Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)

1917-12-25 / 102. (570.) szám

4 BUD A l N A P L Q 4 KÖZGAZDASÁG Kassa-oderbergi vasút december hó 17-én tartotta Ludvigh Gyula v. b. t. t. elnöklete alatt rendes közgyűlését, mely az 1916—17. üzletévről szóló üzleti je­lentést egyhangúlag tudomásul vette és ügy az igazgatóságnak, mint a felügyelö­KIVÁLÓ CIPÓK FÉRFI, NÖ ÉS GYERMEKEK SZÄMÄRA NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK BUDÁN I. KÉR. KRlSZT 1NATÉR 3. SZ. PREISACH JÓZSEF DÄ Lendl! . . . Imádságos könyve legyen minden budainak az a fü­zet, mely Jövőbetekintés cimen most je!ent meg dr. Lendl Adolf tollából Buda iránt való ra­jongó szeretete sugárzik annak minden sorából és ha a kormány és város mindazt a szép, okos dol­got, amit Lendl tervez, megvaló­sítaná, megindulna a népvándor­lás Budára, jólétet, kedvesen pezs­gő életet teremtve itt. Budapest diszére, Lendl Adolf örök dicső­ségére. Fázós babák tipegtek sorban vasárnap délután a Németvölgyi- utón. Volt köztük olyan, akinek cipője sem volt, rongyokba takar­va apró pici lába. Volt, akit ölben hozott az édesanyja, nehogy me­zítláb fagyoskodjék. A Tamás-ut­ca sarkán befordultak egy keríaj- ión. A villában szerető gonddal várta őket a ház úrnője, a környék jótevő gondviselője, a gyámi kör­zet hölgybizottságának elnöknője, J a u e r n i k Nándimé, aki, mint minden évben, most sem feledke­zett meg azokról, akiknek nincs mit tenniök a karácsonyfára. Har­mincöt apró gyermek ült a szalon nagy asztala körül, ölében a nálá­nál nagyobb zacskó, telve minden jóval, karácsonyfára valóval, előt­te a párolgó kávé, puha fehér ka­lács, szemében az öröm könnye. A körzet maga nem tehetett sem­mit, se cipője, se ruhája a kicsi­nyek számára. Egy-kettőnek jut­tat B a d á 1 Ede jó szive, aki ked­ves nejével ezen a házi ünnepen is résztvett, hogy így is elismerje a háziasszony nagy érdemeit a köz­jótékonyság terén. A háború eleje Őta éjjel-nappal végez szolgálatot a Vöröskeresztnek a Keleti pálya­udvaron levő kirendeltségénél és gondos anyja körzete szegényei­nek. Minden felszántott könnyért az ég áldása szálljon reá — mon­dotta köszönetképpen a hatóság és a gyermekek nevében Badál Ede, az elöljáró. Utófájás gyanánt most került a köz­gyűlés elé a rózsahegyi szerpentin­ét egy elintézetlen ügye, a Patay—Maga- íéle inagtlan kisajátítási ügye. A Kúria 23070 koronában állapította meg a kárta­lanítást, amit a város most szívesen megfizet, hogy a szerpeníin-ut aktáit végleg lezárhassa. A szerpentin-ut övezte platón az apró házakat már lebontották 3 érdekes képet nyújt majd ez a vidék a Margit-hid felől, ha ott modern paloták épülnek — régi magyar történeti stílus­ban vagy egy törők mecset. Közünk nincs, de mintha jussunk sem volna az Allatkerthez, úgy inté­zik ennek bizottságát, amelynek a közel­múltban elhunyt három tagja helyére íjakat jelöltek, de nem a budai bizott­sági tagok közül. Vigasztaló azonban, hogy ott van Lendl Adolf dr. igazgató, ,aki törzsökös budai ember. bizottságnak a fölmentvényt megadta, végül báró Hatvany-Deutsch Bélát es gróf Teleki Sándort 5 évre az igazgató­ság tagjává, dr. Hausser Adorjánt pedig 3 évre és dr. Ernyei Pált 1 évre a fel­ügyelő-bizottság tagjává megválasztotta. A zárószámadások adatai szerint az üz­leti bevételek az 1916—17. üzletévben 53,795.497 K 42 f-t. az üzleti kiadások pedig 43,526.133 K 82 f-t tettek ki, az üz­leti felesleg tehát 10,269.363 K 60 f. volt. A vasút 1917. évi november hó 15-ikével fölemelte a személy- és podgyászdijsza- básokat, az árudijszabások fölemelését pedig 1918. évi január hó 1-ével vette tervbe. A közgyűlés után az igazgatóság tartott ülést, amelyen Ludvigh Gyula v. b. t. t. az igazgatóság elnökévé, dr. lo­vag Leth Károly v. b. t. t. pedig az igaz­gatóság alelnökévé egyhangúlag újra meg választatott. Wiener Bank-Verein igazgatótanácsa legutóbb tartott ülésén Kotányi Rezsői és Urban Sándort a magyarországi fiókte­lepnél igazgatóhelyettesi címmel ruházta föl. Sürgős szükségnek mondotta a Lakás­építési Állandó Bizottság 6500 kislakás építését tavaszra. Halaszthatatlanul sür­gősnek tartják, hogy Épitőanyag- k ö z p o n t létesüljön, amely összegyűjti az országban feltalálható kész építőanya­got s szabályozza az építőanyagok gyári termelését. Ebben a kérdésben a Bizott­ság rövidesen érintkezésbe lép az átme- netgazdaisági minisztériummal. A Magyar Petrolenmipar r.-t. most megjelent mérlege hatalmas háborús nye­reségről ad hirt. A két millió négyszáz- ezer korona 1,426.510 koronát gyümölcsö­zött. A társaság részvénytőkéjét három millió koronára emeli föl. IPAROSÉRÖEKEK Iparosok és kereskedők! Fölkérettünk az alábbi sorok közlésére és szivesen adunk teret Miskolczi Henrik régi hirlapirótársunk Írásának, melyet a budai iparosok és kereskedők különös figyelmébe ajánlunk: Elérkezett a tizenkettedik órája annak az időpontnak, hogy a budai iparos és kereskedői osztály talpra álljon. Buda történelmi múltja pa­rancsoló kötelességet ró mindenik itt élő polgárra, hogy tettre keljén a saját és a közérdek érdekében. És erre a tettrekelésre most is al­kalom kínálkozik számukra. Az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség kezébe vette a szervez­kedés ügyét és ebben a tekintetben minden önérdek kizárásával — se­gítségére siet a budai iparos- és kereskedői osztálynak. A magyar ipar és kereskedelemnek jogos­sága van arra, hogy az áldásos béke beköszöntésével minden vo­nalon szilárd alapot teremtsen, amely alapnak nemcsak a mai, de a jövő nemzedék is hasznát lássa. Az Országos Iparos és Kereske­dő Szövetség a lángíelkü székes- fehérvári püspök, a szónak és irás művészének, Prohászka Ottokár­nak nemrégiben mondott hatalmas szózatát a magyar iparpártolásról tartja szeme előtt. „A magyar ipar­nak és kereskedelemnek lenézésé­től sorvad el a közélet. Ezt a foltot most és különösen a habom után örökre el kell tüntetni. A becsüle­tes ipart, a tisztességes kereskedel­met a nemzeti életben okvetetleni.il be kell állítani, a közgazdaságot a nemzeti élet számára lefoglalni Prohászka Ottokár püspök szavait a budai iparos és kereskedői osz­tálynak is meg kell szívlelni és egész erejével, minden igyekezeté­vel arra törekednie külön és együtt véve, hogy ne az osztrák és cseh, hanem a magyar áru legyen kelen­dővé, mindenki saját jóvoltából pártolja a magyar ipart, adjon munkát minden magyar kéznek. A budai Iparos és Kereskedő Szövet­ség Buda teljes felvirágoztatására törekedjék. Ki kell és ki is fogjuk vívni, hogy Buda épüljön, szépül­jön, gazdaságilag felviruljon, ipa­rosai és kereskedői anyagot és árut kapjanak, hogy a normális élet lüktethessen. Az Országos Iparos és Kereskedő Szövetség ma már olyan erős úgy fent, mint tagjai létszáma folytán minden közigazgatási hivatalban, hogy ki tudja vinni budai testvéreinek azo­kat az előnyöket, amikhez adózása és hazafias kötelessége teljesítése révén teljes joga van. De első kö­telessége lesz az Orsz. Iparos és Kereskedő Szövetségnek, hogy azokat a budaiakat, akik kisebb- nagyobb mértékben frontszolgála­tot teljesítettek: minden tehertől megmentse, a kereskedelme és ipa­ra üzésében áruval, anyaggal és pénzzel segitse, még pedig nem könyöradományozás, de tisztessé­ges hitelnyújtás módjával. A bu­dai Iparos és Kereskedő Szövetség minden baján, sérelmén együttes erővel segíteni kell és segíteni fo­gunk. Miskolczi Henrik. A kisipar segítését célozza a fő­város azzal, hogy az Albrecht- Hildegard-alappal kapcsolatosan létesíti a „Budapest székesfőváros kisipari hitelszövetkezete“ cimen alakult hitelszövetkezetet, melyet a pnzügyrniniszter is jóváhagyott. — Ezt az alapot 1858. iebr. 20-án íundálta Albrecht főherceg, 2000 pengő forintot téve le Buda és 4000 pengőforintot Pest számára, 1864- ben felesége. Hildegard főhercegnő halálakor még 1000 forintot adott Buda számára. Albrecht főherceg halálakor Frigyes főherceg, az ak­kor rnár együtt kezelt alaphoz még 10,000 koronát adományozott. A főváros azután gyűjtést is indított, mely 152,918 koronát hozott, s igy az alap ma 224,000 koronával bir. A kisiparosoknak adott kölcsönö­ket Budán becsületesen vissza­fizették mindig az iparosok, de Pesten nem, s ezért kellett ott „tar­talék-alapot“ létesíteni még 1858- ban, mely máig 1 millió és 412 ezer koronára növekedett. Ezt a tarta­lék-alapot használja fel a főváros a kisiparosok hitelszövetkezetének létesítésére. — A kölcsönt keresők­nek levélbeli felszólítására szivesen ad felvilágosítást a Budai Aeipló szerkesztősége. Szerkesztik : HOLLÓ TIVADAR és R. RÉW SÁNDOR. BnilMtaz! \-s égek, szőnyegek, bútorok, edények, zálogcédulák jó áron el­adhatók! Olcsón vehetők! GELB SALAMON !.. ATTILA-BTCA l SZ. HADI BÚTOR A háború alatti® szá- Tazfából olcaónkéazit iportálékat. irodai be­rendezést, mübutort, ablakredőnyt tervek szerint. Javit é*F PÁSZTOR KÁROLY dinmü- és mSbutorascialos II. MARGIT-KÖRUT SS. sí. Telefon 121-59. Telefon 121-59 EZERNÉL több kiváló orvos és ta­nár ajánlja. 19 0 8. St.- Lottis, 1911. Turin Grand Prise. A KRISTÁLY-FÓRRA! ÁSVÁNYVÍZ Maezaes ital átvágyza- vereknál éa esiäsziasi nohézségsknél. Hatha- hatés szomjcsiilapité. Ovazßr fertőző ségsk elien. ex VILLAMOS 7ESTMELEGBTŐ Dr. Heflhrtut rendszer bőmáriéfclat asabályoróvaí. Kapható: MAGYAR 8XRMRNS* 8CHUOKEET-MŰ<7EK BUDAPEST, VII kér«, Tsréa-köruC SE. sz. Villamos világítási és erőátviteli berendezések PUGÁRSEKY ZSIGJW. műszaki és elektrotechnikai vállalat Budapest, II. kerület, Fö-utcza 68. és Gyorskocsl-utcza 23. sz. Gombolyító műhely. Tolja««” berendez®« próbaállomás villa­mos készülékek és gép«k klprébálásáhox. Villamos gépok, készülékek, dynamók, ««torok slb. Javítása. Villamos felsze­relési csikkek gyártás*. Telefon-szánt 171—27. Kiadó: Viraág és társa. Magyar könyvnyomda és kiadóvállalat részvénytársaság, Budapest, V., Ügynök-utca 8,

Next

/
Oldalképek
Tartalom