Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-05-11 / 575. szám
2 BUDAI NAPLÓ rendezni kellett a Retek-utcának ezt a részét is (a fogaskerekű vasútállomása és a Kútvölgyi-út között), ahol 5 hid áll egymás mellett a Ördögárok felelt, amely munka szintén 340 ezer koronát emészt meg, a mire fedezetet úgy találtak a városházán, hogy elejtették a III. kér. Pacsirtamező-utca, a Miklós-utca és a VII. kér. Hernád-utca burkolásának tervét, így vitte el ezeknek az utcáknak a ' kövezetét is az Ördögárok. Hogy az ördög vigye el! A vizes lepedőt bontotta Sándor Pálra a pénzügyi bizottság legntóbbi ülésén Szekula Gyula, a mikor kijelentette, hogy *. . . a sokat ócsárolt omnibusz a maga csekélyebb méreteiben sokkal pontosabb, mint a közúti . . .“. — Szekula is, Perczel Béla is, de Németh Imre is azt sürgették, hogy az omnibuszjáratokat legalább a fővonalakon, ha ritkábban is — de járassák. Bódy Tivadar polgármester, aki elnökölt, kijelentette, hogy úgy nem lehet ezt csinálni, mert ha ritkábban jön az omnibusz annál veszedelmesebb a közönség tolakodása. Élet-halálharc volna ez. A vitában tisztázták a különbséget az autó és ló között is. Az autó csak akkor eszik, ha üzemben van, a ló ellenben éppen akkor eszik, a mikor nem dolgozik. Most már ezt is tudjuk. Hadikisajátiíás — olyas valami, ami a nagytőkéseknek árt — lesz Óbudán,” csendőrrel, bírósággal — erőszakkal, ha a telektulajdonosok sokat követelnének földjeikért, amit a főváros kertlakások céljára kiszemel. A 250 millió koronás költség- vetéssel épülő kertlakásokból Óbuda Ullmann Gyula főv. biz. tag kezdeményezésére 10%-ot követel a maga számára, kifejtve ezt egy ügyesen meeirt rnernQiffodúmban., amit polgármesterhez a napokban juttattak el. A polgármester meleg érdeklődéssel kiséri ezt az akciót, de a 20.000 lakáshoz szükséges telekkomplexum ügyében még nem történt döntés. A jövő nemzedék már most pusztul, az esztétikai érzésekre nem reagál, a társadalmi élet részére használhatatlanná lesz. Ezt csak egy erős, tervszerű, de főképen gyors önvédelmi törekvéssel lehet a helyes vágányra terelni. Elsősorban az iskola keresztülvihető munkájára gondolunk. Vezessék be a vándor, illetve erdőmelletti iskolák rendszerét, a mire különösen a három budai kerület változatos, dombos, erdős vidéke alkalmas. A Szemlőhegy, Rókushegy, Szépvölgy, (Vérhalom-téren építsen a főváros nyári iskolákat, napközi otthonokat egy helyesen megállapított foglalkoztatási tervvel és olyan berendezéssel és környezettel, amely a lélek nemessé formálása mellett a test hygieniai kívánalmainak is megfelel. Egy-egy iskola hetenkint 2—3- szor ide vonulna ki egész napra felváltva (az étkezésről a főváros gondoskodjék !). S ezeknek mintájára lehetne állandó ilyen oktatási helyeket berendezni, melyek hatalmas lépésekkel emelnék a közegészség- ügyet, a pedagógia fellendülne a mostani négy fal közzé szorított avasságából, uj momentumokat és kísérletezési anyagot kapna. Ez a Budára ültetett ötlet nemsokára tiz éves születésnapját ünnepli, de mint ez is és minden helyes és jó idea nálunk, csak terv marad. A gyermekeink pedig lelkileg lezüllenek, testileg el- senyvednek egy pár ezer hiányzó korona és egy pár fölösleges, in- dollens ember miatt. H YMNUSZOKRÓL irt lapunk számára — már az előző számban közölt — érdekes adatokat dr. Wagner József tanár és most folytatólag Írja a következőket: Heil dir im Siegerkranz dallama azonos az angol God save the King himnuszéval, a melyet a nyomor miatt 1743-ban öngyilkossá lett angol komponista, Henry Carey szerzett. 1790-ben egy német pap, Heinrich Harries e dallamra a dán királyra ir himnuszt, melyet B. G. Schumacher az 1792/3. francia hadjáratban részt vett II. Frigyes Vilmos porosz király tiszteletére elplagizál s a Vossische Zeitung ősében, a Speuersche Zeitung 1793. dec. 17-i számában tesz először közzé. 1813-ban teljes elterjedését az 1812-i francia-orosz téli háborút követő porosz feltámadás hozta meg. Az önérzetes porosz öntudat kifejezése. 1840-ben Thiers minisztériuma alatt a franciák vissza akarják szerezni az 1815. óta német kézen levő Rheinprovinzot. A költői tiltakozások egyikére (Nicolaus Becker: Sie sollen ihn nicht haben) maga Müsset felel sarkasztikusan. A berni vasöntöde egyik tulajdonosának az 1849-ben elhalt Max Schneckenburgernek Wacht am Rheinje nem lett azonnal népszerű. 1854-ben Kari Wiihelm kre- feldi karmester Vilmos porosz herceg ezüstlakodalmára megkomponálja e dalt, mely az 1870/1. háborúban lett a németek harci indulója. Wilhelm ekkor nagy beteg volt s 300 márka évdijat kapott. te 7XZÁRTÁK’ p Pövájnhá^töl I-“** az összekötő vasúti hídig a J—^ dunapartot a pályaudvarral még a sétáló közönség jelöl is, úgy, hogy ma igen kevesen tudják, hogy e partokról nyílik a legpompásabb kilátás a Gellérthegy csodálatosan szép déli lejtőire! József nádor, aki idegenből hozott szépséges neje gyönyörűségére Budapestet naggyá, széppé óhajtotta tenni, a többek között a dunapartokon végig vonuló széles parkot tervezett, melynek maradványait a dunaparti terek máig is mutatják. Budapest akkor még kicsiny volt. József nádor szemei előtt sem lebegtek magasabb épületek a maximális kétemeletes házaknái, melyek amaz időkből máig is láthatók. így az egész Lipótváros eszerint épült. De József nádor minden figyelmét a dunapartra irányította. Itt egy Champs Elysées-t akart létesíteni! A terv nagyszabásúnak ígérkezett. Azonban hamar rájöttek, hogy ily óriás útvonal mellett mint a Duna, még két oldalt 50 méteres park nem lehet. De ahelyett, hogy e szabad teret egy jövendő világváros középületei számára foglalták volna le, odadobták a telekspekuláció minden szépet, nagyot, művészit megrontó és csak hasznot ismerő kezeibe. Pedig mit lehetett volna itt létesiteni! Még az elképzelése is lenyűgöző egy oly varázslatos képnek — írja röpiratában Fábián Gáspár műépítész — mely a Dunapartot a parlamenttel hasonló fekvésű és nagyságú középületsorral népesíti be, a Margit-hidtój egész a Ferenc- József-hidig! De hol vannak most a József nádorok, a nagy rajongók és ideálisták 1? Ma a Moloch az úr és ez utálja a busás kamatokat nem hozó művészi befektetéseket! Jövőbetekintés. Irta: Dr. Lendl Adolf IV. A székesfőváros pesti kerületeiben végig vonuló nagy körút északi részében, a Margithidon át helyes folytatására talál a budai oldalon; a déli vége azonban befejezetlenül az Elevátor alatt megszakad; pedig feltétlenül megkívánja ez is az összeköttetést a budai Műegyetem-rakparttal. Az óbudai hid építését biztosította az Országgyűlés 1908-ban; törvénybe foglalta; igaz, hogy egyelőre még nem épül, azonban a közeljövőben kétségtelenül létesülni fog. Nagy küzdelmet folytattak ugyanakkor — főként a közvetlenül érdekelt kerültek vezérei — a borárostéri hidért is. Bizonyára csak az óriás költségek ismeretlen fedezete késleltette a különben jogos és általánosan elismert helyes kívánságnak a teljesítését. Hogy mibe került az Erzsébet-hid, azt csak a beavatottak tudják. A hid nagyszerűsége, közbeeső pillér nélkül való, óriás ivének szerkezete, meg a budai hidfő építése alkalmával munkaközben mutatkozott bajok leküzdése rengetegül megdrágította. A borárostéri hid jóval olcsóbb és egyszerűbb is lehetne; mindamellett 8—10 millió koronát szánjunk reá. Tekintélyes összeg ez is, amely ugyan a hidvám bevételeiből hosszú évek folyamán törlesz- tődnék. Csakhogy ez nem szívesen vállalt módja a jövedelmeztetésnek, mert tulajdonképen minden fővárosi polgárnak az volna a kötelessége, hogy a hidvám mielőbb való eltörlését szorgalmazza. Más módot keres sWk~téfi at ; Hiszen akadhat "bőven fakadó más pénzforrás is, amely méltányos megoldást igér.Meg kellene állapítani — például a mostani adózások alapján —, a József- és Ferenc- körút palotasorainak, meg a közelfekvő mellék utcák összes ingatlanainak valódi értékét, árát s azután, ha a híd elkészült, a házak érték- emelkedését megfelezni; a többérték felerésze a háztulajdonosnak jutna, másik felerésze kifizetné a hídépítés költségét. Téves azonban, sőt helyenkint határozottan elitélendő, az a nem régen követett építési mód, amely tulnagy és tulmagas bérkaszárnyákat teremtett a budai oldalon olyan városrészekben is, ahol arra nem volna szükségünk. Elég baj, hogy a pesti oldalon a túlzsúfoltságot el kell tűrnünk; mentsük meg tehát legalább a jobbparti részeket, mert ezek a székesfőváros kellemes lakó városrészei gyanánt volnának fejlesztendők. A budai oldal fekvésénél, természeti szépségeinél fogva erre hivatott. Az óriás bérkaszárnyákkal való unalmas beépítésétől mindenképen meg kell kímélni. Az építkezések helyes vezetése első sorban az új, általános szabályozási tervnek az elkészítését teszi szükségessé. Ennek a tervnek kidolgozása és tanulmányozása közben önként fogjuk megerősítését találni ama régóta hangoztatott kívánságunknak, hogy a Kelenföldnek azt a részét, amely a Műegyetem alatt a Dunapart mentén az összekötő vasúti töltésig, sőt ezen túl terjed, feltétlenül szabadon hagyjuk, mert ez az állandó kiállítás területe gyanánt tartandó fenn. Ilyen célra sehol másutt a székesfőváros széles határában alkalmasabb terület nem kínálkozik, nem található. Hogy ez a terjedelmes síkság kiállítások rendezésére valóban használható, azt ma már bizonyítani sem kell; hiszen sikerült már annyira érleltetni ezt az ügyét, hogy egyrészt a székesfővárosi Közmunkák Tanácsa, másrészt a székesfőváros hatósága ezt a területet tényleg ilyen célnak szánta. Az első elhatározás szerint megvan már; végrehajtása tekintetében azonban eleddig egyetlen egy lépés sem történt. A tulajdonképeni kiállítási terület a Dunaparttól a Budafoki- útig, az összekötő vasúti töltés és a Boráros-téri hid tengelyében vezetett új út határa között terülne el. Területe közel 60, hektár (600.000 m2) volna; 10 hektárral nagyobb tehát, mint a párisi Champs de Mars. És ha a Városligetünkkel összehasonlítjuk, úgy megfelel ez terjedelemben körülbelül az 1896-ban a Millenniumi Kiállítás céljaira lefoglalt területnek. Mindamellett célirányos volna — egyes nagyobb kiállítások alkalmi kibővítésére gondolva — a szomszéd területek egy részét szintén szabadon tartani; például a Műegyetemig terjedő mezőt, a Nádor-kertet stb. sőt, hozzácsatlakoznék a téli kikötőnek használt holt vízzel borított terület, meg a vasúti töltésen túl fekvő mező is. Ezzel olyan nagyra növeszthető az egész kiállítási terület, hogy akármilyen nagyszabású világkiállítást rendezhetünk rajta, — és foglalkozzunk is ezzel a gondolattal, mert Budapest Európa közepe és nemsokára az óriás méretű, keletfelé törekvő forgalomnak a lüktető központja lesz Berlin és Konstantinápoly között. Moo»- 1i> »Lakács gfőgffSrdő. Tél! és ngárí ggőggxíielg csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyogyvizuszodák. Rádium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospektust küld a Szt.-Lukácsfürdo igaza. Budán. ©@®@®@@®©®® m ü e Kozma-féle iéplro is isisszoposifé intézet II., Fő-utcza 19. szám. Leírás. írógépekbe diktálás.Steno- grafálás. Gyors, pontos és megbízható munka. Igazgató: Kozma Bernáí, felső keresk. iskolai, gyorsíró tanár. Telefon: 174-04. m © m m e m $ Skultéthy Ferencz kárpitos EE3 IS., Fő-utca 57 megbízható régi mester. \
