Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-05-18 / 576. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 Embert ölt ismét a közúti. Ártat­lan öreg urat, aki nem ugrál lép­csőkre, nem kapaszkodik a szaladó villamosra. Fischer Ágoston plébá­nos szomorú esetét ismeri a közön­ség. A kiscelli-uton lévő hadiárva- ház 16 árváját ő gondozta. Épen élelmet készült bevásárolni és fel akart szállani a villamosra, a mikor a halálos szerencsétlenség érte. Hal­dokolva vitték a közeli kórházba, de útközben ellopták az árvák élelmi­szer jegyeit tőle. — Ez a szentpap nem szolgált rá az elgázolásra sigy föltétlenül a közúti gonosz rendsze­rében van a hiba. Bécsben nincse­nek ilyen villamos elgázolások, mert ott a kocsikat minden lehető, biz­tonsági eszközzel fölszerelték. Elől kettős léc véd attól, hogy bárki a kocsi alá kerülhessen, de ha mégis elüti a villamos, csak egy gombot kell a kocsivezetőnek megnyomnia s akkor a földre csapódik egy villa­szerűén alkotott készülék, mely az ember alá nyúl s nem engedi a ke­rekek alá. Jobbról-balról a földet súroló deszkák futnak végig a kere­kek mellett s igy akarva sem juthat oda emberi kéz vagy láb. Mindezt kellene egyszerűen lekopirozni és a villamos szerencsétlenségek 80 szá­zaléka lehetetlenné válna. — Épen a Fischer eset inditotta gondolkodásra a budai kerületi városatyákat, a kik egymás között megállapították a köz­úti ezer bűnét, mulasztását, hanyag­ságát, a közönség nagy érdekeivel való dacolását és követelni fogják a közúti sürgős megváltását. Bécsben a háború alatt uj vonalakat nyitot­tak, nálunk még a meglevőket is el­hanyagolták. Nehogy azonban addig is rombolhasson, romolhasson, — a megváltásig is közlekedési kormány- biztos, kiküldetését fogják szorgal­mazni, mert olyan csizmadia kezében, mint Sándor Pál úr, egy világváros közlekedését meghagyni nem lehet. Menjen vissza a zsákjaihoz. Kitüntetésben részesültek a Clotild sze- retetház árvái körül szerzett érdemeik ju­talmául Pakány\ Ferenc, Kollár Nándor és dr. Szabó Árpád, a kiknek a Ferenc József- reno lovagkeresztjét adományozta a király. Pakányi Ferenc régi krisztinavárosi patrí­cius családból származik, gkőzbecsülésben élő polgára Budának. — Kollár Nándor a gázgyár igazgatóhelyettese a lovastisztek bájosan lovagias modorával szerzett szá­mos jóbarátot Budán. Mint szervező talen­tum ért el nagy sikereket. — dr. Szabó Árpád fáradhatlanul vesz részt minden közmunkában és a kerület ügyeinek inté­zésében. Uj teret sajátított ki a város a Németvölgyi és Böszörmény-ut talál­kozásánál, a fővárosi közmunkák tanácsa javaslatára. Ez az uj tér az egész környék szabályozásának' elő­nyére lesz. Skultéthy Ferencz kárpitos ee3 II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. Egészen eltér a hadikonyhák típu­sától a május 15-én a 1. Verpeléti- ut 4 szám alatt megnyílt polgári konyha. Nagyon kellemes vendéglő hatását teszi, ahol fehér kötényes úri leányok Ostian Lily Moóri König Terka és Becsey Baby fogadják a vendéget, elejé téve a párolgó levest, az ízléses menüt — összevissza 3 koronáért. Teszik oly kedvesen, hogy egy őrnagy nyomban megkérte a Liliké kezét, aki azonban azzal tért ki, hogy ez most a szegényeké. Hogy is ne, amikor egy napon 210 adag levest talált föl a hadikonyhán. Becsey Antalné vezeti az egész, mo­dern intézményt, melyet virággal busásan díszített föl Angyal Sándor min. tan. a kertészeti tanintézett iagazgatója. A vezetés terheit viselik még: Biehn Jánosné, Bossányi Bé- láné, Éber Lászlóné, Görgey Sán- dorné, Halmos Gyuláné, László Je- nőné és Tárnái Jánosné. Gazdag ígéret volt az Anyák körének ne­mes programja. És hogy nemcsak Ígéret maradt, hanem jótékony hatást gyakorló kivitel is, arról Zichy Sarolta grófnő és a melléje csoportosult lelkes hölgyek nagy kara gondoskodott. A nyomor enyhítése, az egészségügy megjavítása, az általános ismeretterjesztés voltak azok a tengely­részek, amik közül az anyák és gyermekek életét mindig emberibbé fokozva forgatták. — Óbudán Kuncze Lajosné, Brédl Józsefné, Takács Menyhértné, Kuncze Rezsőné, dr. Hartl Alajosné, Bauer Magda, Schmidkunz Lajosné, Georgi Ilona, Georgi Sándor, Virág János buzgolkodtak a fényes siker érdekében. Bauer Ida a gyermeknevelésről mondott el egy alkalommal érdekes, pom­pás megvilágítású részleteket, a mik anagy- számu hallgatóságra mély hatást tettek. Különös adatok kerülnek ki a fővá­ros valamely üzemének jelentéséből, a mikről fogalma sincs a közön­ségnek. így a fuvartelep jelentése sze­rint naponkint 172. csengetyüs gyerek zavarja a szundikáló polgárságot reggel és délután. Ezek a szemetes kocsikat előzik meg .és minden ház kapujában jól megrázzák a csöngőt. Szemeteskocsis összesen 248 van. összesen 675 ló áll a telep szolgá­latában s ezek mellé 642 ember van beosztva. Egy ember jut minden lóra. Csak épen locsoló-kocsisok nincsenek ez idén, — egyszerűen azért, mert locsolni tilos. Van 20 népfölkelő kocsis és 60 orosz fogoly. A tűzoltóság szolgálatára 54 ló áll Budapesten rendelkesésre. A magyarság feladatairól az eljövendő békében címmel mondott ügyes argumen­tumokkal megcölöpözőtt, lelkes előadást a III. kér. Népszövetségben lapunk szer­kesztője Réw Sándor. A magyar faj védel­mét, a politikai, gazdasági és társadalmi erők magyarrá fokozásának szükségét hangoztatva, rámutatott az ellentétes érde­kekkel szemben való szervezkedésre. A gazdag tartalmú előadást a nagyszámú közönség meleg ovációval fogadta. Elhanyagolt állapotban vannak a várbeli iskolák. Százesztendő előtti időkből valók és a gyerekek egész­ségének sehogy sem viselik a gond­ját. Sok keserűségre és panaszra adott ez már okot s annál kedve­sebb megnyugvással fogadták a volt várbeli iskolaszék tagjai dr. Ripka Ferenc elnök kijelentését az iskola­szék alakuló ülésén, mely szerint az első, legfontosabb és legsürgősebb feladatok egyike a várbeli iskola­ügyek érdekeinek előmozdítása; a hol — főleg a meg nem felelő is­kolaépület és elavult berendezések miatt — e téren legtöbb a tennivaló. Az uj iskolaszék hatásköre a várbeli, az Attila-utcai, a Krisztina-téri és a Márvány-utcai elemi iskolákra és az ezekkel kapcsolatos óvodákra terjed ki. A megalakulás után az iskolaszék nyomban megkezdte működését, meg­állapította az évzáró vizsgák idejét és a napirenden lévő számos tárgy­ról határozott. A magyarságáról híres lelkes óbudai ve­zér : Szilágyi Károly ugyancsak megjárta a szlovákokkal. A felvidékiek egyik gyűlésén tüzes szónoklatot mondott a nemzetiségi túlkapások ellen, amire a múlt héten a Ludovi Noviny sok erős jelző után csodál­kozva kérdi: „Vájjon hogy hívták ezt a Szilágyit azelőtt ? Mert csak zsidó lehet ilyen túlzottan magyar.“ Érdekes a dolog­ban, hogy Szilágyi Károly budapesti demo­krata létére is büszke a hét szilvafás er­délyi nemes őseire. A huszadik rendes közgyűlésre jöttek össze az I. kerülett Szabadpolgári-párt tagjai múlt szombaton Platthy György elnöklésre mellett, aki üdvözölte Badál Edét az uj elöljárót, Szigeti Jánost a kép­viselőt, Sümeghy Lászlót az uj közjegyzőt és kegyelettel emlékezett meg Hegedűs Jánosról. Bemutatták a zárószámadáat, megadták a fölmentést, megállapították az ez évi költségelőirányzatot, újból meg­választották a tisztikart, köszönetéi mondva nekik a múlt évi működésűkért. A köz­gyűlés nem volt oly szépes, mint a háború előttiek. Gyermekima és orfeumi kupiék hangzavara emelkedik a levegőbe egyszerre Óbudán, a Kiscelli-utcában. Ott van a fővárosnak egy gyönyörű iskolapalotája — jelenleg is óvodá­val — de a főépület már három éve hadikórház — nemibajos katonák gyógyhelye. A tulajdonképeni intézet pedig most a Raktár-ntcai iskolában van elhelyezve, megzavarva mindkét iskola rendszeres, helyes menetét. De ennél mérhetetlenebb az az er­kölcsi kár, amit a 3—4—5 éves gyermek és az egész környék szen­ved a trágárságok, az elmúlt szerel­mek utcára harsogásával. Ebben az ügyben interpellált eredményesen Orova Zsigmond dr. a legutóbbi közgyűlésen. Ötletek. Ilyen cimü múltkori hí­rünkre most magasabb rendőri kö­rökből kapjuk ezeket a figyelemre méltó kiegészítő sorokat: A villamos elgázolást a b. lapjukban elmondott, különben nagyon ügyes ideák­kal nem tartom kizártnak. Azonban a ko­csik átalakításával és más élet-rendszerek behozásával azt hiszem a minimumra csökkentjük a baleseteket. Hosszú, termes kocsikat kell bevezetni, ahol hátul lesz a leszállás és a vezetőnél a felszállás. Ha az utasok a megállónál leszálltak, akkor a kalauznő lezárja az ajtót és tovább indu­lást jelez. A vezetőnél történik a felszállás és ő felelős — a börtönig, ha mégis le­esik valaki és elgázolja. Tükröket is el lehetne a vezetőnél,, helyezni, hogy igy a hátultörténőket is figyelemmel kisérhesse. Utcát sikkasztanak el, rendszeresen Óbudán. Ha valakinek szüksége van na­gyobb udvarra és véletlenül a háza mellett húzódik el egy kis utcácska — egyszerűen az utcát befalaztatja, kaput csinál reá és ezzel fuccs a könyebb közlekedés ! amit Óbudán úgy is mondanak: básztá! Stréj- zand drauf! Ez történt a Zárda-utcával mely a Szöllökert-utcából nyílna a Zápor­utcába és ez történt a Zagyva-utcával, mely a Vörösvári-utat köti össze a föld utcával. De miért ? Mi okon ? Mi jogon ? — Kérdi egy kerülni kénytelen olvasónk, aki szorgalmas ember létére igy lett utca kerülő. Uj mozgószínház épül Budán, ami a nagy mozi-láz mellett bizonyára érdekli a jó budaiakat. Egyelőre még csak az építési engedélyt adta ki a inagánépitési bizottság mely megengedte, hogy Makrai Teofilné mozgószinházat építsen II. Hattyu-u. 2898 ház szám alatt. A mai építési viszonyok mellett nem egészen bizonyos, hogy az építkezést azonnal meg is kezdik. Indiánus diadaltáncra perdülhet a mi ellenséges szomszédunk az olasz, ha megtudja, hogy az ő nyelvének itt Budán nagyrabecsülik értékét, amit valami miniszteri rendelet is meg- határoztatott. Óbudán a hajógyárban rengeteg olasz munkás van alkal­mazva, családjaikat is idehozatták és nagy merszszel, hangosra élezett, majdnem fülsértőnek mondható be­széddel, sokszor provokative jelennek meg mindenhol tömegesen. Az ál­lami tanitónőképzőkbe pedig (a II. kér., Csalogány-utcaiba is) Ápponyi rendelete folytán rendes és kötelező tantárgynak kellett felvenni az olaszt. Kár az összes növendékekre ráerő­szakolni ezt a ma ellenszenves nyel­vet csak azért, mert Fiume vidéké­ről 8—10 növendék jön ide fel s akad talán a képesítettek között, aki olasz nemzetiségi vidékre kerül. Változások az állatkertben. A zeb­rák kifutója mellett levő helyekről a kőszáli kecskéket a sziklahegyre helyezték át és ahol azelőtt a magyar szarvasmarhák tartózkodtak, a lámák és a guanakok csoportja látható. — A tenniszpálya teljesen elkészült, havi vagy idény bérletjegyek vált­hatók az állatkert igazgatóságának irodájában. Finomkodó szemérmetességgel ve­szekedett Óbudán három párt (Stern- Szilágyi-Botzenhardt) az iskolaszéki mandátumokért. Végre paktumot kö­töttek és mindegyiknek bejött 13 embere; a negyvenedik sorsáról pe­dig sorshúzással döntöttek. A sors kegyeltjei Botzenhardték voltak. Ak­koriban lázas munkával gyürköztek mind a 40-en, hogy uj eszméket, uj vágányokon juttatnak majd a főváros küzoktatásügyének nemes célja felé. Azóta ám elfogyott a láz, a neki- gyürközés is elmaradt és munka sem igen van a sablonon túl. Most már csak etikett diskurzusok folynak. Nagyon kívánják már Óbudán, hogy egy uj választás jöjjön, mert akkor legalább hallanak megint valami újat. Hajózás. Végleges menetrendet álla­pított meg a magy. kir. Folyam- és Tengerhajózási R.-T. a Vigadó-tér— Margitszigeti hajójáratokra, mely sze­rint e hó közepétől kezdve az első hajó reggel 6 órakor, az utolsó pedig este 11 óra 20 perckor indul. — Köz­hírré teszi azt is, hogy a Budapestről délelőtt 11 órakor és Esztergomból este 7 órakor induló személyszállí­tással egybekötött teherjáratot további intézkedésig nem indítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom