Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-02-10 / 3-4. szám
3—4. szám. BUDAI NAPLÓ 3. nálist, a mig vissza rándul. Ilyenkor aztán épületes szóváltás járja a két testvér villamos emberei között. A torlódó kocsikon megjönnek a fő és a mellék ellenőrök leszállnak a kalauzok, és a kocsivezeíők s olyan szépen beszélnek egymással, hogy még a kofák is elpirulnak. Mintha Sándor Páltól tanulnák, a ki talán éppen akkor szavalja, hogy „. • • bele fojtom az urat a saját sarába !“ Pedig van igazság még a közúti ellen is, a hogy azt az alábbi eset bizonyítja. A Budai Napló állandóan napirenden tartja a közúti vasút förtelmes közlekedését, s e téren föltétlenül bírja a közönség tetszését. A legutóbbi hideg napok egyikén a Szarvastéren vártuk sokan a duna- partra igyekvő kocsit, de az nem igyekezett. Mint rendesen. Egyik ellenőr a másik után jött meg, és velünk tipegett-topogott. Nem bírtuk soká s elindultunk a Kioszk felé, mert járva jobban birtható a hideg Lejöttek az ellenőrök is, mert a téren már nem bírták a gúnyos megjegyzéseket. Ott behúzódtak egy kapu alá, és szidták maguk között a közútit. Végre! — megjelent a 9-es, és jött le az Apród utcán. Többen beszóltak a kapu alatt ácsorgó ellenőröknek, csakhogy a 9-es — eb ura- fakó — meg sem állott, hanem félig üresen elrobogott mellettünk. A legfőbb ellenőr — a közönség megnyugtatására — szigorú vizsgálatot ígért és tanukat keresett. Föl is jegyezte a neveiket, többek között e e lap szerkesztőjének a nevét. így lehet meg ebből kapitális tréfa is. A Budai Napló szerkesztője, mintkorona- tanu a közúti vasút rendetlen közlekedése ügyében. Van hát mégis igazság! Rendezik a Gregus-utcát, a hogy értesülünk s a tavaszi utmunkála- tok között első helyen ez kerülne sorra. Addig még kihasználható az utca lövészárok ünnepélyekre, mocsári szalonka vadászatra, szerbiai sáros utakon játszódó mozi jelenetekre, és a városi atyáknak abban való meghengergetésére. Csak azt nem tudjuk, hogy az örömhírre össze- szedelözködő deputáció hol köszönje azt meg, — a felső krisztinavárosi, vagy az alsó krisztinavárosi pártkörben ? Rablótanyára bukkantak véletlenül az óbudai téglagyár s vele kapcsolatos részek lebontásakor. Régen lehetett, hogy a most megtalált, befalazott pince zsiványok tanyája volt. A betörő szerszámok a messzi múltra vallanak. A lebontott ház jegutóbb a Hnszerl család tulajdona volt, de talán még a török hódoltság idején épült. Lakói nem is gyanították, hogy alattuk régi bün- tanya áll befalazva. A régi budai házak lebontásakor még sok ilyen érdekes helyet bonthat ki a csákány. Lencse nélkül képes már ezentúl minden amatör is megnagyitani a kis fénykép felvételt. Lenkey Árpád vegyész és gyógyszerész találta fel az uj eljárást, mely lehetővé teszi, hogy a földerítő szolgálatra kirepült hadi pilóta már nagyított felvételeket terjesszen a parancsnokság elé leszálláskor. Nagy horderejű újítás amely megnyerte a honvédelmi minisztérium elismerését is. Olvasóink szives és jó akaró figyelmébe ajánljuk, hogy a grafikai munkák általános drágulása, a papiros árának csaknem kétszeresre történt emelkedése, arra kényszerit bennünket is, hogy úgy a hirdetés, mint az előfizetés árát fölemeljük. A hogy a lap fején is közöljük, az előfizetés dija ezentúl évenkint 12 korona. Buda török emlékeit ápol az állatkert azzal, hogy kegyelettel és gonddal megőrzi az úgynevezett török reliktákat, vagyis a török hódoltság idejében nálunk meghonosodott s itt-ott elvadultan még diszlő növényeket. Az állatkertben a nagy szikla lábánál, a tigris- és az oroszlánbarlang közt kapott helyet az egyik csoport, amelynek legnevezetesebb növénye kétségtelenül a török pirosító (Peganum Harmala) lesz, mely Magyarországban ma már csak a Gellért-hegy déli lejtőjén, a budai pasák hajdani kertjében diszlik 4—5 példányban. Ilyen török eredetű és ültetései növények még a fügefa, a basarózsa, a császárkorona, a Daphne Cneorum, a Cupressus funebris (a török temetők fája) s néhány rózsa-, tulipán- és szegfüfaj. Buda elmaradottságát legjobban bizonyítják a statisztikai; adatok, a miket most gyűjt a szerkesztőség. Érdekes többek között, hogy Pesten 156 hivatalos ipari- és kereskedelmi egyesülés van, mig ellenben Budán csak kettő. Budai lányok — siessetek! Ezer koronákat kínál a polgármester bácsi annak, aki férjhez megy, de jelentkezni kell érte f. hó 26-ig. Aki 18 éves, és még nem volt szerelmes, az jelentkezhet. A Mária Valéria alapból 5-en, a Gizella alapból 6-an, kaphatják meg ezt a leánykiházasitó ajándék összeget, csakhogy előbb meg kell esküdniük. Ma ritka az 1000 koronás bankó, jó lesz sietni budai leányok. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár múlt évi mérlege 3,339.153 korona 67 fillér tiszta nyereséget tüntet ki. Az igazgatóság a folyó évi február hó 19-ikére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja hogy a múlt évi tiszta nyereségből az alapszabályszerü levonások után részvényenkint 100 koronás osztalék fejében 2,500.000 korona fizettessék ki s a hivatalnokoknak adandó rendkívüli jutalomdij kifizetése után még fenmaradó 430.90n korona 39 fillérnyi nyereségmaradványaz 1916-ik üzletév javára átvittessék. A nagy múltú takarékpénztárnak három virágzó fiókja van Budán. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár- Egyesület közgyűlési hirdetményére (4-ik oldal) külön is felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Az Első Magyar Iparbank legutóbbi igazgatósági ülésén megállapították a közgyűlés elé terjsztendő 1915. évi mérleget. A lefolyt üzletév 806.949.27 korona fölösleggel zárul (az előző évi 794.744.09 koronával szemben). Az igazgatóság elhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy mivel a tartalékok az alaptőke 35°/o-át már elérték, azoknak javadalmazása helyett 200.000 koronát belső tartalékokra fordítsanak. Osztalékul pedig 15 koronát fisessenek (a múlt évben 14 korona). A nyugdíj- és tisztviselői segélyalap javadalmazása, valamint az igazgatósági jutalékok levonása után fennmaradó 43.379.06 koronát uj számlára vigyenek át. A közgyűlést 1916. március 3-ára tűzték ki. — Az Első Magyar Iparbank Krisztina-tér 2. sz. alatti fiókja Erdősy Jenő főnök szakavatott vezetése mellett ma már üzletköréhez fűzte a budai jelentősebb ipari vállalkozásokat. KÖNYVEKRŐL FÜZETEKRŐL. Szalay László a magy. kir. meteorológiai j és földmágnességi intézet ismert nevű adjunktusa hosszabb tanulmányt irt „A szibériai fogolytáborok éghajlata“ címen és külön füzetben kiadta. Az orosz fogságba jutott hozzátartozói miatt aggódó itthonmaradtak megnyugvással olvashatják e tudományos jejtegetéseket, melyek azt bizonyítják, hogy Szibéria éghajlata nem elviselhetetlen. Becsey Antal mérnök, külön füzetben ismerteti a földgáz kérdést, amelynek idegen kézre való jutása ellen szinte ember- feletti küzdelmet folytat. A füzet kiterjed a földgáz kérdés minden apró részletére. Andriska Károly, lapunk munkatársa, mialatt a harctéren kapott sebéből gyógyult, romantikus regét irt meg, ügyes, kedves rímekben. A napi sajtó elismeréssel fogadta a kötetet, amelyhez Kiss Menyhért irt előszót. A szentségtőrö címen megjelent könyvet a következő ajánlással küldötte meg a szerkesztőségnek: J. Viraág Béla kedves főszerkesztőmnek. Nem hirt szerezni indul e kis munkám, a dal jutalma már a szívben él. De jól esik, ha hosszú évek múltán e könyv az ifjúság nagy álmáról beszél. Andriska Károly. Böszörmény Géza, a kiről régebbi vers kötetei révén sok dicsérettel emlékezett meg a napi sajtó, legújabban „Őszi este szembe a halállal11 cimen újabb lírai kötetett adott ki, mely szintén fel fog tűnni eredeti felfogása és kedves ritmikája miatt. A könyv ára 2 korona. — Feltünü jelenség, hogy a kit apróbb jelentőségű tények is arra késztetnek, hogy lantja húrjaiba kapjon, annak lelkét sehol sem ihlette meg Buda, ahol él és ahol minden domb, hegy, rét, utca, tér és porladó fal vibrál a történelmi költészet glóriájában. A világháború Képes krónikája, mely a háborúról szóló füzetes ismertetések között a legjobban szerkesztett munka, most adta közre 67-ik füzetét, dúsan és érdekesen illusztrálva. Minden füzet ára 24 fillér. Könyvkereskedések és kiadók figyelmébe : kész reklámokat nem közlünk és csakis a beküldött könyvekről írunk ismertetést. Szerkesztői üzenetek. Sz. L. Pauler-utcza. Valami tévedés lehet értesülése körül, mert az említett kabaré estről senki sem tud semmit. Abban a kaszinóban aligha tánczolnak e télen, mert komolyan veszik a háborút. M. J. A nevető harmadikra vonatkozó czikke e számból kimaradt, mert már más vonatkozásban van róla szó. Talán a jövő számban adhatjuk, ha addig el nem veszti aktualitását. Későn is jött, pedig de jóízűen van megírva. K. Szilágyi-tér. Igazán nem tudunk komolyan felelni arra a kérdésre, hogy miért nincs óra a református templom tornyán ? Lehetnek annak igen tiszteletre méltó okai. Több levélről és cikkről a jövő számban. Szerkesztik: HOLLÓ TIVADAR, R. RÉW SÁNDOR. LEGKELENDŐBB magyar PEZSGŐ most a budafoki FRANCOIS LAJOS-féle Rendelőhely: Budapesst, V. Akadémia-u. 16. Tel. 36-66. KATONAI cikkek, katonai alsó ruházatok nagy választéka: Preisach József, I. Krisztina-tér 3. S^t.-Ltíkács gyógyfürdő. Téli és nyári gyógyhely csuz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngyölések, kö- és kádfürdők, vizgvógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Radium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógvszálloda. Kimerítő prospektust küld a Szt.-Lukácsfürdö igazg. Budán Hegedűt, tárogatót, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magyarország legnagyobb hangszergyára STOWASSER J. cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiai, színházak és a hadsereg szállítója, a Rákóczi-tárogató feltalálója. Budapest, II., Lánchid-u.5. Gyár: Öntőház-utca 3. sz. Régi hangszerek javítása, vétele és becserélése. Árjegyzék minden hangszerről külön. Nyilttér.*) A budapesti kir. törvényszéktől. Ke. 30042/5. szám. íöTtL Hirdetmény. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy a Budapest III-ik kerületi takarékpénztár felszámolás alatt (III., Lajos-u. 183.) budapesti bej. cég kérelmére a csődön kívüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelőül dr. Erdély Sándor budapesti (V., Arany János-u. 1. sz.) ügyvédet rendelte ki. A hitelezőket felhívja, hogy váltó, betét vagy egyéb követeléseiket az 1916. évi február hó 26. napjáig bezárólag a 4070/915. M. E. sz, mi- nisteriumi rendelet 28. §-ában előirt módon (írásban, a követelés összegének és jogcímének megjelölésével, esetleges váltófedezet, zálogjog vagy egyébb biztosíték felemlitésével) s a 43. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe alatt (szavazati jog elvesztése) jelentsék be és követeléseikről szóló váltóikat, betétkönyveiket, vagy egyébb eredeti okirataikat a tárgyaláshoz hozzák magukkal. Ügyvédi képviselet nem kötelező. Az egységi tárgyalás határnapjául az 1916. évi márczius hó 8. napjának d. e. pont 9 óráját Emmer Géza Károly kir. tszéki biró elé, (V., Alkotmány-u. 14. sz. III. 48. alatti tárgyaló terembe) tűzte ki. Az eljárás megindításának joghatálya a mai nappal áll be. Budapest, 1916. évi január hó 24-én. Dr. Emmer s. k. kir. tszéki biró. A kiadmány hiteléül: Simon Pál kezelő. *) Ezen rovatban közöltekért, a szét kesztőség nem vállal felelősséget.
