Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-01-19 / 1-2. szám
1—2. Mám. BUDAI NAPLÓ 3. A budai színház. Régen, van már 133 esztendeje, 1783 április 1-én két színháza volt Budának. Akkor nyílt meg ugyanis a Várszínház, mely az előtt Carmelita kolostor volt s csak II. József császár idején lett színházzá. A császár Budára helyezte át Pozsonyból az ott lévő országos hivatalokat s egyúttal gondoskodni kívánt a hivatalnokok szórakozásáról is. így a kies pozsonyi Au helyett kapták a városmajort, — a pozsonyi színház helyett — a várszínházát. Előbb épitettni akart a császár épen olyan színházat mint volt a pozsonyi, mint „.. .amely sem túl nagy, de nem is kicsiny...“, ahogy II. József irta a helytartónak, de egy későbbi levelében azt irta, hogy uj terv merült föl, mely szintén megfelel, de olcsóbb. Ez volt a carmelita kolostor megvételének a terve. Néhány öreg szerzetes élt a kolostorban, azokat elhelyezték a vidéki kolostorokba és a várbelit átalakították. Itt volt hely lakásokra, társaskörre és színházra. Azóta áll a várszínház, mely ma már teljesen alkalmatlan színházi célokra. A másik színház a Vízivárosban akkor nyílt meg és magánvállalkozás volt. Valahol a Rudasfürdő tájékán állott. Magán ember építette, ami akkor könyebben ment, mert még nem létezett a színházi szabály- rendelet, Most egy színház sincsen Budán cs akárhogy veri mellét Vázsonyi Vilmos, mégis csak a budai polgár adózik még ezen a téren is Pestnek. Két terv zavarja egymást — az állandó színház, mely a Krisztinavárosban épülne és a Vigadóban rendezendő ideiglenes színházi esték terve. Egyiket féltik a másiktól és a mi beteg budai közéletünket jellemzi, hogy egyik terv rontja a másikat. Az I. kerület azt mondja, hogy az esetben ha a Vigadóban engedélyezik a színházi előadásokat, akkor ezzel messzire eltolják az állandó színház építésének ügyét. Ez a nézet a lehető legtévesebb, mert ha a Vigadóban sikert ér el a színészet, akkor kézen fekvő az érvelés, hogy sürgősen kell megszüntetni azt az ideiglenes állapotot és föl kell építeni a színművészet méltó és állandó otthonát Budán. Ha nem ér el sikert, akkor meg szabad lesz azzal érvelni, hogy egy állandó színházban bizonyára1 sikert érne el s igy minél előbb föl kell azt építeni. De meg van a személyi kapocs is a kérdés sima megoldásához. Komjáthy János csak ideiglenesen kért engedélyt a várostól, hogy addig játszhassék a Vigadóban, amig az állandó színház fölépül — viszont ennek elősegítése céljából a maga részéről százezer koronát ajánlott föl az állandó színház építésére alakuló társaság céljaira. Egy emberképviseli a két tervet s igy a saját érdekében i állana mind a két terv megvalósítása a legrövidebb időn belül. Ez megnyugtathatná mind a két kerületet. HÍREK. Nagyon csendesek a budai hires kis korcsmák, ahol azelőtt a legkedélyesebb élet folyt esténiknt. Ritka a vendég. Az is szótlanul jön, fölhörpenti a borát és tova megy. Tréfa nem esik, a kedves incselkedés megszűnt. Mindenkinek van búja- gyásza. Anyagi gondok nyomják az embereket s nálunk Budán nem alakult ki az uj társadalom, mely a háború révén szerezte vagyonát. Alig van Budán ember aki a háború címén keresne. Szegény özvegyasszonyok, apa nélkül maradt sápadt leányok járnak görnyedten a hadi varrórnühelyek, munkakiosztó üzletekbe, ahol lenyomták az árakat és spekulánsok uzsoráskodnak a nyomor kényszerhelyzetével. A szegények dolgoznak, de jó lakni nem tudnak. Nincs, aki pártjukat fogná. Tompa egykedvűséggel nyugosznak bele sorsukba. A budai lakos természete nem hangos, de most errefelé az emberek nagyon csendesek. A budai Kuitur társaság iránt rendkívüli módon megnyilatkozott az érdeklődés. Eddig a szervező- bizottsághoz 164aláiras érkezett be, holott még számos gyüjtőivet be sem küldtek. Tekintélyes számmal jelentkeztek Strausz Adolf felhívására a Gellérthegyen túl lakó művészek s a szervező-bizottság legközelebb; ülésen már szóba kerül a hely kérdése is, melynek lehetőleg központi fekvéssel kell bírnia, hogy Buda minden részéről könnyen megközelíthető legyen. A klub élet nagyarányú fölvirágoztatása csak igy lehetséges. Megzavarta a békét a krisztinavárosi plébános választás s az uj plébános, dr. Zellinger Vilmos személyén fordul, hogy legalább egyházi téren, a hívők közölt álljon helyre a béke. Az első békeflastromot Novák István az erzsébetvárosi plébános küldötte, aki a felett való örömében, hogy kedves káplánját választották meg, a felső krisztinavárosi, a zugligeti és az alsó krisztinavárosi hadsegélyző bizottságoknak és a márványutcai hadikórháznak külön- külön 250 koronát küldött. Más jótékonycélokra ez ezer koronával együtt, 3000 koronát adományozott. Minden zaj nélkül fejti ki igen érdemes működését itt Budán, három karöltve járó kulturegyesület. Az egyik a „budai közművelődési kör“ tisztán budai egyesülés, amelyet Haypál Benő vezet a szabad lyceum budai osztályával együtt, a harmadik az „országos népoktató egyesület“, mely Katona Béla hirlapirótársunk vezetése alatt áll. A Budán lévő katonai kórházakban hangversenyeket rendeznek, amelyeken erősen részt vesznek Wawrinecz Márta és Erdődiné Vágó Mária énekesnők, Pakots József az ismert iró és Darvas Ernő a jóízű komikus. A szórakoztatáson kívül szabadelőadásokat, analfabéta tanfolyamokat és kereskedelmi tanfolyamokat is rendez a három kulturális egyesület. Mindezek rendezését dr. Kabakovits József intézi. Egy magyar úr háza. Mérsékelten tuüunK mi lelkesedni itt Budán es ugyancsak véletlenül jutunk szerephez a világháború nagy mozgalmai közben, a milyen például a kárpáti taivak épitese. A vármegyékben évszázaduk óta élnék megyei urak, kik szeretettel szolgálják szü- kebo hazájukat, a megyet es már úgy nevelik a fiaikat, hogy azok méltóan lolytassákeztacsalaüi hagyományt. Állami hivatalnok társadalmunk meg fiatal, alig ötven éves es még kevés családban él az öntudat mely azt minden izében az állam szolgálatához fűzné. E kevesek közül vato a Holtán család. Minden tagja kiváló kepeségü es képzettségű. A beamter élet szürkeségeitek ok adjak meg az úri patinát. Es mindannyian Budán laknak. Különös veletien hozta, hogy mint a beke harangja cseng most az egyik, a Hollan Miklós neve, északról, a Kárpátok felöl, ahol az oroszok verte sebek egyikére, az ő nevében raknak enynitő irt. A kassa-oderbergi vasút tisztviselői' egy Iglóról kiindult mozgalom reveit fölépítik Zboró egyik leéget hazát s azt Hollán Miklós háznak nevezték el. A szeretett és a gondoskodás háza lesz, s a sintboluin hozzá a Ksod. vasút vezértitkárának neve, a ki szeretettel gondozza e nagy és intelligens testület ezernyi apró személyes ügyét. A zborói házból kisugárzó meleg egy kissé minket is melegít Budán, a hol ennek az ízig-vérig magyar úrnak otthona áll. Rendkívüli műmellékletünk kedves meglepetésül szolgált mindazoknak, a kiknek megküldheti alkalmunk volt. Sokan figyelmen kívül hagytak a múlt szamunkhoz mellékeltpiros papiroson nyomatott felhívásunkat, hogy e műmellékletet csak azoknak küldjük meg, akik az iránt megkeresik a szerkesztőséget és beküldik az egy korona portó és csomagolási költséget. Megírtuk hogy a Budai Napló elhatározta a Világháború nagy éveiben élt magyar államférfiak arckép- csarnokának kiadását, a melynek most jelent meg az I. csoportja: „A magy. kir. felelős minisztérium 1914—15“. A tiz arcképet Unghváry Sándor kiváló festőművész gyönyörű alaprajza foglalja együvé. A kép nagysága 75—58 ctm. Bolti ara 10 kor. és a tiszta jövedelem budai hadi jótékony célokra van szánva. Az állatkert igazgatósága beszámolt az évi bérletekről és megállapította, hogy azok száma évröl-évre emelkedik Különösen a gyermekes családoknak ajánlható, mert a gyermek szórakozva tanul. Mi budaiak se várjuk be a mig felépül a Hűvös- völgyben a fiók állatkert, hanem igyekezzünk bizonyítani, hogy még a távol eső pesti állatkertet is szívesen fölkerressük, s ezzel jogot szerezzünk arra, hogy mielőbb építsék föl ezt a fiókot, amelyet mi magunk látnánk el kellően közönséggel. Akad itt is elég ember, aki — igazán — az állatkertbe való. KATONAI cikkek, katonai alsó ruházatok nagy választéka: Freisach József, I. Krisztina-tér 3. Raktáron levő LEVÉLPAPIROST ma is még b RÉGI ÁRON ajánlja Ä Fii Á M HERMANN könyv- és PAPIROS ÜZLETE I. kér., Krisztina-körút 81. szám. Hegedűt, tárogatót, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magyarország legnagyobb hangszergyára STOWASSER J. cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiai, színházak és a hadsereg szállítója, a Rákóczi-tárogató feltalálója. Budapest, II., Lánchid-u. 5. Gyár: Öntőház-utca 3. sz. híres, ízletes MAGYAR KONYHÁT TART Özv. Kiss Illésné, II. Lánchid-u. 11. a honnan családok és magánosok haza hordathatják. Méltányos havi és heti előfizetés. Pénzügyi kapacitás akadt itt Budán is elég, a hogy adódott rá példa most, a forrongó I. kerületben, ahol kialakulóban van egy uj párt, a nagynak egy töredéke. Kevesen vannak még, és éppen azért mindenkinek nagy szerep jutott. És kovácsolják a terveket Buda boldogi- tására derüre-borura, de inkább derűre.Az egyik leendő oszlopa Budának különös nagy képpel jött az értekezletre és ismét előállott népjóléti terveinek egyikével, mert az életét kész szentelni az alagút- vám eltörléseinek, amivel nemcsak a felső, de az alsó Krisztina is hálása és sok voksra kötelezhető. A kérdés megvan oldva: Nem egyszer töröltetnék el az alagutvám, hanem fokozatosan. Egy előre le kell szállítani a vámot egy krajcárra. De itt eszébe jutott, hogy az uj párt a kormányhoz is készül közeledni, s nehogy a reform tulérzékeny csapást mérjen a pénzügyi kormányra, előterjesztését nagy lendülettel úgy fejezte be, hogy . . . „igenis csak 2 fillér legyen- ezentúl a jegy ára, de mindenki — két jegyet köteles váltani!“ Éljen ! A budai Puskás szobor bizottsága serényen folytatja előkészületeit és legújabban dr. Mezei Sándor, Puskás Tivadar régi ismerőse, lépett a bizottság tagjai közé. Nagyon fontos kérdés Budán a tisztviselők anyagi helyzete, mert beamter város vagyunk és a kis ipar, a kiskereskedelem anyagi sorsa teljesen attól függ, van-e pénze a tisztviselőnek, avagy nincs. Mindnyájunk leikéből fakadó óhajtásnak adott meleg szavakban kifejezést Percei Béla a város legutóboi közgyűlésén amikor a családos városi tisztviselők számára ugyanazt az elbá-
