Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-11-10 / 599. szám
4 BUDA! NAPLÓ 4 Mátné István terjesztette elő a határozatot széleskörű tapasztalatok és szaktudással okolva meg azt, mire a nagygyűlés lelkesen hozzájárult és elfogadta azzal, hogy azt azonnal terjesszék a Nemzeti Tanács elé. Küldöttség indult el, melyet Hock János elnök fogadott. Tudomásul veire a határozatot és csak azt kívánta, hogy az iparosság ne szakonként alakuljon meg, hanem egy Tanács alatt, mely tagokat delegál a Nemzeti Tanácsba. Az eskütétele után a küldöttség tagjai félrevonultak és Szabó Gyula ajánlatára Vádi Gábort és Máthé Istvánt jelöltek a képviseletre. Az Iparos Körben az alatt a nagygyűlés tizes intéző bizottságot küldött ki, mely pótlólag még Németh Jánost is delegálta, mint harmadik tagot a Nemzeti Tart á-csb a. H bedül népőrségeli. — A polgárság "szervezkedése. ■xA veszélyeztetett vagyonbiztonság fölrázta Buda csendes társadalmát és a külső villarészekből érkező vészhirek gyors elhatározásra késztették úgy a kormányt, mint magát a polgárságot. Mint a hadiparancs hatott a népőrség szervezésére szóló felhivás és a Népőrség központja kerületen- kint felhívta vezérlő köröket és egyéneket, hogy szervezzék meg a polgárságot. Az 1. kerületben : Becsey Antal, Gárdos Aladár, Hallósy István, Izsó Jenő és dr. Ripka Ferenc kapták a sürgős megbízatást a szervezésre. Mielőtt még a hivatalos apparatus megindult volna, a polgárság spontán elhatározásból igyekezett — főleg a külső részekben — szervezkedni. A Budafoki-ut külső részén Hanzsély Ödön, a Gellért-hegyen Diniek Vidor, az Orbán- hegyen Kolár Nándor, a német völgyben Pybcr Ignác, a virányos vidéken Perczel Béla vették kezükbe az őrségek szervezését és már a forradalom harmadnapján őrségek járták be a veszélyeztetett vidékeket. Kelenföldön a Verpeléti-ut 4. szám alatti Hadikonyha szép helyiségeibe hívta egybe Becsey Antal múlt vasárnap az érdeklődőket, ahol elhatározták, hogy azonnal megalakítják a népőrséget és 30 korona napi- dijjal megbízható, Kelenföldön lakó katonákat szerződtetnek járőröknek.A szervezést Bátori Károly, Schey Ernő, Hallósy István és Diniek Vidor hadnagy vállalták. Ma már 62 katona teljesít ott szolgálatot. A költségek nagy részét a Kelenföld vagyonos polgárai fedezik. A gyárakat a szervezett munkások őrzik, példás rendet tartva. A Krisztinaváros, Tabán és Vár területén a polgárőrség parancsnokságát bízta meg a Központ a népőrség szervezésével. Ripka Ferenc dr. főparancsnok a Krisztinavárosi Kaszinóban hivta össze a polgárság gyűlését és azóta állandó szerény munka folyik. Ezt a területet 8 körzetre osztották. A budai polgárság mindig tudta a kötelességét és sohasem vonta ki magát s igy hamar elérték a szükséges létszámot és az ideiglenes népőrségeket is beosztották e kirendeltséghez. Az őrségnek felajánlotta szolgálatát az I. kerületi gymnazium VII. és VIII. osztályának 50 növendéke. A ki- rendeltség az Attila-utcai tornacsarnokban van, ahol Bélyi Mihály az Önkéntes Őrsereg parancsnoka és Hosszú István intézik a szervezkedést. A Várban Izsó Jenő szervezte az őrséget ________ _ A fegyverrel való bánás, kezelés, oktatására a Budai Lövészegyesület vállalkozott, a' hol a polgárőrséget is kiképezték. A II.-ik kerületben a Polgári Kaszinó és a II. kér. Iparoskor kaptak felhívást a Népőrség megszervezésére A szervezkedés első gyűlésén Kollár Lajos orsz. képv. terjesztette elő a Központi Népőrség utasításait, az Iparoskörben Váll Gábor vállalta a szervezést és propagandát. A kerületi kirendeltség parancsnoka dr. Kozma Jenő, aki 24 alkerületre osztotta a Vízivárost és 5000 jelentkező polgárát tartja fenn a rendet. A Vigadóban van a központ és nagyobb készenlét a Fő-utcai malomban és a Margit-körut Dandár-bíróság épületében. A Pasaréten külön szervezet működik Sebesta Kolozs vezetése alatt. A Rózsadomb és vidéke viszont a maga kerületét őrzi és vezetője Asbóth Oszkár. A Iil-ik kerületben a Polgári kaszinó és a Munkásotthon állt a szervezés élére. A Munkásotthon tagjai a kültelkeket és ipartelepeket őrzik lelkiismeretes pontossággal. A belső részben a Polgári kaszinó szervezte a nép- és házőrségeket. Az öttagú parancsnokság, élén dr. Stern József kir. közjegyzővel, a ki 150 fegyvert szerzett, egyelőre . 30 alkerületben végeztet őrjáratokat szerda óta s e járőröket naponta szaporítják. A kirendeltség széke a Polgári Kaszinó helyisége. Telefon 96—74. Számos telefonnal biró őrszobát is létesítettek. A Magyar Asphalt R.-T. dr. Matle- kovits Sándor v. b. t. t. elrtökiésé- vel tartotta közgyűlését. Az 1917-ik üzletévben a’ burkolási üzem tétlen volt, a bányák redukált üzemmel dolgoztak. Az üzleteredmény 250 ezer koronának az értékcsökkenési tartalékalapba való helyezése után a részvénylebélyegzésből fenmaradó 24,900'08 K hozzászámitásával 36 ezer 735'40 f., melyet uj számlára vittek át. Gróf Csáky László Prakfalvi Vas- és Acélgyár r.-t. XI. rendes közgyűlésén az igazgatóság jelentésének tudomásulvétele után elhatározták, hogy a 973.726 korona 67 fillér tiszta nyereségből a tartalékalap megfelelő dotálás után 12°/o-os osztalékkép részvényenkint 24 korona osztalék kerül kifizetésre és a fenmaradó 260.786 korona uj számlára vezettetik át. A szel-, vények november hó 1-től váltatnak be a Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár r.-t.- nál. Az igazgatóság ujjáválasztása alkalmával Kovács J. Kálmán és Wickenburg Márk gróf választattak meg az igazgatóság uj tagjaivá. s A Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű R.-T. megtartotta Lánczy Leó elnöklésével évi közgyűlését, amely elhatározta, hog.y az 1917—18-ik üzletév 15.249,291 ‘80 K nyereségéből az értékcsökkenési alap javadalmazására 2.000,000 K, adótartalékra 2.000,000 K fordittatik, az alapszabályszerü jutalékok levonása után a tartalékalap javára 449,971 67 K esik. A részvényeseknek 40 millió K részvénytőke után 19 százalékos osztalékul részvényenként 38 korona, összesen 7.600,000, a külön tartalékalapra 600,000, a tisztviselők nyugdíjalapjára 500,000, a társládának 500,000, az altiszii nyugdij- kiegészitő alap javára 500,000, a likéri árvaház kibővítésére 400,000, közjótékonysági és közművelődési célokra ujabbi 200,000 K jut és a fenmaradó 2.2991863'54 K a jövő üzletév számlájára vezettetik át. Az esedékes szelvényt november 1-től kezdve. 38 koronával váltják be. Az igazgatóságba uj tagul lovag dr. Adler Vilmost választották be. A dr. Biró vezérigazgató által beterjesztett jelentés szerint a vasérc- termelés 3.441,102 o volt, a szén- termelés 3.025.398 "q-ára rugóit, a kohók 1.336,946 q nyersvasat szolgáltattak és az acéltermelés 1 millió 513,080 q volt. Az igazgatóság Seemann Jenő, Sátáni Ernő és Pálmai Andor igazgatóhelyetteseknek, az igazgatói, Hajós Zsigmond és Décsi Mór cégvezetőknek az igazgatóhelyettesi címet adományozta és Aczél Armand főtisztviselőt a cégjegyzési joggal ruházta fel. A Magyar Repülőgépgyár R.-T. melyre a békében épen olyan nagy szerep vár, mint a háborúban, most készül összegyűjteni azt az erőt, azt az anyagi fölkerültségeí, amelyre e nagy munkához szüksége lesz. Ezért november 11 -re rendkívüli közgyűlést hivott össze a jelenlegi 10 millió K alaptőkének 13 millió K-ra való fölemelése végett. A vállalat utoljára 1917-ben 5 millió Pirol tiz millió K-ra emelte alaptőkéjét. Az Orsz. Fatermelö R.-T. dr. gróf Pongrácz Rezső igazgatósági elnök elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgyűlése az igazgatóság javaslatára elhatározta, hogy a társaságnak 6 millió koronányi alaptőkéjét 30.000 darab uj részvény kibocsátása által 12 millió koronára emeli fel. E részvényekből 15.000 darab 1919. január 1-én kezdődő osztalékjogosultsággal már most került kibocsátásra. A fennmaradó 15.000 darab részvény tekintetében a közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot, hogy azok későbbi időpontban bocsáttassanak ki, azzal a kifejezett kikötéssel azonban, hogy részvényekből is 10.000 darab a régi részvényeseknek ajánlandó fel. A közgyűlés ezek után az igazgatóságba uj tagokul Castiglioni Camillot (alelnök) és Sonnenfeld Józsefet választotta meg. Előkelő ' Czufcrászszalon I. Krisztina-kömt 77. Ravasz László Skultéthy Ferencz kárpitos es II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. Nyilttér. Budapest székesfőváros I. kér. elöljárósága. mint rendőri büntető bíróság. 1918. kih. H5S/1. sz. Másolat. A székesfővárosi I. kér. eliiljáróság, mint elsőfokú rendőri büntető bíróság a megtartott tárgyalás és az illetékesség megállapítása után az 1895. évi XLVI. í.-c.-be ütköző kihágással terheli Krizsanovits István ügyében következőleg Ítélt: Krizsanovits István budaörsi születésű, 54 éves. r. k. vallásu tejárus, budaörsi lakos, néhány % vízzel hamisított tej árusítása által elkövetett és az 1895. évi XLVI. t.-c. 1. és 3. §. d) pontjába ütköző kihágás miatt a 3. §. c) és d) pontja alapián kettő napi elzárással és az 1901. évi XX. t.-c. 23. §-ában megjelölt célokra fordítandó’ 50 K, szóval ötven korona pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén pedig 3 napi elzárással bünteti, köteles lévén ezt az összeget és a felmerült 8 K vegyvizsgálati dijat 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Az elzárás alkalmazása esetén az élelmezési, valamint a netán felmerülő költségeket a terhelt sajátjából tartozik viselni. Egyúttal elrendeli a büntető bíróság, hogy ez az ítélet a terhelt költségén a „Budai Napló“ (I. Bors-u. 24) cimü hetilapban egyizben közzététessék. Megokolás : A vegyészi szakvélemény szerint a terheltnél talált tej néhány °/o-os vízzel hamisitottnak bizonyult. A hamisítót kinyomozni nem sikerült, ennélfogva a tej hamisításáért senkit sem lehet megbüntetni; ellenben meg- kellett büntetni a terheltet, mert a leletjegyzőkönyv tanúsága és terhelt'saját beismerése szerint is ő árusította azt a tejet. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményül szolgált, hogy a terhelt hasonló kihágásért már büntetve volt és éppen ezért — fenthivatkozott t.-c. 7. §-a értelmében — most már az ítéletnek hírlapi közzétételét is el kellett rendelni. Terhelt azon védekezése, illetve előterjesztése, hogy julius hó 11-én tőle 2 minta vétetett _ és hogy az egyik kifogásolt tejért már megbiintettetett, — figyelembe vehető nem volt, mert megállapítást nyert az a körülmény, hogy a kihágás napján tőle csak egy minta vétetett. Ellenben 1917. aug. 22-én vétetett feleségétől két minta és akkor felesége 1161/1917. kih. sz. a. ter- ményhamisitás miatt meg is lett büntetve. Ez ellen az Ítélet ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül ennél a kér. eliiljáróságnái szóval vagy írásban előterjeszthető íelebbezésnek van helye- Budapest, 1918. évi május hó 11. napján. Batíál Ede s. k. kér. elül járó, mint rendőri büntető bíró, A hivatalos másolat hiteléül; Budapesten, 1918. október 23-án : Siílye segédhiv. igazgató. hlEÁh Sitt BOR OPTIKUS SZEMESEN ÉS öPTiHBi LENCSÉS íllspiítaíott iB*í5. ss TELEFON: 11Z-ZIL BUDAPEST, II., FŐ-ÜTGD ¥. SZ. Kiadó: Viraág és társaNyomatott az Attila R-t. könyvnyomda nüíirtézetében, I. kér., Szt.János-tér 1/a.
