Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)

1916-01-19 / 1-2. szám

197? X V XIL évf. 1—2. szám. Megjelenik Budapesten, hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. — Szerkesztőség és kiadóin vatal: I., Greguss-utca 10. Fiók: 11., Corvin-tér 5. Minden levél a szerkesztőségnek cimzendő. Előfizetése egy évre 8 kor. Egyes szám ára: 10 fill. Telefon 58-0) Felelős szerkesztő: J. Vinjiág Béla Hirdetések ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 2 korona. Minden további centiméter 1 korona. Negyedéves hirdetőknek kedvezmény. Nyilttér sora 1 kor. Szöveg között 2 kor. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1916. január 19. Színvallás történt Budán. A plébános válasz­tás választó vize lemarta a régi szint és alóla kikerült a — lóláb. Olyan furcsa lólábszinü lett néhány ember. És ennek úgy kellett jönnie. Minden'pártnak, mely hosszú küz­delem után váratlanul jut nagy dia­dalhoz ezen a betegségen át kell esnie. Az első kerület szabadpolgári pártja sem képezhetett kivételt. Két évtizeden át folytatott erős küzdelem — a koalíció idején — diadalhoz juttatta és a városi párt nemcsak a városházára, de a parlamentbe is"* tudott képviselőt küldeni. Boldog emlékezetű Szebenv Antalban csúcso­sodott ki a párthatalom, az ő halála volt a hanyatlás. Utódában nem a politikai elv diadalmaskodott, csak a kegyeletes szeretet. Hegedűs János ma közszeretetben áll, de nem poli- !?ataí-^rr: 4. •rAc-rlÁfar+A Pjfitfhv György, erőskezü, pompásan vere­kedő, lelkes harcos, akinek oroszlán része volt a szabadpolgári párt dia­dalaiban, de épen a nagy verekedés közben olyan sebeket is osztott, amelyek nem akarnak behegedni, amiket sohasem fognak neki meg­bocsátani. Még hálára kötelezett párt­hívei sem. Ez lett a tragikuma. Mert ezeket a sebeket jól betakargatták, jól elrejtegették előle, csak titkos összejöveteleken tárták föl egymás előtt és szították ellene az össze­esküvést. Oh, mert nehéz azt megbocsátani, amikor valaki éveken át áskálódik, támad, paktál, hogy valamely városi üzem élére kerüljön, s amikor a gyümölcs már éretten az ölébe hul­lani készül, akkor Platthy mereven fölállítja az összeférhetetlenség elvét, még Szebeny ellenében is és csak épen Szebeny nagy tekintélye segíti révbe a hányt hajóst. Platthy György is van annyira doktor juris, hogy bátran eligazgathatna egy tisztán technikai üzemet. De ő ezt nem is kereste s igy nem is érezhette, hogy ez a seb mennyire sajog. Az ilyen keserves napok keserű emlékeivel fújtatták izzóvá azt a csóvát, amely a szabadpolgári párt nehezen épült házát gyújtotta föl. Ezt a sebet a pártelvek tisztasága érdekében adta Platthy és mert igazat akart, beverték érte a fejét. A megtorlás is mesterien volt tervezve. Nem úgy verték meg Platthyt, mint ahogy ezt a vezér, a kiváló harcos megérdemelte volna. Nem valami nagy elvi kérdésben, városi közügyben, hanem egy tisztán kerületi ügyben. A papválasztásnál. Mintha ezzel is azt akarták volna neki bebizonyítani, hogy még ilyen kis ügyben sem ura többé a hely zetnek. Azután pedig, mintha ellenlábasa; megijedtek volna attól, amit tettek azt a látszatot igyekeztek kelteni hogy az egész ügy számot nem tev< csekélység. Csakhogy a megrepedi fazekat nem lehet többé soha ug;, összedrótozni, hogy az ismét ép. fazék legyen. * Platthy György tisztán látta a helyzetet és egy nagy lépést tett hátrafelé. Visszalépett és ledobált magáról minden felesleges kerüled cafrangot. A szabadpolgári párt ezzel nem­csak válság elé került, de megújhodás elé is. Szint kell vallani. A párt be 1 ki kell lépni azoknak, akik nen vallják az elveit és más irányokat követnek. Lehet, hogy ezt az erő­próbát sikeresen birja a párt, — továbbra is egyik vezető páitja marad a városnak és kellő elégtételt tud szolgáltatni vezérének. Vagy nem birja. Ez a „vagy“ — most dől el. Mert rendkívüli, kivételes elégté­tellel tartozika párt Platthy Györgynek. Nem aféle turóscsuszás ünneplést várunk, hanem valami monumentális, a párthűséget, pártegységet ország­világ előtt dokumentáló manifesz- tációt. Ez bizonyítaná a párt életerejét. Megtörténhet, hogy Buda elveszti egyik legjobb, harcra Budáért min­dig kész, tisztakezü vezérét és Platthy György az országos politikában keres magának megfelelő teret. Mi meghajtott lobogóval nézünk majd utána. * Valami van a levegőben. Hire terjedt, hogy a polgármester uj alapokra igyekszik fektetni az egész községi életet. A törzsfőnökök helyett, elvek és pártok alapján szeretné kormányozni a magyar birodalom székesfővárosát. Lehet, hogy ez az egészséges terv állította erőpróba elé a szabadpolgári pártot és vezérét. Egyik esemény szüli a másikat. Becsey Antal már bontogatja a gazdasági párt zászlaját, — egészséges elvek, modern párt, uj vezérek lobo­góját. Buda, jan. 19. Érdemes uj embereKet kell be­vonni Buda közéletébe, a hol eddig csakis a városi pártok keretében érvé­nyesülhetett minden tehetség. Aki nem boldogult az egyik párton átment a másikra. Ez beteges állapotot szült, mert nem az elvek, hanem az érvé­nyesülés lehetősége szerint csoporto­sultak az emberek. A meglévő párt­keretek pedig kevés embernek nyúj­tottak módott az érvényesülésre. Mert a konkurrencia nem kellemes, s így a mar érvényesülök mestersé­gesen elnyojnták a ujonan jelentkező­ket, — néha érdemesebbeket, mint ők magok. E miatt sok ember duz­zogva félre állt, vagy ellensége lett a pártnak, a melyhez meggyőződése vonzotta. Sok szép gondolatot elte­metett igy a pártszervezet, sok egyé­ni energiát megfojtott a párt fegye­lem. Pedig számos olyan kérdés van, mely a pártpolitika keretein kívül esik, vagyis nem is tehető a párt- politika mérvadó kérdésévé, mert minden pártnak egyforma érdeke. Sok önnálló, erős egyéniség nem is Dirja a partiegyéimét, pétiig iuu termelni eszméket, gondolatokat és terveket. Tehát értékes egyéniségek, a melyek számára teret kell nyitni. Az alagut-vám kérdése, mint korteseszköz végleg megszűnik, mert megszüntetik magát a vámot. A pénzügyi kormány elhatározta, hogy az alagút renoválása után átadja azt a székesfővárosnak, azzal a kikö­téssel, hogy ott továbbrá vám nem szedhető. Sajnos,a vizmentesités mun­kája oly lassan halad, hogy egye­lőre az átvételről nem igen lehet szó. A székesfőváros megbízásából Fock Ede tanácsnok megvizsgálta az Alag­utat és arra a meggyőződésre jutott, hogy a talajvíz szivárgását teljesen megszüntetni nem lesz lehetséges. Más szakértők viszont bíznak benne s az eddig elért eredményekre hivat­koznak. Mindenesetre elismerésre méltó, hatalmas munkát végeztek az állami bányamérnökök, mert az Ala­gutat egy év századra megmentették a beomlástól. Kora tavasszal meg­kezdik a nagy tisztogatást a mikor elkészül a két külsú kapu tataro­zása is. Ekkor szerelik föl kellő világítással és újból burkolják az úttestet, mert igy az autó közleke­dés szinte lehetetlen a rozoga, hepe­hupás utón. Ügyetlenség, semmi más, hogy épen most a nagy idegenjárás ide­jén nincs egy ötlet, nincs élelmes gondolat, mely a mi gyönyörű váro­sunkról olyan benyomásokat tudna vetíteni az idegenek agyára, melyek arra soha nem múló képeket vés­nének! Irányítás, vezetés és minden öntudatos intézkedés nélkül szalad­ják végig az idegenek a varost, fotogra- raio KtíazuieivcKiíci a kczukucíi, tet­szik; is neKiK a magyar uirouaioin fovarusa, a oudai panorama, ue vaiami döntő momentum Hiányzói, a mely­nek révén euneKezetuKuen zöieievcü- nenek idők inuitaval a latonak, valami csekélysegoe keruine, na a varos a Lancmd es Erzseoet-lud pillérjein reflektorokat szerelne tói es esten- kint megvilágítana a királyi palotai és a Gelieruiegyet. Az ilyen kép erüsen kirajzolódnék az emberek emlékezetében es erős fényhatásaival kedves ellentetje volna a nappali lágy panorámának. Nem járná nagy költséggé! és a 20 milliós deficitéit ez mar nem igen szaporítana. No ugye ? — A budai részek el- hanyagoiasal tette szóvá a közgyű­lésén Baranskí Gyula. A hét pesti kerület elnyomja a budai harmat. Pesten, ahol oly sok feie es felé van közlekedés, a föld alatt, a föld felett, sőt autón is, ott rendezik az autó­busz próbajaratait, — viszont Budán, ahol a nyomorúságos omniDusz dö- czög, ennek a jaratait is felire apasz- jn*+z\T' ;nprt hn./v elvette a lovakat a hadsereg. — Erre a feljajdulasra Vázsonyi Vilmos válaszolt es meg- csipkedte Baranskit, ráfogta többek közt, hogy állandóan Pesten lakik és mégis fanatikus hive Budának. Ez természetesen nincs igy és igen olcsó tréfa. Az pedig valóságosan husba-vérbe megy, amikor azt bizo­nyítgatta, hogy a pesti adózó polgár ráfizet a budaira. Szépen fizet rá. Mi budaiak, a jó falusiak, viseljük a fényűző, mulató Pest költségeinek nagy részét. Mutasson nekünk Bu­dán nyitott színhazat Vázsonyi ? Mutasson egyébb olyan beruházást ami tisztán Budáért történt? Hol? mi? TaUn az egyetlen Vigadó épület. Vagy még az utakat is saj­nálja tőlünk? A pesti hét kerület derülten fogadta ezeket a kijelenté­seket, mi itt Budán nagyon komolyan vettük. Nekünk nem jo tréfák kelle­nek, hanem jó közlekedés, (hogy hamarább vihessük a pénzünket Pestre), nekünk a hidvám eltörlése kell, (hogy annál több jusson igy Pestnek). Csakhogy Vázsonyi expiált és hamar belátta, hogy sok minden kell még Budának, sikló, fogaskerekű vasút és sok más. Baranski nem védte ki a személyét ért csipkedést, csak annyit mondott: — „No ugye?“. De szóvá tette ezt Szekula Gyula is, aki nem szokott felesleges szót vesztegetni és szívesen elismer min­den érdemet, önálló nézetei vannak, s igy mindig csak a saját nevében OBRAK cipők, férfi, női és gyermek szá­mára nagy választékban kapható BDDÁN kizárólag 1., KRISZT1NA-TÉR 3. SZ. PREISACH JÓZSEF divatáruházában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom