Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-04-05 / 14. szám
2 BUDAI NAPLÓ 14. szám SÍRKÖVEK LŐWY-nél nek. És ekkor vége a "nagy kínnal, furfanggal, lekenyerezéssel, különféle praktikákkal megszerzett többségnek ! Tükör előtt tetszeleg, cirógatva arcocskáját most már saját maga Sándorpál. Sikerült tönkretenni a miniszter asszistenciájával a fővárosnak azt a szép tervét, amit a Kossuth Lajos utcai villamos ügyében meg akart valósítani. Ebből a nagy érdekharcból a közúti, nagy tőke és igéreíbefektetés, a közérdek elleni legsúlyosabb merénylet, a budai közönség jogos óhajainak háttérbe szorításának árán győztesen került ki: a kereskedelemügyi miniszter tekintet nélkül arra, hogy a főváros törvényhatósága mit határoz, megadja a közútinak az Erzsébet hidi villamos kiépítésére az ideiglenes engedélyt, amely a Lánchíd elzárásának tartamára szól. A késő bánattal, a kis mersz ócsárolásával nem lehet a dolgon segíteni. A fővárosnak kötelessége, hogy a Lánchíd megnyitása után, amikor a közútinak adott ideiglenes engedély lejár, amikor városatyák és villamostársasági igazgatók újból veszekednek a koncért, szigorú következetésséggel elégítse ki a közérdeket. Váltsa meg a villamosokat teljesen, ne alkudozzon, vessen véget a közönségtől kipréselt 8 millió korona tiszta hasznot kimutató rendszernek! csak akkor lesz nagyvárosi, tisztességes közlekedésünk. Hírek. Csernay József elhunyt társszerkesztőnk emlékének úgy a pesti, mint a budai sajtó szívesen szentelt néhány meleg, elismerő sort. A „Szabadpolgár“ és „Buda Lapja“ első helyen emlékszik meg róla és mi, a „Budai Napló“ szerkesztősége ezt hálás köszönettel vettük tudomásul. Nem is képzelhető ez másként ott, ahol az újságíró tollát a közérdeken kívül az irói képesség megbecsülése vezérli. Amikor nem az önhittség ostoba dölyfe, a saját tehetetlenségének tudata, az irigy önzés és a mindenáron érvényesülni akarás szorítják a tollat a papiroshoz, — ott mindig megtalálja a kellő szót a kegyeletes érzés, ott legalább is a halálban méltányolják a sajtó kidőlt munkásának emlékét, — ott mindig bizonyítják az újságírás nyílt becsületes szándékát — és ezzel nemesebbé, tisztábbá lesz a sajtó hangja és az ilyen sajtó eredményesen képes szolgálni a közérdeket. Boldogult kollegánk emlékét szenteljük meg veié, amikor megköszönjük laptársaink meleg részvétét! Szégyenletesen elhagyatott az első kerületi elöljáróság épülete. A megnövekedett forgalom lebonyolitására a szűk, zeg-zugos, sötét, börtönszerü épület egyáltalán nem alkalmas. Ehhez hozzájárul, hogy a Várban van elhelyezve és könnyű szerrel meg sem közelíthető. Az egész - első kerület közönségnek zúgolódása jutott kifejezésre Telkes Aladár interpellációjában, melyben sürgős orvoslást kér a polgármestertől az anomália megszüntetésére. De vájjon mikor jön el a polgárság jogos kívánságainak kielégítési korszaka? Talán, de akkor is csak talán, ha a főváros nem 136 milliót, hanem 500 milliós kölcsön felvevésénél tart. Cukrászszalon II., Fő-u. 73. Nagy Béla. Az autóbusz ügy nagyobb döcö- géssel, fáradságosabb kínnal, mint az omnibusz jut a megoldás révébe. Az omnibusz megbecslésére kiküldött szakértő bizottság most készült el munkájával. 1,650.000, betűkkel: egymillió hatszázötvenezer korona a Noé bárkájának értéke. Szörnyűség! Hogy dobálóznak ezek a szakértő urak a millióval. A rozoga állapot- bon lévő kocsik, virstlinek predesztinált lovak és az elmaradt haszon címén ennyit akarnak zsebeltetni az omnibusz társasággal. Csodálatos dolog, hogy a budapesti közlekedési eszközök hatalmas urainak legjellemzőbb tulajdonsága, de egytől-egyig: az uzsoráskodás. S a végén mit kell tenni, — fizetni, mert különben kikényszerítik gyalázatosabb közlekedéssel, súlyos vexaturákkal, amik náluk jól bevált prések. A polgár- mester — amint megbízható helyről értesülünk — az omnibusz megváltási összegét nem a száz milliós kölcsönből, hanem a közúti és városi villamos, a fővárosnak juttatott nyereség részesedéséből szándékozik törleszteni. Ez a legörvendetesebb tény az egész akcióban, mert a közlekedési eszközöktől származó hasznot meghagyja a közlekedés javítására. Fehérnemű. Preisacli: 1., Krisztina-tér 3. Varosbirót választ a harmadik kerület az elhalt, népszerű Kugler József helyébe. A polgármester a a pályázatok beadását április 17-ig tűzte ki és a pályázók közül a harmadik kerületi bizottsági tagok jelöltjét választják meg, A kombinációba kerülhető jelöltek Szolnoky László, aki öt évig helyettese volt Kugiernek, Bohrandt Zoltán, Günther Béla és Breitner Károly. Általában az a felfogás, hogy független polgár embernek, aki minden pártpolitikától távol van, kell elnyernie Kugler örökét. Gumi Geliért Óbuda lásd 4. oldalon. Törökbálint közönsége lelkes hangulatban ünnepelte a szabadság napját. Az ünnepi beszédet Érchegyi István, 11. kerületi előljárósági főtiszt mondotta lelkesítő hatással. Utána müvészlelkii dilletánsok gyönyörködtették a közönséget. Különösen Bedő Irma, Máthé Lászlóné. Ham bek Rózsika, Szüts Ferencné, Scheller Lajos, Szüts Ferenc, Maross György, Männer István, Ipovits Imre, Csap- lovits János, Prikrill Jenő, Szidanics Géza, Szüts György, dr. Grim Ferenc kapott művészi játékáért sok tapsot. A műsor után társasvacsora volt, ahol fel-köszöntőkben vették szeretettel körül a budapesti vendéget, Érchegyi Istvánt. A keményseprüs kápolna javára a Krisztinavárosi templomban fényes eredményű böjti ájtatosság és egyházi hangverseny volt április 3-án a Józsefvárosi templomban. A műsoron szerepelt Bach-Gounod „Ave Mária“. Sopran solo hegedű, orgona és hárfa kísérettel. Énekelte Bleuer Andorin hangverseny énekesnő. A keresztfához megyek. Tárogatón előadta ífj. Szebeny Antal dr., énekelte Kalmár József operaházi tag. Verdi: „Stabat Mater“. Előadta a zenekar. A böjti szentbeszédet Hock János plébános mondotta. A cél sikere érdekében az első kerületi urinők nagy számmal buzgói kodtak. Csemege Nagynál: II. Szilágyi-tér. Tagavato vacsora lesz április 4-én a II. kerületi demokratakörben. A beszédet dr. Bródi Ernő országgyűlési képviselő fogja mondani. Lelkes hangulatban, szorgalmas munkával illeszkedik bele a budai társadalmi és várospolitikai életbe az ifjú kör. Villany-szerelő Bölczy, Szilágyi-tér 4. Családi összejövetelt rendezett a Szabadpolgári-kör április 4-én. Szívességből közreműködtek és emelték a vidám hangulatot: Csóka Ida, Pataky Manci, Vaszary Piri urhöl- gyek, Csatád Béla, Földváry József, Németh László és Hercegszöllősi Szöllősy Zoltán. Tangót tanít Vogl : II., Fő-utca 40. Felelős szerkesztőnk távollétében a szerkesztésért R. Réw Sándor helyettes szerkesztő a felelős. El“anp! FHtjZSHf *1 HŐS ruhák készülnek Előnyös fizetési feltételek mellett Sí., Irma-tér 3.sz. Iparos érdekek. A budai iparoskörök értesítője. — A 11. kér. Iparos-kör hivatalos közlönye. Közgyűlése volt a II. kér. iparoskörnek március hó 29-én élénk érdeklődés mellett. A gyűlésen Joa- novits Ernő elnökölt. Á titkárnak a kör múlt évi működéséről való előterjesztését és a pénztári jelentést a gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Elhatározta a gyűlés, a kör erélyes állásfoglalását a közszállitások dolgában .és a székesfőváros iparmellőzése ellen. A jövőben uránia előadásokat is rendeznek a körben. A kör diszelnöki tisztségéről Tóth András lemondott, amit sajnálkozással tudomásul vettek. Egyben megválasztotta a kör tiszteletbeli elnöknek Futsek Károly szobafestőmestert, könyvtárnoknak Tóth Elemér cim- festőtársat, azonkívül megválasztotta a választmányt. Iparosnepesség 1910-ben. Most adta ki a magyar kir. központi statisztikai hivatal a népszámlálási statisztikának a második részét, mely a népesség- foglalkozására vonatkozó adatait tartalmazza. Kiszedtem e hatalmas, 1089. oldal terjedelmű munka számtengeréből egynéhány olyan számot, ami az iparosságot leginkább érdekei. A számok között kutatva, az az örvendetes tény állapítható meg, hogy az ország ipara és iparosnépessége évről-évre szaporodik. Az ezelőtti népszámláláskor, vagyis 1900-ban a mezőgazdasági népesség az összes népességnek 68'4%-át tette ki, 1910- ben azonban már csak 64'5u/o-át. Ezzel szemben a bányász és ipar népesség 19 9o/o-ról 23'6%-ra emelkedett. 1900-tól 1910-ig az ország lakossága 1,631.928 lélekkel szaporodott, amiből a bányászat és iparra az összes szaporodás 71'8%-a jut. Az iparról foglalkozók száma 1900- ig.307o-kal növekedett, ami valóban nagy eredmény. Az iparnépességből az országban 1,476.852 egyén volt kereső, 1.900.642 pedig eltartott. Az önálló iparosok száma 1910-ben 439.778 volt (1900- 381.664), a segédszemélyzeté 965.546 (1900-ban 695.562). Eszerint 100 önálló iparosra 1910-ben 219 segédszemély jutott (1900-ban 182). Megállapítható, hogy a nagyobb üzemek, gyárak rohamosan terjeszkednek a kisebb üzemek (kisiparosok) rovására, ami az ipari koncentrációt jelenti. Ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy a segédszemélyzet száma, néhány hely kivételével, mindenütt nagyobb mértékben szaporodott, mint az önálló iparosoké. Ipari vállalatok között kutatva, itt is igen erős fejlődés mutatkozik. 1900. óta az iparvállalatok száma 63.637-íel szaporodott és igy 533.196- ra emelkedett, ami 13-57o-ös emelkedést jelent. Igen érdekes az ipar- vállalatok nagyság szerinti megoszlása, vagyis az 533.196 iparvállalat közül segédnélküli vállalat 330.975, 1 segéddel dolgozó vállalat 98.305, 2 segéddel dolgozó vállalat 45.323, 3—5 segéddel 49.059, 6—10-el 10.991, 11—20-al 4523, 20-nál több segéddel dolgozó vállalat 4020. Legkevésbé a segédnélküli vállalatok szaporodtak, mig a 20-nál több segédet foglalkoztató vállalatok 77°/o- kal emelkedtek. Ennek dacára a kisipar is megállja a helyét, sőt némi fejlődést is mutat, mivel az összes iparvállalataink 62%-a nem alkalmaz egy segédet sem, 18'4"«-a pedig csak egyet alkalmaz. A nagyipari vállalatok összes vállalatainknak csak 0'8°/°-át teszik, de ezzel szemben az összes segédszemélyzetnek 43"Aát, vagyis csaknem a felét foglalkoztatják. Nagyipari vállalat legtöbb Budapesten van, aránylag azonban a legerősebb ipari jellegű városunk Győr. Ezen számok az ország ipari statisztikájára vonatkoznak, miután minket közelebbről Budapest ipari statisztikája érdekel, tehát essék erről is néhány szó, illetőleg szám. Budapesten általában 492.975 kereső és 387.396 eltartott van, melyből ipari pályán 164.258 férfi és 53.810 nő keresi a kenyerét, kiknek eltartottjai 180.001 lelket számlál. A keresők közül önálló iparos 19.222 férfi és 15.562 nő. Az önálló iparos- nők számát bizonyos kritikával kell fogadnunk, mert ebben bentfoglalta- tik a vállalatoknak otthon dolgozó varrónői, mosónők, fodrásznak, kik csak formailag önállók. Budapesten 36.321 ipari vállalat van, melyből segéd nélkül 18.545, 1 segéddel 5192, 2-vel 3433, 3—5-er5524.
