Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-06-23 / 581. szám
X17 éri Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- «■*> sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. 581. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 , fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., BorsSZŰIT1. utca 24. szám. Felelős szerkesztő: J. VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minden további centiméter 3 Jtorona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1918. lantos 23. Buda! árvák. Mindig a szivünkbe markol az a szó, hogy — árva, a világháború úgy hozta, hogy most már vért sajtol a markolása. Félelmetesen megnőtt ez a szó azzal, hogy hadi árva. Csoda-e, ha érző szivü emberek minden szabad idejüket ennek szentelik? Aki belelát abba a végtelenül szomorú világba, melyet a nyomorgó özvegyek és hadban járó apák elhagyott gyermekei alkotnak, annak szivét megfogja ez a hétszeres fekete fátyollal letakart látomány és többé nem ereszti el. Van, aki megijed tőle és megbénult szivvel-kézzel nem mer hozzányúlni, hogy segítsen. Az ilyen ijedt emberek vezetése alatt álló -emberbaráti intézmények meg is bénultak, megszűntek, nem mertek és nem tudtak belekapcsolódni a mostani világáramlásba. De aki megértette a kor szavát, az lehetségessé tette a lehetetlent, épített, alkotott, gyarapítóit s ma egyes kicsinek látszott intézmények, mint valami óriási patyolat, törlik le százak és ezrek szeméről a kétségbeesés könnyeit. Az emberszeretet sivárnak tudott mezejére bizalommal lép az, aki a Klotild Szeretetház Egyesület legutóbbi közgyűlése lelkes, komoly hangulatát látta és meghallgatta az elnök, dr. Ripka Ferenc elnöki beszédét, mely kiterjedt az egyesület 41 éves múltjára, jelenére és jövőjére. Egyetlen egy közismert frázist nem mondott. Eredményekkel számolt be, mint az emberszeretet nagy üzletének becsületes, igaz sáfárja. Harmadszor szólott most a közgyűléshez mint elnök és e három év eredménye lelkes tüntetésre bírta a közgyűlés tagjait, mely első sorban az ügybuzgó elnöknek szólt. E három év alatt a Klotild árvaház az ország első árvaházai közé küzdötte föl magát és ma 120 árvát gondoz, a minél többet máshol sem gondoznak. A világháború parancsolta keserű szükségletek hozták meg a Klotild szeretetház reneszánszát. A háború első évében vették tervbe 50 hadi árva ellátását és büszkén vallhatja az egyesület, hogy már egy éve neveli is őket, fölépítve a hajlékukat, tőkét szerezve teljes kiképeztetésükre. Intelligens iparosokat nevelnek belőlük, a magyar ipar jövendő oszlopos tagjait. Amit tanácskozásokon teoretikusan megbeszélnek, ankéteken szavalnak, azt a Klotild szeretetház gyakorlatilag már keresztül is vitte, példát állítva az ország elé. Nagy küzdelemmel járt, de a közönség megérhette és lehetővé tette, hogy a régebben 30 ezer, utóbb 50 ezer koronás költségvetéssel dolgozó "egyesület ma már 135 ezer koronát szánhat évenkint az árvák nevelésére. Vagyona gyarapodik s ma már közel jár a fél millióhoz. Az igy vezetett egyesület autonómiájába nyúlni nem szabad, ahogy azt a kormány tervezi. A felsőbb gyámkodásra lehet sok helyen szükség, de gondosan kerülni Jkell a kormánynak, hogy az ily nagy arányokban fejlődő, a kor szellemét megértő, hivatásának ily magasztos, megható módon eleget tevő egyesület működésére bilincseket rakjon, vezetőinek nemes ambícióját lehűtse. A Klotild szeretetház egyesület ma azon az utón van, hogy Budának vezető árvaháza legyen, mely mint központ fogja intézni Buda árvaügyét, a mire "teljes garanciát nyújt vezetőinek nagy érzéseket sugárzó szive, megértő elméje és a vezetésre való hivatottsága. A Klotild szeretetház egyesület közgyűléséről tudósítónk a következőkben számol be: Díszes közönség jött össze e hó 16-án vasárnap délelőtt a Klotild szeretetház nagytermében. Valami különüs ünneplő hangulat vett erőt az egész társaságon és nagy csend fogadta dr. Ripka Ferenc elnök megnyitóját, aki vázlatosan beszámolt az egyesület múlt évi működéséről, visszapillantást vetett a múltra és képet rajzolt a jövőről. Ma 120 árvát gondoz az egyesület s azok között 62 a hadi árva. Ötvenezer koronáról 135 ezerre emelkedett az évi költség- vetés s erre meg van a fedezet. Tavaly 30.000 korona lombardkölcsönt vett föl az egyesület a Magyar Banknál, mert olcsóbban él, ha forgó tőke áll rendelkezésére. Megemlékezett az egyesület halottjairól: Hállay Ferencné másodelnök, Röser János, a nevelési bizottság elnöke, Hegedűs János és Petri Mór ügybuzgó tagokat veszítette el a széretetház, akiknek emlékét minden módon megőrzik. Köszönetét mondott odaadó működésükért az elnök: özv. Keim Jánosnénak, aki az elhunyt másodelnöknő teendőit végezte megható lelkesedéssel és gondossággal, Kolár Nándor pénztárosnak, Pakányi Ferenc gondnoknak; dr. Pá- kozdy Károly főorvosnak, aki meleg szeretettel áldoz időt és fáradságot, amikor egy pályázat alkalmával 100 gyermeket is megvizsgál és dr. Szabó Árpád ti!kárnak, az ő rendkívüli ügybuzgalmáért és lelkes közreműködéséért, — végül megköszönte a sok nemesszivü emberbarát áldozatkészségét. A zajos ovációkban részesülő elnök végül azt indítványozta, hogy Klotild főhercegnőt, a védnöknőt táviratban üdvözölje a közgyűlés. Ezután dr. Szabó Árpád titkár olvasta föl nagy gonddal és irói lendülettel szerkesztett évi jelentését, melyet tapsokkal honorált á hálás közönség. A záró számadásokat Kolúr Nándor terjesztette elő s azokat elfogadták. Elnök indítványára egyhangúlag özv. Keim Jánosnét választották meg másodelnöknek és kiegészítették a választmányt. A belügyminiszter leiratát, mely az egységes eljárás céljából létesítendő központi szervezet alá való rendelést kívánja, a közgyűlés azzal vette tudomásul, hogy saját autonom hatáskörét nem áldozza, föl, hanem a választmányba meghívja e központ két kiküldöttjét. Szólásra kelt föl ezután dr. Küffer Béla, aki mint jogász 42 év előtt lépett az egyesületbe mint jegyző és a legnagyobb elismeréssel van a mai vezetés és az elnök rendkívüli ügybuzgalma és tevékenysége iránt. Azután a 120 árva vonult fel, énekelt, az egyik szavalt is s a Hymnusz hangjai mellett oszlott szét az ünneplő közönség. A múlt megmutatta, hogy a műszaki emberek, bármily fenséges, világra szóló városrendező terveket lennének is képesek produkálni — Írja Fábián Gáspár — azoknak megvalósításához ők maguk gyöngék, elégtelenek. Sőt erre a célra az államhatalom támogatásának teljes súlya sem elegendő még. Ne feledjük, hogy Bécs belvárosának szabályozását és annak óriás költségeken való kiépítését a császár akarata indította meg és hajtotta végre ! Szolgáljon ez e mi számunkra is intő és buzdító például. Ragadjuk meg az alkalmat, a háború dicsőséges befejezését, és irányítsuk ifjú királyunk figyelmét országa fővárosára, hogy azt az Ő akarata tegye naggyá, széppé, világvároshoz méltóvá, amiként Bécset azzá tette elődének akarata. Elvégre Buda az ő világra- szólóan szép királyi széke. 35 hadb'avonult fővárosi tisztviselőt választott meg a tanács a legutóbbi választások alkalmával a különböző megüresedett állásokra, ami azt bizonyítja, hogy az uj méltányos rendszer különös tekintettel volt épen a hadbavonultakra. Van ebben valami megnyugtató és melegebb érzéseket visszatükröző vonás. Katasztrófát okozott az Ördögárok 1875-ben, amikor elöntötte Budát egy zápor után. Nem is olyan öreg emberek egészen jól emlékeznek reá, amikor viz alatt állott a Városmajor, a Vérmező és az Ördögárok betorkolásánál álló kétemeletes ház bedőlt, mint a kártyaház, az alatta folyó árokba. Ezt a katasztrófát az a könyökszerü hajlás okozta a fogaskerekű vasút állomásánál, a hol öt hid épült az Ördögárok fölé, megszükítve medrét. Állandó halálos veszedelem fenyegette ott Budát, mely most megszűnt. Az Ördögárok nem ott jön többé, mert uj medre az Uj János-kórház előtt nem fordul el, hanem egyenesen tovább halad és besiet a fogaskerekű töltésén nyitva álló kapuba, mely a Városmajor végén levő faiskolába vezet. Nincs a lefolyó víznek sehol többet torlódása. — Azt a részt pedig a fogaskerekű vasút állomása és a kórház előtt álló vámházikó között világvárosi módon rendezik. Valóságos kapunyitás lesz ez a Hűvösvölgy számára. Az árkot betemetik, a sok hidat kihajigálják és a Retek-utcát folytatják úgy, ahogy elejétől indul. A közúti sínjei egyenesen haladnak tovább az úttesten (nem lesz ott az a kellemetlen forduló), az ut közepén levő sétahely tovább megy és a mostani fasortól jobbra lesz a kocsiút a beboltozott Ördögárok felett. A vámházikóval szemben uj. utca nyílik keresztben a Drasche-féle telken át s a sarkán kis tér lesz jobb- ról-balról. A Hűvösvölgy életét fojtogató egyik kéz, a téglavető, megszűnt, még csak a temetőt kell áthelyezni és megindulhat Buda egészséges fejlődése a nagy szépségű Hűvösvölgy és Zugliget felé. így Fock Ede tanácsnok egyik nagyhorderejű kedves tervét valósítja meg, amiben elsőrendű segítőtársa Solty Lajos műszaki főtanácsos. A rendezés 460 ezer koronába kerül, de 9 méteres kocsiutat és 7 méteres sétautat kap a Retek-utca. Mit kíván a tanítóság? Tudvalevő, hogy a tanács javaslatával szemben a tanítóság gyűlése memorandumot dolgozott ki és terjesztett a tanács elé. Ennek rövid kivonatát adta beszédében Szilágyi Károly, mely kiterjed a memorandum minden pontjára és elsősorban kéri az oklevéllel, illetve képesítéssel eltöltött összes szolgálati éveknek a fizetési fokozatokba való beszámítását. To-
