Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-01-18 / 3. szám

I MEGJELENIK BUDAPESTEN HETENKINT 2-SZER : SZERDÁN ÉS VASÁRNAPON. — SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ; II. KERÜLET, FÖ-UTCA 40. TELEFON 108—29. 1914. január 18. 3. szám. X. évfolyam. ELŐFIZETÉSE EGY ÉVRE: 8 K, FÉLÉVRE 4 K, EGYES SZÁM 10 f. HIRDETÉS ÉS NYILTTÉR ÁRSZABÁSA AZ UTOLSÓ OLDALON. MEGRENDELÉST ÁTVESZ A KIADÓHIVATAL. Erről-arról. Nem tudom, hogy ki volt dicsőbb, ki volt nagyobb . . . Mechwart-e, avagy Morzsányi, Jelűnek vagy Sándor Pál, — de mindegy — utcát, teret, sőt szobrot is kap mindegyik és szépen, paritás szerint, az egyik Bu­dán, a másik Pestem Mechwart-tér itt, Morzsányi-utca ott. jellinek-orom itt, Sándor Pál-sétány ott. Kelenföldön lesz a Haggenmacher-kürut, a Ferenc­városban a Mester-utcát elnevezik Gregersen-utnak éS Kőbányán már alig várják, hogy a vadmagyar nevű jászberényi-ut nevét Dreher-utra vál­toztassák. Most a derék németeken van a sor, aztán jönnek az oláhok Axintye-tér, Janku-utca és szépen sorjában a rácok, tótok, a Sándorok és a Pálok. A régi városházán becsületes nyárs­polgárok valamikor régen azt ter­vezgették, hogy az alföldi magyar­ság kedves fürdőjét a „Sárost“ föl­építik hatszáz ezer forinttal és ha az uj fürdő művészi díszére harminc­ezer forintokat szántak volna, hát ez igy nagyon jó lett volna. Művészi célt szolgálna igy az egész összeg egy huszad része. Azóta a Sáros fürdő megdagadt Gellért-fürdővé és a hatszázezer forint 14 millió koro­nára. Ez is jó volna igy, csak az nincs jól, hogy az a 30 ezer forin- tocska nem dagadt meg és fel s ma is csak 60 ezer korona. Ez nem becsületes beállítás és egy modern metropolis nem törhet le ebből a rengeteg millióból ilyen koldus mor­zsát a magyar művészetnek. Mert az a művészet ma épen olyan szük­séges egv monumentális fürdő épü­letnél, mint a kupola, vagy legalább is annyira, mint az Orlay-utcában tervezett 50 méteres kémény a fürdő kazánháza és gőzmosódája számára. Hatvan ezer korona ára művészet meg sem látszik majd a 14 milliós fürdő épületen. Olyan ez mintha a gubacsi határ homokjába hatvan ibolyát ültetne valaki és el akarná hitetni, hogy ez a határ most már virágos kert. ❖ Február 3. Szomorú dátum. Ekkor zárják el hivatalosan a Lánc-hidat és ezzel beszögezik azt a csekély forgalmat is, mely ma még önként kínálkozott Buda és Pest között a Krisztinavárosnak és a Vízivárosnak. Budán a forgalom átkerül a külső részekre : — Kelenföldre és Óbudára. A belső részen elzsibbad, mint ahogy el fog zsibbadni az ipar és keres­kedelem. Ma még azt hiszi néhány iparos és kereskedő, hogy ez hasz­nára lesz, mert ide szorul a vevő. Egy-két hónapra, lehet, hogy igen, — de azután elköltözik innen a vevő is és mehet utána az üres ház gaz­dája, az iparos és a kereskedő. Metresz láz fogta el Budapestet néhány napra. Az a rettenetes bűntény, mely húsz­ezer embert tudott mozgósítani az áldozat temetéséhez, nálunk Budán különös izgalmakat váltott ki. Az egész bűnesetnek nincs semmi más köze Budához, mint az, hogy itt történt. Egy milliomos bécsi gyáros itt tartott lakást a kedvesének s azért itt ölték meg a leányt. Ha a Chikagóban rendezte volna be sze­retője fejedelmi lakását, akkor ott ölték volna meg. Akkor csekélyebb érdeklődéssel olvasta volna a budai. Így azonban ez volt a társalgás tár­gya s ez vetette fölszinre azt a tuda­tot, hogy ilyen eset gyakorivá lehet itt nálunk,fmert divattá lett ily intim fészkeket rakni Budán. A Fehérvári­adon alig van bérpalota, ahol ilyen butónos dámák, ilyen kitartott leá­nyok ne bérelnének lakást. Van, aki inast, fogatot tart. A hegyvidékeken is vannak villák, ahol hercegi pom­pában él a metresz. Talán a kultú­rával jár ez az erkölcsi métely, vagy a nagy vagyonok következménye, de mind gyakoribb jelenség. Gazdasá­gilag hasznára van a környékének, mert ritka e nőcskék között a taka­rékos. Költ, hisz a másét költi. Bol­tos, iparos, kocsis jól jár a közelé­ben. De erkölcsi kára kiszámithatlan. Mit szóljon a tisztességes szegény leány, aki szép is, ha látja a pom­pát, a bőséget, amivel más nő testi szépségét megfizetik? Minő gondolat járja át a szép fiatal asszony agyát, ha a maga kishivatalnoki krajcáros nyomorúságát, tengernyi gondját, összehasonlítja az ilyen metresz pazar életmódjával, dús gondtalanságával ? — Budán kis emberek élnek nagyobb részt. Egyszerű, szűk keretek, szerény viszonyok között. Itt egy ezer koro­nás gyűrűi eseményt, egy ezer koro­nás boa forradalmat jelent. De itt is él a vágy, kering a vér a fiatalok­ban. A mindenki iránt bőkezű met- reszt tisztelettel nézik az alantas sorsuak, a felette állók irigyen. Ez az erkölcsi érzés egyensúlya hamar meghibban, ha az életet téves be­állításban látja. A temetésen is na­gyobb részt nők vettek részt. Sokan autón, a pályatársnők, cigarettázva, — de mindnyájan irigyen. Nem a sorsára, de a testével szerzett vagyo­nára. És hány nő nézte meg magát lefekvés előtt saroktól a fejtetőig a tükörben s önkéntelenül az a gon­golat suhant végig az agyán, hogy ő tudna vigyázni az életére, ha . . . És végig süstörög a felforró vérrel elfutott agyon a társadalmi züllés, az erkölcsi megalkuvás bűnös gon­dolata. Budapest, 1914. január 17. Most . . . most szervezik Kelen­földön a Lágymányost. Ez igy né­mileg érthetetlen, de ha a lágymá­nyosi polgár szétnéz Kelenföldön, akkor egy kissé megzavarodik a nagy szervezkedésbe. Ahány rész a csoportonkint beépített Kelenföld- Lágymányoson van, annyi helyen boldogítják most a kormányt és szer­vezik a munkapártot. Az egyik ré­szen a kath. népszövetség egyik ve­zetője felekezeti alapon véli egyedül megoldhatónak a kérdést és buzgón segíti ebben egy fiatal ügyvéd, aki régebben szabadelvű lapot szerkesz­tett a Gellérten túli résznek. Ez volna a lágymányosi munkapárt. Azután szer­vezi a pártot Kelenföldön egy másik fiatal fiskális, aki egy ideig a sza­badpolgári pártnak volt az agilis tagja, de azután a szeparatisztikus irány vezetője lett és a múlt évben a cél számára lapot is szerkesztett és sze­rencsésen bele is verte a nagy éket az I. kerület két része közé, de a mellett annyit lövöldözött jobbra- balra, annyi ellenséget szerzett, hogy most már csak egy ut van előtte: — a munkapárt felé. Ügyes, kemény ember, akivel számolnia kell a többi munkapártot szervező korifeusnak, mert politikai hetilapot is indít a saját érdekébe. Ez volna tehát a kelenföldi munkapárt. Van azon­ban még néhány komoly törekvés, így többek közt egy mérnök, aki városi bizottsági tag és kellemesen csengő, becses^ neve van a hegyen túl, — ez az Átlós-utón innen eső részen szervez és némi kontaktust is tart fenn a Gellért déli lejtőjén külön élő városnegyeddel, ahol — mint a Riviérán — néhány közéleti nagyság telel. A Fehérvári-ut külső részén, a Bártfai-utcán szintén külön apostolkodik egy kapacitás s egy­ben mindannyian megegyeznek ab­ban a kijelentésben, hogy — Kelen­föld az én zsebemben van ! Felsőbb helyen meg szépen elnézik, hogy miképen tülekednek az emberek a munkapárti — vezérségért. Csak szervezkedjenek. Az a néhány ben- szülött, aki törődik a községi ügyek­kel, csak azt látja, hogy a szabad­polgári párt döntő befolyású a város­házán s már ő csak ott marad a bal párton, a Chikagóból bevándorolt polgártársak pedig nagyobb részt demokraták. így áll a helyzet a Gellérten túl — most! A demokrata párt a II. kerületben február hó 1-én alakul meg végleg. A belépő nyilatkozatokat eddig aláirt tagokat hívta meg a szervezőbizott­ság ez alakuló értekezletre, mely a Britania kávéház külön termében lesz. Buda beosztása több választó- kerületre az uj választási törvény alapjan még most sem került a nyil­vánosság elé és ezért Piatthy György orsz. képviselő indítványt terjesztett a főváros törvényhatósága elé, mely azt el is fogadta és mely szerint ez ügyben forduljon felvilágosításért a város a kormányhoz. Piatthy szerint az egész ország lakosságát 18 mil­lióra téve, a képviselők számát pedig 413-ra, kerekszámban minden 44.009 lakosra jut egy képviselő. Ha az 1910. évi népszámlálás eredményét vesszük tekintetbe, akkor Budapestnek tisztán a iélekszám szerint 880.000 lakos után húsz képviselőt kellene válasz­tania. Ha pedig a legközelebbi álta­lános választás évére, vagyis 1915-re kiszámított 971.000 lélekszámból in­dulunk ki, akkor huszonkettőt. A budai oldal felosztására megvan a terve. Eszerint az első kerület volna a Vár, az I. és II, kerületi várolda­lakkal együtt. A második lenne a Krisztinaváros a Tabánnal, a harma­dik a Kelenföld, negyedik a Víziváros, ötödik az országút Újlak egy részé­ve! és a hatodik Óbuda. Ez a hat kerület felelne meg az 1915-ik évre kiszámított 190197 budai lélekszám­úk. Való ugyan, hogy a kerületek száma alu.1 maradna az országos átlagos lélekszámnak, de figyelembe kell venni a Kelenföldnek rohamos fejlődését. Ha pedig a Várból nem akarnak külön kerületet csinálni, az esetben a Vár és Krisztinaváros al­kotná az első, a Lánchidig kiegészí­tett Tabán és a Kelenföld pedig a második kerületet. Ekként a budai rész öt kerületre osztatnék fel. A Szabadvalasztók pártja által ki­küldött szervező bizottságnak e hó 20-án este 8 órakor lesz az első ülése II. Batthyany-tér 4. a II. kér. Iparos­kor helyiségébe,] ez évben, amelyen a már elkészült pári-programm ter­vezetét vitatják meg. Eifcittasoi FiilBS Józsefnél HÓI rUsláií készülnek Előnyös fizetési feltételek mellett II., Erma-tép 3. sz. Németh Károly Géza vas- és füszerkereskedése Budapest, II. kér., Széna-tér I. szám. Állandó raktár mindennemű vas- és vasárukban, konyha felszere­lésekben, házi- és gazdasági eszközökben, lombfürészeti kellékekben stb. Fűszerárukban bel- és külföldi ásványvizekben. Csak jó minőségű áru kapható! ss Ts!efon ¥1—?ö. §§

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom