Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-06-17 / 38. (9-10.) szám
BUDAI NAPLÓ 2 2 Buda és környéke. Mintha fejszével esne valaki a fiatal hajtású fának, olyan pusztító csapást mért az óbudai takarékpénztár csúfos bukása a már folyamatban levő, erősbödő összefor- radásra, mely Buda és közvetlen környéke között most volt fejlődésben. A szomszédos községek, mint Budapest természeles nyaralótelepei, lassan lassan Budapesthez kezdtek forrni s a budai oldalon levők Budára gravitáltak. Egész Buda, de első sorban Óbuda látta ennek hasznát. Ott már apáról fiúra szállott üzleti összeköttetések léteztek, amelyek mind közelebb hozták ezeket a helyeket Óbudához. Csak most látszott az, a 111. kér. takarékpénztár , xenyszeregyezségi tárgyalásán, hogy a szomszédes községek és városok mily erősen voltak érdekelve e pénzintézetnél. Százával jöttek be a megkárosított, becsapott felek, akik örökségképenhagyják majd gyermekeikre, hogy kerüljék Budát, ahol egy szál kabátban bevándorolt éhén- korászok néhány év alatt vagyont harácsoltak, villákat szereztek. Generációk fognak elpusztulni, amig ez a tudat enyhül majd es nagy hivatás vár itt a vármegyére, a köz- igazgatásra, papra, tanítóra, hogy egyesek bűneiért ne lakoljon egész Buda. Öntudatos nagy munkára lesz szükség, talán a székesfőváros kezdeményezése alapján, hogy ezt az atKoPéiiíaritsuK tsuaaroi. Ahol unatkoznak. Nem a francia j vígjátékban, amelyen halálra kacag- i tűk magunkat anno dazumal. Nem. Ez egészen modern dolog, a székes- főváros legújabb alkotása, a Zsig- moud-téii szivatyu telep. Ez is kacagtató — szomorujáték, a székes- főváros adminisztrációjának paródiája Négy éve épül ez a szivatyu-telep és egész tisztikara együtt van. A főigazgató, a főkönyvelő, főgondnok, főkertész, főgépész és főcsapigazgató. Hatan, csupa fő. De a szivattyú telep még mindig nincs üzemben s azok a fö-urak bizonyára szörnyen unatkoznak ott. Olyan furcsa ez a história és olyan szomoru, hogy még kacagni sem lehet rajta. Kincsek parlagon. — Uj ipar Budán. — Buda forrásai végre kellő méltatásban részesülnek. Parlagon fekvő, az ut porába vesző, a Dunába folyó kincsek voltak eddig is a mi gyógyforrásaink és igazán sok idő tellett bele, amig a magisztrátusnak tnél- tóztatott lehajolni értük. Szerencsére jó kezekbe került az ügy és a tanácsi előterjesztés tökéletes munka, melyet nyugodt lelkiismerettel irt alá dr. Márkus Jenő tanácsnok és dr. Igali Kálmán tanácsjegyző. Három forrásvíz kerülne egyelőre palackozásra, még pedig az Erzsébeted melletti Hungária forrás, a Gellérlfiirdő forrás vize és a városligeti Széchenyi forrás vize. A két budai forrást közvetlenül a helyszínén fogják szakszerűen kezelni. A Hungária vizet a volt Arany Bárány szálló helyiségeiben, melyek most a főváros tulajdonában vannak, kezelnék szakszerűen,megfelelő gépezettel s ez volna a legjobban felszerelt helyiség. A Gellértfürdő vizét az uj Gellértfürdő alagsori helyiségeiben töltenék palackokba. Az üzembe fektetendő tőke 322,000 korona volna, mely a leggyengébb üzletmenet mellett is 36 ezer koronát jövedelmezne, de jó esetben esetleg 90 ezret is. Ezeknek a gyógy- és iiditővizeknek ára palackonkint 16 fillér lesz. A székesfőváros ezzel egy uj iparágat teremt meg, mely ugyan nem idegen Budán, ahol több forrásvizet palackoznak már, de a fővárosi üzem szociális rendet teremt majd ezen a téren is. Mindenesetre fontos gazdasági eszköz ez Budán, ahol a keresetforrások csökkenése a lakosság szegényedését, a gazdasági élet hanyatlását idézte elő. A kiváló gonddal megszerkesztett jelentésnél az a különös, hogy a bizottság tagjai el sem olvasták és mégis szakszerűen szóllottak a tárgyhoz és tették fel azokat a kérdéseket, amiket részletesen ismerteit a jelentés. Az elnök válasz helyett mindig a jelentésre hivatkozott. Kár volt azt el nem olvasni. HÍREK Szebeny Antal emlékét ünnepelte az első kerület, de bizonyára mély megilletődéssel kisérte ezt az ünnepet egész Buda. Jóbb...,hü.bb, becsületesebb katonát : nálánál még aligha szült Buda. Az ünnepet rendező szabadpolgári párt j arra kért mindenkit, hogy egyetlen egy szál virágot hozzon a sírra és J a polgárság csokrokat, koszorúkat hozott. A Budai Napló azzal hódol meg emléke előtt, hogy állandó emléket állít neki apró ólómbetükből, s minden számunkban közöljük azt a rövid felhívást, hogy áldozzunk mindnyájan Szebeny Antal emlékére. Bármily csekély adományt átvesz és 'Szívesen juttatja az emlékmű bizottsághoz a szerkesztőség. A sírnál Hegedűs János dr. a kerület orsz. képviselője mondott krónikus beszédet s az első virágot tette a sírra ... de talán ne igy részletezzük*, mert egyforma szeretettel tette le mindenki. Az esti lakomán mintegy négyszáz vendég vett részt s a pörkölt csirke és cseresznyésrétes között Szigeti János mondott emlékbeszédet, kezében a Szebeny-serlcggel. Csodás hatású, szépen átgondolt, majd mélyen szántó, majd fennen szálló nagy beszédet mondott Ama szónoklatok közül valót, amelyek révén pártvezéri pajzsra emelkednek azok, akik elmondották. Szigeti János már régen egyik vezére a pártnak, mely ma tulajdonképen vezér nélkül áll, frakciókra bomlani készül. Még talán a kellő billanatban bontakozott ki a párt elejéről a legelejére Szigeti János, aki folyton emelkedő hatással ragadta magával a hallgatóságot. Pedig az asztalfőn sokan ültek, akik nem függetlenségiek, de nem is szabad polgárok. Tíz éve, hogy 1906-ik évben Péter és Pál napján megalakult a II. kér. Iparoskör, mely elejétől fogva egyike volt Budapest legnagyobb iparos- köreinek. Aim Károly emlékezete. Buda tisztviselő társaságaiban sokan emlékeznek még az egykori példás kartársra és jóbarátra: néhai Aim Károly volt irodaigazgatóra, akinek váratlan, tragikus halála annak idején mély megdöbbenést és bensőséges sajnálkozást keltett. Egy este hivatalából hazamenőben, a villamos halálra gázolta őt. Márkus Imre I. kerületi elöljáró és a néhai tisztviselő több más barátja önkéntes adakozásából összegyűjtötték egy művészi síremlék költségeit s az emlékmű elkészítésével Damkó József jónevü budai szobrászművészt bízták meg, aki a müvet már elkészítette. A ruskicai hazai márványból faragott igen sikerült művészi síremléket a farkasréti temetőben állítják föl néhai Aim Károly emlékezete fölött őrködő volt barátai és kartársai. Állandó rémületben tartja Óbuda lakosságát a Táborhegy, melyről az a legenda száll, hogy a belső vizek annyira meglazították, hogy elkerülhetetlen a csuszamlása, ami rettenetes katasztrófa volna Óbuda számára. Eltagadhatatlan tény, hogy ezekkel a márgás, agyagos óbudai hegyekkel baj van s a városházán is különös gonddal kísérik a földnek itt tapasztalt mozgolódását. Meg is állapodott a város a földtani intézettel, hogy a leglelkiismeretesebben állapítsa meg a geológiai viszonyokat és a lehető legrövidebb időn belül adjon erről szakvéleményt, amelynek alapján teszi meg a szükséges intézkedéseit a székesfőváros Addig vagy vár a Táborhegy, vagy nem vár az Óbudára való lesétálással. Talán vár. Szávay Gyula a kiváló poéta — ahogy azt in ült számunkban előre jeleztük — | végleg Budára költözött. Az inteliektuel élet sokat nyer vele, mert szívesen vesz részt minden társadalmi mozgalomban és mi budaiak viszont szívesen szánunk neki megfelelő részt a politikában is. A Hollán-ház ma az egyetlen mozgalom, mely Budát is belekapcsolja a kárpáti falvak újjáépítésére megindult országos mozgalomba és ez is csak annyiból, hogy Hol Ián Miklós akinek neve után nevezték el ezt az akciót — budai lakos. így jutunk szóhoz a szepesi urak révén, akik ezt a mozgalmat megindították a kassa-oderbergi vasút vezértitkárának tiszteletére. Magát a mozgalmat szívesen fogadta Kimen Héderváry Károly gróf, aki elnöke az országos bizottságnak és messzemenő segítséget ígért a zborói Hollán-ház tervezőinek, Kubányi László, Kada Ármin főtisztviseiőknek és Telléry Gyula iglói lapszerkesztőnek, aki áz eszmének lelkes zászlóvivője. — Az Őr-Buda címen Budán megindított mozgalom lesz a második lépés a kárpáti harcok emlékének megörö- tésére. Falábon járó madár, egy hatalmas kigyász- keselyii látható a mi állatkertünkb.n. Az egyik lábát amputálni kellelt és falábbal helyettesitették. Érdekes kép ez, most, amikor az emberek között is oly sok társa van. Ő a madarak rokkant katonája. II í ryjr A r készített NŐI, FÉRFI ÉS GYERMEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MELLETT RENDKÍVÜL TTTTÁNYOS ÁRBAN AJÁNL PREISACH JÓZSEF BUDAPEST, KRISZTINA-TÉR 3. “í női ruhát FÜLES JÓZSEF készít IV. kér., Váci-utca 49. szám. Előnyös fizetési feltételek mellett! Nyomortanyák most a közúti vasút tömeglakásai úgy Budán, mint Pesten, hol annyi bérből élnek ma is a közúti alantas alkalmazottai, mint a háború előtt. Családoknak kellene megélniük két korona 80 fillérből. És mellékesen nem jut semmi. Igaz, hogy a 9 órai szolgálaton túli "időt óránkint 40 fiüérrel fizeti a közúti, de furcsán számítják. Például ki a 9-es kocsival — Óbuda Népliget — hatszor fordul egy nap, az 12 órát töltött munkában, mert egy-egy forduló 2 órát vesz igénybe. Volna tehát 3 órai munkatöbblete, de csak másfélórát kap. Mert: — oh ez nagyon elmés, de szörnyűségesen kegyetlen dolog, — mert minden egyes fordulónál van kétszer, azaz minden végállomáson 6 percnyi pihenő, ha pontosan beérkezik, ami a legritkább eset és legtöbbször jön és máris megy, — és ezeket a hat perceket levonják a munkatöbbletből. . Azaz 6-szor 12 az 72 perc s igy csak 7 negyed órát fizetnek 12 negyed helyett. Van-e biró a világon aki azt a 6 perces szünetet ne ítélné meg annak a szegény elcsigázott, agyongyötört kalauznőnek, mint szintén munkában eltöltött időt. Egy, néha másfél óra kell az elszámoláshoz, egy órável előbb kell hazulról indulni reggel s az igy maradt 9 órai időben főzni, takarítani és gyermekeket gon- -ctezni. Azt hittük; hogy a villamos közúti kocsikat azért lobogózták fel e napokban, hogy ezen a drákói renden változtatott a közüti igazgatósága. Csakhogy nagyon sok ott az igazgató és nagyon sok pénz kell azoknak a fizetésére, igy aztán nem jut a váltót igazgató szegény embereknek, pedig azoknak a kezében van a közönség élete. „Isten kegyelme adta s népek fejedelmeinek és gyülöltségre nevelt népeknek borzalmas "harca tépte le szivünkről. Boldogságunk volt az élete s örök fájdalmunkká tették halálát a haláltokozó emberek. Olyan üde volt mint a szeretettel gondozott kis gyermek, olyan becsületes és kötelességtudó mint az élet küzdelmeiben tisztává nemesült férfi és olyan békés, mint a világ szépségeiben gyönyörködő bölcs.“ Így írja embertestvéreinek a meggyötört apa Haypál Benő, amikor jelenti, hogy Dezső fia 19 éves korában golyótól szivén találva, hősi halált halt. — "És siratja szép szőke 6 éves Magdit she. leányát szegény ülöchinger Károly akinek gyönyörű gyermekét letörte néhány nap alatt az agyhártyagyulladás. Kafka Emil jóhirü gyógyáru üzletének hirdetésére, mely az üzlet áthelyezését hozza a nagy közönség tudomására, — külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. Tanuljunk spanyolul! Ezt a jelszót lehetne adni annak a tudományos és irodalmi mozgalomnak, amelye't lelkes magyar kulturmunkások indítanak meg a közeli időben Budán. A spanyol nép gazdag történelmi, irodalmi, képzőművészeti, mütörténeti és népélettani kultúráját megismertető, tudományos előadásokat rendeznek és már a napokban spanyol nyelvtanfolyamot nyitnak meg, amelynek előadójául nagyenyedi és szabnád Enyedy Barnabás hírlapírót bízták meg. Jelentkezéseket bármely nap délutánján, 4—6 óra között elfogad az előadó Enyedy Barnabás, I. kér., Karátsonyi-utca 6., földszint 1. sz, a
