretettel csüngve az érdekes témán. Az előadások ének-, zene- és szinész- müvészek közreműködésével lesznek élvezetesebbé, teljesebbé.

Zsembery Elvira a zongorán csupa hév és elragadó bravúr. Nagy technikai erudi- cióval, mélyen áíérzett és interpretált játékával tökéleteset remekelt. Teliér Frigyes gordonkájának megszólalása ünnep Óbudán, amire nem győznek eléggé figyelni Lefojtott, szívhez szaladó a gordonka hangjaiba préselt lírája, mely a közönséget, egyik extázisból a másikba vitte. Szőnyi Géza dr. kontemplativ zenész. Technikai biztossága és kifejező ereje, a melegen zúgó hangok a zongoráról kellemes emlék marad a közönségben. Franassooich Vali orgánuma meleg és, modulatorikus szopránja, a magyar müdaíok szövegét annyira átéli, liogy a maga egyéniségével ujv életre támasztja. Költői, belső igazság van az előadásában, amit az. áhitat szuggerál a munkába vett dal és költője iránt. A dai- éneklés terén határozott jövője .van. Csontosáé Gellérth Ilona mély és nagyon intelligens előadásával, biztos intonálásávat gyönyörű megjelenésével élménnyé tudta tenni az énekével megjelenített operarész- 1 eteket. Garay Erzsi magas virtuozitásul hegedüjátéica, melyben friss, férfias talentum nyilatkozik meg, távol minden nőies édeskésségtöl. Annyi melegséggel, közvetlenséggel "s olyan tömör kantilenával fűszerezi munkáját, hogy zajos és jól meg érdemelt nagy sikere volt. Nővére, Margit