Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-12-01 / 602. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 gyünk ott mindannyian ! Ha mindnyájan mindenütt ott lennénk, meg- állana minden munka. Ki dolgozzon és mikor? Illetéktelen emberek beszélnek a köz nevében s mert az uj rend élén is uj nevek szerepelnek, amiket még nem tanult meg a közönség, — nagy a zavar az illetékesség felől. Ebben valami rendet kellene tartani. E kell különiteni a plakátszabadság idején a hivatalos plakátokat, — a forradalmi törtetők, a zavarban halászni, mások tájékozatlanságából kapaszkodni akarók plakátjaitól. Plakáttal nem lehet megvédeni a magán vagyont. És irtani kellene a hazugságokat, lehetetlenné tenni a hamis tanok terjesztését, a fölösleges csődületek előidézését. Ezen az utcasarkon „ma“ elnökválasztásra hiv mindenkit egy ismeretlen szovjet, — a másikon iparosokat nógat tömörülésre, — mig a harmadikon háziasszonyokat hiv szervezkedésre valami álbizottság. Egyik sem történt meg. Hiába voltunk ott „mindannyian!“ Ezek apró bolonditások, de vannak nemzetrontó, országbomlasztó plakátok, melyek kiragasztóit egyenesen hazaárulással kellene megvádolni. Van aki a hadsereg ellen izgat azzal, hogy a köztársaság anyái kétszer adnak életet a fiaiknak, mert a köztársaság nem ismeri a háborút. Az emberek tudatlanságával visszaélő arculcsapása az igazságnak. Hát a francia köztársaság! hát az Egyesült Államok 31 köztársasága! Ezek voltak a legerősebb hadviselő felek. Hát a világhódító Róma! Államhatalom, nemzet, — még svájci alapon sem — lehet hadsereg nélkül. Nekünk nem támadó, csak honvédő hadsereg kell, nehogy az ország területén tobzódjék a rác, a móc, a cseh zsebrákok zsoldos népe. Az ilyen plakát megbontja a nemzeti fegyelmet, a rendet, a melynek egyik fontos tényezője a hadsereg. Hívhatják azt miliciának, népőrségnek, nemzetőrnek, honv^nek, — az mindegy. Mások kezére adott báb az ország, hatalom nélkül. Hadügyminiszter katonaság nélkül, olyan, mint az igazságügyiminiszter igazság és bírák nélkül, — kultusz- miniszter tanítók nélkül. Plakátokkal nem lehet hazát védeni. Ha már egy meggondolatlan szóval szétkergettük a fegyelmezett, harcedzett magyar hadsereget, — hazug plakátokkal ne tegyük lehetetlenné az uj magyar hadsereg megteremtését. A Kossuth által követelt kétszázezer katonára okvetlenül szükségünk van és akkor Magyai- országot a pokol kapui sem döntik meg. Plakátok pedig nem kellenek! Hit és vallás nélkül csak erőszak tudja fenntartani a rendet. De hogy ápolhassuk a hitet, ha nincs kellő számban templom, ha egy nagy városrész teljesen templom nélkül áll. Nem elég a közönség szórakoztatásáról, anyagi helyzetének rendezéséről gondoskodni — nem szabad megfeledkezni a lélek mélyén meglevő vallásos érzésről, vallásos szükségletekről sem. Ezek az alapvető gondolatok hozták össze Kelenföld-Lágymányoson azt a néhány embert, aki nem röstelli katkolikus voltát, október 27-én szü- kebb értekezletre és azóta rohamosan haladtak az események. A katholikás autonómiára nagy feladatok várnak különösen ott, ahol most kell kiépíteni az egész hitközséget. Kelenföldön közel 15.000 katholikus lakik. Templomuk nincsen. Noha a főváros a kelenföldi helyi lelkészség felállításával valamennyire segített a helyzeten, de a templomhiányt ezzel nem tudta jóvá tenni. Ha nem tudunk templomot építeni, legalább is egy nagy kápolnát kell emelnünk. A kérdést úgy kell megoldani, hogy ez akció- Á val a nagy lakásmizérián is segítve legyen. Az első dolog, hogy a ka- tholikusok megmozduljanak. Sze- retnők tudni, hogy hányán vagyunk, kik vagyunk! Aki szivén viseli a kelenföldi - lágymányosi templom ügyének mielőtti diadalra juttasását, az a mozgalomhoz való csatlakozását jelentse be a kelenföldi helyi lelkésznek: Farkas Alberik, I. Fehérvári ut 17. — Az autonómia kérdését aktuálissá tette az, hogy a király kegyúri jogainak megszűnésével a városi kegyuraságok is elvesztik létjogosultságukat — s a hogy más oldalról értesülünk — Kelenföld katholikus vezéremberei körében az a felfogás, hogy az uj demokratikus világrend szükségessé teszi az egyházközségnek uj megalapozását. ügy tudjuk, hogy Buda többi kerületeiben is folynak hasonló előkészületek. ____ A várospolitika téren is gyökeres tisztítást végez a forradalom vihara. Meg kell alkotni a városi politika programmját és gondoskodni kell arról, hogy olyan emberek (férfiak és nők) irányítsák a város vezetését, akik a programmcélok keresztülvitelét óhajtják és akarják. A Vázsonyi-féle nagy demokrata pártban egyesült városi politikusok nagyrésze ugyanis nem akarta a megvalósítását, másik nagy része pedig nem akart semmit, csak a hatalmat. Az ilyen emberek pártja azután rendesen panamába fullad. Ez történt Budapest egyetlen városi politikai pártjával, azért kellett annak feloszlania. Véleményem szerint tehát elsősorban a tárgyi alapot kellene megteremteni és azután a személyi kérdésekhez látni. A programm a fontos és ehhez kell idomulnia és alkalmazkodnia az embereknek, nem pedig kiválasztani ismeretlen célok érdekében az embereket és azután az ő termetőkhöz szabni a programm- célokat. Ami most napok óta történik a főváros kerületeiben, azt helyeselni nem tudom. Minden kerületnek meg van már most a pártelnöke, pártvezetősége, de nincs még megalkotva a programm, melynek megvalósítását a pártvezetőségek vállalni kötelesek. A szociáldemokrata párt e tekintetben is előnyben van a polgári pártokkal szemben. Az ő programmja is csupán általánosságban foglal magában fővárosi politikát, de ezen általános programúiból kialakulhat annak a fővárost érintő speciális része. Ezzel szemben például a Károlyi pártban fővárosi érdekű programmpontok nincsenek, a radikális pártéból pedig előbb ki kellene ezeket hámozni és konkré- tizálva megállapítani. Készüljön el Mind nagyobb arányokat ölt a . pártok szervezkedése Budán. Leg- I erősebben halad a Károlyi-pártok | kialakulása. E pártok élén mindenütt a közélet ismert komoly férfiait látjuk, akiket nem az egyéni érvényesülés vágya vezet, hanem a \ nemzet megmentésének súlyos, hazafias gondja. Erősen szervezkedik a radikális párt mint polgári párt, felölelvén azokat a társadalmi osztályokat, melyeket a szociál-demokrata párt csak fenvtartással fogadna magába, de szociális érzésük a radikális reformok felé hajt. Itt sok az uj név, s mert kevésbbé ismertek, szükség volna az országos radikális párt hivatalos nyilatkozatára minden előtérbe kerülő jelölt felől. A szociál-demokrata párt az ő nagy szervezettségével és fegyelmezett gárdájával eddig az összes budai kerületekben megmozdult, de pártalakulásokról kevés hir kerül forgalomba. * A Vár és Krisztinaváros területére eső 1. választó kerület függetlenségi és 48-as pártja, mely Ap- ponyi vezérlete alatt állott e hó 24-én értekezletre hívta 21-es intéző bizottságát, hogy a változott politikai viszonyok között állást foglaljon. Az értekezleten kialakult az a vélemény, hogy az itt élő polgárság évtizedek óta a 48-as zászló alá sorakozott, amikor ez még üldözendő bűn volt s igy ma, a volt Szebeny-párt nem találhat más helyet, mint amit a természetes sorrend számára kijelöl és egyhangúlag kimondotta, hogy szivvel-lélek- kel csatlakozik a Károlyi-párthoz. Hiba is volna ezt a szervezetet megbontani és lazitani. Többen azt a felfogásukat fejezték ki, hogy a radikális pártnak sem lehet célja ezt megbolygatni, mert a két párt között oly mélyreható külömbség nincs és igy nem kívánatos, hogy a két versengő fél között a harmadik győzőn, mely távolabb áll mind a kettőtől. Elhatározták, hogv a legsürgősebben indítják meg a szervezést és megválasztották azt a 10 tagú bizottságot, mely a függetlenségi és 48-as párt kerületközi választmányában az I. választó kerületet képviseli. Tagjai a következők: Hoszú tehát a programm elébb. Azután tessék sorakozni a kibontott zászló alá. A sorakozástól azonban ne űzzenek el senkit. Mindenkinek joga van az uj városi politika katonái közzé állani. Mindenki tudja, hogy a mar- sallbotot a borjúban kell egy ideig viselni, onnan csak idővel, kellő kipróbálás után kerülhet a harcos kezébe. Értjük jól, hogy a Salamon szigetekre nem azért mennek a missionáriusok, hogy az emberevő vadakból püspököket csináljanak, de rossz szolgálatot tesz hitének az a missionárius, aki azzal az indokolással tagadja meg a keresztségbe való felvételt, hogy az illető valaha a Salamon-szigeteken fehér ember húsát ette. Dr. Or óva Zsigmond István, Kedvessy Ede, Lász Károly, Lekky István, dr. Löwengard János, Máthé István, Pakányi Ferenc, dr. Papp Vilmos, dr. Ripka Ferenc, dr. Uhlmann Lajos. A 21-es bizottság terve hogy női tagokkal egészíti ki a végrehajtó bizottságot és már eddig is többeket kértek föl részvételre. * Alantjáró kortesfogás a gyanúsítás, melyre most bő alkalmat nyújt a nagy rendszerváltozás. Gyanús mindenki, aki él és a múltban is élni mert. Nem mindenkiben vannak forradalmi hajlandóságok és a legtöbb ember a meglévő társadalmi keretekben igyekszik elhelyezkedni — ma és holnap ezt ne vegye tőle senki zokon. Érdekelt minket egy lappangó vád, mely suttogva adja tovább a hirt, hogy dr. Ripka Ferenc tulajdonképen — munkapárti. Mintegy 20 évig visszamenőleg a választási jegyzőkönyvekből meggyőződtünk, hogy Ripka minden választásnál az ellenzéki jelöltre szavazott, még mint vizivárosi lakos is, amikor Darányi ellen szavazott. Krisztinavárosi szereplése közismert. Sze- beny Antal hive volt és mindig a függetlenségi jelöltre adta szavazatát. Ez a száraz tényállás. * A kelenföld-lágyrm'nyosi Károlyipárt előkészítő bizottsága e hó 24-én tartott ülésén megválasztották az előkészítő bizottság tisztikarát és megbeszélték a szervező- munka részleteit. E hó 27-én folytatták a tanácskozást és abban állapodtak meg, hogy december hó 8-án nagygyűlésre hívják össze a kerület polgárságát, valószínűleg a műegyetem kémiai épületébe. A helyet és órát plakátokon hozza a bizottság a közönség tudomására. A Kelenföld-lágyinányosi Károlyi- párt irodája megnyílt I. Budafoki- ut 14. szám alatt, ahoi d. u. 4—7 óráig van hivatalos óra. Telefon : József 86—47. * A Il-ik kerületben a függetlenségi pártkörben erősen megélénkült az élet. A Károlyi-párt most toborozza tagjait szép eredménynyel, eddig számos kézmüiparos. kereskedő és nagyon sok tisztviselő csatlakozott a párthoz. MegPdrtmozgalmak. Alakulások. — Jelölések. \