Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)

1917-07-14 / 99. szám

* polgári érdeket szolgálta, hiúság sohasem bántotta s mindig jót, nemeset s maradandót alkotott. Épen ezért az a nagy ür, mely soraink­ban támadt akkor, amikor itt hagyott bennünket, mindeddig sincs betöltve. Érezzük hiányát, különösen a mai nehéz időkben, midőn egy uj Magyar- ország megalapozásáról van szó, s amidőn a demokratikus haladás eszméje szédületes gyorsasággal viszi előre a világosság lobogó fáklyáját. Mennyi vigaszt tudna nyújtani a háborús évek küzdelmei és nél­külözései között. Meleg szavakkal, méltatva érdemeit azzal a szép hason­lattal fejezte be a jelenvoltakat mélyen megindító beszédét, hogy „úgy amint a koszorún minden virágszál egybe­fonva egy egészet alkot*, úgy foly­nak össze érzelmeink egy egészbe, a Te feledhetetlen személyed emléke körül. Megbízatásomhoz képest le­teszem tehát megilletődve, mély bánattal s fájdalommal eltelve Szebeny Antal a kerület volt első polgárának, a bölcs és önzetlen pártvezérnek, a nagy emberbarátnak, a felejthetetlen jó barátnak, a jó családapának, az árvak atyjának, a tisztalelkü és gránit­szikla szilárd jellenni közéleti harcos sirhalmára a polgárság koszorúját, akik büszkén emlékeznek vissza, hogy Szebeny a miénk volt!“ Este mintegy háromszázan gyűltek össze a Diófában rendezett Szebeny-emlék- lakomán, ahol dr. Ripka Ferencz a gázgyár vezérigazgatója méltatta Szebeny érdemeit és gyönyörű szép dalokat énekelt itt is a budai dalárda. A Margitszigetre szóló belépti díjjal együtt hétköznap egy menetért 40 fillért, vasár- és ünnepnapon 60 fillért, — retúrjegyekért t>0, illetve 80 fillért fizet most a közönség, a mióta a M. kir. Folyam- és Tenger­hajózási R. T. járatja hajóit. Szinte botrány amit a haldokló propeller-társaság csinál a közön­ség rovására. A Ü kerületi Iparos­körben elkeseredetten tették szóvá, hogy a két legértékesebb járatot: az Erzsébethid—Vámház és a Lánc­híd—Petőfi-tér közötti járatokat be­szüntette. Itt útban, időben nyert a közönség s főleg a sürgős dolgai után járó iparosság érzi e járatok hiányát. Szávay Gyulának, a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkárá­nak, nyugalombavonulása alkalmá­ból, közgazdasági téren kifejtett buzgó működése elismeréséül, a Ferencz József-rend tiszti-keresztjét adományozta a király. Szávay Gyula kitüntetése bizonyára őszinte örömet kelt az egész országban, hiszen mindenütt tisztelik és becsülik a ki­váló poétát és elismerik eredményes munkásságát. Nekünk azért kedves, mert Szávay budai lakos lett és a Budai Naplónak megindulása óta kedves munkatársa. Pelenkaközpontnak nevezték el Berlinben azt a társadalmi akciót, mely az újszülöttek számára a szük­séges fehérneműt gyűjti össze és juttatja el a szegénysorsu anyákhoz. Boldog Berlin, ahol a csecsemővé­delem már a pelenkáig jutott. Mi- nálunk még csak a csecsemőhöz kezdünk eljutni, — és a belügymi­niszter most szervezi országosan ezt az égető, nemzetfenntartó kérdést. Budapesten, ezekben a nemzetgazda­sági kérdésekben a Kelenföldé ve­zet. Ott alakult meg a háború első heteiben a népsegitő szövetség, mely legutóbb a főváros által fenntartott kelenföldi helyi segítő bizottsággal közösen tartott ülést épen a cse­csemővédelem ügyében. Pártkülönb­ség nélkül találkoztak itt dr Timon BUDAI Ákos elnöklése mellett: Badál Ede elöljáró-helyettes, Becsey Antal, Bá- tori Károly, Biczó Dániel, Gerster Kálmán, Halmos Gyula, Holek Sá­muel, dr Kováts Elemér, László Jenő, Mészáros Ferenc, Osztian An­tal, dr Platthy György, Schey Ernő s a közgyámok közül : Biczó Dá- nielné, Becsey Antalne, Fodor Vik­tória, Greiner Terka, Olveczky Pálné, Raksányi Anna, Sárosi Jánosné, Schrőderné Csatár Mária, özv. dr Weiszberger Miklósné, Zwack La- josné úrnők, Stein Péter és Szeré- nyi Géza. A jegyzőkönyvet dr Natzler Ervin vezette. Az összejövetel célja a csecsemővédelem szervezése volt. Az újszülöttek halandóságáról sötét képet rajzolt a meghívott vendég: dr Szana Sándor, az^állami gyermek- menhely igazgatója. Száz közül el­hal 20, tehát legalább 60 volt be­teg. Negyven fölgyógyult ugyan, de elcsenevészedett. A csecsemőbajok a felnőtt ember nagy betegségeinek előzményei. Itt ojtódik az emberbe a tuberkulózis. A kültelkeken na­gyobb a halandóság, mint a belső részen. Belül 100 közül 5, — kívül 26 hal el. Tehát a társadalmi hely­zetben van a hiba. Rossz a táplál­kozás, nincs mód a szoptatásra, korán kezdik etetni a csecsemőt s ez okozza a nagy halandóságot. Az első hónapban hal el a legtöbb, úgy, hogy a második hónapra már nem is marad. Ide nem tanácsadás kell, hanem tettek. Védőnők kellenek, akik rögtön felkeresik az újszülöttet és segítik az anyát. Csecsemőgondozó intézetek kellenek, ahol orvos áll az anya rendelkezésére. Nagyon sokat vár a Népjóléti Központtól és nagy elismeréssel szólt Csergő Hugó igazgató működéséről. Az előadást nagy figyelemmel és szorongó szív­vel hallgatta a társaság, s a hölgyek Becsey Antal fölhívására elhatároz­ták, hogy lelkesen részt vesznek a csecsemővédelem minden munkájá­ban és a csecsemőgondozó intézetek számára a jómódú hölgyek között 2—300 koronás ágy-alapitványokat gyűjtenek. Budán ezzel megindult nemzeti létünk egyik alapvető mun­kálkodása : — a csecsemővédelem. A Iíollán Otthon-t, melyet dr Hollán Miklós-ról, a kassa-oderbergi vasút vezértitkáráról neveztek el, e hó 7-én nyitották meg ünnepélyesen Bártfafürdőn. Ez a a K. S. O. D. vasutas otthona, a hol park köze­pén álló szép kényelmes villában utókurát használhatnak a vasút tiszt­viselői és családtagjaik. Maguk a tisztviselők gyűjtötték a tőke nagy részét, de sokat tett az Otthon-ért Pulszky Garibaldi vezérigazgató, dr. Hollán Miklós, Szén Ottó felügyelő, Szepes- és Sáros vármegye minden tényezője és Telléry Gyula, ez a lelkes felvidéki hírlapíró, a Szepesi Lapok szerkesztője, százhuszan vet­tek részt a megnyitó banketten, melyen a ksod. 40 tagú dalárdája énekelt. Találós kérdés. Zsúfolt ház — bármi menjen. Pompás műsor, mű­vészi előadások. Opera, operett, dráma, vígjáték és népszínmű. — Mi ez? Talán a régi Nemzeti szín­ház ? — Nem ! Ez a budai színkör ez idén — A tavalyi válogatott ki­próbált társasághoz jött még Regős Mária, aki a pesti Reisenleitner csa­ládból származik és Zala Lili, aki Zirner ékszerész leánya. A ven­dégek közül Beregi Oszkáron kívül feltűnést keltett Kalmár Rózsika szereplése, aki dr Kalmár Antal hirlapiró leánya és Szánthó Gáspár a Népopera baritonistája. A budai közönség érdeklődéssel várja Liszt NAPLÓ Mária operaénekesnő fölléptét, aki Buday Gyula csendőrezredes neje. Eljegyezte Nádas Viktor a Magy. Kir. Folyam- és Tengerhajózási R.-T. titkára, a Ferenc József rend lovagja Bárd Ferenc igazgató leányát, Etelkát. Szurmay köszöneté. Meleg sza­vakkal üdvözölte az I. kerületi Iparos­kor elnöksége Szurmay Sándor al­tábornagy, honvédelmi minisztert, mint aki iparos szülőktől származva a legmagasabb tisztséget érte el. A miniszter kedvesen fogadta az üd­vözlést és Máthé István elnöknek az alább közölt levélben köszönte meg azt. Igen tisztelt Elnök ur ! Az első kerületi Iparoskor ne­vében hozzám intézett üdvözlő soro­kért fogadja az általam nagyra becsült Iparoskor minden egyes tagja meleg köszönetemct. Nagyon jól estek üdvözlő sorai, mert érzem, hogy azok szívből fakad­tak. Meglehetnek győződve arról, hogy működésűket mindig a legmelegebb figyelemmel fogom kisérni s kívánom, hogy működésűket a jó Isten minden­kor áldásával kisérje. A szives megemlékezést ismé­telten köszöni hazafias üdvözlettel Szurmay honvédelmi miniszter. A gyermekekkel való kirándu­lást tett lehetővé a M. F. T. R. azzal, hogy vasár- és ünnepnapokon dél­után korán fél 5 órakor indít hajót Dömösről, mely már este fél 8 óra­kor este az Eötvös-téren van. Lelkes budai urak. Baránski Gyula, Egan Éne, Massányi Emil gondoltak merészet, dolgoztak fárad- hatlanul és a Magyar Aeroszövét­séggel karöltve olyan hadirepülőgép- kiállitást teremtettek, aminő még kevés volt a világon. Lesoványodtak csontig, de olyan kiállítási anyagot hoztak össze, hogy még a szak­emberek is elbámulíak. Természetes, ■'hogy odaát Pesten a városligeti ipar- csarnokban rendezték ezt a kiállítást, mert Budán nincsen semmiféle olyan helyiség vagy épület, ahol kiállítá­sokat lehetne rendezni. Elismerésben, dicséretben, kitüntetésben nagy ré­szük volt a budai uraknak, akik közül Baránski, aki komoly város­atya létére snájdig huszárönkéntes, — most repülni tanul és talán még a háború folyamán egy uj repülő- gépgyár élére kerül mint vezető. Megeshetik, hogy elröpül Budáról, amit aztán igazán sajnálnánk Házasságot kötött május hó 21-én Váli Gábor a II. kér., Iparoskor ügy­vezető elnöke, aki a cimíestő szakmában elismert művész, Jankovcs Ilona úrnő­vel. A házasságkötésnél mint tanuk szere­peltek : Tóth András háztulajdonos és J. Viraág Béla szerkesztő. A szép terrasz a Batthyány- téren, ahová azelőtt előszeretettel járt hüsülni forró nyári éjszakákon a pesti közönség, — ismét hangos a vidám szótól, kedves muzsikától. Szép színes a kávéház külső képe is. Minden “ragyog a tisztaságtól és szép, virágos rácsozat határolja el a terraszí, ahová állandóan ömlik a hűvös levegő, nyugati széllel a budai hegyekből, keletivel a Duna felől. Ma még a helyiség keretei a régiek, de a háború után hozzácsatolják az emeletet, mint a belvárosi kávéház­ban s a pincét is mint étkező he­lyiséget. Föltétlenül egyike lesz a főváros legelőkelőbb helyeinek ez a kávéház, mely hosszú ideig a Pan­nónia bank spekulációinak volt a tárgya és előnyös helye dacára sem tudott érvényesülni. Most végre szo­lid kézbe jutott. A székesfehérvári Magyar Király szálloda tulajdonosa Tosch Károly vette meg és 40.000 korona költséggel átalakíttatta. Sel­mecbányáról hozott jó cigányt, Ba­logh Lacit és minden reklám nélkül 3 megnyitotta a kávéházat. Az első naptól kezdve telt háza van. Étele, itala kitűnő. Saját termésű borát méri Batthyány gyöngye néven. Tosch Károly a családja kedvéért jött fel a vidékről. Btidán élő hiva­talnokok bírják a leányait és ez a körülmény érlelte meg a tervet, hogy Budán is szerez magának üzletet. A fehérvári szállodáját, melyet ő épít­tetett át s mely ma ott az első szálloda, ahová a Dunántúl előkelő közönsége száll — bérbe adta. Nagy és tisztességes múltja van e szak­mában. Győrött született, ott tanult, azután bírta 10 éven át Zalaeger­szegen az. Arany Bárány szállodát. Becsületes munkával szerezte va­gyonát, tette ismertté nevét és mind­ezt elhozta Budára. A svábhegyi kápolnában vezette oltár­hoz dr Folly József, a kassa—oderbergi vasút ügyésze junius hó 9-én Jaskula 1 ’iraág Zsuzsikát, a mi felelős szerkesztőnk leányát. Az esküvőn dr Hollán Miklós a kassa—oder­bergi vasút vezértitkára és Szén Ottó főfel­ügyelő szerepeltek mint tanuk és a vasút jói összetanult dalárdája adott elő szép lakodalmi énekeket. Az egyházi szertartás után. a sváb­hegyi szálloda ten aszán terítettek a ven­dégeknek és a dalárda brilliáns éneke mellett búcsúzott el az ifjú pár, hogy nászutjára induljon a felső-Dunára. „Visszafelé nem lehet Ezt az ostoba kijelentést kell lenyel­nie minden józan embernek, a ki a Gellért-fürdőtől a Széna-térre igyek­szik eljutni, de nem jön a Déli vasút felé menő villamos, s igy egy kis kerülővel, átszállással a Duna- parton és Margit-köruton vél oda juthatni, fizetvén azért 20 fillért. A Pálfíy-térig igy csak eljut, de ott már átszállania nem szabad, mert a kalauz azzal fogadja, hogy „vissza­felé nem lehet !....“ Hát ennél forte1 mesebb butaságot még Buda­pesten sem produkáltak. Attól az elcsigázott, agyongyötört, éhes kala­uztól nem lehet rósz néven venni, mert annak a hülyék egész légiója parancsol, -de a felsőbbektől még­is mást várna a közönség. Csak­hogy ugylátszik, a Közútinál az a rendszer, hogy minél korlátoltabb valaki, annál nagyobb a rangja és a fizetése. Mert a mi a fizetést illeti, azt értik azok az urak. Sán­dor Pálnak évi jövedelme a köz­útinál 450.000 korona, összes 300 havi fizetéses alkalmazottjának — nem számítva a heti béres alsób­bakat — együttvéve alig jut még KATONAI cikkek, katonai alsóru­házatok nagy választéka Preisach József l.,Krisztina-tér3. Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngyölések, kö- és kádfürdők, vizgvógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Rádium-Emanatórium. Thermopenetratio. Nagy gyógvszálloda és Tliermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfiirdö igazg. Budán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom