Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-07-07 / 582. szám

2 BUDAI NAPLÓ 2 SBMEBBMWMnfflra'nMWfflBH'KSaMa lllll IP a« I a dolgozó emberek kálváriája. — A kelenföldi gyártelepek munkástelepe — Hihetetlen könnyelműséggel keze­lik a hatóságaink a lakásínség kér­dését és Alpár Ignácnak igaza lehet, amikor a „LÁB“ értekezletén nyíltan fejezte Jd azt a gyanúját, hogy a sokat megbeszélt lakásépítő akció egyáltalán nem komoly! Pedig nemcsak a kisemberek, de a munkaadók szempontjából is fon­tos ügy. A háztulajdonosok türelmetlenked­nek s újabban ismételt béremelési offenzivát indítottak. Minden lakbéremelést a munka­adók fognak megfizetni; sem a mun­kásság, még kevésbbé a tisztviselők a mainál nagyobb terhet nem fog­nak vállalni, tmert arra képtelenek, ezen csak a tömeges lakásépítés segít! Buda legifjabb városrészének, a Kelenföld és Lágymányos ipar­telepei elsősorban érdekeltek, mert itt kislakások nincsenek, a Tabánt pedig elsietve lebontották. Ezek az ipartelepek a háború alatt nagy mértékben terjesztették üzemü­ket s több uj alapítással megnöve­kedett azok száma is. Ha csak a legszámottevőket említjük: a dohánygyár, a főv. elektromos­müvek, Felten és Guillemont kábel­gyár, Röck-gyár, Perei és Schacherer kábelgyár, a faárugyár, repülőgép- gyár, Ganz-Fiat, Magyar Fiat-müvek, Hengermalom, Erixon-gyár, a köz­úti műhelyei, a katonai ruhatár, Nemzeti Textil, Bakancsgyár, Cse­pelen a Weisz Manfréd-gyár, stb. stb., megállapíthatjuk, hogy az itteni ipari érdekeltségnek elsőrendű szük­ségletéről van szó! Ezek az ipartelepek a munkások és tisztviselők ezreit foglalkoztatják, akik most kénytelenek legnagyobb­részt Pestről, de még Újpestről is átjönni, drága viteldijak mellett, rossz zsúfolt kocsikon utazni, nagy nagy távolságokról gyalog járni s igy fá­radtan nehéz munkájukat megkez­deni. Ez a dolgozó emberek keserves kálváriája. Szükséges, hogy az itt íogialko- zottak a gyárakhoz közelfekvő, Egész­séges, olcsó lakáshoz jussanak. Kerületünk külső perifériája ki­válóan alkalmas tömeges kert-laká­sok építésére, mert itt még olcsó, nagy kiterjedésű területek állanak rendelkezésre. A káros spekulációnak elejét lehet ma még venni. így fejleszthető Buda, még pedig igazi rendeltetése irányá­ban: — Buda mint kertes lakóváros! Schey Ernő. KÉSZÜLT NŐJ, FÉRFI és GYER­MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MEL­LETT AJÁNL PREISfIGH 3ÓZSEF BUDAPEST, I. BEK., RMIR-TÉR 3, HáZILHG Meglepő indítványt tett a II. kerületi 2. sz. iskolaszék legutóbbi ülésén Kugler Lajos iskolaszéki tag. Azzal a megokolással, hogy a Talabér István táblabiró elnöklete alatt mű­ködő iskolaszék oly nagy buzgalom­mal szolgálja a népnevelés ügyét, de anyagiak hiányában korlátozott a mű­ködése, — ezer koronáról szóló 6%-os hadikölcsönkötvényt tesz le mint ala­pítványt és kamatait a szék által ki­jelölt népnevelő célokra kívánja for- dittatni. Egyúttal Talabér elnök ügy­buzgó eljárását oly módon szeretné meghálálni, hogy ezt az alapítványt, mely esetleg másokat is arra buzdít, hogy a népnevelés ügyét ily módon szolgálják — Talabér István alapít­vány néven óhajtja kezeltetni. Az elnök ezt a rendkívüli megtiszteltetést el akarta hárítani magától, hivatkozva arra, hogy ő csak a kötelességét tel­jesíti, mire általános lelkesedés köz­ben Beretvás Hugó iskolaszéki tag szintén fölajánlott a maga részéről ezer koronát és azt szintén a Talabér alapítványhoz kérte csatolni. A bizott­ság minden felszólalója, aki a két alapitványtevöt éltette, külön kiemelte, hogy a legbuzgóbb odaadást jutal­mazzák azzal, ha az alapítványt a Talabér névhez fűzik. A legszebb és legmagasztosabb polgári erényekre vall, hogy az alapítók nem a saját nevükhöz fűzik ez áldozatot. Ez az önzetlenség meglepő, hisz ma a nép­nevelés szent berke a gonoszkodók szabad prédája, — mondotta Alapi István igazgató. Gergely Szevér igaz­gató szerint ez az alapítvány irányitó vonalat alkot a jövő számára. Ezt az iskolaszék maga fogja kezelni s bizott­ságot küldött ki e célra dr. Talabér István elnöklete alatt dr. Báthory György, dr. Kriszhaber Adolf, Alapi István és Schmidt Imre tagokból és az alapítvány jövedelmét a tanítók segélyezésére fordítják. A vagyonnal rendelkező iskolaszékek bizonyára nagyobb súllyal és tekintéllyel tudják intézni a közoktatás ügyét, mint a tisztán teoretikus alapon álló, de szegény iskolaszékek. — Az iskola­szék ez emlékezetes ülésen résztvet- tek még a következők: dr. Vikár Géza, Kövesdy Árpád, Mussong Ist­ván, Heinrich Róza, dr. Edelstein Bertalan, Végh Márton, Andor Fri­gyes, Szerencse József, Berzeviczy Kristóf és Bastius János iskolaszéki tagok. A jegyzőkönyvet Hübel László vezette. Uj városoknak kell épülniük Budapest mellett, melyek a háború utáni be- és felözönlést magukba fogadják. Lendl Adolf dr. illusztris munkatársunk érdekes tanulmányba gyűjti mindazokat az okos, életrevaló, a szociális kultúra, egészségügy, tár­sadalom és gazdasági ideálokkal át­itatott terveket, melyek egy 100 ezer lakosságú várostípusnak a legtöké­letesebben megfelelnek. Az ehez szük­séges 600 katasztrális holdat Buda mellett keresve, két hely jöhet kom­binációba : a Szent Endre és Pomáz között fekvő terület és a kis Tétény alatt, jelenleg Baross Gábor telepnek nevezett hatalmas telekkomplexum. Mindkettőt az építési anyag beszerzé­sének közvetlen könnyűsége predesz­tinálja a terv kivitelére. A köz érdeke, hogy a kormány ne késsen a legeré­lyesebb rendszabállyal, mely a telek- spekulációt már csirájában elfojtsa. Vészkiáltások hangzottak el a községi iskolák tanítótestületének soraiból azzal a nagyfokú közönnyel szemben, amely az iskolák és külö­nösen az évzáró vizsgálatok iránt nemcsak a szülők, hanem az iskola­széki tagok részéről is megnyilatko­zott. Végtelenül elszomorító volt egy I. kerületi iskolaigazgatónak az a jelentése, hogy amig a hittanvizsgák is, amelyek a gyermek erkölcsi és jellemképzö műveléséről vannak hi­vatva számot adni, a keresztény szülök teljes közönyössége jegyében folytak le : — addig a zsidó családok részéről e vizsgák iránt a legnagyobb fokú, szinte bámulatos érdeklődés nyilatko­zott meg. Vegyenek példát a keresz­tény családok zsidó polgártársaiktól; de okuljanak e tényeken a keresztény felekezetek hitoktatói is! Megdöbben­tőbb azonban az a panasz, amely az iskolaszéki tagok lagymatag érdek­lődéséről számol be; sok iskolában csak itt-ott jelent meg az iskolaszék valamelyik tagja az évzáró vizsgálato­kon ; holott, mint iskolaszéki tagot, esküje kötelezi arra, hogy a népneve­lésnek reá bízott érdekeit tőle telhe­tői eg előmozdítsa. Rendkívül elszo­morító tünetek ezek, amelyek gondol­kodóba kell hogy ejtsék mindazokat, | akik a magyar polgári társadalom sorsával és erkölcseivel törődnek. A magunk részéről az iskolaszékek tevé­kenységét a jövő évszakban fokozott éberséggel fogjuk kisérni és nem fog­juk röstelni a mulasztások Ökait a publicitás erejével számon kérni. Végre magyar kézbe jutott Buda­pest belső hajóközlekedése, a mi Budának egyik fontos ügye. A Fo­lyam- és Tengerhajózási R.-T. leg­utóbbi közgyűléséről szóló jelentés kiemeli, hogy a társaság a magyar királyi államkincstárral kötött szer­ződés értelmében a budapesti helyi hajózási szolgálatot 1917-től, az át­kelési szolgálatot pedig 1918-tól kezdve vette át azzal a kötelezettség­gel, hogy ezt a hajózást megfelelően átszervezze. Erre a célra a társaság uj hajókat rendelt meg és díszesebb kivitelű váróhelyiségeket épit. A rend­kívüli ’viszonyok folytán azonban a hajók idejében nem készülhettek el úgy, hogy átmenetileg ideiglenes be­rendezésekkel kell ezt a forgalmat lebonyolítani. — A társaság hajó­parkja az 1917. év végén hetvenöt összesen 32,200 lóerejü gőzösből, 381 összesen 209.229.56 tonna hord- képességü uszályhajóból, 130 álló­hajóból állott. A társaság különféle tartalékai a 20.000,000 korona rész­vénytőkével szemben 17,119.417.65 koronát tesznek ki. ucfat B UDA FŐVÁROSI jellege és ki­váltságos helyzete sűrűn ki­domborodik azokból az okmá­nyokból, amiket Csúnki Dezső és szerkesztősége gyűjt össze és másol le országszerte a különböző levél­tárakban, hogy megfelelő adatokat gyűjtsön a székesfőváros történeté­nek megírásához. Gyakori eset, hogy Buda város tanácsa vidéki városok lakóinak perében mint választott bí­róság, vagy mint fölebbviteli fórum szerepel; Budára utazók s onnét jövők az utbaeső helyeken vámot nem fizetnek; a harmincados nem engedi meg, hogy a jászberényiek Pesten-Budán túlra gabonát szállít­sanak; vidéki városi céhek szabá­lyait a budaiak mintájára állítják össze; vidékiek kiváló ügyvédet Budán keresnek; kassai kamarás Pesten lakik, stb. — Buda volt min­dig az ország szive s ezt a törté­neti jellegét Budapest keretében meg kellene óvni, ki kellene domborítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A BUDAI POLGÁROK közül sok­nak volt valami vagyoni ér­dekeltsége, háza vagy egyéb birtoka vidéken az ország különféle részeiben,főleg Győr,Pozsony, Kassa, Kolozsvár városokban. Hogy pesti polgár messze földről hozott felesé­get és budai nő távoli városba ment férjhez, ez időkben is előfordult. Érdekes, hogy egy pesti árva fiút, akit atyjának testvére vett magához, ko­lozsvári polgárok tanítanak meg a könnyelmű, léha életre és vagyoná­nak elprédálására. LIBftL ARDOR OPTIKUS .fii?/ ­SZEMÜVEGEK ÉS m\m\ mm ®i§ BVáSTÓB. jjp M'S iapittatott 18¥§. PL ad TELEFON: 11Z-ZS. wmmt iL, Fő-OTca i sz. m © © © mindent leír! Kozma-féle Bépiro ss Sokszorosító intézet II., Fő-utcza 19. szám. Leírás. írógépekbe diktálás.Steno- grafálás. Gyors, pontos és meg­bízható munka. Igazgató: Kozma Bernát, felső keresk. iskolai, gyorsíró tanár. Telefon: 174-04. © © ©

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom