Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-10-06 / 595. szám
3 BUDAI NAPLÓ 3 A németnek olcsóbb még a töltött paprika is — írja egyik olvasónk, aki átnézte a Szentgellértfürdő kifüggesztett étlapját. Azt írja, hogy ,,az árak igen magasak, de nem ezt akarom felpanaszolni, hanem azt a furcsaságot, hogy az étlapon a töltött paprika magyar szövege 14 koronát, német szövege 12 koronát tüntet fel. Úgy látszik, hogy a vendéglős már előre leszámítolja a márka és korona közötti differenciát vagy talán a németek előtt szégyenli, hogy ilyen magas árakat számit? Ha igy lenne, ■érdemrendjeit a mellére, mert ő az első magyar árdrágító, aki legalább szégyenli magát! Dodona — Óbudán. Papnője a 78 éves Rézi néni; temploma egy szűk udvari szoba, Lajos-utca 98 szám alatt. Piszkos kis udvar, ahol nem a tömjén illata érz'k, hanem összezsúfolt emberek verejtékgőze, rothadó ételmaradékok: — szegénység szag. Este van s igy még különösebb ez a „jósda.“ A szivem hevesebben dobogott: — itt jövendőt mondanak! A petróleum-lámpa gyér fénye árnyékokat dobál a falra, a fantázia kuszán elkalandoz — mintha ott bozontos, szakálas emberek vigyorognának, a lábuk kecskeláb, a fülük hegyes és mellettük seprünyélen ide-odarobogó boszorkányok. És a Rézi néni (igy hangsúlyozza ő saját magát!) beszél, összekulcsolja a kezét annyira áthatja saját szavainak az áhítata. A pillantása merev, mintha a túlvilágon az összekuszált hieroglifák között keresgélne. Ércesen, patétikusan, az irodalmi braunhaxler és deutschproner dialektussal elkevert németséggel magyarázza a múltban bevált igazmondásait. A halál megjövendölést, a négy milliós főnyereményt, amikor a sorsjegyet ő választotta, az ezer akadályon átbukdácsolt házasságot. Neveket említ és tanuul többször a 111. kerületi orvost, dr. Sípost. Így szuggerál. Azután áradozik és szónokol. Mintha egy sovány, öreg kis veréb tippegne a lábacskájával ide-oda, úgy jár a keze a kártyákon és a társaságomban lévő hölgy tenyerén : neki mondja most az „igazat.“ „A novemberi gyerekek szerencsétlenek, a boldogság kicsúszik mindig az ujjuk közül. Ám „dieses goldene Mädl“ szerencsés lesz, csak ne lenne olyan őszinte! Nem kell azért sem kígyóvá, sem macskává, sem szfinxszé merevednie. Akármilyen ostobaságot tehet és mégsem ronthatja el szerencséjét. Egy decemberi napon rózsákkal terhesen jön majd el s kiáltja: Rézi néni én boldog vagyok! (s itt költőies lendülettel folytatta:) És a Rézi néni a templomban az esküvőnapján fogja revan- zsálni magát rózsákkal.“ Nekem nem mondott jövendőt, hanem szívesen meg- . hivott jöjjek el két nap múlva. Sajnos akkor nekem sok dolgom volt, nem mehettem. Ezúton kérek az udvariatlanságért bocsánatot! (—w.) Szálloda épiil a Budakeszi-uton és Illits Gyula építi, ahogy azt a magánépitési albizottság legutóbbi jelentésében olvastuk. Azonkívül épit a Vérhalom-utcában Kiss Károly földszintes házat, úgyszintén Molnár László is a Testvérhegyen. A Kaszab-féle csavargyár 11., Bencze-utcában egy toldalékot épit. Minden rósz konjunktúra dacára mégis csak megindul az építkezés. A d’espagnia! nem nátha, nem influenza, mint azt minden hivatalos faktor megállapította, hanem — orvosi tanácsadónk: dr. Tömör Ernő főorvos szerint — valamilyen trópusi betegség legyöngült formája. Ez a sok esetben halálossá vált fertőző betegség nem lehet a 90-es évek influenza járványának újra éledése, mert nem meghűléssel, nem náthával, nem az időjárás hűvösebbé válásával lép fel, hanem a nyári nagy melegben, az idei szokatlanul forró szeptemberben jelentkezett erős mérvben. Ezt a nyavalyát az ántánt színes seregei hurcolták Európába s itt, mint fertőző betegség terjedt egyénen- kint más megjelenési formában. Remélhető, hogy a hűvösebb idő beálltával a járvány teljesen eltűnik. Különben is Óbudán a tüdőbeteggondozó intézetben ezzel a bajjal nem volt sokkal nagyobb a forgalom, mint a nyáron. A Szentendrei-utcai ambulatorium valóságos gyógyhely minden betegségre s mindenkor mindenki bizalommal felkeresheti. Vizinizériákkal küzdöttünk Budán e nyáron az alacsony dunai vízállás miatt s a most beküldött jelentésből is kitűnik, hogy a vízmüvek gyakran voltak kénytelenek egész tartalékjukat igénybevenni. Az újlaki vízmüvei kapcsolatos jelentésből megtudjuk, hogy az Budán 8 medencét táplál, még pedig: — a József-hegyen az alsót és felsőt, a Sváb-hegyen szintén az alsót és felsőt, továbbá a Lipótmezőn, Szép Juhászáénál, a Szervita kunyhónál és a Krisztinában levő medencéket. Doktorrá avatás. Maiz Károly nyug. szám- tanácsos leányát, Maiz Friederikát junius hó 26-án doktorrá avatták. Ujbó! kei! szabályozni a várbeli Fortuna-utcát, mely a Mátyás templom felől vezet az uj levéltár felé és erre a legszebb távlati képet nyitja. Nem gyanítva azt, hogy valamikor a főváros monumentális épületeinek egyikére fog ez utcán át perspektíva nyílni, a város szükebbre szabályozta az elég széles úttestet s épen a levéltár előtt építési engedélyt adott az evangélikus egyház- községnek iskola építésére, mely most elállja a kilátást. Szerencsére nem épült uj ház az egész utcában. Ma a levéltár frontjának érvényesülése megköveteli, hogy az utca régi szélességében meghagyassék s az amúgy is szűk iskola lebontassák, hogy igy egy csodásán szép tengely létesüljön a Mátyás templom és az uj levéltár között. Hiába panaszkodunk és hiába dicsérjük a régi jó időket, mert volt már itt minden Budán. Legközelebb közöljük, hogy mily drága volt a pénz négyszáz év előtt, illetve mily ritka és mily mesés olcsón vásároltak akkor Pest-Budán. Egy szemtanú följegyzései alapján elmondjuk most, hogy a mai drágaság sem az első eset, mert 1803-ban ... „a tyúkok 6 krajcárért tojnak egy tojást“; egy pár csizma ára 6 forint s a húsnak fontját 7 krajcárért mérik — Budán. Az alagút ez évben ünnepelheti megnyitásának 75-ik évfordulójál. Egy bécsi újság 1853-ban azt a két soros hirt közölte, hogy ma adták át a forgalomnak azt a tunelt, melyet a császári palota alatt „in Ofen“ ástak. Ebből a hírből igazán nem világlik ki az a fontos körülmény, hogy Budának egyik létfeltétele vált valóra. Az Alagút nélkül a Lánchíd is csak fél hid volt és a budai hegyvidék fejlődése a K, .sztinaváros felett ekkor kezdődött. Igaz, hogy a magyar kormány 1849-ben már kimondotta Buda és Pest és Óbuda egyesítését és fölmerült az Alagút terve is, de Haynau vérbe fojtott mindent. Az alagút építéséhez rögtön hozzáfogott az abszolút kormány, de a főváros egyesítésére csak 1872-ben került a sor. Nász. Zsadányi Matyikát, Zsadányi Ferenc föv. el. isk. igazgató leányát eljegyezte dr. Müller Ottó máv. fogalmazó. Erős mozgalom indul meg Óbudán a tanítók körében, hogy a még ma is külteleknek számító 111. kerület iskoláinak a mór régebben is élvezett kültelki pótlékot a főváros újra a.dja meg. Úgyszintén kérik, mint ahogy a Központi Városháza tisztviselői is kapnak a kulturális intézményektől (színház, mütárlat, hangverseny, előadások) naponta jegyet — ők is kívánnak ebben részesedni — önművelődés céljából és kis anyagi eszközeik miatt. A kórházhiány leküzdésére nagyarányú akció indul meg a közel jövőben. Erdei üdülőtelepeket létesít majd a főváros Óbuda fölött, a hegyek között, ahol 4—5 hónapon át a kórházakból kihelyezett könnyebb betegek szerzik meg a teljes fel- gyógyulást. ÜZilfiárdok Is arca. — Budai ingatlanok értéke. — Háborús gazdálkodásunk legtipikusabb jelensége a milliárdokba menő papirpénzíorgalom és ezzel párhuzamosan uj milliomosok légiójának keletkezése, akik a nemdolgozó kapitalisták számát megsokszorosították. A tőkekoncentráció eddigi egyedüli haszonélvezői, az ismert, szükebb- körü bankérdekeltség kiváltságosai voltak s ezek szolgálatában állott csaknem az egész ország népe, összes intézményeivel: parlament, kormány, közigazgatás, iskola, rendőrség stb., leghathaiósabban pedig a sajtó, — tisztelet a csekély kivételnek 1 •Utóbbi időben azonban a helyzet változott. A földbirtokos-, ipari- és kereskedői-osztályok harácsolt nagy háborús jövedelmeikkel elsősorban kifizették tartozásaikat. Már nem adósok, sőt ellenkezőleg, óriási pénzfeleslegeiket a bankokban betét gyanánt elhelyezve, azok hitelezőivé lettek. Bankjaink uralkodó pozíciója ezzel megingott, mert rendelkezésükre álló száz milliós tőkéikkel szemben, — a meggazdagodottak milliárdos betétei állanak. Vannak tehát uj kapitalistáink, akik a bankprivilégiumot könnyen iliuzóriussá tehetik, függetlenítették magukat és a gazdasági fejlődésnek irányításánál életjelt adnak magukról. Azt látjuk, hogy a háborús nyereségek elhelyezésénél valóságos tülekedés folyik, a pénz — vagyonná szeretne átváltozni. A banktőke sietve pénzének produktiv elhelyezésére törekedett, még pedig áruban és termőföldben ; árukészleteinket elfogyasztottuk s ebből újra pénz lett, — a föld birtokosai pedig a kitűnő konjunktúra láttára feleszméltek, földjeiket nem adják el, sőt maguk vevők gyanánt lépnek fel. Ezidőszerint a pénz elhelyezésére nem marad más, mint értékpapír és városi ingatlan, illetőleg a spekuláció és ez az a terrénum, ahol az uj tőke nagy erővel merészen lép fel a banktőke mellett. Ezt a konkurenciát bankjaink tőkeemelésekkel szeretnék ellensúlyozni. A tőzsdei hausse az értékpapírok árát mértéktelenül felhajtotta; ugyanez a hajsza kezdődött ingatlanokért és pedig különösen Budán. Bankjainkon kívül, — melyek már óriási kiterjedésű telektömb őttet szereztek meg, most a többi spekulánsnak is Buda lett kedvelt terrénuma s igy a budai ingatlanok, eddig teljesen ismeretlen magas árakat fognak elérni. Mindenesetre remélhető, hogy bankjaink egyeduralma és fénykora a múlté marad, a mi korhadt rendszerünk főpillérei alatt megingott a talaj, amit bátran egy uj igazságosabb, egészségesebb korszak előjelének tekinthetünk! Schey Ernő. 00ú©ú©ú©0©©00 TORORYZERE és ERKÉLYZERE a Budavári Koronázási templomban 1918. október 12» én (Szombaton) délután 7^5 órakor a szegény iskolás gyermekek felruházása jam. !! Legyünk off mindnyájan !! KSTOlfil j cikkek, katonai alsóru- j házatok nagyválasztéka | PiMk József!., Hrisztino-íér l 8 Előkelő Gznftrászszalon I. Kiiszíinci-kőnit YY. Ravasz László | Tanfolyam | GYORSÍRÓ- ES GÉPÍRÓ-ISKOLA \ Budit si* II.t Iskoía-n. 11. (Aranyéremmel kitüntetve.) Skulléíhy Ferencz kárpitos E3 II., Fő-utca 57 megbízható régi mester.
