Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-12-08 / 603. szám
-tartott népes értekezletén Timon Ákos elnökölt és sajnálattal emlékezett meg arról, hogy Károlyi Mihály gróf beteg s igy el kellett halasztani 10—12 napra a nagygyűlés össze hívását, mert a miniszterelnök rszemélyesen is részt óhajt azon venn. Becsey Antal ügyvezető elnök tett ezután jelentést a pártszervezés -örvendetes eredményéről. * A Víziváros csendes berkeiben is valami különösebb mozgolódás észlelhető. Ez a főváros IV-ik választó kerülete, amelynek most alkalma nyílnék régi tartozása törlesztésére. Mindenki tudja, mindenki érzi, hogy • van e kerületnek egy évtizedek óta szorgalmasan s a köz érdekében dolgozó, önzetlenségéről és tehetségeiről általánosan becsült helyi jelöltje : Lendl Adolf dr., aki eddig nem tudott mandátumhoz jutni, mert a régi rendszer miniszterekre vadá- szot, országos tekintélyeket kényszerűéit • mindig a választókra; legutóbb pedig alkalmi jelöltként a kerület egyik vezére Kollár Lajos jutott előtérbe a munkapárt segítségével. Most azonban munkapárt már nincs s megszűnt minden más kényszer, mert titkos lesz a szavazás, általános a választójog; a kisemberek, meg az asszonyok ezrei fognak dönteni. Most alighanem megfordul a kerék és Lendl javára billen a mérleg, ha még egyszer fel akar lépni. Eddig meg semmiféle programmot nem adott. Vele szembe kerülne esetleg dr. Szalay Sándor — Károlyi párti programmal — akit a választók, főként a tisztviselők, -mint kerületi elöljárót igen megkedveltek, de lehetséges, hogy az újlaki kerületben lép fel. A radikális párt részéről Haypál Benő református lelkészt is emlegetik, mint jelöltet, akinek ismert, szinte páratlan szónoki tehetsége volna egyelőre az ajánló erő. Lehetséges azonban, hogy ez a párt ismét vezető politikusokkal fog kisér- ■ létezni s egy közigazgatási bírót emlegetnek, aki most jutott nagyobb szerephez. Az óbuda-ujlaki részekben a volt demokratapárti képviselő visszavonulásával megüresedik egy mandátum. Ezt Garami Ernő miniszternek akarják felajánlani a szociáldemokrata párt részéről, a mi számbamenő nyereséget jelentene a budaiak részére. Ha azonban még egy hatodik választókerületet hasitanának ki a budai oldalon és Újlak önállóan választ, akkor a viszony nagyon változnék. * Újlakon is megalakult a Károlyipárt, amelynek elnöke Szalay Sándor a II. kér. érdemes elöljárója, ügyvezető elnöke Schubert Sándor, titkára pedig Zsoldos Károly. Az uj kerület határainak megállapítása egyelőre határokat szabott a párt szervezés elé. Előkelő I. Kriszíína-koruf 77. Ravasz László Skultéthy Ferencz kárpitos si II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. V BUDAI NAPLÓ Elvész a polgárság! — Középosztály nélkül. — Nagy kérdés, hogy az ország megélhet-e a középosztály nélkül? Van-e egészséges ipar az önálló, »független kézmüiparos nélkül ? Fejlődhetik-e ki az ipar terén művészet? Törődik-e a munkásosztály, a valódi proletárság'a polgári osztályba tartozó kézmüiparos aggkori ellátásával ? . . . Ezek mind olyan kérdések, amelyekre minden polgárnak önmagának kell felelnie. A polgári osztályok felfogásáról nehány szemelvénnyel szolgálunk: „S a szociálisták nem lankadnak hivatásuk teljesítésében, sőt készek mind újabb munkát vállalni. S a polgárság kényelmesen elveti ^ a lábát, — derék szociálista, ő áll helyetem őrt, ő állítja ki az öt évfolyamba való katonát, ő gondoskodik, hogy a nem neki való munka is elvégeztessék, ő hajlandó a ruhabeszedést is elintézni, mindent, mindent ö végez s én, polgár, mint a török szultán csak köpködök hozzá. S a derék polgár nem veszi észre, hogy minél többet végez a szociálista s minél kevesebbet végez ő maga, csak arra vezet, hogy a szociálista mindenütt nélkülözhetetlen, a polgár pedig fölösleges legyen. A szociálista tudja, hogy annyi hatalma van, a mekkora a fontossága. A polgár nem akarja tudni. Boldog abban, hogy a szociálista vigyáz reá. Pedig nagon veszedelmes és főleg megalázó boldogság ez. Ez nem öntudatos emberé, hanem a házi állaté, akire szintén mások vigyáznak, s akik vigyáznak rá, azok a gazdái. A polgár társadalomról minden nap olyan rétegeket választ le, mely természete és életérdeke szerint hozzátartozik. Tisztviselők, magánalkalmazottak, ügyvédek, orvosok ha belépnek is szociáldemokrata pártba, mégis csak polgárok. Tisztviselők, lateinerek első köz- társasági hevületükben a szociáliz- mushoz csatlakoztak. Bérmunkásoknak tekintik magukat és kacérkodnak proletárvoltukkal. Kár, mert az igazi proletárok között nem találják meg helyüket, azonfelül pedig ahhoz, hogy valaki a szociá- listákhoz csatlakozzék, szociálistá- nak kell lennie, nem pedig pusztán tisztviselőnek. Olyan vallás ez, melyet nem lehet fölvenni, annak át kell hatnia testet-lelket. Másfelől pedig a tisztviselő, akár állami, akár magán, történelmi produktum. A készültsége, a hivatása és a jelentősége is. A főkülönbség, hogy minden munkás a bére fejében uj értéket produkál, mely forgalomba kerül. A tisztviselő ellenben a munkájával nem teremt, csak a termelés értékesítésénél és rendjénél hasznos. A szociáldemokratáknak is csak az olyan hódítás értékes, mely hit és meggyőződés alapján jut nekik. A puszta érdekből való csatlakozást ez a párt sem tekintheti másnak, mint minden más hatalomra jutott párt a hatalom felé ár adózókat. “ így ir egyik legkomolyabb napi-' lapunk : — Az Újság. Megszívlelendő sorok és élesen megvilágítják az irányt, hogy a mai feltolakodó streberkedés helyett, — merre kell haladnia a polgárságnak. JlipeR. Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5—6. Telefonszám 24—77. Nagy horderejű kérdés és főleg a Csepelszigettel szemben tervezett nagy munkástelepre nézve életkérdés, hogy Weiss Manfréd csepeli gyártelepét részben lokomotivjavitó üzemmé fogja átalakítani. A Máv.- nál sok ezer lokomotív vár javításra és erre való tekintettel már néhány héttel ezelőtt más gépgyár is hasonló lokomotivjavitó gyártelepet létesített. Reánk azért bir különös fontossággal, mert Weisz Manfrédnek éppen a kérdéses munkástelep területén nagy telkei vannak, s igy neki is nagyobb érdeke, hogy munkásai közel lakjanak, a mi viszont a telep létesítésével egy uj hídnak építését is valószínűvé teszi, ami városfejlesztési szempontból fontos a budai résznek. Tárlat és vásár készül a Szent Gellért fürdő téli kertjében, melyet a Kelenföldi „Művészek és müba- rátok szövetséde e hó 2-án Beze- rédy Gyula szobrászművész elnöklésével tartott választmányi ülésen határozott el. Ez volna a szövetség első karácsonyi kiállítása gyönyörű miljőben. A téli kert átengedését a nála járt küldöttségnek készségesen megígérte Folkusházy Lajos alpolgármester és pártolólag terjeszti a tanács elé. Bosányl Béla a fürdő igazgató főorvosa szintén a legmelegebben pártolja ezt a tervet. A kiállítást december 15-től január 5-ig tervezik. A hazatért hősöket ünneplő szívvel fogadta a katholikus Legénvegyesület elnöke, Knapp Nándor az e hó 1-én rendezett házi-ünnepen. Nagy számmal jöttek el a visszatért katonák és szívhez szóló, meleg jelenet volt üdvözlésük.’ Az óbudai kath. legényegylet zenekara közreműködésével azután sikerült előadásban került színre Kazaliczky Antal színműve A harang. A törekvő dilletánsokat, leginkább Steiszkal Frida, Garai Micike, Heger Lujza, Ábra- hámy Ilonka és Valicska Rózsika közre- r működő hölgyeket zajosan megtapsolták, t A férfiak is jól megállták helyüket. Hollós József, a posta és távirda uj vezérigazgatója szintén budai ember. Kiváló mérnök hírében áll és nagy érdeme, hogy a magyarországi városok túlnyomó része villamvilágitással bir. Erősen támogatta azt az irányzatot, hogy ez nem magán- vállalatok, hanem a községek utján történjék. A székesfővárosnak is szakértője volt, úgy a lágymányosi elektromos-müvek megépítésénél, mint pedig a két villamos vállalat megváltásánál. A műegyetemen a telefon-tant adta elő. Budán az Ág-utcában van háza és régi budai lakos. A 111. kér. katholikus kör ügyében legutóbbi számunkban Írott hírünkre vonatkozólag, a kör ifjúsága nevében azt Írják nekünk, hogy az összes keresztények tömörítése ma a főcél, mert csak igy vehetik föl sikerrel a harcot azok ellen, akik nem állanak velük egy erkölcsi alapon és veszélyeztetik létüket. A katholikus autonómiát is biztosabban megvalósíthatják igy, mint azokkal a kath. urakkal, akik ennek mindig akadályai voltak és most árulói lettek. Aláírva: dr. Zloch János, Demkó Ferenc, Laseczky István, Dobay Zoltán, Seidl Jóssef, Schäffer Ödön és József. Gebhardt József, dr. Dvorzsák Dezső, Georgi István és Flóry Ottó. Szívesen adunk helyett az ilyen megnyilatkozásnak, habár nem az volt tendencia nélküli hirünk célja. Abban a hitben éltünk, hogy két egyesület is tud egy cél felé haladni, de ha biztosabban érnek célt egyesülve, mi — igazán — nem akarjuk ennek útját állani. Exner Kornélt, a közigazgatási biróság itélőbiráját. aki a vízivárosi társaság egyik közkedvelt tagja, a pénzügyminisztérium államtitkárává nevezte ki a kormány. A Svábhegyen is megalakult nagy lelkesedés mellett a „Polgárőrség“. Lelkes fiatal fiuk és harctérről hazajött vitézek nagy lelkesedés mellett szervezkedtek Varga Antal ref. tiszteletes vezetése mellett, hogy megvédjék a fennlakók vagyonát. Különben a forradalom izgalmas napjai idefenn semmiféle különösebb ribilliót nem okoztak, a legnagyobb rendben és nyugalommal fogadta mindenki a városból hozott híreket. Uj élet pezsdül a budai hegyvidéken most télire, ahol az üresen álló villák váratlanul jutnak lakókhoz. Ahogy lapunknak írják, az erdélyi és felvidéki menekültek számára a hatóság az összes Svábhegyen lévő üres villákat rekvirál- tatta, igy nemsokára újra mozgalmas élet lesz a téli álomba merült legyen. I Petneházy contra Gerbaud! Lelkes budai } iparos: Petneházy Lajos cukrász forradalmat csinált a forradalomban és másfél nap alatt kivette a budapesti cukrász ipartestületet a cukrász-arisztokraták kezéből, hogy visszajuttassa azt a kis cukrászok kezére. Először összegyűjtötte a döntő adatokat. Gerbaud és társai, az úgynevezett nagycukrászok valósággal monopolizálták az ipartestületet és a felosztásra kerülő anyagot aránytalanul felosztva, a maguk részere szerezték meg. 280 cukrász van Budapesten, köztük 4—5 nagycukrász, a kik a háború alatt milliókat szereztek, mint a Király-utcai Freund Ödön. 20 waggon cukorból Gerbaudnak jutott 12 waggon, a többi 270-nek összesen 8. Diót kaptak szétosztásra 160 métermázsát s abból egyedül Gerbaud 110 méter- 1 mázsát tartott meg. Ezért volt kénytelen a háború alatt 50 kis cukrász az üzletét bezárni. A mikor Petneházy Lajos, a kinek a Corvin-téren van cukrászdája és piskótagyára, összegyűjtötte ezeket a súlyos adatokat, összehívta értekezletre a kis cukrászokat és 18 elszánt társával megszállta az ipartestületet, lemondatta Hauer Márton elnököt, megszervezte a cukrászok tanácsát, mely mindent ellenőrzés alá vett. Ezzel uj. méltányos és becsületes korszak nyílt meg a cukrász ipartestületben. A polgári tisztesség hangjai kell vísszasegiíení régi jogaihoz azzal a bolseviki hanggal szemben, amellyel uralmát a többi társadalmi osztály felett érezteti a napszámos munkásosztály, melyet megzavart a szociális forradalom, ilyen az a kofa, aki mintha részeg lett volna, sorban felhívta a villamos kocsiban a már ott ülő hölgyeket, hogy keljenek föl és csináljanak nehi helyet, amellett szemérmet sértő kifejezésekkel illette az ellentmondókat s végül is egy éltesebb hölgy ölébe ült erőszakkal, aki
