Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)
1917-11-00 / 100. szám
2 BUD AI NAPLÓ 2 i ) hálóhelyiségnek. A kerületi bizottsági tagok erélyes föllépésére az egyik emeletet kiürítették, de használható csak hetek múlva lesz, mert annyira férges. A kelenföldi iskolánál a klo- zettok oly förtelmesen elhanyagoltak, hogy a tiszti orvosi hivatal ezt a különben is rozoga iskolát be akarja záratni. A kerület iskolai ügye oly nyomorúságos, hogy talán s még ha oly hosszú ideig tartó ülése nem volt az iskolaszéknek, mint ez, amikor gondosan letárgyalták az iskola mulasztások folyton roszabodó ügyét. A tagok egymásközt osztották föl az egyes iskolákat és ülés nélkül, az igazgató jelentése alapján, rögtön eljárnak ily mulasztások esetén és haaszü[ők rosszhiszeműsége az oka, szigorú megtorlást keresnek az elöljáróság utján, ha ellenben szociális okai vannak, ruha- vagy cipőhiány, azonnal intézkednek a helyi segitő- bizottság utján. Az érdemes szülők gyermeknevelő terheit viszont köny- nyiteni igyekeznek, hogy ezzel az ambíciót ébren tartsák. Buda határán, Albertfalva mellett a jövendő e nagyra hivatott tényezője: a repülés épített magának végleges otthont és legújabban a Magyar Repülőgépgyár R.-T. öt millióról 10 millió koronára emelte föl alaptőkéjét. Ránk budaiakra nem lehet közömbös e vállalkozás fejlődése, mely gazdaságilag nagy hasznunkra lehet, ha a főváros bele tudja vonni azt a maga érdekkörébe. Ma kívül esik és épen ezért szükséges volna, hogy Budával szervezett kapcsolatba kerüljön a repülő- gépgyár. Munkás telepeit föltétlenül a főváros területén kellene fölépítenie és az I. kerület bizottsági tagjaira vár a feladat, hogy a főváros illetékes tényezőit ez irányban mozgósítsák. Furcsa, — hogy ... „a székes- főváros pénzügyi osztálya élén nem állhat soha egy olyan pénzügyi látókörrel biró ember, aki valamely köz- gazdasági intézetnél a legnagyobb zseni lehet. Nem állhat a székesfőváros közélelmezési osztálya élén, nem vezetheti ezt a nagy kereskedelmi látókört feltételező közélelmezési ügyet egy olyan kereskedő, aki ezekben az ügyekben praktikus látókörrel bir és emellett esetleg főiskolai képesítése van. Az a mérnök, aki bizonyos rátermettség mellett az ország legnagyobb üzemének, a magyar királyi államvasutaknak lehet az elnökigazgatója, az nem lehet a székesfőváros közlekedési ügyosztályának a vezetője. Az az orvos, aki elméleti képességekkel esetleg egy fél emberöltőt töltött el a közegészségi közigazgatás szolgálatában, nem lehet a kórházi ügyosztály ügyvezető tanácsnoka csak azért, mert az előirt jogi minősítéssel nem bir“ ... Ugy-e furcsa ? Pedig egyszerűen csak idéztük Becsey Antal felszólalását, amikor megokolta azt az indítványát, hogy az egyik alpolgármester legyen mérnök, mert a városnak öt műszaki osztálya van. Szt. Lukács gyógyfürdő Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngyölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Rádium-Emanatórium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospektust küld a Szt.-Lukáesfürdö igazg. Bndán. A Sósfürdőt megvásárolta a Magyar Város- és Községfejlesztési R.-T. két és fél millió koronáért. Nem tudjuk, hogy a főváros miképpen biztosította azt a jogát, hogy ezt a fürdőt is belekapcsolhassa a maga nagykoncepcióju fürdőprog- rammjába, de alig hisszük, hogy e téren történt volna valami. A bizottsági tagokat, a közgyűlést az ilyen vásárlások csak akkor érdeklik, a mikor a főváros két-, sőt háromszoros áron kénytelen megváltani, ami ismét néhány szép milliót jelent. A Sósfürdő különben komoly vállalat kezébe került s igy közeli nagyarányú föllendülése előrelátható. A kivitelre kerülő terveket még nem ismerjük. A tabáni szovjet vasárnap fog összeülni, hogy döntsön Hegedűs János öröksége felett és jelöltet állítson az elhunyt képviselő helyébe. Tényleg szükség is van valamelyes intézkedésre, mert még jóformán el sem hántolták volt Hegedűst, olyan tülekedés támadt a mandátum körül, hogy szinte imelyitő. Ez a kerület az ellentétek és a meglepetések kerülete, ahogy azt a vezető cikkünkben megírtuk, és hogy az előzményekkel is tisztában legyünk el kell mondanunk egyetmást. Két éve talán, hogy a krisztinavárosi plébános választás erős éket vert a szabadpolgári párt szarvastéri kaszinója és a felső krisztinavárosi kaszinó közé. Annak elnöke Platthy György, ennek pedig elnöke Ripka Ferenc, alelnöke Perczel Béla. Azóta a két kaszinó folyton távolodott egymástól, amit nem szívesen látott a kerület polgársága, mely értékesnek tartotta mindakét vezérember, működését, Hegedűs János halála aktuálissá tette ezt a kérdést, mert jelöltet kellett állítani. A kerülethez föltétien jussa van az Apponyi vezérlete alatt álló függetlenségi pártnak, ahol a kerületöe- liek tanácsára Szigeti Jánost jelölték, mint a központ jelöltjét. Vele szemben mindenki természetesnek találta Perczel Béla föllépését, aki már Szebeny Antal elhunyta alkalmával is csak azzal a föltétellel lépett vissza Hegedűs javára, hogy a legközelebbi választásnál a párt honorálja azt a tiz esztendős munkát, melyet a kerületi érdekek körül és a kis emberek érdekében végzett. Ripka Ferencet a saját kaszinóján kívül azok jelölik, akik méltányolják, a háborús jótékonyság terén kifejtett rendkívüli tevékenységét és igy szeretnék lekötni a kerület érdekében nagy befolyását a városházán. Ez. volt a helyzet, amikor a szabadpolgári párt választmánya ülésre jött össze. Általános, ám rokonszenves meglepetést keltett, hogy a gyűlésen Platthy György elnökölt, aki idestova két éve visszavonult minden budai szerepléstől. Közmegelégedésre oldották meg a belső kanapé processust azzal, hogy a két vezér összebékült s ezzel a tabáni vizeken elült a vihar és elsimultak a hullámok. A három értékes jelölt közül nehéz volt választani s nem maradt más megoldás mint az ügyet a 340 tagú végrehajtó bizottság elé vinni, hogy — mint a tabáni szovjet — döntsön a felett, ki legyen hát a hivatalos jelölt. — Mindezekkel szemben megmozdult a Kelenföld is és ott szintén ilyen kerületi szovjet alakítását tervezték, hogy emu k 'íz uj városrésznek és leendő külön választó kerületnek aspirációi érdekében jelöltet állítsanak. Itt Becsey Antal kimagasló egyénisége állott az előtérben, de épen maga Becsey volt az, aki el akarta kerülni a testvér- háborút és hivatkozva a világháború teremtette különös helyzetre, mely számos választót elszólitott részben a harctérre, részben a másvilágra, az itthonlevőket pedig megélhetési gondok közé sodorta, — a Kelenföldiek felbuzdulását lecsillapította, nem vállalkozván egyelőre a választási küzdelembe saját — gazdasági célokért emelt — lobogóját is belevinni, s úgy a kerületnek ez a része bevárja a vasárnapi döntést s csak azután határoz végleg. Egyelőre mind a három jelölt vezérkara erős munkát végez, hogy a szovjet vasárnapi gyűlésén a többséget megszerezze. De megmozdult a munkapárt is a régi pártkeretek között és a krisztinabeliek Nemes Antal címzetes püspököt, a kelenföldiek pedig Révai Mórt szeretnék jelölni, de a meglazult pártszervezetek aligha bírják majd a várható erős választási harcot. Szerintünk ez az egész korai versengés olyan, mint a hirtelen felforrt leves, melynek bugyborékoló felszine tele van habbal, de még távolról sem ehető. És a levest sem eszik olyan forrón, ahogy főzik. A polgárságnak meg nem sürgős, még várhat. Rá ér. A végküzdelembe alighanem döntően beleszólnak majd olyan tényezők, a melyekkel ma nem igen számolnak a kerület régi vezérei, akiknek vezetése alól — esetleg — kicsúszhat a kerület. Az I. kerület iparosságának legutóbbi gyűlésén valaki találóan jegyezte meg : — Látszik, hogy választás lesz, megérkeztek a vezérek ! * A választásig még sok minden történhet. Megalakulhat gazdasági jelszó alatt Wekerle kormánypártja s ezt nem kötelezné semmiféle pártközi megállapodás De lehetséges, hogy akkorára megtesz a világbéke és ez is erősen változtatna a dolgokon. HÍREK A Gellérthegyi zergetelepről irt legutóbbi cikkünket általános érdeklődésiét fogadta a budai közönség és kérdést is intéztünk Lendl Adolf dr.-hoz, miképen volna megvalósítható ez a terv. Az Állatkert igazgatója következő szakszerű felvilágosítással szolgált: „A zergék általában rövidéletüek a fogságban; külföldi állatkertekben ezért nem is tartják, mert hiányzik nekik a szabad mozgás, a sziklákon való kapaszkodás és ugrálás. A mi Állatkertünkben a nagy sziklás hegy oldalára telepítettük őket, a hol felszaladhatnak a magasba, lerohanhatnak, fokról-fokra szökdelve. Különösen a reggeli órákban mulatoznak ilyen módon és kergetőznek, a mig belefáradnak. Ez egyik feltétele megélhetésüknek. A hol ezt megadhatjuk nekik legalább is olyan mértékben, mint a mi Állatkertünkben, ott előreláthatóan jól fognak tenyészni, ha csak némi gondozásban és kellő etetésben részesülnek. Eszerint az ősz Gellérthegynek a Duna felé néző szirtes oldala nagyon alkalmas e célra és betelepíthetnénk egy-két kisebb csapatot, ebből a valóban kedves vadfajtából, hogy életet lássunk az érdekes meredekeken, ami nagyon kedves képet nyújtana. Az őz, a muflon, a kecske és a juh- félék nem oly alkalmasak erre, mert sok kárt tesznek különösen a kerti növényzetben. Lecsipdesik a bokrok fiatal hajtásait s a kerti növények virágait. A zerge e tekintetben szinte kivétel számba megy, mert inkább a friss füvet szereti. Állandóan friss vizet kíván; vagyis mesterséges kis forrásokat kellene a hegyoldalon létesíteni. A telepítés alig kerülne pénzbe s a többi kellék pompásan megvan, hogy a zergék a Gellérthegy keleti oldalán megmaradjanak. Alul úgyis be van kerítve a terület az ut mellett. Felül pedig csak egy pár szál dróttal kellene elzárni, mert az egyébként kényes és félős állatok ott tartózkodnának a sziklákon, a viz közelében és azokon a helyeken, a hol az emberek meg nem közelíthetik őket. Bizonyosra vehetjük, hogy el nem szöknének; alulról azonban kedves látványt nyújtanának. Magyarországon a Magas Tátrában, a Retyezáton és a fogarasi havasokon élnek zergék vadon. Legkönnyebben szerezhetők Bajorország magasabb hegyeiből, mert ■ ott a vadászok maguk foglalkoznak zergék tenyésztésével. A fiatal gidákat azután eladják 500—600 márkáért az Állatkerteknek. Nekünk ez idő szerint nyolc zergénk van az Állatkertben és igen jól érzik magukat valamennyien.“ Ennyit tudtunk meg Lendl Adolf dr.-tól erre vonatkozólag. így hát nem adjuk föl ezt a kedves ideát, ha ily egyszerű módon létesíthető s ezzel Budának újabb érdekességet szerezhetünk. Rákosi Jenő, a magyar újságírás magasan kiemelkedő vezére, a magyar nyelv művelésének apostola, az irás mesterségének egyik legkiválóbb művésze, megélte jó egészségben, szellemének frissességében születésnapjának hetvenötödik évfordulóját. A Budai Napló szerkesztősége, a maga igénytelenségében üdvözlettel hódol meg előtte, Body Tivadar első alpolgármester, udvari tanácsosi méltósággal való kitüntetését különös rokonszenvvel fogadták Budán, főleg a Vízivárosban, ahonnan nősült, ahol sokáig élt, sok a jóbarátja és ismerőse, s amely városrész érdekében mindig szívesen eljárt. Budai dohány lehetne majd a neve annak a finom dohányfajtának, amelyet kertjeinkben nemesítve termeszthetnénk, ha valóra vál dr. Vangel Károly a dohányjövedéki központ európai hirü igazgatójának az a terve, hogy még azok is termeszthetnek ÍO négyszögölnyi területen dohányt a saját szükségletükre, akiknek termelési engedélyük nincsen. Szolgáljon addig is vigaszunkra, hogy 1918-ig a mai keretek mellett el tudja látni az országot dohánynyal, a jövőben aztán termeljen magának mindenki, kertben, cserépben. Vangel Károly min. tanácsost legutóbb a polgári hadiérdemkereszttel tüntette ki a király. A budai háztulajdonosok figyelmébe ajánljuk, hogy a fürdőkályha vörösrézhengereinek kicserélését még november hó folyamán megkezdi a Neptun részvénytársaság, melynek Budán van az irodája I., Fehérvári-űt 1. A honvédelmi minisztérium 13765/eln. 20/b—1917.
