Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-06-23 / 581. szám

X17 éri Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- «■*> sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. 581. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 , fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors­SZŰIT1. utca 24. szám. Felelős szerkesztő: J. VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Min­den további centiméter 3 Jtorona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a meg­rendeléskor előre fizetendő. 1918. lantos 23. Buda! árvák. Mindig a szivünkbe markol az a szó, hogy — árva, a világháború úgy hozta, hogy most már vért saj­tol a markolása. Félelmetesen meg­nőtt ez a szó azzal, hogy hadi árva. Csoda-e, ha érző szivü emberek minden szabad idejüket ennek szen­telik? Aki belelát abba a végtelenül szomorú világba, melyet a nyomorgó özvegyek és hadban járó apák el­hagyott gyermekei alkotnak, annak szivét megfogja ez a hétszeres fekete fátyollal letakart látomány és többé nem ereszti el. Van, aki megijed tőle és megbé­nult szivvel-kézzel nem mer hozzá­nyúlni, hogy segítsen. Az ilyen ijedt emberek vezetése alatt álló -ember­baráti intézmények meg is bénultak, megszűntek, nem mertek és nem tudtak belekapcsolódni a mostani világáramlásba. De aki megértette a kor szavát, az lehetségessé tette a lehetetlent, épített, alkotott, gyarapítóit s ma egyes kicsinek látszott intézmények, mint valami óriási patyolat, törlik le százak és ezrek szeméről a kétségbe­esés könnyeit. Az emberszeretet sivárnak tudott mezejére bizalommal lép az, aki a Klotild Szeretetház Egyesület leg­utóbbi közgyűlése lelkes, komoly han­gulatát látta és meghallgatta az elnök, dr. Ripka Ferenc elnöki beszédét, mely kiterjedt az egyesület 41 éves múltjára, jelenére és jövőjére. Egyet­len egy közismert frázist nem mon­dott. Eredményekkel számolt be, mint az emberszeretet nagy üzletének be­csületes, igaz sáfárja. Harmadszor szólott most a közgyűléshez mint elnök és e három év eredménye lelkes tüntetésre bírta a közgyűlés tagjait, mely első sorban az ügy­buzgó elnöknek szólt. E három év alatt a Klotild árva­ház az ország első árvaházai közé küzdötte föl magát és ma 120 árvát gondoz, a minél többet máshol sem gondoznak. A világháború paran­csolta keserű szükségletek hozták meg a Klotild szeretetház reneszán­szát. A háború első évében vették tervbe 50 hadi árva ellátását és büszkén vallhatja az egyesület, hogy már egy éve neveli is őket, fölépítve a hajlékukat, tőkét szerezve teljes kiképeztetésükre. Intelligens iparoso­kat nevelnek belőlük, a magyar ipar jövendő oszlopos tagjait. Amit tanács­kozásokon teoretikusan megbeszél­nek, ankéteken szavalnak, azt a Klotild szeretetház gyakorlatilag már keresztül is vitte, példát állítva az ország elé. Nagy küzdelemmel járt, de a közönség megérhette és lehe­tővé tette, hogy a régebben 30 ezer, utóbb 50 ezer koronás költségvetés­sel dolgozó "egyesület ma már 135 ezer koronát szánhat évenkint az árvák nevelésére. Vagyona gyarapo­dik s ma már közel jár a fél mil­lióhoz. Az igy vezetett egyesület autonó­miájába nyúlni nem szabad, ahogy azt a kormány tervezi. A felsőbb gyámkodásra lehet sok helyen szük­ség, de gondosan kerülni Jkell a kormánynak, hogy az ily nagy ará­nyokban fejlődő, a kor szellemét megértő, hivatásának ily magasztos, megható módon eleget tevő egyesü­let működésére bilincseket rakjon, vezetőinek nemes ambícióját lehűtse. A Klotild szeretetház egyesület ma azon az utón van, hogy Budának vezető árvaháza legyen, mely mint központ fogja intézni Buda árva­ügyét, a mire "teljes garanciát nyújt vezetőinek nagy érzéseket sugárzó szive, megértő elméje és a vezetésre való hivatottsága. A Klotild szeretetház egyesület közgyűléséről tudósítónk a kö­vetkezőkben számol be: Díszes közönség jött össze e hó 16-án vasárnap délelőtt a Klotild szeretetház nagytermében. Valami különüs ünneplő hangulat vett erőt az egész társaságon és nagy csend fogadta dr. Ripka Ferenc elnök megnyitó­ját, aki vázlatosan beszámolt az egyesület múlt évi működéséről, visszapillantást ve­tett a múltra és képet rajzolt a jövőről. Ma 120 árvát gondoz az egyesület s azok között 62 a hadi árva. Ötvenezer koroná­ról 135 ezerre emelkedett az évi költség- vetés s erre meg van a fedezet. Tavaly 30.000 korona lombardkölcsönt vett föl az egyesület a Magyar Banknál, mert olcsób­ban él, ha forgó tőke áll rendelkezésére. Megemlékezett az egyesület halottjairól: Hállay Ferencné másodelnök, Röser János, a nevelési bizottság elnöke, Hegedűs János és Petri Mór ügybuzgó tagokat veszítette el a széretetház, akiknek emlékét minden módon megőrzik. Köszönetét mondott oda­adó működésükért az elnök: özv. Keim Jánosnénak, aki az elhunyt másodelnöknő teendőit végezte megható lelkesedéssel és gondossággal, Kolár Nándor pénztáros­nak, Pakányi Ferenc gondnoknak; dr. Pá- kozdy Károly főorvosnak, aki meleg szere­tettel áldoz időt és fáradságot, amikor egy pályázat alkalmával 100 gyermeket is meg­vizsgál és dr. Szabó Árpád ti!kárnak, az ő rendkívüli ügybuzgalmáért és lelkes közreműködéséért, — végül megköszönte a sok nemesszivü emberbarát áldozatkész­ségét. A zajos ovációkban részesülő elnök végül azt indítványozta, hogy Klotild fő­hercegnőt, a védnöknőt táviratban üdvö­zölje a közgyűlés. Ezután dr. Szabó Árpád titkár olvasta föl nagy gonddal és irói lendülettel szer­kesztett évi jelentését, melyet tapsokkal honorált á hálás közönség. A záró számadásokat Kolúr Nándor terjesztette elő s azokat elfogadták. Elnök indítványára egyhangúlag özv. Keim Jánosnét választották meg másod­elnöknek és kiegészítették a választmányt. A belügyminiszter leiratát, mely az egy­séges eljárás céljából létesítendő központi szervezet alá való rendelést kívánja, a köz­gyűlés azzal vette tudomásul, hogy saját autonom hatáskörét nem áldozza, föl, ha­nem a választmányba meghívja e központ két kiküldöttjét. Szólásra kelt föl ezután dr. Küffer Béla, aki mint jogász 42 év előtt lépett az egye­sületbe mint jegyző és a legnagyobb el­ismeréssel van a mai vezetés és az elnök rendkívüli ügybuzgalma és tevékenysége iránt. Azután a 120 árva vonult fel, énekelt, az egyik szavalt is s a Hymnusz hangjai mellett oszlott szét az ünneplő közönség. A múlt megmutatta, hogy a mű­szaki emberek, bármily fenséges, vi­lágra szóló városrendező terveket lennének is képesek produkálni — Írja Fábián Gáspár — azoknak meg­valósításához ők maguk gyöngék, elégtelenek. Sőt erre a célra az ál­lamhatalom támogatásának teljes súlya sem elegendő még. Ne feled­jük, hogy Bécs belvárosának szabá­lyozását és annak óriás költségeken való kiépítését a császár akarata in­dította meg és hajtotta végre ! Szol­gáljon ez e mi számunkra is intő és buzdító például. Ragadjuk meg az alkalmat, a háború dicsőséges befejezését, és irányítsuk ifjú kirá­lyunk figyelmét országa fővárosára, hogy azt az Ő akarata tegye naggyá, széppé, világvároshoz méltóvá, ami­ként Bécset azzá tette elődének akarata. Elvégre Buda az ő világra- szólóan szép királyi széke. 35 hadb'avonult fővárosi tisztvi­selőt választott meg a tanács a leg­utóbbi választások alkalmával a kü­lönböző megüresedett állásokra, ami azt bizonyítja, hogy az uj méltányos rendszer különös tekintettel volt épen a hadbavonultakra. Van ebben valami megnyugtató és melegebb ér­zéseket visszatükröző vonás. Katasztrófát okozott az Ördög­árok 1875-ben, amikor elöntötte Bu­dát egy zápor után. Nem is olyan öreg emberek egészen jól emlékez­nek reá, amikor viz alatt állott a Városmajor, a Vérmező és az Ördög­árok betorkolásánál álló kétemeletes ház bedőlt, mint a kártyaház, az alatta folyó árokba. Ezt a katasz­trófát az a könyökszerü hajlás okozta a fogaskerekű vasút állomásánál, a hol öt hid épült az Ördögárok fölé, megszükítve medrét. Állandó halá­los veszedelem fenyegette ott Budát, mely most megszűnt. Az Ördögárok nem ott jön többé, mert uj medre az Uj János-kórház előtt nem fordul el, hanem egyenesen tovább halad és besiet a fogaskerekű töltésén nyitva álló kapuba, mely a Város­major végén levő faiskolába vezet. Nincs a lefolyó víznek sehol többet torlódása. — Azt a részt pedig a fogaskerekű vasút állomása és a kór­ház előtt álló vámházikó között világ­városi módon rendezik. Valóságos kapunyitás lesz ez a Hűvösvölgy számára. Az árkot betemetik, a sok hidat kihajigálják és a Retek-utcát folytatják úgy, ahogy elejétől indul. A közúti sínjei egyenesen haladnak tovább az úttesten (nem lesz ott az a kellemetlen forduló), az ut köze­pén levő sétahely tovább megy és a mostani fasortól jobbra lesz a kocsiút a beboltozott Ördögárok fe­lett. A vámházikóval szemben uj. utca nyílik keresztben a Drasche-féle tel­ken át s a sarkán kis tér lesz jobb- ról-balról. A Hűvösvölgy életét foj­togató egyik kéz, a téglavető, meg­szűnt, még csak a temetőt kell áthelyezni és megindulhat Buda egészséges fejlődése a nagy szép­ségű Hűvösvölgy és Zugliget felé. így Fock Ede tanácsnok egyik nagyhord­erejű kedves tervét valósítja meg, amiben elsőrendű segítőtársa Solty Lajos műszaki főtanácsos. A rende­zés 460 ezer koronába kerül, de 9 méteres kocsiutat és 7 méteres séta­utat kap a Retek-utca. Mit kíván a tanítóság? Tudva­levő, hogy a tanács javaslatával szemben a tanítóság gyűlése memo­randumot dolgozott ki és terjesztett a tanács elé. Ennek rövid kivonatát adta beszédében Szilágyi Károly, mely kiterjed a memorandum min­den pontjára és elsősorban kéri az ok­levéllel, illetve képesítéssel eltöltött összes szolgálati éveknek a fizetési fokozatokba való beszámítását. To-

Next

/
Oldalképek
Tartalom