Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-05-04 / 574. szám
4 BUDAI NAPLÓ 4 A bolgárok hálája nyilvánul meg abban a kitüntetésben, mely a bolgár vörös kereszt magyar hölgy bizottság tagjait érte. A bolgár király br. Bárczy Istvánné, Becsey Antalné, gróf Cfiotek Rudolfné, Elek Pálné, báró Guttmann Vilmosné, báró Hazai Samuné, Palugyay Móriczné, Pékár Gyuláné, gróf Széchen Miklósné és Tarnay Gyuláné úrnőknek a I. Oszt. koronás keresztet adományozta s ezzel több, a budai közéletben jelentékeny szerepet vivő úrinőt ért az újabb kitüntetés. Kezd kibontakozni a sok állvány, létra, lim-lom közül a Gellért fürdő belső szépsége. Meghívott társaságnak mutatta be e napokban dr. Bossányi Béla az uj fürdő igazgató főorvosa az épület belsőberendezését, melyen most végzik az utolsó munkát. Csaknem egészen kész a fürdőberendezés, mely még a külföldieket is meg fogja lepni. Aligha van párja a világon. Igaz, hogy minden iparos és szállító ráfizet a maga munkájára, de azért reklámba, mintegy remekbe készült minden része. A kék fayence bazének, és a föléjük boruló kupolák, nem a gőzfürdők szokok sötét vermei, hanem nyílt világos, pompás színharmóniát, esztétikai hatásokat kiváltó csarnokok, egy langyos és egy melegebb mendencével, zuhany fülkékkel, száraz és nedves gőz kamarákkal, a legcélszerűbben vannak elrendezve. Az öltöző fülkék sem rabtartó zárkák, hanem kellő’nagyságuak, nyugvóággyal, zárható szekrénykével ellátott levegős, fügönnyel takarható kényelmes pihenő helyek, ahol a fürdővendég mindenképen ápoltathatja magát. Kiegészíti ezt az ivó és in- halláló, szép, nagy séta- és várócsarnokokkal, ahol télikert és zene teszi kedvessé a tartózkodást. Nyáron a nyitott ajtókon át belekapcsolódik ebbe a külső park. — A szállodai rész is most nyer befejezést. A belépő hall oszlopos, emeletes, kőrbenjáró felső folyosóval nagyhatással lesz az érkezőkre és a fél homályába bele világit a Magyar Bank aranyfényü táblája, melynek belső összeköttése van a fürdő szállodával. Néhány fejedelmi lakástól, ahol bent van a fürdő is, le az egyszerű egyszobás lakásig, válogathat a vendég, Étkező helyiségei nagyúri egyszerűséggel berendezve, melyekhez méltó a konyhák új rendszere, ahol külön készül a tészta, külön helyiségben a főzelék, máshol a hus^ ismét külön helyen mosogatnak és igy tovább minden a lehető legjobban és leghigenikusabban elrendezve. Mindent az arra való anyagból csináltak és a fürdőcsarnokokban száz évig nem kell tatarozni semmit, mert minden viz, gőz és hőálló anyagból terveztek és állítottak elő. Építészeti újításokat is láthat az érdeklődő. Mozaik falakat, magyar díszítésű kupolákat, selyem kárpitot utánzó falfestést, — szóval remek dolgokat. Az interieurök nagy része is kész már és kiváló Ízléssel a „Interieur“ vállalat tervezte és rendezte be. És ami fő, most már bizonyos, hogy a fürdőt mielőbb megnyitják. I A Gamauf család, mely régi, köz- l tiszteletben álló budai család, kedves | nász ünnepet ült, amikor Nagy Sándor vezérkari honvéd százados özv. dr. Nagy Lajosné született Martiny Róza fia, oltárhoz vezette dr. Sennyey József udv. tanácsos, gyermekorvos és neje Gamauf Erzsébet leányát Margitot. A családot és új házaspárt elhalmozták szerencse kivánatokkal, melyekhez hozzá csatoljuk a Budai Napló-ét is. Megdöbbentő történet játszódott le Budán, minden romantikus külsőség dacára, mely borzalmasságával túl múlja a detektív regényeket. Abday Gusztáv a Vígszínház volt tagja, aki feltűnően szép férfi és most önkéntes, az Asztória szálló halijában találkozott egy Budán lakó bárónéval, akivel néhány év előtt Londonban is találkozott. Az ismeretséget megújították. Abday meglátogatta a bárónét budai villájában, ahol az bemutatta őt idősebb férjének is. Ekkor megbeszélték, hogy másnap találkoznak Óbudán a Táborhegy alján, így is történt. Együtt sétáltak a hegyen lévő régi temetőben, ahol a bárónő hisztérikusan viselkedett, sirt, panaszkodott s végül elvezette a férfit a környék egy régen elhagyott kőbányájába, mely a Frank család tulajdona. A kőbe vágót szerszám raktár még meg van. vasrácos ajtajával, mely azonban csak kívülről nyitható. Amikor Abday belépett a fülkébe a bárónő hirtelen becsapta az ajtót és bebörtönözte a fiatal embert, aki eleinté tréfának vette a dolgot. A bárónő azonban kijelentette, hogy ezt komolyan teszi, idezárja, mert szereti és csak önmagának akarja megtartani. Majd naponkint hoz neki ételt, amig elválik az urától. Az asszony felgombolta a blúzát, szerelmes szavakat suttogott a férfinak, aki hiába kérlelte, hogy bocsássa szabadon, és este távozni akart. Erre Abday elővette revolverét és lelövéssel fenyegette a bárónőt ha távozni merne, sőt a levegőbe tett is egy lövést. Erre ismét hisztérikus jelenet következett a sötétben. Az asszony sirt, esküdözött, jajve- székelt, de nem nyitotta ki az ajtót, mire távolról beszélgetést hallott Abday és újból a levegőbe lőtt. Két férfi nézett erre a kőbányába és kiszabadította bőrténéből Abdayt mialatt a bárónő megszökött. Az egyik férfi, Tiltarik Ferenc az óbudai köztemető őre kijelentette, hogy az a bolondos bárónő már több embert zárt ide. Másnap Abday Gusztáv fölkereste a bárónő férjét, felelőségre vonta az asszonyt, akit már kezeltek a Schwarzer intézetben és most egy Bécsi melletti ideggyógyintézetbe szállítottak. — Az eseteket részletesen megírta a Rendkívüli Újság, mely most többször foglalkozik Budával. Pesta Frigyes szerkesztő ezelőtt Budán lakott s igy alaposan ismeri a budai viszonyokat. Szigeti János orsz. képviselőt rokonszenvesen tüntette ki a Kassa-oderbergi vasút, melynek hosszú éveken át kiváló tisztviselője volt. Képviselővé történt megválasztása alkatmával nyugdíjba ment és most az igazgatóhelyettesi címet adta meg neki a vasút igazgatósága. Buda felett gyakran kering egy kétfedelű repülőgép 1000—2000 m. magasságban, de a Víziváros felett leereszkedik és már a Medve-utca felett alig 50—60 méternyi magasban bereg. Egy törzsökös budai pilóta kezeli a gépet oláhfalvi Péter Gyula Ottó, aki az édes anyját üdvözli, amikor a Medve-utca 40-ik számú ház felett a legalacsonyaban kattogtatja a gépét. Az édes anyja aggódó, könnyes szemmel néz mindig utána. Ez a derék pilóta társaságbeli fiú, vízivárosi gyerek. Félelem és gáncs nélküli pilóta. Régi madár ember már, aki átesett szerencsésen minden veszélyen. Brandenburgi kétfedelű gépeken repül és az aszódi repülőgépgyárból száll fel. Az első útja mindig Buda felé volt. Azt mondja, hogy felülről Buda olyan mint egy kiteritett tarka szinü szőnyeg, amiből csak a Jánoshegy áll ki, azon apró fehér pont, a kilátóval. Gyönyörű a Vár a királyi palotával, amelynek építési rendszere rendkívül szép és csak a magasból érvényesül teljesen. Nagyon szép a Zugliget és a Hűvösvölgy, mert Budából, a városból, csak a körutak érvényesülnek másfélezer méter magasból nézve, s azokon mint a sárga hátú bogarak szaladnak a villamos kocsik. A Margithid felől jőve pompásan érvényesül a Gülbaba sírja s ha ellenséges repülők támadnák Budát, először ezt bombáznák. A Margitsziget is szép felölről. — Péter Gyula gyakran visz magával utast, aki először ül repülőgépen és volt alkalma megfigyelni a hatásokat. Első az, hogy az illető nem veszi észre mikor hagyja el a gép a földet. Csak 100 méter magasban, amikor már minden kicsinynek látszik, jön rá, hogy már repül. A szédülés nagyon ritka, mert nem álló helyből tekint a mélybe. A mozgás elveszi a magasság szédítő hatását. Furcsa az utas érzése, amikor a gép erős kört ir le és „bedül“ azaz nagyon ferdén áll. Azt az érzést kelti, hogy a gép áll egyenesen és a föld áll ferdén mellette. Émelyítő érzést csak a spirális leszállás okoz, amikor eleinte azt az érzést adja, mintha lift zuhanna le hirtelen és rémit a gép erősen ferde állása. A leszállásnál látszik tulajdonképen a gép örü- letesen gyors haladása, — átlag óránkint 220 kilóméter — amikor közelből látja a hirtelen visszafutó tájat és tárgyakat. Egy óra alatt Bécsben van, annyi idő alatt mint Óbudáról Budafokra villamoson. Az utas nagyon tisztán lát felülről. Erősen elválnak a különféle zöld színek, az egyes mezők, kertek, háztetők káprázatosán szép színekben ját- ; szanak. A legfélénkebb utas néhány perc alatt megbarátkozik a repüléssel, pedig volt rá esett, hogy halálos verejték között hozta haza kísérőjét, aki nem tudta, hogy a gépet veszedelmes defektus érte. A madarak nem reagálnak a repülőgépre, észre sem veszik. A repülőtér gólyái valósággal lenézik. Csak sötétben, este van baj, mert a kis madarak neki szállnak a gép kipuffogó lángjának és összezúzzák magukat a légcsavaron, mely rendesen véres. Híven és becsülettel — szolgálta az I. kerület társadalmának érdekeit a Krisztinavárosi Kaszinó, mely dr. Ripka Ferene elnöklete alatt a legerősebb társaskörré fejlődött. Ma 507 tagja van. Előttünk fekszik a kaszinó választmányának évi jelentése, mely megvilágítja e társaskör érdemes működését 1917-ben. Elsősorban a városrész kulturális érdekeit szolgálta azzal, hogy a leány- gymnázium és leánykereskedelmi iskola ügyét megoldás elé vitte, megvetette a felsőkereskedelmi fiúiskola alapjait és több tudományos színvonalú előadást rendezett a kaszinóban, ahol mint előadók szerepeltek dr. Hézser Aurél, Kelemen Móric, dr. Manninger Vilmos, Kacsoti Pongrác, Hock János orszgy. képv. és Schrotti Antal. A Budai Dalárda hangversenye 500 koronát hozott a hadiárva-alap javára s igy vált lehetővé, hogy ma már 2 hadiárvát nevel saját költségén a kaszinó. Szeretettel ápolja volt elnöke Szebeny Antal emlékét s a kerületi ünneppé vált Antal napján — a kaszinó elnöke mondotta az emlékbeszédet. A kaszinó érdeme az Ördögárok be- boltozása is. A jelentésből vesszük ki, hogy a tagok közül 68-an vonultak hadba és különösen ünneplés tárgya volt Hank József, aki orosz fogságból Asztrachánból szökött haza ezer viszontagság között. A kaszinónak 13.000 korona cselekvő vagyona van. Az újonnan megválasztott tisztikar a következő: Elnök dr. Ripka Ferenc, másodelnök: Per- czel Béla, alelnökök: Klassohn Gyula, Okolicsányi-Kuthy Dezső dr. és Ba- ranyay Sándor. A kaszinó tisztikara az 1917. évben: igazgató: Pyber Ignác (uj), háznagy: Merényi Richárd (ujj, pénztáros: Szabó Ágoston (uj), ellenőr: Vitái Ödön, jegyzők: Löwen- gard János dr. és Sándor Károly, gazdák: Südy Aladár és Lász Károly (uj), könyvtáros: Várady Lajos, orvos: Bucsányi Gyula dr., ügyész: Papp Vilmos dr. HdziLfle MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MEN- LÉTT AJÁNL PREISÍICH JÓZSEF BUDAPEST, I. HEH., HHlSZTIHfl-TÉR 3 REI5ZM9NN ZONGORA TERME II., Z5IGM0ND UTCP 1. SZ. PÜIFY-TÉR. Hires külföldi valamint saját gyártmányú zongorák és piani- nok nagy választékú raktára. Átjátszott zongorák becseréltetnek vagy legmagasabb árak mellett megvétetnék. Javítások és hangolások kezesség mellett a legolcsóbban eszközöltetnek. Olcsó bérlet!
